Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)

1963-03-02 / 9. szám

XIH. évfolyam, 9. szám 1963. márc. 2, szombat KANADAI MAGYARSÁG KANADÁI MAGYARSÁG CANADIAN HUNGARIANS 996 Dovarcourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Telefon: LE. 6-0333 Főszerkesztő: KENKSEI F. LÁSZLÓ M*g(«l*nik minden nembaton inrkuilMg ét kiadóhivatal: 996 Dovarcourt Bd.{ Toronto 4 Hivatalos órák: raggal 9-tól délutén 5.30-ig. Il6flzotésl árak: egész évra $5.00, fél évre $3.00, agyas szám ára: 10 cant. Külföldön: agész évra $6.00, fél évre $4.00 (USA dollár). Válaszbélyog nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I 'elhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket nem őrzőnk meg ét nem kOldünk vissza, még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk ma­gunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk lerövidítsük, vagy megtold­­juk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Nemzeti lobogó és Kossuth-cimer ÉS MÉGIS MOZOG A FÖLD... Napjaink korcs nemzedé­ke a történelemből keres in­dokokat a nemzeti lobogó és a Kossuth-cimer használa­tára. Ezeréves történelmünk­höz hű jelképet lát bennük megvalósulni. Már honfoglaló őseinknek voltak zászlóik, minden törzs saját lobogója alatt harcolt. Turul madarat tűztek a zász­­lórudra, amint erről a kö­zépkori krónikások egész so­ra megemlékezett. Kézai Írja, hogy őseink Géza fejedelem koráig turu­­los zászló alatt küzdöttek. Szent István azután a zászlórudra turul helyett ke­resztet helyezett, mert "Is­ten kegyelméből" uralkodni mfnden keresztény fejede­lemnél elengedhetetlen kö­vetelmény lett. A zászló színe akkor még piros és fe­hér. Királyaink III. Andrásig, aki Szent István ivadékának, törzsének és vérének utolsó aranyágacskája volt, kirá­lyaink ezt a piros szövetű, fehér-piros csiku, ezüst ket­tőskeresztes zászlót használ­ták. > Az Anjouk és Mátyás után királyaink a nemzeti színe­ket családi színeikkel egye­sítik. Mohács után a nemze­ti lobogó egyre inkább hát­térbe szorul, csak II. Rákóczi Ferenc, a megyék és egyes zászlósurak adják vitézeik kezébe. i A piros és a fehér szinhez a XVI. század második felé­ben kapcsolódik a harmadik szín: a zöld. I. Lipót hitve­sének, Eleonórának koroná­zásakor a templom lépcsőjét "pannonicus tricolor pan­­nus"-szal, azaz magyar há­­romszinű szövettel takarták be. Azóta a király-koronázá­sokat a magyarság mindig tüntetésekre használta fel a Habsburgokkal szemben, elővette ilyenkor a piros-fe­­hér-zöld országzászlót. A nemzet mindig szere­tett királyt koronázni. Ilyen­kor élet rekelt a magya rság misztikus eredete, a honfog­­vezérek emberfeletti alakja, Attila cpkonsága, Syl­­veszter pápa koronájának varázslata. A szép, fiatal ki­rálynőkbe pedig az egész ország szerelmes volt. A nyakas magyarok szíveseb­ben hajtották meg merev térdüket a szeretetreméltó királynő előtt, mint a vén császárok lábánál. Mikor Erzsébet királynő fehér selyem ruhájában meg­jelent a pesti polgári bálon, nem igen volt férfi Magyar­­országon — olvasom az egy­kori beszélyiró lelkesülő so­rait —, aiki oda ne adta vol­­ne a félkarját érette. Magya­ros varrásu ruhájával, le­bontott hajával, ajándékba adott szavaival úgy megza­varta szépapáink szivét, hogy a legbölcsebbnek tar­tott Deák Ferencnek szállott csizmaszárba az esze legelő­ször. A török háborúk idején