Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-30
4 létrehozását megnehezítheti Törökország esetleges vétója. A NATO reméli , hogy ebben az ügyben Budapesten végre kompromisszum születik. A délkeleteurópai országok és a NATOszövetségesek közös nyilatkozatot fogadtak el a régió stabilitását fenyegető veszélyekről és az ezek elhárítására kialakított együttműködési lehetőségekrő l. Az északatlanti szervezet bővítése hivatalosan nem szerepelt a programban. A NATO a balkáni válságról Amerika nem tervez egyoldalú csapatkivonást a félszigetről Sok mindenről vitáztak – egyelőre kevés eredménnyel – a Budapesten tanácskozó NATOkülü gyminiszterek. A magyar főváros és Szkopje között ingázva tájékoztatja őket Javier Solana, aki állítólag sikeresen közvetített tegnap a macedón válságban. Az viszont kétséges, meg lehete győzni Törökországot, hogy ne vétózza meg NATOeszközök kölcsönadásá t az eurohaderőnek. Az amerikai rakétavédelmi terveket Powell külügyminiszter ma próbálja „eladni” orosz kollégájának. Külön megköszönte a budapestiek türelmét George Robertson NATOfőtitkár, Orbán Viktor kormányfő pedig arra kérte a külügyminisztereket, n e felejtsék el megcsodálni a város szépségeit. Erre azonban nem sok idejük marad a rendőrkordonnal körbezárt kongresszusi központban tanácskozó NATOvezetőknek, akikhez ma – és ez most történik meg először – az EUkülügyminiszterek is csatlakoznak. Jóval m ozgalmasabb programot bonyolít az Európai Unió külpolitikai főmegbízottja, egykori NATOfőtitkár, Javier Solana , aki tegnap Szkopjéből repült Budapestre, hogy rövid beszámoló után visszainduljon Macedóniába, és ma újra idejöjjön tájékoztatni a politikusoka t. Robertson főtitkár hangsúlyozta, hogy a NATO a nemzeti egységkormányt támogatja, Hubert Védrine francia külügyminiszter pedig közölte: a szövetség nem hagyja, hogy néhány szélsőséges veszélybe sodorja az eddigi eredményeket. – Együtt vonultunk be, együtt is távozunk – így cáfolta Colin Powell, az amerikai diplomácia vezetője azokat a híreket, miszerint az Egyesült Államok jelentős csapatkivonásra készülne a Balkánon. Kisebb csökkentések persze lesznek, de Powell azt ígérte, hogy az USA egyoldalú döntést n em hoz a kivonulásról. A térségben a harcok mellett azért sikertörténetek is vannak: két éve a NATO még bombázta Jugoszláviát, a mostani találkozóra viszont már meghívták Goran Szvilanovics jugoszláv külügyminisztert. A régió stabilitását és biztonságát fe nyegető veszélyekről és kihívásokról, valamint az ezek elhárítására és megoldására kialakított együttműködési lehetőségekről fogadtak el közös nyilatkozatot a délkeleteurópai országok és a NATOszövetségesek a budapesti NATOtanácskozáson. A „délkeleteur ópai regionális biztonsági kihívásokat és lehetőségeket értékelő közös dokumentum”, az úgynevezett SEECAP leszögezi: az aláíró országok egyetértenek abban, hogy egyiküket sem fenyegeti a másik részéről katonai agresszió. Konzultációt ígért a tanácskozáson Powell az amerikai rakétavédelmi tervekről, amelyeket az európai szövetségesek továbbra is fenntartással kezelnek, de nyíltan már nem elleneznek. Az amerikai külügyminiszter ma – a tervek szerint – kétoldalú találkozót is tart orosz partnerével, Igor Ivano vval, aki tegnap már részt vett a NATO – orosz bizottság ülésén. Kiszivárgott hírek szerint az Egyesült Államok szó szerint megvásárolni próbálja az orosz beleegyezést a rakétatervekbe: cserében az USA orosz rakétákat venne, pénzt adna az orosz radarok fejle sztésére, és közös ellenrakétagyakorlatokat rendezne. A mai közös EU – NATOülés azt demonstrálja, hogy a két szervezet immár a legmagasabb szinten is egyeztet védelmi ügyekben. A 6 0 ezer fősre tervezett európai gyors reagálású erő létrehozását azonban megnehezíti Törökország zsarolása: Ankara azzal fenyegetőzik, hogy megvétózza a NATOeszközök kölcsönadását az EUnak, ha nem kap nagyobb beleszólást az európai védelmi politika kialak ításába. A NATOtag Törökország ezt elvileg megteheti, és Colin Powell még a múlt hét végén is külön delegációt menesztett Ankarába, hogy a török illetékeseket győzködje. Az atlanti szövetség reméli, hogy már Budapesten létrejöhet a kompromisszum (ez valam ilyen különleges jogállás lehetne), bár a francia Védrine kijelentette, hogy nincs miért engedményeket tenni Törökországnak. A bővítés hivatalosan nem szerepelt a NATOtalálkozó napirendjén, de Orbán Viktor megnyitóbeszédében elmondta: Magyarország azt sze retné, hogy a 2002. novemberi, prágai csúcstalálkozón döntés szülessen a NATObővítés folytatásáról. Más NATOvezetők ugyanakkor kitérő választ adtak arra a kérdésre, miként képzelik el az újabb bővítési kört. Orbán egyébként ma reggel tárgyal Powell ameri kai külügyminiszterrel. Hat éve tartó katonai szerepvállalás A NATO szerepvállalása a Balkánon 1995ben kezdődött. A boszniai szerbeket a szövetség gépei bombázták tárgyalóasztalhoz. A délszláv háborút lezáró 1995ös daytoni békemegállapodás után nemzetkö zi békeerők vonultak be Boszniába. Bár a művelet irányítását nem a NATOra bízták, a csapatok nagy részét a szövetség tagállamai küldték. Boszniában most 21 ezer békefenntartó állomásozik az SFORkontingens kötelékében. A nyugati katonai szövetség hivatalo s szerepvállalása a Balkánon két évre nyúlik vissza, és ugyancsak katonai hadművelethez kapcsolódik, amelyet hivatalosan a koszovói albán kisebbség védelmében, a Milosevicsrezsim ellen hajtottak végre. Az újabb szerepvállalás egy légi hadművelettel kezdőd ött. A NATO történelme során először lépett fel egy országgal, Jugoszláviával szemben. Brüsszel szerint indokolt volt az 1999es támadássorozat, Belgrád viszont agressziónak tartja a beavatkozást.
