Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-20
6 közölte a tiszteletbeli elnök. Tőkés László örömét fejezte ki, hogy 80 esztendő után olyan törvény született, amely politikai és jogi kereteket ad a határon túli magyarságnak a nemzeti hovatartozás meghatározásában. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette: nagy öröm, hogy szinte konszenzussal szavazta meg a törvényt a magyar Országgyűlés, mert ez fontos üzenet az erdélyi magyarság felé is. vissza 20010619 / STÁTUSTÖRVÉNY EL FOGADÁSA – POZSONYI VISSZHANG – BUGÁR Pozsony, 2001. június 19., kedd (MTI) – Bugár Béla, a szlovák kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke üdvözölte és mérföldkőnek nevezte, hogy a magyar Országgyűlés kedden elfoga dta a státustörvény. - Azért mérföldkő – mondta az MTInek Bugár – mert összefogja, egyszersmind kiegészíti és bővíti az eddigi rendelkezéseket, végső soron tehát egy olyan kerettörvényt üdvözölhetünk, amelynek jelentős magyarságmegtartó ereje lesz. Az e gyes szomszédos ország hivatalos politikája részéről már előre kedvezőtlenül fogadott magyar jogszabály negatív szlovákiai megítélésének okát Bugár abban látja, hogy Pozsonyban egyrészt nem értik, másrészt félreértik a határon túli magyarok magyarországi j ogállását szabályozni hivatott törvényt. Emlékeztetett arra: az előkészítés folyamatában ő maga is azt javasolta, hogy a magyar és a szlovák külügyi tárca illetékes államtitkárai a hiteles tájékozódás és tájékoztatás szándékával üljenek asztalhoz és cseré ljenek eszmét. Hozzátette: a törvénytervezet szlovák részről tapasztalható barátságtalan fogadtatásának persze olyan indítékai is lehetnek, hogy "érzik és értik: a státustörvénynek lehet magyarságmegtartó ereje, ami lelassíthatja a Szlovákiában zajló asszi milációs folyamatokat". vissza 20010619 / OGY – STÁTUSTÖRV ÉNY (1. RÉSZ) – ZÁRÓ VITA, SZAVAZÁS Budapest, 2001. június 19., kedd (MTI) – Az Országgyűlés kedden 306 igen, 17 nem és 8 tartózkodás mellett elfogadta a szomszédo s államokban élő magyarokról szóló, úgynevezett státustörvényt. Az előterjesztést, amelynek alapján a Horvátországban, Jugoszláviában, Romániában, Szlovéniában, Szlovákiában és Ukrajnában élő, magukat magyar nemzetiségűnek valló, nem magyar állampolgárság ú személyek különböző kedvezményekben és támogatásokban részesülnek, csupán az SZDSZfrakció többsége utasította el. A szabad demokrata képviselők közül Dornbach Alajos, Mécs Imre, Szalay Gábor és T. Asztalos Ildikó tartózkodott, a szocialisták közül Doná th László, Farkas Imre, Keller LÁszló és Szabó Sándorné. A szavazást megelőző záróvita során Kocsi László (MSZP) hangsúlyozta: az MSZPnek nagyvonalúságra volt szüksége ahhoz, hogy támogassa a törvényt annak hiányosságai és a kormány magatartása ellenére. Mint mondta, javasolják, hogy a magyar családok is kapják meg ugyanazt az utazási kedvezményt, mint a határon túl élők. Indítványozzák továbbá, hogy kora ősszel üljön össze a Magyar Állandó Értekezlet, és létesüljön a határon túli magyarokkal foglalkozó ombudsmani poszt. Tabajdi Csaba (MSZP) hozzáfűzte: a törvény elfogadásának belpolitikai üzenete az, hogy valamennyi mérvadó politikai erő számára megkerülhetetlen a határon túli magyarok kérdése, a külpolitikában pedig konszenzusos üzenetet hordoz az Eur ópai Unió tagállamai és a szomszédos országok számára. Jelezte, hogy a törvény végrehajtásában rengeteg buktató van, amelynek eredményeként magyarromán vita alakulhat ki és ez "az Európai Unió ingerküszöbét is érintheti". Bauer Tamás (SZDSZ) felszólalás ában azt hangoztatta: fel kell oldani a törvényjavaslat címe és tartalma között ellentmondást, vagyis vagy az Ausztriában élő magyarokra is ki kell terjeszteni a támogatásokat, vagy jelezni kell a címben, hogy rájuk nem vonatkozik a státustörvény. Megjegyezte: az Európai Uniónak nem tetszett az, hogy Magyarország különbséget akar tenni osztrák és o sztrák állampolgár között, ezért maradtak ki az ausztriai magyarok a
