Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-09
3 Cikkek: Kétlépcsős vajdasági autonómia? Az EBESZ is üdvözölte a belgrádi kisebbségi törvénytervezetet Esély van arra, hogy két lépcsőben ugyan, de megvalósul a Vajdaságban a háromszintű (területi, kulturális és személyi) autonómiakoncepció – erre lehet következtetni Rasim Ljajic szavaiból. A j ugoszláv kisebbségügyi miniszter budapesti látogatásán átadta a kisebbségi törvény tervezetét, amelyről a magyar fél és az EBESZ főbiztosa is kedvezően nyilatkozott. Sok párhuzam található a készülő jugoszláv, illetve a magyar kisebbségi törvény között – így értékelte kedden Németh Zsolt külügyi államtitkár azt a jugoszláv tervezetet, amelyet Rasim Ljajic kisebbségügyi miniszter tanulmányozásra adott át a magyar félnek. A magyar politikus úgy látja: a javaslat elkötelezett a kisebbségi jogok, illetve az önkormányzatiság elve mellett. – Belgrád támogatóan áll hozzá a kétlépcsős, a kulturális és a személyi autonómia intézményéhez – mondta Németh. Max van der Stoel , az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet (EBESZ) szintén Budapesten tárgyaló kisebb ségi főbiztosa pedig úgy fogalmazott: minden esély megvan arra, hogy a megszülető törvény megfeleljen a nemzetközi normáknak. Lapunk kérdésére a jugoszláv miniszter – akit fogadott Martonyi János külügyminiszter is – elmondta: a jelenlegi szövegváltozat sz erint a kisebbségi önkormányzatok úgynevezett nemzeti tanácsok formájában működnének együtt az állammal, amely a kultúrában, az oktatásban, az anyanyelvhasználatban biztosítaná a kisebbségi jogokat. Mint ismeretes, a mintegy 300 ezres vajdasági magyar közö sség háromszintű autonómiakoncepciót dolgozott ki, s ebben látja a kisebbségi jogok jövőbeli garanciáját a tartományban. A kulturális és a személyi autonómia mellett ennek harmadik eleme a Vajdaság területi önkormányzatisága. Ezzel kapcsolatban Rasim Ljaji c tegnap azt mondta: a Vajdaságnak vissza kell kapnia mindazokat a jogköröket, amelyekkel korábban rendelkezett. Kifejtette: a kormány célja a regionalizáció, de a készülő önkormányzati törvény a koszovói és a montenegrói „válsághelyzet” miatt most kevésbé aktuális kérdés. A kétoldalú megbeszéléseken a magyar fél kisebbségi megállapodás megkötését és kisebbségi vegyes bizottság felállítását javasolta. Ljajic reményét fejezte ki, hogy rövid időn belül sor kerülhet Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök budapest i látogatására. vissza Munkatársunktól Véget vetünk a civódásnak – mondja Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke A Magyarok Világszövetségétől „belső civódásokra” és „botránypolitizálásra” való hivatkozással ez évben a parlament meg vonta a költségvetési támogatásokat. Patrubány Miklós MVSZelnök szerint a csütörtökön kezdődő háromnapos küldöttgyűlésen a szervezet tiszta vizet készül önteni a pohárba, és számít a támogatások felújítására. – A küldöttgyűléssel véget érhet a botránypo litizálás az MVSZben? – Rendes évi küldöttgyűlés lesz a mostani tanácskozásunk, amelynek több tétje is van. Mindenekelőtt formailag is rendezni szeretnénk a világszervezet munkáját egy éve bojkottáló tisztségviselők ügyét. Azért mondom, hogy formailag, me rt érdemben már az említettek kirekesztették magukat az MVSZ vezető testületeiből. Visszahívásuk viszont hivatalosan még nem történt meg; ezt a küldöttgyűlés nagy valószínűséggel meg fogja tenni. Ezzel pontot teszünk a szövetség újkori történetében példa n élkül álló botránykrónika végére. Reményeink szerint új korszak kezdődhet az MVSZ programjának, valamint az általam is meghirdetett erkölcsi normarendszer érvényesítésének a jegyében. – Konkrétan mitől válna legitimebbé az MVSZ tevékenysége? – Az már a múl t év végén megtartott rendkívüli küldöttgyűlésünkön látszott, hogy a szakítópróbát kezdeményező elnökségi tagok támogatottsága jelentős mértékben csökkent, számuk a visszahívások nyomán megcsappant. De ők a többszöri felszólítások ellenére sem hagyták még abba a Budapesten és a budapesti sugallatra elhatározott bojkottot. – Ön szerint ki a sugalmazó?
