Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)

1963-03-02 / 9. szám

XIII. évfolyam, 9. szám 1963. márc. 2, szombat 4 'CANADA! MAGYARSÁG Tegye széppé a mai napot Paarl-féle importált borral v~\ hr Az európaiak szeretik az ebédet egy pobir finom bor­ral ízesíteni. Napról-napra több kanadai veszi át ezt a kedves szokást. A legnépszerűbb asztali borok közé tartozik a könnyű, gyümölcsízű PAARL-féle száraz, asztali rizling, amely olyan jól izlrk a könnyű ebéd mellett; a ne­hezebb, tartalmasabb PAARL-féle Roodeberg asztali vörösbor viszont nagyszerűen egészíti ki a dusabb lakomákat. Ha pedig olyan borfajtát keres, amely minden al­kalomra egyformán jó, próbálja meg az újfajta PAARL-féle száraz halványvörös asztali bort, amely csodálatosan egyesíti a könnyű bor finomságát és a nehéz borfajták izét. Emellett a PAARL-féle importált borok valóban meg érik a pénzt, mert az áruk még ma is alacsony, úgy, hogy mindenki nyugodtan kínálhat belőlük újra meg újra. Győződjék meg róla ön is ! Tegye széppé a mai napot Paarl-féle asztali borral. m A-4 ILYEN JŐ BORT ILYEN ÁRON SEHOL SEM KAPNI. Kapható az Italárusító Hatóság által ellenőrzött ontarioi üzletekben. Orvosság a féltékenység ellen? — Van-e orvosság a fél­tékenység ellen? — kérdezi egy fiatal férj. Okos, ko­moly ember. Csak hivatásá­nak él, a félesége mégis "halálosan" féltékeny rá. Minden nő gyan-us, aki a férje közelébe kerül: a mun­katársnők, a házbeli fiatal lányok, saját barátnői, még az idegen nők is, akik el­mennek mellette az utcán. Egyetlen nyugodt pillanata nincs, hiszen férje legkeve­sebb 8—9 órát tölt távol tőle, ezalatt pedig lépten nyomon csinos és vonzó nőkkel találkozhat össze. — Érteném ezt, ha csú­nya és öreg lenne a felesé­gem, de fiatal és ragyogóan szép. Nincs egyetlen nő sem, akit hozzá mérhetnék! — panaszolja a férfi és elmond­ja, hogy már minden mód­szert megpróbált megnyug­tatására, de mindig kudar­cot vallott. A lelkiismerete tiszta, mégis állandóan vé­­dekeznié kell. Tagadnia kell valamit, arrti nincs és nem is volt. Megalázó jelenetek ját­szódnak le közöttük. Már­­már ott tart, hogy fél haza­menni, mert sohasem tud­hatja, milyen újabb gyanú­sítások érik. Nem mer őszin­tén beszélni se. Nem meri elmesélni, ha történetesen összetalálkozott barátja fe­leségével, vagy ha osztályá­ra helyeitek egy uj kolléga­nőt. Társaságban nem mer nőkkel szót váltani. — És mi ennek az ered­ménye? Lassan leszokom az őszinteségről. Ettől pedig már csak rövid ut a hazug­ságig. Rá kényszerít a felese­gem, hogy az ő megnyug­tatására hazudjak. Megmér­gezi az együtt töltött órá­kat, mert hiába jönnek az összeveszések után a kibé­külések, ezek már egyre ke­vésbé "édesek". Minden je­lenet után fullánk marad bennem és már az a gondo­lat is kisért,, vajon igazi sze­relem-e az övé, ha feltétele­zi rólam, hogy jellemteien ember vagyok, aki lépten­­nyomon becsapom, megcsa­lom őt. Vagy talán önmagát nem tartja érdemesnek ar­ra, hogy szerethessem? — kérdezi a fiatal férfi, és tő­lünk szeretné meghallani, hogy talán mégis van orvos­ság a beteges féltékenység ellen. Még mindig annyira szereti feleségét és annyira félti családi békéjét, hogy azt is szivesen elfogadná, ha ráolvasnék, hogy valahol, valami módon ő követte el a hibát. 