azután már ez a hárorrazinű lobogó lengett katonás szel­lemű hadaink élén. Ez alatt eskette meg katonáit az eg­ri várban Dobó István, hogy inkább mindnyájan meghal­nak, de a várat fel nem ad­ják. Ahmed basa ágyúival száz méterről löveti a fala­kat, tüzaknákat ásat a bás­tyák alá, fel tölteti a várfa­lak környékét s a török tá­bori zenekar már győzelmi dalt játszik. De a szpáhik és janicsárok gyáván visszavo­nultak, győzött a maréknyi egri had, a forró vizet és égő szurkot öntő egri nők, a háromszinű zászlóhoz fű­ződő vitézi hűség. Mária Terézia hadviselése idejében mára magyar címer is felkerül a zászlókra, a Napóleon elleni küzdelem­ben pedig a francia trikolor próbálja kiforgatni a nemze­ti szinek történelmi jelentő­ségét. Hivatalos nemzeti zászló­vá'az 1847—48. évi 21. tör­vénycikk avatja s a kommu­nizmus sem merte megvál­toztatni. A elmernél azonban köny­­nyebb volt hamis történel­mi előzményekre hivatkoz­ni s Így a koronás magyar címert kicserélték a Kossuth­­cimerrel. Azt hirdetik, hogy Kossuth olyan címert kí­vánt, mely az akkori Ma­gyarország területét jelké­pezi. Hivatkoznak arra, hogy a Nemzeti Szinház műsorhir­detményeiről 1848. március 15. után eltüntették a koro­nát. kossuth a lelkesedés he­vében az országgyűléssel a debreceni nagytemplomban a Habsburg házat trónvesz­tettnek mondatta ki (1849. április 14) s ettől kezdve ko­rona nélkül használták a magyar címert. Ezt nevezték Kossuth-cimernek. Kossuth azonban, minden nemzeti érzelmű magyar em­berrel egyenlően, mély tisz­teletet érzett a korona iránt. Ismeretes, hogy mikor Win­­dischgraetz, a császári ha­dak élén, közeledett a fővá­roshoz, Kossuth egyik leglel­kesebb politikai hívére, 3ó­­nis Samura bízta a koroná­nak Debrecenbe szállítását. Nem kis veszélyt jelentett ez a megbízatás, a Duna-Ti­­sza köze tele volt császári hadakkal és száguldó sze­génylegényekkel, akik előtt akkortájban megnyitották a vármegyei börtönök ajtóit. Szorult helyzetében bárány­­bőr kucsmájába rejtve a fe­jén hordozta. Mindez nem ■mentette meg attól, hogy. az­tán az osztrákok derék szol­gálataiért tiz évi várfogság­ra ne Ítéljék, A magyar korona külön­ben tiszteletet parancsolt az egész keresztény világban. MióVa Nagy Károlyt Krisztus földi helytartója császárrá koronázta, ez a nagyszerű jelenet állandóan ott lebe­gett királyok és alattvalók előtt. Szinte groteszk példáját hallottem ennek az első vi­lágháborúban orosz hadifog­ságba esett egyik barátom előadásában. Keletszibériai hadifogoly táborban, az Amur folyó partján, nyolc­száz tiszt várta reménytele­nül a szabadulást. Magya­rok, németek, osztrákok, tö­rökök, bolgárok vegyesen. Egy téli napon, mikor már mindent elborított a magas hó, kiparancsölták a tiszte­ket a tábor udvarára. Aztán szánkón behajtott egy öreg orosz generális. Felállt a szánkóban, levette sapkáját és tört németséggel Így szól t: — Uraim, az Önök leg­főbb hadura, Ferenc József császár és király őfelsége meghalt. Kérem, fogadják a császári orosz hadsereg rész­­vétnyilvánitását. Valószínűtlen világ volt a 'közelmúltnak ez a furcsa történelme. A Kossutih-ci­­mert kisajátította benne a kom m u n i zmos. 1918. no­vember 18-án a gyászosem­­lékü Károlyi Mihály minisz­terelnök rendeletet bocsá­tott ki, melyben újra a Kos­­suth-cimert tette az ország hivatalos címerévé. Már akkor is ezt a mai álarcos