Reggeli Sajtófigyelő, 2001. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-08-14
3 20010813 / MEGKEZDŐDÖTT A DE BRECENI ADY AKADÉMIA – PÁLINKÁS JÓZSEF Debrecen, 2001. augusztus 13., hétfő (MTI) – Kétszázötven határon túli magyar értelmiségi – pedagógus, orvos, közgazdász és médiaszakember – részvételével hétfőn a Debreceni Egyete men (DE) megkezdődött az Ady Endre Akadémia. Pálinkás József oktatási miniszter köszöntőjében arról beszélt, hogy az Ady Akadémiának jelentős szerepe van a Kárpátmedencei magyarság szellemi, lelki- és gazdasági összetartozásának erősítésében. A miniszt er szerint már az 1990es esztendő előtt megkezdődött ez a folyamat: – Sokan voltak, akik hittek benne, hogy a magyar nemzet összetartozik, s eljön az az idő, amikor ezt szabadon vállalhatjuk – mondta. Ugyanakkor – mutatott rá Pálinkás József – a rendszer váltást követően még tíz esztendőnek kellett eltelnie, hogy létrejöjjön az a törvény, amely a határon túli magyaroknak nyújtott kedvezményekről szól. Pálinkás József szerint a határon túli értelmiségnek – köztük az Ady Akadémia résztvevőinek – kovásznak k ell lenniük a magyar közösségek összetartásában. – Vigyék magukkal a tudást, és érezzék, hogy Magyarország, a magyar kormány gondját viseli az egész magyar nemzetnek – mondta a miniszter. A továbbiakban utalt Antall József néhai kormányfő kijelentésére, miszerint lélekben "tizenötmillió magyar miniszterelnökének tekintette magát". Erről szólva reményét fejezte ki, hogy a debreceni Ady Akadémia a jövőben intézményesen is bekapcsolódik a határon túli magyaroknak nyújtott kedvezményekről szóló törvény végre hajtásába, illetve életre keltésébe, és kiterjeszti tíz éves missziós munkáját a magyarság felemelkedése érdekében. – Van jövő, van miért dolgozni, van miért összefogni, közösségként létezni – mondta Pálinkás József a debreceni Ady Akadémia megnyitóján. Orosz István professzor, az Ady Akadémia elnöke hivatalosan is megnyitotta a rendezvény tizenkettedik kurzusát. Kijelentette: aligha lehet bárkinek joga elvitatni, hogy az anyaországnak nemcsak joga, hanem kötelessége, ha még oly szerény módon is, gondos kodni a magyar nemzet minden tagjáról, azokról is, akik nem a magyar állam keretei között élnek. A tizenkettedik debreceni Ady Akadémia augusztus 21éig tartó idei kurzusán kétszázötven határon túli értelmiségi vesz részt. A legtöbben – kilencvenegyen – Erdélyből érkeztek, de szép számú hallgatója van az akadémiának Kárpátaljáról, Szlovákiából és Jugoszláviából is. vissza Délkeleteurópai Unió: DélAmerika Európában? Habsburg Ottó 1990ben még egykét éven belül megvalósuló EUcsatlakozásról beszélt Mezei Balázs 1 Szerző Felküldve: 2001. augusztus 14. 6 . oldal Az utóbbi hetekben felröppent elképzelés élénk figyelmet keltett egész KeletEurópában. A Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) szóvivői két ízben is beszámoltak arról , hogy véleményük szerint az Európa délkeleti részében összetömörült kisállamokat egyetlen föderatív szervezetben kellene egyesíteni, amely egyelőre a Délkeleteurópai Unió nevet viseli. A szóvivő számos kérdést nyitva hagyott a tervvel kapcsolatban. Csak annyit szögezett le, hogy az unió laza szervezet lenne, amelyben az egyes államok megőriznék függetlenségüket, ám magas szinten hathatós egyeztetéseket végeznének. Az országhatárok jelentősége csökkenne, sőt egyes szakaszokon közös megegyezéssel megváltozt atásuk is szóba kerülhetne. A felvetés több szempontból is indokolt. Számos olyan kérdésre kínál választ, amelyek léte eddig is ismert volt, ám megoldásukról mind ez idáig nem alakult ki világos elképzelés. Európa „lágy alteste”, a bizánci birodalom összeo mlása óta problematikus terület. Kezdetben a török hódoltság miatt, ami a keresztény Európára a XVII. század végéig a legkomolyabb katonai fenyegetést jelentette. A későbbiekben e terület osztráknémet befolyási övezetté változott, ami a német kultúrkör ki tágulását hozta, és ezáltal fenyegetést jelentett a megerősödő 1 a szerző filozófus