'Nem, a jelek szerint a hi­bát nem ő követte el és ta­nácsra, segítségre sem neki van szüksége, hanem a fele­ségének. Meg kellene ma­gyarázni ennek a sajnálatra méltó teremtésnék, hogy végzetesen rossz vágányra tévedt. Kölcsönös bizalom nélkül nincs házasság és ahogy a férj helyesen mond­ta, nem igazi szerelem az, amely mögött sötét gyanú­sítások, alattomos gondola­tok bújnak meg. És arra is rá kellene éb­­med-nie a fiatal asszonynak, hogy féltékenységének alap­ja nem a férj gyenge jelleme, hanem az önbizalom hiánya,! ami gyökeret vert saját lel­kében. Nem hisz önmagá­ban. Nem tartja magát elég vonzónak ahhoz, hogy le tudja kötni férjét. Ebből a belső bizonytalanságból ered minden cselekedete. Ez vezeti ferde irányba gondo­latait és vetit eléje hamis fantáziaképeket. Egész lé­nye a féltékenységre, mint rögeszmére állítódik be. Ho­vatovább előnyös tulajdon­ságai éltorzulnak. Lénye .már. nem vonz, hanem taszít. A szüntelen gyötrődés nyomot hagy külsején is. A fiatalos báj lekopik róla: korán el­hervad, sőt az állandó ideg­feszültséget szervezete is megsínyli. Gyakran ösztönö­sen a betegségibe menekül bele az ilyen tipusu nő, mint utolsó mentsvárba. A szá­nalmon keresztül akarja "visszaszerezni" férjét, akit pedig még el sem veszített. Féltékenység ellen egyet­len csodaszer van : bizalom önmagunkban és bizalom abban a másikban, akivel harmóniában akarjuk leélni az életet. .En-élkül minden ut boldogtalansághoz, sőt- vég­ső l^tfejlésiben a családi élet felbomlásához vezet. Papp László megvédte Eu­­rópa-bajnoki címét Bécsben a nála 10 évvel fiatalabb angol George Aldride ellen. Papp pályafutása egyedülál­ló : 300 mérkőzés közül 12- öt vesztett mindössze, nagy­részt még pályája elején. Mint amatőr háromszoros olimpiai bajnok volt (1948, 1952 és 1956-ban), 1949-ben és 1951-iben Európa­­bajnok. Amióta professzio­nista 22 mérkőzésből csak kettő végződött döntetle­nül, '20-at megnyert, ebből 11-et kiütéssel. Legnagyobb győzelmét 19ó2jben aratta Bécsben az amerikai Tiger Jones ellen. • A japán labdarugó-válo­gatott is ismeretséget köt Európával a tokiói olimpia előkészületei jegyében. A japán futballisták májusban két mérkőzést játszanak Svédországban és szeretné­nek még néhány mérkőzést lekötni európai csapatok el­len. • ... az olasz labdarugóliga kimondta: az 1963—64-es idényben csak egy uj kül­földi játékost szerződtethet­nek az olasz klubok. A liga ugyanakkor fenntartja ma­gának a jogot, hogy szük­ség esetén a külföldiek sze­repeltetésével kapcsolatban újabb korlátozásokat vezes­sen be. • ... a lengyel játékvezetők egyre nagyobb szerepet ját­szanak a nemzetközi poron­don. Banasiak vezeti például a Kupagyőztesek Kupájában a Slovan Bratislava—Tot ten ham Hotspur mérkőzést. J Kowal pedig megkapta "referee FIFA" jelvényt. Ko wal egyébként már 700 ha zai mérkőzést és 7 nemzet ■közi találkozót vezetett Nyilatkozata szerint a leg érdekesebb nemzetközi mér kőzést Budapesten vezette, a Nemzetek Kupájának ke­retében a Magyarország— Szovjetunió találkozót. • Az Egyesült Államok olimpiai bizottsága is fog­lalkozik azzal a gondolattal, hogy az 1968-as nyári olim­piai játékok rendezését egy amerikai város részére kér­je. A bizottság elsősorban Detroit jelölését támogatja, de szó van Los Angelesiül is. Emellett még Portland, Oregon, San Francisco és Philadelphia is pályázik a jiá tékák megrendezésére. • A stockholmi nemzetközi gyorskorcsolyázó-versenyen hét ország futói indultak. 