béke propagandát Most nem Galileiről, a földmozgás nagy tudósáról és nem is koszorús mese­mondónk : Jókai gyönyörű regényéről van szó, hanem a latin közmondás igazságá­ról : "Az idők változnak és változunk mi is azokban..." Érthető ez úgy is, hogy bár állni látszik a politika, még­is mozog a föld a zsarnok­ság és a gyarmatositás alatt .. . * Bár sok tekintetben még ma is a politikai türelmetlen­ség korszákét éljük, a népek, egyének rabszolgaságban tartása, erőszakos el nemzet­leni tő politikája vagy gyar­matosítása ma már nem da­gaszthatja büszkeséggel egyetlen kulturnép vagy kulturegyén önérzetét sem. Csakúgy mint az egyes, gyengébb nemzetek értékei­nek, természeti kincseinek az erősebb állam részéről fosztogatása nem dicsőség és nem is hősi tett többé . . . Sokkal inkább szégyen és gyalázat. . . Hovatovább ugyanilyen­né fog válni a kis nemzetek belügyeibe való indokolat­lan és jogtalan beavatkozás, valamint a róluk, nélkülük való létfontosságú döntés... Mivel mégis mozog -s a föld, s az idők változtak: egyes nemzetek képviselői a gyarmatosítás miatt az ENSZ-ben restellik a tegna­pot .. . A zsarnoki elnyomó, ki­zsákmányoló gyarmatositás utolsó levitézlett .kalandorai: a szektákra bomlott ’kommu­nizmus ka ta szt róf ápol i tiku­­sai tudatában vannak a né­pek, egyének tudatában végbement elöntő változá­soknak. Bár már meleggé vált a kommunista gyarma­tosítók csizmája alatt a föld, még mindig nem tesznek semmit a tarthatat­lan gyarmati állapot felszá­molására. Sőt a hajdani k I asszükus gyarma tosi tóka t is megszégyenítő vakbuzga- I ómmal és struccpolitikával görcsösen ragaszkodnak an­nak fenntartásához. * Köztudomású, hogy a ma­gyar nép még el sem taka­ríthatta a II. világháború üszkös romjait Hazánkban és még részben sem pótolhat­ta a tervszerű rablások ál­tal okozott rendkívül súlyos károkat, a felszabadulást Ígérő, de szabad dulást ho­zó hullarabló Szovjetunió nyomban hozzálátott a ma­gyar föld értékeinek a foko­zatos kiszállításához. (Most csak az anyagi értékeket említsük, nem a szerencsét­len elhurcolt polgári szemé­lyeket. ) A magyar ipar értékes gé­pi berendezései, köztük az európahirü magyar malom­iparé is, nagy részben a Szovjetunióba kerültek. A Szovjetuniónak dolgozott a magyar nép és a szovjetnek termelt a magyar ipar... A kommunizmus első 10 esz­tendejében ezer és ezer uj mozdonyt szállítottak ki a szovjetnek, azalatt a rend­kívüli 'közieket, ési nehézsé­geink ellenéfs nem került forgalomba Hazánkban egyetlen egy uj mozdony sem ! Már a forradalom alatt kö­vetelte a magyar Hjuság és munkásság a pécskörnyéki urániumbányákra vonatko­zóan a szovjet kizárólagos használati jogának a ma­gyar nemzetre visszaháram­­lását. Ugyancsak követelték azt is, hogy a Szovjetunióval kapcsolatos hosszadalmas kommu n i s ta á ruk i szá II i fáso­kat és azok végső elszámo­lását, az elszámolás módját, valamint egyes kereskedel­mi szerződéseink titkos zá­radékait is hozzák a magyar nemzet tudomására. A magyarországi kommu­nista himpellérek a magyar föld újabb kincsét, az alumi­nium alapanyagát képező timföldet juttatták nemrég a szovjet kizárólagos hasz­nálatába. Ezen alávaló cselekedetü­ket a magyarországi szovjet ügynökök betetőzték az­zal az újabb aljas ténnyel, hogy az európaszerte pati­nás nevet nyert Orion rádió­gyárunkat szovjet utasításra egyszerűen