Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-20
7 státustörvényből. SzentIványi István szabad demokrata frakcióvezető úgy vélekedett: az SZDSZnek választania kellett, hogy egy népszerű javaslatot támogat vagy az általa igaznak hitt ál láspontot képviseli. Leszögezte: az SZDSZ nem azért nem támogatja a szomszéd államokban élők magyarokról szóló törvényt, mert nem tartja fontosnak a határon túli magyarok támogatását, hanem azért mert ez a jogszabály szerinte szemfényvesztés. Az ellenzék i honatya úgy látja: nem a munkáskezeket kell Magyarországra hozni, hanem munkát kell vinni a határokon túli magyaroknak. Hangsúlyozta: hibáztatják a kormányt azért, mert elmaradtak az egyeztetések a szomszédos államokkal a státustörvényt illetően. 20010619 / OGY – STÁTUSTÖRV ÉNY (2.RÉSZ) – ZÁRÓV ITA Németh Zsolt (Fidesz) jelezte: a legnagyobb kormánypárt történelmi döntésnek tartja a törvény elfogadását, és visszautasította azt az – álláspontja szerint – álságos megközelítést, amely szerint ennek követk eztében elvándorolnak szülőföldjükről a határon túli magyarok. Hozzátette: a folyamat évtizedek óta zajlik, a törvény ezt kívánja lelassítani. Az Ausztriában élő magyarokkal kapcsolatban kitért arra: valóban megfogalmazódtak kifogások az Európai Unió részéről, de önmagában ez nem indokolta volna azt, hogy ők kimaradjanak a törvényből. Balczó Zoltán (MIÉP) felhívta a figyelmet arra: 2010 körül a státustörvény valószínűleg már nem lesz eurokonform, de mivel ennek elfogadása csak az első lépés a határon túli magyarok támogatásáb an, később más jogszabályi keretek között lehet majd ezt megvalósítani. Javasolta, hogy az öt végrehajtási rendeletcsomagot vizsgálják majd meg az illetékes parlamenti bizottságok, hogy a törvény elvei és a megvalósulás között megvane az összhang. Csapo dy Miklós (MDF) Antall József politikai örökségének nevezte a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt. Hangsúlyozta: a törvénynek a képviselők által vállalható közös és kompromisszumos minimumnak kell lennie. A kormánypárti politikus kiért a rra: szükség lenne a határon túli magyarok ügyeivel foglakozó ombudsmanra, és indítványozta, hogy az Országgyűlés állítson fel egy állandó parlamenti bizottságot is. Szentgyörgyvölgyi Péter kisgazda frakcióvezető emlékezetett arra: az határon túli magyaro k nem maguk döntöttek arról, hogy másik országban akarnak élni, hanem az államhatárok kerültek odébb. Megjegyezte: frakciója nem tartja teljes értékűnek a törvényt, de elfogadja. Martonyi János külügyminiszter zárszavában nem tartotta indokoltnak, hogy a törvény címe, Bauer Tamás (SZDSZ) javaslatának megfelelően "Egyes szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény"re módosuljon amiatt, hogy hatálya nem terjed ki az ausztriai magyarokra. Felidézte: az ausztriai magyar szervezetek maguk jelezték, h ogy nem olyan típusú támogatást igényelnek, mint amilyet a törvény biztosítana. A külügyminiszter kitért arra is: az Európai Bizottság szakértői valóban jelezték, hogy az ausztriai magyarokra vonatkozó rész gondot okozhat, ezért a viták elkerülése végett az látszott a jó megoldásnak, ha ez kikerül az előterjesztésből. Úgy vélekedett: a törvényben lévő célokkal, gondolatokkal azok is egyetértenek, akik a jogszabályt ilyen formában nem támogatják. – A törvény mögött nemzeti konszenzus áll, és ezzel a társa dalom többsége is egyetért – szögezte le. Martonyi János szavai szerint a szomszédos országok többsége nemcsak megértette, hanem egyet is ért a státustörvénnyel. Hozzátette: azokra sem neheztelnek, akik nem így vélekednek, velük tovább folytatja a kormán y az egyeztetéseket. vissza 20010619 / OGY – STÁTUSTÖRV ÉNY – AZ MSZP MEMORA NDUMOT FOGADOTT EL Budapest, 2001. június 19., kedd (MTI) – Az MSZP parlamenti képviselőcsoportja többek között azért szavazta meg a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslatot, mert az támogatja a szülőföldön való megélhetést és érvényesíti a