3000 m-en a norvég K. Jo­­hannesen 4:33,9 rnp-cel be­állította idén felállított vi­lágcsúcsát, de ez nem lesz hitelesíthető, mivel a pálya csak 333 m volt. Mögötte a svéd Ivar Nilsson (4:35,8) és a norvég Maier (4:37,5) végzett. Az 500 m-t a nor­vég Thomasson nyerte 42.5- tel. • Az olimpiai próbaverseny előtt Hausban rendezték meg az osztrákok alpesi si­­bajnokságukat. Az óriás­­műlesiklásban Stiegler, illet­ve Traudl Heoher, a lesiklás­ban Schranz és Christi Haas aratott biztos győzelmet. • Az ausztráliában verseny­ző japán Satoku Tanaka Bris­baneban a 100 m-es női hát­­uszásban 1 :09,5 mp-re ja­vította a japán csúcsot és ezzel a világ eddigi máso­dik legjobb eredményét érte el. Tanaka mögött az ausztrál Sargeant 1:11,9- oel lett második. • A NOB végrehajtó bizott­ságának legutóbbi ülésén a svájci Sitten és a japáni Szapporo küldöttsége be­nyújtotta hivatalos 'kérelmét az 1968. évi téli olimpiai játékok megrendezésére. A rendezésre pályázik még a finnországi Lahti, a kanadai Calgary és Oslo is, ezek a városok azonban még nem adtak be hivatalos kérést. A NEMZETKÖZI Korcso­lyázó Szövetség 'kivételesen engedélyt adott, hogy az amerikaiak az idei műkor­csolyázó VB-n nyolc helyett tizenkét versenyzővel vehes­senek részt. A szövetség az engedélyt azért adta meg, mert mint ismeretes, az ame­rikaiak régi műkorcsolyázó­­gárdája az 1961. évi repülő­­szerencsétlenségnél életét vesztette, s az uj verseny­zőknek eddig még nem volt elég lehetőségük, hogy a nemzetközi élvonalhoz fel­zárkózhassanak. • HAYES VILÁGCSÚCCSAL KEZDETT A trinidadi Port of Spain­­ben rendezett nemzetközi atlétikai versenyen az ame­rikai Robert Hayes kanya­­ros 200 m-en 20.5 rnp-cel beállította a brit Radford, az amerikai S. Johnson, Nor­ton, Drayton és az olasz Berruti által tartott világ­csúcsot. Hayes eredménye az év első férfi atlétikai világcsúcsa! A roppant izmos, az "amerikai futballban" is nagyon tehetséges játékos­nak tartott néger Hayes de­cemberben múlt 20 éves! Már 1961-ben felhívta ma­gára a figyelmet, de akkor egy sérülés idény közben megakadályozta fejlődésé­ben. Tavaly is nagyon korán került formába, már február­ban beállította 9.2 mp-cel a 100 yardos világcsúcsot, majd júniusban megnyerte az amerikai 100 m-es baj­nokságot. Kitűnően szere­pelt az európai portyán, többek között 10.1 -et fu­tott és az 1962-s év leg­jobb 100-asának tartottak. A 200-as távot mindig na­gyon kedvelte, legjobb ered­ménye tavaly 20.7 rnp volt. Puskás Ferencet meglátogat­ta az édesanyja — Amikór leszálltam a vonatról és hosszú évek után újra megöleltem, azt mond­ta a fiam: nehogy sírjon anyám! ... Szavakkal nem tudom elmondani azt az ér-j zést, mit jelentett, hogy 8, felejthetetlen hetet tölthet-j tem messze távolban a fiam­mal. És négy mérkőzésen láttam játszani I ... Anikó, a kis unokám, csak négy­éves volt, amikor elmentek. Már nagylány — 11 éves és magyarul beszél. Sok kará­csony van már mögöttem. De ez volt a legszebb kará­csonyi ajándék, amit eddig kaptam — mondja Puskás­­né. • Brumel és Snell kikapott Los Angelesben A Los Angeles Times szom­baton este rendezett fedett­­pályás atlétikai versenye két nagy meglepetést hozott: 1 mérföldön kikapott az olimpiai 'bajnok és ezen a távon is világcsucstartó Snell, magasugrásban pedig nyolc vereség után Thomas­­nak először sikerült legyőz­nie a világcsucstartó