kitelepítették az Országból. * Az ilyen megdöbbentő hí­rek hallatára ökölbe szorul minden hazáját szerető be­csületes magyar ember ke­ze! ... Amig a kommunista vészbíróságok igen súlyosan büntetik a társadalmi tulaj­don ellen vétő kisebb meg­tévedt "bűnözőt", addig a nemzeti vagyonban felbe­csülhetetlen vagy milliárd­­forintos károkat okozó kom­munista "nagykutyák" egy­előre büntetlenül herdálhat­ják a népvagyont! Ahelyett, hogy a belső bitangok: a szovjet impe­rializmus magyarországi ido­mított ügynökei építenék az Országot és legalább ezál­tal is részben jóvátennék a magyar nemzet ellen elkö­vetett főbenjáró, minősített népellenes bűntetteiket, a nemzet vagyonát Csáki szal­májaként kezelik, azt foko­zatosan elkótyavetyélik! E példákból világos és kétségtelen : kik teszik tönk­re a magyar ipart; kik pusz­títják a magyar nemzeti va­gyont és kik az alkotó, dol­gozó magyar nép igazi el­lenségei . .. Vajon mi lesz a következő "láncszem" a nemzeti va gyón pazarlásában? * Vajon miért történik vagy történhet mindez? 1. Hát a szovjet fegyve­rek által megtámogatott " népköztársaság "-na k neve­zett erőszakszervezet vagy torzszülött nem kívánja sza­porítani a magyar munkás­ság létszámát, mert a ma­gyar munkásság egységesen, felzárkózottan vett részt az 1956. évi kommunistáéi le­nes forradalomban és ezál­tal részükre politikailag megbízhatatlanná vált? 2. A magyar ipar fokoza­tosütemű leszerelésével, a magyar föld kincseinek a szovjetnek tulajdonbaadásá­­val a budapesti hazaáruló kommunisták nem-e saját rongyéletülk és védőőrize­tük költségeit fizetik az "ön­zetlen" Szovjetuniónak, vagyis váltságdíjat? 3. A szovjet imperializ­musnak, mint a pánszláv so­vinizmus újabb változatának nem-e a magyar ipar terv­szerű kilopása és elsorvasz­tása a célja és ezáltal a ma­gyar nép életszínvonalának az éhséghez közeli színvona­lon tartása, az Országnak ‘kecske legel övé á t vá I toztatá­­sa? 4. Nem-e alapvető politi­kai földmozgást, az idők uj változását szimatolják a moszkvai rabtartók? Nem-e azt érzik, hogy Közép- és Délikeíet-Európában nemso­kára számukra válásra int az óra? (Hiszen előbb úgyis vagy haza kell menni vagy el kell tűnni...) * Ezen felette borús felhők ■mellett végre ragyogó, éles szivárvány látszik áthidalni a jelent és a jövőt: Nyugat- Európában a szemünk előtt uj világhatalom van szüle­tendőben, mely teljesen ér­dekelt a világ mai megosz­tottságának és a világprob­lémák megoldásában. Ez az uj világhatalom a szovjet akarata ellenére is előbb- Utóbb egyesíteni fogja a vas­függönyön innen és túl lévő európai népeket! A hatal­mi súlypont e kibontakozó világhatalomra fog áthelye­ződni, arra a területre, mely Churchill szerint is a világ legértékesebb része:a nyu­gati kultúra alapja. A szovjet gyarmatosító •kalandorok érzik az uj poli­tikai időváltozást. Tudják azt is, hogy a plasztik bom­bák korában már nem tart­hat soká semmiféle gyarma­tositás ... Hiszen a zsarnokság és a gyarmatositás alatt is mozog a föld! (K. I.) Egy érdekes uj technikatörténeti adat: Magyar ember tervezte a T-Ford autót hirdették. Még emlékszem, a Galilei Kör kiáltványára: "Nem érdekel senkit, hogy volt-e Ön a fronton, de meg­kérdezzük, hogy mit tett a békéért? Mit felel majd er­re?" Óh, mi nem szégyelljük magunkat félévszázad múl­va sem. Élesztgetjük a buj­dosókban a hazaszeretet fü­zét és