Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-21
12 kérdés, ki kiért hoz áldozatot: az erdélyi magyarság, hogy az anyaország fenn tudja tartani gazdasági növekedését, vagy Magyarország azért, hogy segítsen az erdélyieknek a szülőföldjükön boldogulni" mondta a HVGnek Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. A státustörvény végrehajtása előtti fő akadálynak most azoknak a szervezeteknek a létrehozása tűnik, amelyeknél igényelni lehet majd a magyarigazolványt. A magyar kormány ugyanis mindegyik érintett országban csak egy ilyet ismer el partnerként. "Felvidéken megállapodott öt országos magyar szervezet, s köz ösen alakítunk egy ajánlószervezetet" mondta a HVG kérdésére Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) ügyvezető alelnöke. Erdélyben azonban ez nem megy ilyen könnyen: az egyházak, illetve az RMDSZ egymástól függetlenül, maguk szeretnék az ajánlószervez etet létrehozni. Markó Béla a HVGnek azt mondta, szerinte nem jó az egyházakat politikai jellegű csatározásba belekeverni, az Erdélyben létrehozni tervezett tíz státusirodának az RMDSZ égisze alatt kellene működnie, hogy állni tudja a várhatóan nagy roham ot. A budapesti Balázs Ferenc Intézet felmérése szerint viszont az erdélyiek több mint háromnegyede azzal értene egyet, ha az ajánlószervezetek munkájában mind az RMDSZ, mind az egyházak részt vennének. Információink szerint a státusirodák működtetésével a magyar kormány az RMDSZen belül ellenzékben lévő, ám a FideszMPP vezetőihez közel álló Reform Tömörülést (RT) kívánja megbízni. Az RT vezetői jó kapcsolatokat ápolnak Tőkés László püspökkel, tiszteletbeli RMDSZelnökkel is, így akkor is helyzetbe kerül hetnek, ha mégis az egyházak részvételével jön létre az ajánlószervezet. A státusirodák birtoklása már csak azért is vonzó, mert az egyenként másfél millió forintnyi számítógéppel, nyomtatóval, másolóval felszerelt hivatalok berendezésének és működtetéséne k költségeit a magyar költségvetés állja. "Azért is jó lenne, ha nem egy új szervezet, hanem a rutinos RMDSZ vehetné kezébe az ügyet, mert meglehetősen ellenséges politikai légkörben kell majd dolgozni" állította kérdésünkre Markó. Az kétségtelen, hogy az irodákat különösen Erdélyben valószínűleg megrohanják az igazolványok miatt, hiszen például ezek birtokában lehet majd évente három hónapra munkát vállalni Magyarországon. A kapacitás azonban véges, a magyar kormány úgy tervezi, hogy évente 250 ezer passzu st ad ki, holott ennyi jelentkező valószínűleg egy hét alatt összegyűlik Erdélyben jövő év januárjában, amikor a törvény hatályba lép. Különösen akuttá válhat az igazolványok hiánya, ha Magyarország 2004re tehető EUcsatlakozása után lezárulnak a schenge ni határok, hiszen az egész törvény egyik alapvető indoka az volt, hogy megoldást találjon a határon túli magyarok szabad beutazására. Az elfogadott törvény ugyan nem kínál ilyet, ám a magyarigazolvány azzal kecsegteti tulajdonosát, hogy úgynevezett nemzet i vízumként funkcionálva, ha az EUba nem is, de Magyarországra be lehet vele utazni. Ez egyelőre nem utópia, egyes EUtagállamokban is létezik hasonló kivételezés, ám kidolgozás alatt van az EU egységes vízumrendszere, aminek a
