Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-21
13 vége könnyen az lehet, hogy nem ismerik majd el a tagországok jogát az önálló vízumpolitikára. Mivel Szlovákiából valószínűleg a továbbiakban is vízummentesen lehet beutazni az EUba, a felvidéki magyarok nem lesznek elzárva az anyaországtól. Romániát fél évvel ezelőtt Brüsszel elvb en levette a vízumkötelezett országok listájáról, ám a tényleges vízummentességet olyan feltételekhez kötötte, amelyeket még egy ideig nem valószínű, hogy teljesíteni tud a román kormány. Ezért lehet fontos az erdélyi magyarok számára a magyarországi beuta zást lehetővé tevő magyarigazolvány. Ám a magyar kormány azt is egyértelművé tette, hogy nem kíván kibújni az EU vízumpolitikája alól, s csak azt garantálja az erdélyieknek, hogy az EUban mindenkor lehetséges legnagyobb beutazási kedvezményt nyújtja nekik . A vajdaságiak pedig Orbán Viktornak a Vasárnapi Újság című rádióműsorban elhangzott ígéretében bízhatnak: "Magyarország készen áll arra, hogy Jugoszláviával egy államközi szerződést kössünk a kettős állampolgárságról". Riba István vissza ………………………………………………………………………………………………… Duray Miklós: szlovák részről nem igazán értik, vagy nem akarják érteni a státustörvény nyomán kialakult helyzetet Pozsony, 2001. június 21. (MTI) - Duray Miklós szerint szlovák részről "nem igazán értik, vagy nem akarják érteni a státustörvény nyomán kialakult helyzetet, de nehéz megállapítani, vajon az akarat vagy az ismeretek hiánya ragadtatja őket ilyen meghökkentő véleményekre." A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke, aki a státust örvény elfogadásakor személyesen is jelen volt a magyar parlamentben, az MTInek nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy ellentétben a hivatalos romániai és a szlovákiai megítéléssel "a magyarországi státustörvény nem precedens nélküli". Duray ismeretei szerint a magyar státustörvénnyel egybevethető román és szlovák jogszabály az anyaországaik területén többet nyújt a külföldön élő románoknak és szlovákoknak, mint amennyit a magyar státustörvény kínál a határon túli magyaroknak Magyarországon. Más kérdés - tette hozzá Duray , hogy a külföldi szlovákok Szlovákiában érvényesíthető jogait szabályozó törvény kínálta lehetőségekkel eddig kevés külföldi szlovák kívánt élni. A magyar státustörvényt "elutasító, mondhatni rosszakaratú véleményeknek csak egyetlen magyaráz atuk lehet: Romániában és Szlovákiában nyilván úgy érzik, hogy veszélybe kerültek az elmúlt nyolcvan év magyarellenességének az ÍeredményeiÍ. Arra gondolok, hogy e nyolcvan év alatt a nehezen elviselhető viszonyok miatt sok százezer magyart tudtak kitelepü lésre kényszeríteni