készülődünk a haza­térésre. Haza, ahol most harmad­szor jutott a Kossuth-cimer uralomra. Először a debre­ceni trónfosztást követő orosz kegyetlenkedések hó­napjaiban, amikor egy ko­zák dárda átdöfte Petőfi szi­vét. Másodszor 1918—19- 'ben, a proletár diktatúra gyászos korszakában, ami­kor az orosz bolsi világ Sza­­muely-féle hóhérokat bocsá­tott nemzetünkre, és har­madszor 1945-től a szovjet rabszolgaság évtizedeiben. Mindig muszka fegyverzaj kisérte szomorú felemelke­dését. Ne csodálkozzon te­hát senki, hogy nem kérek belőle. Fáj a szivem, hogy ez a 'kommunizmus által kisa­játított elmer — Kossuth ne­vével van összekötve. Mert én imádkozni is olyan templomba járok, amelynek oltára mellett -ko­ronás magyar címer hirdeti a közeli feltámadást. Nyiregyházy Pál A régi autómárkák több­nyire tervezőik nevét visel­ték, hiszen a konstruktőr és a gyáros sok esetben ugyan­az a személy volt. A Daimler, Benz, Maybach, Lancia, Bu­­gafti vagy más nevek a kü­lönféle automobilokon, azok­nak állítanak emléket, akik­nek a gondolatai egy-egy autótipusban megvalósul­tak. A leghíresebbnek mon­dott autó, a Rolls Royce is tervezőjénék, illetve gyártója nevét viselte és jelzi ma is. Arról viszont csak nemrég szerzett tudomást a világ — az amerikai Motor Life és a svájci Au to-Jahr cikkei nyo­mán —, hogy a legnagyobb sikerű gépkocsit, amelyen öt világrész tanúba meg az au­tózást, magyar technikus, Galamb József tervezte. Munkájának eredményét, mint Ford páratlan sikerű1 T-modelljét tartják számon és emlegetik még ma is, ha 1 szellemes konstrukciókról,! zseniális technikai megoldá-' sokról, megbízható autókról példa lóznák. Galamb József Magyaror­szágon született, ifjúkorá­ban a német autóiparban dolgozott, onnan került 1905-ben technikusiként Ford kis gyárába, aböl akkor már két éve folyt az autó'készi­­tés. Henry Ford egyszer ezt mondotta az ügyesen rajzo­ló Galambnak : . .Te, Joe, egy olyan autót kellene ké­szíteni, amelyet egy munkás­ember is meg tud vásárolni, egy gyermek is tudna vezet­ni és kezelni s a ’kocsi négy utasával még a prérin is üzembiztosán robogjon". És Galamb József rajz­tábláján hamarosan kibonta­koztak egy ilyen autó vona­lai. Papírra kerültek az egy­szerű, az elpusztíthatatlan, cserélhető alkatrészek, meg­született az akkor szinte for­radalminak számitó automa­tikus sebességváltó, a Ford­­gyártmányok egyik szenzá­ciója. De nemcsak az autóveze­tést lényegesen megkönnyí­tő szerkezeteivel, hanem a még ma is csodálható köny­­nyü súlyával, robusztus al­vázával, tákarékos, erős mo­torjával, óránként 70 kilo­méteres sebességével tűnt ki az 1908-ban született T— Ford. Galamb József kon­strukcióját 27 esztendőn ke­resztül gyártották s ez az autótípus jelentette a mo­­dern autógyártás kezdetét. Az udvariasság sose árt A miiwaukeei rendőrség főnöke utasítást adót 1800 főnyi beosztottjának, hogy ezentúl a közönséget Sir, Madam "uram" és "höl­gyem" megszólítással illes­sék az eddig használatos "hé, maga!" helyett. Egy kis humor AMIN ÁLLÍTÓLAG BUDAPEST NEVET . . . — Rémes ezekkel az au­tótulajdonosokkal. Folyton elütnek minket, egyszerű gyalogjárókat. — Nono! Van, aki elővi­gyázatosan vezet. — Nem is úgy értem. Ha­nem elütnek minket a csinos nőktől ... • Jeles szobrászunk hosszú agglegénykedés után meg­nősült. Barátai azzal ugrat­ják, hogy nagy papucs lett