Bru­­melt. Mindketten "csak" 214-et ugrottak, az ameri­kai versenyző azzal győ­zött, hogy elsőre vitte ezt a magasságot. Snellt az amerikai Grelle győzte le, aki közepes iram után há­romnegyed mérföldnél élre állt és ettől kezdve első he­lyét végig biztosan tartot­ta. A verseny 'harmadik vi­lágcsucstartó résztvevője, a szovjet Ter-Ovaneszjan vi­szont ismét sikeresen sze­repelt és újabb értékes győ­zelmet aratott az olimpiai bajnok Boston felett. Az 1000 yardos versenyben, nagy taktikázás után gyen­ge eredmények születtek. Ismét meglepetéssel végző­dött a rúdugrás: a még nem is 20 éves Sternberg legyőz­te az erős mezőnyt és az amerikaiak közül kilence­diknek jutott túl a 16 lábas (488 cm-es) magasságon. 60 y: 1. Carper 6 rnp, fe­det tpálya-világcsucsbeál I i­­tás. 600 y: 1. Yenman 1 :10,3. 1000 y: 1. Crofhers ( ka­nadai) 2:13,8, 2. Van Asten (holland) 2:14,7, 3. Baran (lengyel) 2:15,8, 4. Buli­sev (szovjet) 2:16,2. 1 mérföld: , 1. Grelle 4:04,7, 2. Snell (ujzélandi) 4:06,4, 3. Weisiger 4:07. A kanadai Kidd helyezetlen lett. 60 y gát: 1. Hayes Jones 7,1. 2. Brumel (szovjet) 214, 3. Faust 209. Távol: 1. Ter-Ovaneszjan (szovjet) 8 m, 2. Boston 796. Rúd : 1. Sternberg 488, 2. Rose 477, 3. Jang (tajva­ni) 477, 4. Tork 477, Uelses és Morris csak 467-et ug­rott. Súly: 1. Gubner 19.68, 2. O'Brien 18.81. • Profi boksz, óh ! Liston, a hivatásos nehéz­súlyú ökölvivó-világbajnok most ismét enyhén szólva is megbotránkoztató kijelen­tései miatt szerepel a la­pokban. Egy buffaloi sajtó­­értekezleten például a kö­vetkező kijelentéssel képesz­­tette el az újságírókat és szakembereket: "Ha valaki tarthat a Pat­terson elleni második mér­kőzéstől, az csakis ellenfe­lem lehet. Már most gondol­jon arra, hogy jó kórházat találjon magának. Patterson után Cassius Clay és Johans­son lesz az ellenfelem. Nem egymás után! Egyszerre! A két fickó egy öklömre is kevés. Pillanatok alatt föl­dön lesz mind a kettő". • ÖSSZEÁLLÍTOTTAK a vi­lágbajnokságon résztvevő svéd jégkorong-válogatot­tat. Az együttesbe -került a tavaly Colorado Springsben világbajnokságot nyert csa­pat 15 tagja, továbbá Ölberg és Mild. • DUBLINBEN rendezik meg az első ir—bolgár ökölvivó­­mérkőzést az Európa Ku­páért. Az Amerikai Magyar Társaság a Magyarországon visszatartott gyermekekért Magas: 1. Thomas 214, Rövid jelentéseink... A VATIKÁN BOLDOGGÁ NYILVÁNÍT KÉT AMERIKAIT A vatikáni Szertartási Kongregáció elhatározta két amerikai római katolikus személynek: Mother Eliza­beth Ann Seton-nak és John M. Neumann Philadelphia negyedik püspökének bol­doggá avatását. A boldoggá avatási szer­tartást a jövő hónapban ej­tik meg. Ezt rendszerint kö­vetni szokta az Egyház leg­nagyobb tiszteletadása-, a kanonizáció vagy szentté avatás. Mother Seton, aki áttért a katolikus vallásra, 1774-ben született New Yorkban. Mi­után férje meghalt, az ifjú­ság nevelésének és a jóléti munkának szentelte életét. Ő alapította az Egyesült Ál­lamokban a Szent József Jó­léti nővérek rendjét. Meg­halt Emmitsburgban 1821- ben. Neumann püspök 1811- ben született Csehország­ban. Budweissban végezte a teológiát, majd Amerikába jött és 1836-ban New York­ban pappá szentelték. • SZENT-GYÖRGYI ALBERT PROFESSZOR, az Egyesült Államokban élő Nobel-dijas magyar bioké­mikus néhány hónappal ez­előtt feltűnést keltő cikket irt a National Guardian cimü tekintélyes amerikai lapban. A