Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-16
12 maguk döntenek a tartomány vagyonáról. A szövetségi államfő demokratái úgy vélik, hogy a hatalmi koalíció (DOS) kezdettől fogva téves politikát folytatott a vajdasági kérdéssel kapcsolatban. A DSS szerint idejében ki kellett volna mondania, hogy a DOS a vajdasági autonómia kérdését csakis a szerbiai alkotmány módosításának keretében kívánja rendezni, s nem tartja elfogadhatónak a kész tények politikáját, tehát semmiféle olyan döntést a tartomány státusáról, amellyel prejudikálnák a megoldást. A Djindjicsféle Demokrata Párt egyik tisztségvi selője „nem tudja”, hogy a vajdasági pártok lépése „mennyire komoly, s mennyire a politikai marketing része”. A szerbiai „hazafias” és ellenzéki pártok nagy veszélyeket látnak a vajdasági pártok minapi tanácskozásának döntéseiben. A Szerb Egység Pártjának például az a meggyőződése, hogy a tartomány ezzel megtette az első lépést a független Vajdasági Köztársaság létrehozása felé. Boriszlav Pelevics pártvezető tévényilatkozatában ecsetelte, hogy a köztársaság megalakítását követően Kaszáék kérni fogják a tar tomány csatlakozását Magyarországhoz. Pelevics nagyon sajnálatosnak tartja, hogy Kostunicát ismét nem tájékoztatták, s hogy nem nyilatkozik e kérdésben. A Vajdaság Szerbia oszthatatlan része, hangoztatta a szélsőséges nézeteiről híres politikus, s hozzátet te: megengedhetetlen, hogy az ország politikájának alakításába olyan szeparatisták is beleszóljanak, mint Csanak és Kasza. Közben rendeződni látszik a szerb állambiztonsági szolgálat különleges egységeinek lázadása okozta feszültség. A szerb kormány nem f ogadta el Mihajlovics belügyminiszter felkínált lemondását, ám menesztette az állambiztonsági vezetőket. Djindjics kormányfő figyelmeztette a kommandósokat: aki megtagadja az engedelmességet, annak felmondanak, ha pedig az egész egység fellázad, feloszlatj ák az egységet. vissza Megfélemlítő kommandó a csángóknál Egy időben tárgyaltak Klézsén és Strasbourgban a moldvai csángók anyanyelvi oktatásáról Házkutatással és bírságokkal fenyegették meg tegnap a Bákó megyei Klézsén a zokat a csángó családokat, akik befogadták az iskola utáni magyartanítást. Livia Liliana Sibişteanu megyei főtanfelügyelőhelyettes, a küldöttség vezetője a Krónikának kijelentette, csupán tájékozódni szeretett volna, de erre sem volt lehetősége, mert az i lletékesek nem jelentek meg a beszélgetésen. A klézsei kommandó éppen akkor végezte munkáját, amikor Strasbourgban az Európa Tanács miniszteri bizottsága ajánlásokat fogalmazott meg a román kormánynak csángóügyben. Házkutatást és bírságokat helyeztek kil átásba tegnap a Bákó megyei Klézsén azon családoknak, akik otthont adtak a csángó gyermekek iskola utáni magyartanításának. A fenyegetést Livia Liliana Sibişteanu megyei főtanfelügyelőhelyettes fogalmazta meg, aki a klézsei községházán tárgyalt a délutáni oktatásról. A tanügyi reform tárgykörével megbízott főtanfelügyelőhelyettest – aki mellesleg történész doktor – több tanfelügyelő, valamint Ioan Joca, Klézse polgármestere, Petrică Codori alpolgármester, a helyi rendőrök egyike és a községhez tartozó isk olák igazgatói vették körül azon a beszélgetésen, amelyre a magyaróráknak otthont adó szülőket berendelték. „Negyed tízkor jött a polgármesteri hivatal alkalmazottja, aki írásban hozta, hogy 9 óra 20 perckor legyünk a polgármesteri hivatalban – nyilatkozt a a Krónikának Nagy Istók Angéla. – A községházán előbb azt kérdezték, milyen szervezeti keretben folyik a lakásomon a tanítás.