belőle. — Rágalom! Ha tudni akarjátok, clyan ur vagyok otthon, hogy a feleségem a cipőmet is lehúzza a lábam­ról I — Igazán lehúzza a cipő­det? — Méghozzá minden es­te ! — Mikor hazérkezel? — Fenét! Amikor el aka­rok menni ... — No, maga hires fradis­­ta, mit szól, hogy csak Gö­­röcs került be a tiz legjobb európai focista közé? Mégis ő a leghíresebb magyar já­tékos. — Mit értenék ahhoz a külföldiek? Hiszen GörÖcs­­ről még egy kis utcácskát se neveztek el! — Az igaz, de Albertról sincs semmi elnevezve. — Nem-e? Hát a Flórián tér?! • — Az lenne a nagy em­ber, aki föltalálná a süket­néma pénzt. — Megőrült? Miért? — Mert sok helyen még ma is a pénz beszél ... • Az egyik intézmény veze­tőjének protekciójával szem­­revaló, csinos fiatal nő ke­rül be a levelezésbe. Termé­szetesen mindenki kesztyűs kézzel bánik a nagyfőnök pártfogoltjával. Néhány nap múlva a főnök megkérdi az osztályvezetőtől: — Nos, mit tud az uj kar­­társnő? Az osztályvezető szolgá­latkészségtől ábitatos han­gon feleli: — Semmit:— de azt tö­kéletesen . . . • — Könyöklősi kartárs igazán megérdemelne egy kis nyelvpótlékot. — Hány nyelvet tud? — Egyet se, de a főnö­keinek erőteljesen hízeleg... • — Furcsa emberek a hu­moristák. Mindig a hibákat pécézik ki és a fonákságok­kal foglalkoznak, gúnyosan csufolódva vagy kedélyesen incselkedve. Miért nem di­csérik néha azt ami jó? Er­re feleljen, Józsi bácsi! • — Fáradt legény vándo­rolt keresztül a falun és mii­vel igen elpilledt, egy po hár bort kért az öreg Zsu­gori-Balogtól. A fukar gaz­da adott is neki, persze a l eg komi sza bb viskójából. A legény szemrebbenés nélkül lehúzta a bicskanyitogató lőrét, majd mindenki füle hallatára éktelenül dicsérni kezdte: — Hű, micsoda pompás nedű, életemben nem ittam még ilyen jó bort! Zsugori-Balog elrös­­tellte magát és még egy po­hárral hozott, de most már a legfinomabb borából, amit még önmagától is sajnált. A legény azt is megitta, il­ledelmesen köszönt és in­dult volna. — Mi az, öcsém? — zör­­dült rá mérgesen Zsugori- Balog -— ezt egy szóval se dicséred? Talán nem jó?! — Dehogy se jó! Nagyon finom bor. Csakhogy ez ma­gamagát dicséri! . . . FÖLD KÖRÜLI PÁLYÁJÁRA vezéreltek Thor-Agena raké­tával egy mesterséges hol­dat — jelentette be szerdán az amerikai légierő. A mes­terséges hold feladatát ti­tokban tartják. A NÉMET ÉS ANGOL he­lyesírás egyszerűsítését kö­vetelte Edith Crowell Tracer kaliforniai professzornő a 'modern nyelvek amerikai egyesületének washingtoni kongresszusán. Toronto-Budapest *et $568.20 17 napos kirándulás TO ODA-visszA rrop. fJdO./ü 1963. MÁRCIUS 31-IG. Kennedy Travel Bureau Ltd ALAPÍTVA 1926-BAN 296 QUEEN STREET, W., TORONTO 2B, ONT. TELEFON: EM. 2 3226. MAGYARORSZÁGI, ERDÉLYI, FELVIDÉKI LÁTOGATÁSI VÍZUMOK gyors és szakszerű intézése. INGYENES UTAZÁSI TÁJÉKOZTATÁS. Hiteles fordítások — Közjegyzői iroda — Biztosítások — Gyógyszeiküldés — Forint utalványok — TUZEX. AZ IKKA KANADAI FŐKÉPVISELETE Szívesen házhoz küldjük az uj, eredeti IKKA árjegyzéket Hozassa ki magyarországi rokonait látogatóba. TORONTO ELSŐ ÉS EGYETLEN MAGYAR GYÓGYSZERTÁRA az ALLEN PHARMACY 400 BLOOR STREET, WEST (Brunswick sarok) TEL.: WA. 1-8700. WA. 1-8439 • Gyors, díjtalan házhozszállítás Torontóban. • Gyógyszerküldés Európába. ELEK ZOLTÁN gyógyszerész TANULJON FORRASZTANI! • Mindenféle forrasztás. • Könnyű heti lefizetés. • Nappali