békét szolgáló tudós szen­vedélyességével emelte fel szavát azok ellen, "akik ál­landóan Isten nevét emlege­tik, de csak a bombában hisznek és arra pocsékolják az emberi leleményességet, hogy menetjegyet váltsanak az utolsó Ítélet napjára". A világhírű tudós cikké­nek fő mondanivalója, -hogy azok, akik Így cselekszenek, még az atomkorszakban is a barlangi ősember fogal­mai szerint élnek. Márpedig a főid valamennyiünk ottho­na. Nem sajátíthatják ki a maguk számára a kozmikus erőkkel felelőtlenül játsza­dozó barlanglakok. Cikke -konklúziójaként ezért arra szólít fel, hogy tegyék ki végre földgolyónkra a táb­lát : "Ebben a barlangban atombombákkal játszani szi­gorúan tilos I" 9 SÚLYOS AUTÓSZEREN­CSÉTLENSÉG történt Algír­tól délnyugatra. Az algériai hadsereg több teherautója egy szakadékba zuhant. Ti­zenkét katona meghalt, hu­szonötén megsebesültek. Az 1956-os szabadság­­harc menekültjei között szá­mosán csak úgy tudtak a fenyegető megtorlás elől -külföldre jutni, hogy gyer­mekeiket is visszahagyták —, hol a nagyszülőknél, hol egy jóbarátnál vagy csak ismerősnél. Bizonyosan ab­ban is biztak, hogy nem nagy idő múlva maguk után tudják küldetni őket. A -magyarországi kor­mányzat azonban a gyere­kek legnagyobb részét még ma sem engedte ki szülei­hez és az ilyen célú -kérések és könyörgések igen sok esetben süket fülekre talál­tak. Az Amerikai Magyar Tár­saság még formai megala­kulása előtt behatóan fogr lalkozott ezzel a problémá­val. Az A.M.T. a szabad vi­lág úgyszólván minden pontján kapcsolatot létesí­tett magyar szervezetekkel és személyekkel, hogy meg­indíthassa lélekbe markoló akcióját a szüleiktől elsza­kítva tartott gyermekekért. Soha -még igazabb, jogo­sabb kívánság nem került a közvélemény lelkiismerete elé. Soha még indokolatla­nabb, embertelenebb maga­tartás ellen nem kellett til­takozó szóval, elkeseredet­tebb lélekkel fordulni, -mint az ellen, amely az elszakí­tott gyermeket tudatosan megfosztva tartja a szülői szeretet, a szülői gondosko­dás melegétől. Az egész világ megren­dült várakozása fogja kisér­ni ezt a törekvést, amely­nek egyetlen célja elérni, hogy a kimenekült magyar szülők visszakapják legszen­tebb tulajdonukat a gyerme­ket. A magyarországi belügy­minisztérium illetékes osz­tálya nemrégiben tájékozta­tó nyilatkozatot adott ebben az ügyben. Könnyebb átte­kintés végett a nyilatkozat egyes bekezdéseit pontokba foglalva ismertetjük: 1. "Ha úgy látjuk, hogy a gyermekeknek itthon senki­je sincs, odakint szülei -meg­felelőképpen tudnak gon­doskodni neveltetésükről —, nem állítunk akadályt". 2. "Vannak esetek, hogy a disszidált szülők, akik hat esztendeje elhagyták gyer­mekeiket és mindeddig nem törődtek vele —, most -mi­után az áll-am felnevelte és kitanitatta —, jelentkeznek. Nyilvánvalóan arról van szó, hogy eddig 'költeni kel­lett volna a gyerekre, most pedig odakint jól jönne ne­kik annak a szakembernek -a keresete, akit a magyar ál­lam kitanitott". 3. "Sok esetben a család­egyesítés -magának a gyer­meknek az érdekeit sem szolgálja, hiszen a szülők, akik ma emberséget és meg­értést követelnek a magyar állami szervektől, -minden gondoskodás nélkül maguk­ra hagyták gyermekeiket, idős szüleiket, hozzátarto­zóikat. Előfordult persze az is, hogy olyan gyermekek is megkapták a kivándorló út­levelet, akik állami gondo­zásban váltak szakmunkás­sá. A kivándorlási ügyeket egyénileg bíráljuk el". 