Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-30
5 A 78 napig tartó légi hadműveletet a koszovói bevonulás köv ette. Az akciót ezúttal már a NATO irányította. Koszovóban 1999 nyara óta állomásoznak a NATO vezette békeerők (KFOR). A béke megteremtésében Koszovóban 43900 KFORkatona segédkezik. A külföldi katonák jelenlététől Brüsszelben a térség stabilitásának megte remtését és az időközben megalakult demokratikus rendszerek megerősödését remélik. A jelek szerint a NATO hosszabb távra rendezkedett be a Balkánon, jóllehet a szövetség vezető erejét adó Egyesült Államok már többször utalt arra, hogy csökkenti csapatainak létszámát a térségben. Nem zárható ki, hogy a NATO újabb országban, esetleg Macedóniában vállal békefenntartó szerepet. Bár Szkopje nem kért külföldi segítséget az ország északi részében kialakult válsághelyzet megoldásához, Bulgária nemzetközi katonai se gítségnyújtást javasolt Macedóniának az albán lázadók elleni harchoz. A NATO egyes országai egyelőre katonai tanácsadókkal és katonai felszereléssel segítik Macedóniát, ahol fenn szeretnék tartani a nemzeti egységkormányt. Békés tüntetés a leszerelésért E rős rendőri készültség mellett néhány százan vettek részt a Humanista Mozgalom erőszakmentes tüntetésén, kedden késő délután, a Déli pályaudvar kerengőjében. A mozgalom a NATO és az Európai Unió külügyminiszteri találkozója kapcsán fejezte ki tiltakozását „egy erőszakos és embertelen rendszer”, valamint „azon kormányok és szervezetek ellen, amelyek ennek a rendszernek az érdekeit gazdasági és katonai hatalmuk révén szolgálják”. A humanisták narancssárga színű transzparensein kívül vörös lobogók is feltűntek a tömegben. Az egyik felirat semleges és független Magyarországot követelt. A demonstrációhoz a Baloldali Alternatíva Egyesülés, a Baloldali Front, az Energia Klub, az Egyetemes Létezés Természetvédelmi Kör, a Feminista Hálózat és az Iraki Emberi Jogi Egy esület csatlakozott. A Humanista Mozgalom képviseletében Gentischer Zsuzsa javasolta, hogy minden európai ország lépjen ki a NATOból, Európa járjon élen a leszerelésben, és abban, hogy a hadsereget békés célokra, humanitárius segítségnyújtásra szervezzék át. Felhívta a figyelmet arra, hogy az európai kormányok és a magyar kabinet is felelős azért, hogy az emberek jólétét a fegyverkezési versenynek és a tőke érdekeinek rendelik alá. Maszlov Péter, a Baloldali Front képviselője indulatos felszólalásban tudat ta, hogy a demonstráció előtt a Nemzetbiztonsági Hivatal emberei arra akarták rávenni a szervezet tagjait, ne vegyenek részt a tüntetésen. – A „polgári diktatúra” – állította – nem engedi, hogy szabad rendezvényt tartsunk. Tamás Gáspár Miklós filozófus hang súlyozta, hogy a szólásszabadság azoknak is jár, akiket a kormány nem szeret. Kijelentette: nem rasszizmusra és kizsákmányolásra, hanem szabadságra és jólétre van szükség. A rendezvény az ígéretekhez híven békés volt, rendbontás nem történt. vissza Pócs Balázs Sz. J. Cz. G. Folytatódott a vita a státustörvényről A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat tegnapi részletes vitája során kiderült: az SZDSZ kivételével a pártok módosításokkal, de támogatják az előterjesztést. Bauer Tamás (SZDSZ) szerint az feszültséget kelt a határon túli magyarok és az ottani többségi nemzet között. Göndör István (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy több, határon túli magyar szervezet képviselője kifogásolta: a magyar kormány akarja kijelölni azt a szervezetet, amelyik eldönti, ki magyar . Németh Zsolt (Fidesz) külügyi államtitkár meggyőződését fejezte ki, hogy a státustörvény nem fog feszültséget okozni a szomszédos államokban, és a kormányközi kapcsolatokat sem befolyásolja negatívan. Hozzátette azonban azt is, hogy a törvény hatályát ne m lehet újabb államokra kiterjeszteni. A nem szomszédos államokban élő magyarokkal szemben a kormány a kettős állampolgárság megteremtésének filozófiáját vallja. Tabajdi Csaba (MSZP) felszólalásában a törvényjavaslat legkevésbé kidolgozott részének a szemé lyi hatály kérdését nevezte, állítása szerint emiatt nem lehet pontosan tudni, ki kap majd támogatást a magyar adófizetők pénzéből. Tabajdi szerint ez elkerülhetővé válna, ha a jogszabály pontosan meghatározná azokat a feltéteket, amelyek az alannyá válásh oz elengedhetetlenek. A vitát megelőző napirend előtti hozzászólások során Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetőhelyettese kijelentette: az MSZP vezetői és képviselői hajlamosak pénzért feladni elveiket. Hozzátette: ez az a párt, amely a nagytőkét képviseli a magyar parlamentben. Példaként Kovács Tibor MSZPs képviselő másodállását említette. Szerinte a szocialista politikus a Mol Rt. tanácsadójaként az Országgyűlésben módosító javaslatok sokaságát nyújtotta be annak érdekében, hogy kedvezőbb gazdasági helyz etbe hozza a vállalatot. Rogán Medgyessy Péternek, az MSZP miniszterelnökjelöltjének a tanácsadó cégét is megemlítette. Az szerinte azért alakult,
