Reggeli Sajtófigyelő, 2001. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-04-26
3 BP0336 4 130 MTIb1023 A státustörvény nem szít etnikai feszültséget - HTMH: Szabó Tibor kod: KU LP fk: HU ld: Budapest, 2001. április 25., szerda (MTI) - A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény nem fogja etnikai alapon megkülönböztetni a szomszédos országok állampolgárait - jelentette ki az MTInek szerdán Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke. Az elnök hangsúlyozta: a törvényjavaslat összhangban van a magyar állam nemzetközi kötelezettségvállalásaival és a szomszédos országokkal megkötött kétoldalú egyezményekkel. - A magyar kormány semmilyen formában nem akar beavatkozni más országok belügyeibe, és a státustörvény egyetlen paragrafusa sem ad okot semmiféle gyanúra - közölte az elnök. Szabó Tibor emlék eztetett arra, hogy a törvénytervezet előkészítése során tájékoztatták az Európai Unió és a szomszédos államok képviselőit a tervezetben foglaltakról, és egyetlen esetben sem érkezett kifogás vagy észrevétel a törvénytervezet tartalmát illetően. Az eln ök jelezte: ha igény van a részletes tájékoztatásra, akkor a magyar kormány illetékesei bármikor szívesen állnak rendelkezésre. - A státustörvény a magyarországi jogszabály része lesz, és az nem terjeszthető ki idegen országokra, tehát feleslegesek és m egalapozatlanok azok a kijelentések, amelyek arról szólnak, hogy a státustörvény megsértené a szomszédos országok szuverenitását - mondta az elnök. Szabó Tibor utalt arra, hogy a szomszédos országokban létrehozandó "státusirodák" működtetése nem a magya r állam, hanem az illető országokban működő társadalmi szervezetek feladata és hatásköre. - A magyar állam szerepvállalása akkor kezdődik, amikor a hatóságok kiállítják az ajánlással rendelkező külföldi állampolgároknak a hatósági bizonyítványt - mondt a az elnök. Szabó Tibor kijelentette: sem reménykedni, sem attól tartani nem kell, hogy egyik percről a másikra hirtelen 7 millió erdélyi vallja majd magát magyarnak. - A törvénytervezet előkészítése során hitelesnek tekintettük a szomszédos országokba n közzétett népszámlálási adatokat - tette hozzá az elnök. Szabó Tibor elmondta: a törvénytervezet összhangban van a kisebbségvédelmi keretegyezményekkel, így a kisebbségek támogatása nem tekinthető diszkriminációnak. Az elnök utalt arra arra, hogy Romá nia és Szlovákia is ratifikálta a kisebbségvédelemről szóló keretegyezményt. +++ vissza bvj/bpj 17.19 LMT 250401 2690 A legtöbb, mi adható A státustörvény, azaz a szomszédos országokban élő magyaroknak adható kedvezménye kről szóló törvény tervezetének múlt héten kezdődött általános parlamenti vitáját a kormánypártok és az ellenzék (mínusz SZDSZ) kölcsönös udvariaskodása jellemezte, amelyben még az is előfordulhatott, hogy Tabajdi Csaba, az MSZP vezérszónoka kérte számon a kormányon a határon túli magyar autonómiák gondolatának vehemensebb támogatását, míg Csurka István konciliánsra hangszerelte hozzászólását, melynek fő motívuma kábé úgy foglalható össze, hogy most ennyit adhatunk, bár jobb lenne többet. (Csurka épphogy a végére be tudott csempészni egy kis zsidózást, amikor is megjegyezte, hogy a magyarságigazolványt Magyarországon is be kéne vezetni, és ő tudná is, hogy kire kéne rábízni a mondott dokumentum kiadásával járó adminisztrációt.) Békesség volt, mondhatni, és a blöffről igazából senki nem akarta kimondani, hogy blöff. Az ugyanis, hogy a határon túli magyarok - miután szert tesznek a magyar igazolványra: mégpedig úgy, hogy ezt a papírt, jóllehet valamely határon túli szervezet állítja ki, mint végső instancia mé giscsak egy magyarországi, belügyi kötődésű hivatal érvényesíti - ezentúl kedvezményesen látogathatják az anyaországi múzeumokat és könyvtárakat, vagy hogy az eddigi egy hónap helyett immár három, sőt hat hónapra is kaphatnak munkavállalási engedélyt, nehe zen értelmezhető másnak; miként azt sem kéne valami különös kegynek gondolnunk, hogy a (legális) munkavállalók az utánuk befizetett egészségügyi járulék fejében majd magyarországi orvosi ellátásban részesülhetnek. A kormány tervezete a belföldön az igazolv ány