4. "Az 1956-os disszidá­lok esetében ez az egy-két esztendő a családi kapcsola­tok fenntartásának utolsó időszaka. Néhány esztendő múlva, amikor már fokoza­tosan -megoldódtak a szét­szakított családok problé­mái, nem találkozunk majd ilyen ügyekkel". A belügyminisztériumnak ez a nyilatkozata sok meg­jegyzést igényel: Ha a szülő nem lehet gyer­meke mellett, akkor annak "senkije sincs", mert semmi sem tudja -pótolni a szülői szeretetet. Az anyagi ter­­hekről úgyis a szülők gon­doskodnak majdnem kivétel nélkül. A szülők mindig elkövet­tek mindent, hogy -megkap­ják gyermekeiket —, kérvé­nyeztek, leveleztek, anyagi áldozatok teljesítésére vál­lalkoztak. A belügyminisz­térium magatartásán mú­lott, hogy a gyermekek még ma sem jutottak szüleikhez. 'Különös állítás az is, hogy a családegyesítés a gyer­mek érdeke ellen való len­ne —, vajon milyen esetek­ről tudna beszámolni a bel­ügyminisztérium! Külön gyengéje a belügy­miniszteri nyilatkozatnak, amikor megütközik azon, hogy a szülők "megértést és emberséget" követelnek. Az ENSZ által egyhangú­lag elfogadott "Emberi Sza­badságjogok Deklarációja" 'kimondja és megállapítja, hogy a gyermekek feletti nevelési és rendelkezési jog mi-nden korlátozástól mente­sen a szülőket és csakis a szülőket illeti, akiket ebben a gyakorlatban nem szabad korlátozni. •Bevallja a nyilatkozat, •hogy mégis minden kategó­riában vannak -kivételek. A precedensek mindig az egyenlő elbírálás érdekében születnek. Ha a gyakorlat elmarad, kiáltó igazságta­lanságok következnek. ■Végül azt mondja a -nyi­latkozat, hogy a következő egy-két esztendő alatt foko­zatosan megoldódnak a szét­szakított családok problé­mái. Mi a megoldást kizárólag abban látjuk, hogy a még otthon levő kiskorúakat a szülők kívánságának meg­felelően engedjék kivándo­rolni. Az emberiesség, a megértés, az ENSZ által ko­difikált szabadságjogok és a magyarországi kormányzat jobb megbecsülése érdeké­ben. Az Amerikai Magyar Tár­saság, mint az Amerikai Ma­gyar Szövetség tagja a fen­ti Tájékoztatás alapján az összes magyarnyelvű lapok­hoz fordul azzal a kéréssel, hogy lapjaikban foglalkoz­zanak ezzel a kéréssel. Hív­ják fel az érdekelt szülők és a magyar nyilvánosság figyelmét a problémára, hogy az általános akció si­kere érdekében a következő adataikat sürgősen 'közöljék velünk:. 1. A gyermekek nevét, korát és lakcímét. 2. Kinek a felügyeletére vannak bízva a gyermekek —, a gondozó neve, lakcí­me (rokon, barát, állami in­tézmény). 3. A támogatás, amit a szülők rendszeresen gyer­mekeik javára küldöttek. 4. A kiskorúak iskolai végzettsége. 5. A szülők neve, foglal­kozása, la keime és a kiérke­zés ideje. A kérdezett adatokat kö­zöljék közvetlenül szerveze­tünkkel. Azokat a legbizal­masabban kezeljük. Címünk: AMERICAN HUNGARIAN SOCIETY P. O. Box 162. Gracie Station, New York 28, N. Y. — ahol a világ minden részéről, ahol otthonukat elhagyott ma­gyarok élnek összegyűjtjük a fenti adatokat. Egyidejűleg mindent el­követünk, hogy illetékes he­lyen megszívleljék a ma­gyar szülők kívánságát és egyetemes rendezéssel ki­engedjék az összes otthon rekedt magyar gyermekeket. Tűzmegelőzés lakásainkban IRTA: MATTHEW B. DYMOND, M. D. ONTARIO EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTERE Minden esztendőben mint­egy 20.000 családi otthont pusztít el részben