Reggeli Sajtófigyelő, 2001. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-04-26
4 tulajdonosainak adható és az ezekhez hasonló súlyú kedvezmények mellett még arról is szól, hogy az elszakított országrészekben működő magyar nyelvű oktatási és kulturális és egyéb intézményeket a magyar állam támogatásban fogja részesíteni, és hogy a m agyar állam anyagi segítséget nyújt majd a határon túli családoknak ahhoz, hogy gyermekeik otthon tudjanak magyar iskolába járni. Ennyi. Ha egy ehhez hasonló törvényjavaslatot 1998 előtt a szocialisták terjesztettek volna be, a határon túli magyarok elár ulásától meg a nemzetvesztéstől lett volna hangos a csalit. Igazságtalanul persze, éppúgy, ahogy a mostani kormánypártok igazságtalanul és felelőtlenül bírálták annak idején az alapszerződéseket megkötő Hornkormányt. A státustörvény logikus folytatása az alapszerződéseknek, amennyiben a magyar kisebbségek helyzetének stabilizálását a szomszédos országokban képzeli el, és inkább a maradást, mint az áttelepülést támogatja (hogy ez a politika mennyire van tekintettel például a nyomorukból még nemzedékeken át kikapaszkodni képtelen kárpátaljai magyarok vagy az asszimilációtól fenyegetett erdélyi szórványmagyarok "nemzeti érdekeire", kérdéses; mint ahogy az sem egyértelmű, hogy az oktatás támogatása a szülőföldön csillapítani tudjae a Magyarországra település i gényét). A státustörvény az egyszeri határon túli magyart úgy képzeli el, mint aki itteni idényjellegű munkavégzése után keresményéből családját egy hosszú hétvégére felhozza Budapestre, hogy együtt megtekintsék a Hősök terét és a Nemzeti Múzeum "Honfoglal ó magyarok" című állandó kiállítását; majd szívükben megerősödött nemzeti büszkeséggel visszatérnek Romániába vagy Szlovákiába: adózni és szavazni. Kettős állampolgárságról, bármiféle, akár szimbolikus politikai képviseletről vagy szavazati jogról, a magya r államnak a magyar állam polgárai számára nyújtott szolgáltatásokban való aránytalan részesítésről, netán a szigorú magyar idegenrendészeti szabályok enyhítéséről nincs szó; semmiről, ami az egymástól elszakított nemzetrészek adminisztratívpolitikai, ne adj´ isten, területi összeforrását előbbre vinné. És akár hálát is adhatunk az égnek, hogy ez így történt. Ilyen keveset Magyarországon csak egy magát nemzetinek nevező kormány adhatott a határon túli magyaroknak: tőlük kénytelenek ezt is elfogadni, és mé g jó képet is vágni hozzá. Ez még akkor is így van, ha a státustörvénynek a szomszédos országokban folyó magyar nyelvű oktatásra vonatkozó passzusai, illetve az azt majd konkrét adminisztratív tartalommal megtöltő kormányrendeletek nemcsak a klientúraépíté sre adnak lehetőséget a magyar kormányzat számára, de a határon túli magyar társadalmak hosszú távú formálására is - ami, ismervén jelenlegi kormányunk ideológiai preferenciáit, nem minden veszély nélkül való. És az sem helyes, ha a magyar kormány átvállal ja azokat a feladatokat, amelyeket a román, szerb, szlovák államnak lenne kötelessége ellátni - miközben a határon túli magyar pártok épp e kötelezettségek betartására akarják rászorítani román, szerb, szlovák politikai partnereiket. Ám mindennek ellenére az anyaország a státustörvénnyel csöndesen lemondott arról, hogy politikai eszközökke l, aktívan és döntő mértékben belefolyjon a határon túli magyarok sorsának alakításába. A státustörvény nem a nemzet spirituális újraegyesítése, nem Trianon sebeinek orvoslása - a státustörvény szimbolikus politizálás; önmaga célja és eszköze, akárcsak leg lényege, a kis könyv, a magyarságigazolvány a román és szlovák konfekciózakók belső zsebében, a szív fölött. Ne áltassuk magunkat - és e zakók tulajdonosait , hogy többről van szó. vissza Szomszédi bírálat a státustörvénynek Mircea Geoana román külügyminiszter a státustörvény kapcsán visszafogott nyilatkozatban közös álláspont kialakítását sürgette – jelentette kolozsvári tudósítónk. Egy román napilapnak Geoana azt mondta: a fenntartások egyik része formai, a másik része pedig alapvető kérdés. Szerinte sok mindent el lehetett volna kerülni, ha a magyar fél a törvényjavaslat megfogalmazása előtt konzultált volna a szomszédokkal. Közölte, hogy Romániát „a tervezett eljárási kérdések” is nyugtalanítják. Az RTDP simulékonyságát meg figyelők elsősorban az MSZPvel aláírandó együttműködési szerződéssel magyarázzák. Tabajdi Csaba egy romániai magyar napilapban azt nyilatkozta, hogy ha az RTDP ellenzi a státustörvényt és lehetetlen helyzetbe hozza a romániai magyarságot, az MSZP nem írja alá a szerződést. A szóban forgó együttműködési megállapodás elsősorban az RTDP számára fontos, mert az MSZP támogatásával szeretne a Szocialista Internacionálé tagjainak sorába bejutni. Meggondolatlannak minősítette Mikulás Dzurindának a magyarországi st átustörvénnyel kapcsolatos aggodalmait Bugár Béla – írta pozsonyi tudósítónk. „Két okból nem részletezem, hogy a készülő státustörvénnyel kapcsolatban milyen szempontok alapján fejeztem ki aggodalmaimat Orbán Viktornak. Egyrészt a jogi norma még nem készül t el, másrészt magyar partneremnek négyszemközt mondtam el az érveimet” – válaszolta Budapesten újságírók érdeklődésére Dzurinda. Bugár, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke meggondolatlannak minősítette a szlovák kormányfő megnyilatkozását, amellyel újabb m agyarellenes hullámot indíthat el Szlovákiában. Claude Baláz , a külföldi szlovákok pozsonyi kormánybiztosa szerint a szlovákiai státustörvény csupán belföldön nyújt kedvezményeket, a készülő budapesti jogszabály viszont más államok joggyakorlatába avatkozi k be, és