és esti tan­folyamok. GENERAL WELDING SCHOOL 61 Jarvis Street at King. EM. 3-7635. TELEFON: WA. 3-3424. HÉTKÖZNAP ÉS ÜNNEP­NAP NYITVA Perfect Electric Company Mindenféle elektromos szerelési, javítási munkálato­kat teljes jótállással vállalunk. — Elektromos fel­szerelések— lámpák — főzök, stb. — ajándéktár­gyak minden alkalomra. Áraink legolcsóbbak — Tegyen egy próbát! DON PERFETTI 402 COLLEGE STREET, tulajdonos TORONTO 2B, ONT. FIGYELJE KÖNYVOSZTÁLYUNK HIRDETÉSEIT. LAPUNK KÖNYVOSZTÁLYÁN KAPHATÓK: Babits Mihály: Hatholdas rózsakert ...-...........$0.50 Bartha.Kálmán : Trianoni átok. Versek...............$1.50 Béla deák: Hulló vércseppek ...................—...$1.50 Dr. Bernolák Imre: Angol-magyar, magyar-angol szótár ......................................................$5.80 Csaba István: Az elsüllyesztett háború...........$1.50 Csighy Sándor: Hangok a romok alól................$2.00 Csighy Sándor: Mozaik kockák .......................$1.50 Doma István: Nagybotu Lőrinc...........................$2.40 Fáy Ferenc: Az írást egyszer megtalálják ........$1.50 Füry Lajos: Árva Magyar János ..........-............$1.80 Füry Lajos : Az út vége...................................-...$3.50 Füry Lajos : Forgószél ...........-...........................$3.50 Ghyczy Zsuzsanna : A város ............................$3.00 Kempis Tamás: Krisztus követése ...:................$0.50 Kenderessy Lajos: Harc az örökségért ............$200 Kenderessy Lajos: Házasság négyesben ...........$1.25 Kenesei F. László: Járhatatlan utakon ...........$2.00 Kenneth Claire: Holdfény Hawaiiban ...........$4.60 Kerecseny János: A Világmegváltó Eszme l-ll $5.50 Kerecseny János: Vigyázat atomcsempészek $5.50 Kisjókai Erzsébet: A gyertyáknak égni kell ...$1.20 Kisjókai Erzsébet: Esti zsolozsma ..................$0.60 Kisjókai Erzsébet: Fénykép Album ..................$0.60 Kisjókai Erzsébet: Lázadás ...............................$2.00 Kisjókai Erzsébet: Tulipános láda ...................$0.60 Kisjókai Erzsébet: Ének Stuart Máriáról ............$0.80 Kostya Sándor: Édes anyanyelvűnk ...............$1.00 Kostya S.: Magyar ABC és Olvasókönyv.........$2.80 Dr. I. Nádassy : Hotel Canada...........................$1.90 Orbán Frigyes: Görbe Tükör ..........................$1.00 Dr. Padányi Viktor: Vérbulcsu...........................$0.30 Dr. Padányi Viktor: Vászoly ...........................$1.80 Rába Margit: A rettenet évei...........................$2.50 M. Saint Clair: Ella néni meséi .......„..............$1.00 Dr. Sulyok Dezső: A magyar tragédia.............$5.00 Szabó Dezső: Feltámadás Makucskán ............$0.50 Székely Molnár Imre: Hallod-e Zsófi? ............$3.00 Szilvassy L.: Mesék a bryanszki erdőből I. ......$2.Ö0 Szilvássy L.: Mesék a bryanszki erdőből II......$3.00 Wass Albert: Tizenhárom almafa.......................$2.40 Zilahi Farnos Eszter: Zeng még a dal________$1.00 Könyvosztályunk beszerez bármilyen megver könyvet. Minden könyv árához 10 cent portóköltséget számítunk. Utánvéttel könyveket nem szállítunk L’EUROPE TAVERN DINING ROOM 469 BLOOR STREET, WEST — TELEFON : WA. 1-6269. Különleges magyar és angol ételek — Kitűnő magyar és külföldi borok, sörök. Bankettekre és esküvőkre külön terem. \ Minden magyart szeretettel vár a RUZSA-CSALÁD.

Next

/
Oldalképek
Tartalom