vagy egészben a tűz Ontarioban s ez kereken évi 20 millió dollár kárt okoz. Ez az in­gatlan veszteség már önma­gában is eleget mond, de ha megfontoljuk azt a tényt, hogy a tűz pusztítása során évenként 150 ontarioi pol­gár életét is elveszítjük, úgy világos lesz előttünk, hogy a tűz felbecsülhetetlen em­beri szenvedést okoz társa­dalmunkban. Biztonsági szervezetek és a tűzoltóságok tevékeny részt vállalnak abban, hogy a háztulajdonosokat kiok­tassák a tűzmegelőzés rend­szabályaira, mert kétségte­lenül csak ezzel kerülhetjük el a tűz pusztítását s csak ez­zel hívhatjuk fel a nyilvános­ság figyelmét a tűzveszély­re. Ha nem tennénk egyebet, minthogy megmentenénk azt a 150 emberi életet, mely az ontarioi lakástüzek követ­keztében elpusztul éven­ként, máris óriási lépéssel szolgálnánk a biztonság és élet 'követelményeit. Hiába figyelmeztetnek minket er­re a közbiztonsági szerveze­tek és a tűzmegelőző intéz­mények,, mégis évenként száz és száz lakóház esik a tűz áldozatául. Hiába figyel­meztetnek, hogy távolit­­sunk el minden gyúlékony tárgyat, vigyázzunk a do­hányzásnál és tartsuk töké­letes jókarban villamos ve­zetékeinket, mégis mindig meg van a lehetősége an­nak, hogy egy gondatlan lé­pésünk veszélyezteti lakó­házunkat, sőt saját magunk és családunk életét. A legfontosabb dolog an­nak ismerete, hogy mit te­gyünk -akkor, ha lakásunk­ban hirtelenül tűz üt'ki? Azt hiszem, ezzel nincs mindenki tisztában. A tűzoltóság ki­hívására rendszerint az is­kolában és a középületek­ben jelzőkészülékeket ta­lálunk, a vészkijáratok ki vannak világítva és riasztó­berendezések vannak, a leg­több magánlakásban is' van olyan hely, melyet már a tervezéskor a tűz elleni vé­dekezésre szántak. Egészségügyi miniszté­riumunk felkér minden ház­­tulajdonost, hogy megfele­lő -berendezésekkel tegyék lehetővé tűz esetén a család minden tagjának menekülé­sét és a házi tűzoltó beren­dezések használatát állan­dóan gyakorolják. Az Onta­rio Safety League (Ontarioi Biztonsági Egyesület) röp­­iratot adott ki "Menekülési terv" dim alatt, melynek az a célja, hogy segítsen ön­nek a tűzmegelőzés rend­szabályainak elkészítésé­ben ; beszerezheti ezt a leg­közelebbi tűzoltó laktanyá­ban, vagy az Ontarioi Biz­tonsági Egyesületnél, 208 King Street, West, Toronto cím alatt. Ne felejtse el, hogy min­den elővigyázatossági rend­szabály ellenére is, egy szép napon tűz üthet 'ki otthoná­ban. Ha a menekülési tervet jól kidolgozta, ez a halál he­lyett önnek és családjának az életet jelenti. További felvilágosításért forduljon az Ontarioi Egész­ségügyi Minisztérium infor­mációs osztályának igazga­tójához (Queens Park, To­ronto). VEGYES HÍREK Festmények árverése — televízión •-Párizsban először rendez­tek televíziós árverést, ame­lyen Braque, Chagall és Miro festmények kerültök eladás­ra. Az árverésből befolyt összeget a barcelonai árvíz­­károsultak javára fordítják. • 1918-BAN OMSZKBAN szerkesztett magyar nyelvű újság került a pécsi Janus Pannonius Múzeumiba. Az értékes ujságpéldányt egy nyugalmazott bíró, Arató Jenő, köpenyének bélésébe röjtve hozta haza hadifog­ságból, majd több mint 4 évtizeden át őrizgette. • ÜMBE-RTO VOLT OLASZ TRÓNÖRÖKÖS LÁNYA, Sa­­voyai Beatrice az egyik al­pesi téli üdülőhely szállodá­jában elektronikus bőgő 'kí­séretében dzsessz-szamokat ad elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom