Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)

1963-02-16 / 7. szám

XIII. évfolyam, 7. szám, 1963. február 16, szombat 6 KANADAI MAGYARSÁG MI TÖRTÉNIK A SZÜLŐHAZÁBAN? Hazai lapjelentések és a Magyarországi Hirek című kő­nyomatos közleményei alapján, e rovatban közöljük a fontosabb magyarországi híreket, eseményeket. U Thant nyilatkozott a magyar kérdésről U Thant, az ENSZ főtitkára január 29-én sajtókonferen­ciát tartott New Yorkban, -melyen kijelentette, hogy! ezidőszetint -még nem tudja, i mikor megy Magyarország-1 ra. A magyar meghívást elv-1 ben már több mint egy éve elfogadta és "a Közgyűlés j határozatának értelmében kíván tárgyalni a budapesti j kormánnyal". Jelenleg azon- j ban más problémák annyira! lekötik, hogy képtelen volt: a magyar üggyel foglalkoz­ni. Jól tájékozott ENSZ-kö­­rökben úgy tudják, hogy két időpont mutatkozik leg­előnyösebbnek a látogatás­ra : március vége, vagy áp­rilis közepe. Budapesti diplomáciai kö­rökből származó értesülés alapján az AP és UPI hirszol­­gálati irodák jelentették, hogy április 4-re a Kádár­­kormány általános amnesz­tiát ad a még fogva tartott for rád a lm á rokn a k, " a k i knek száma jelentéktelen", mint­egy 20 körüli. A Kádár-rendszer látható­lag azzal manőverezik, hogy kivonja az amnesztia alól azt a többszáz fiatal diákot és ifjúmunkást, akik a for­radalomban fegyverrel vet­tek részt és a kivégzéstől valahogy megmenekültek. Büntetésük általában élet­fogytiglan, vagy 10—15 év. A rendszer arra hivatkozik, hogy őket gyilkosság, vagy gyilkosságban való bűn ré­szesség 'miatt ítélték el, s így nem jár nekik amnesztia. Még a legutóbbi időben is a titkos rendőrség alapos kutatásokat folytat, hogy a forradalomról készült fény­képeket Nyugaton is össze­szedje és azok alapján felis­merje a szabadságharcoso­kat. Akiket Így elfognak, titkos tárgyalásokon Ítélnek el. Ugyanakkor a rendszer érdemrenddel tüntette ki azokat az ÁVO-sokat, akik a Parlament téren mintegy 800 fegyvertelen férfit, asz­­szonyt és gyereket legép­­puskáztak a forradalom alatt. A többi ÁVO-s tömeg­gyilkos is kitüntetéseket ka­pott és "nemzeti hőssé" mi­nősült a rendszer szemében. Erélyes nyilatkozatban ítélte el a párt a kínai kommunistákat A kelet-berlini pártkong­resszuson szenvedélyes, nyílt harccá változott szov­jet—kínai ellentét azonnali állásfoglalásra késztette Moszkva európai csatlósait. A többi kelet-európai kom­munista párt után a magyar kommunista párt is hosszú nyilatkozatban Ítélte el a nemzetközi kommunista mozgalom egységét meg­bontó, dogmatikus és szek­tás elvéket hirdető pártokat. A magyar pártnyilatkozat ismerteti az ellentétek ki­fejlődését, az albánok ve­szélyes, frakciózó politikáját, majd Így folytatta: "Az egész nemzetközi kommu­nista mozgalom feltárta és elitélte az albán vezetők jelenlegi veszélyes és káros politikáját. Eltért ettől a Kí­nai -Kommunista Párt képvi­selőinek álláspontja. A kínai elvtársak ahelyett, hogy a kínai szakadárokat Ítélték volna el és ezzel hozzájárul­tak volna a nemzetközi kom­munista mozgalom egységé­nek megerősi téséhez, védel­mükbe vették őket. A kínai elvtársak igy jártak el leg­utóbb a bolgár, a magyar, a csehszlovák, az olasz pártok kongresszusán és a Német Szocialista Egységpárt kong­resszusán is". Majd sorra­­veszi a nyilatkozat a kínai tételeket és egyen’kint cáfol­ja azokat, a moszkvai Prav­da január 7-i szerkesztőségi cikkének gondolatmeneté­ben, melyet a Népszabadság is teljes egészében már le­közölt. Kárhoztatja a kínai álláspontot, amely az "im­perializmus erőit stratégiai­lag semmibe veszi" és ”pa­­pirtigriseknek" bélyegzi őket. Keményen elitéli a kí­nai "álforradalmi fráziso­kat". Minden kérdésben' Hruscsov álláspontját helyes­li, mely egyedül vezet el a kapitalizmus végső legyőzé­séhez, amiben — a nyilatko­zat szerint — "egyetlen marxista sem kételkedik". A nyilatkozat tiltakozik az ellen, hogy a kínaiak és az albánok éppen a magyar forradalmat használják fel igazolásul, állítván, hogy "a személyi kultusz elitélése, a szektás-dogmatikus poll ti ka bírálata volt az ellenforrada­lom oka". Felfedi, hogy a magyar kommunisták az al­bánokhoz külön levelet in­téztek ebben az ügyben, visszautasítva e "hamis ér­telmezést". A magyar párt visszautasítja a revizioniz­­mus és opportunizmus vád­ját is, s leszögezi, hogy "amikor szükség volt rá, úsztunk az ár ellen is; a bű­nösökkel, az árulókkal szem­ben nem riadtunk vissza végső eszközök alkalmazá­sától sem". így a nyilatko­zatban a rendszer újra büsz­kén vállalja Nagy Imre és társainak kivégzését. Sorraveszi az albán és kí­nai szektások többi nézeteit és félreérthetetlenül azok ellen is fordul, akik Magyar­­országon a kínai dogmatiz­­mus nyílt, vagy titkos köve­tői. Végül csatlakozik Hrus­csov felhívásához, hogy a "nemzetközi vitában akadá­lyozzuk meg a szenvedélyek fellángolását, ne engedjünk teret a vitában a szubjekti­vizmusnak, elvi alapokon, türelemmel és megfontoltan rendezzük a vitás kérdése­ket . .. szüntessük meg a nyilvános sajtóvitát és ezzel is segítsük az egészséges légkör kialakulását. Ez lehe­tővé teszi — későbbi idő-1 pontban — egy közös ta­nácskozás előkészítését. A J nemzetközi kommunista j mozgalom elveinek és prog­ramjának 'baloldali' kritíku­­sain a sor, hogy elfogadva \ ezt az Indítványt, felhagyja­nak a testvénpártókat sértő, az egységet bomlasztó tevé­kenységükkel" — fejeződik be a nyilatkozat._________ LELASSULT AZ ORSZÁG GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE A Központi Statisztikai Hivatal január 20-án adta ki szokásos évi jelentését az 1962-es év tervteljesitéséről, eredményeiről és hiányairól. Eszerint az iparban a terve­zett 8 százalék helyett 9 szá­zalékkal sikerült növelni a termelést. A mezőgazdaság termelését 8—9 százalékkal kívánták növelni, de az lé­nyegében az 1961-es szin­ten maradt. Ennek megfele­lően a felvásárlás a tervben előirányzott 10 százalék he­lyett csak 5 százalékkal ha­ladta meg az 1961. évi szin­tet. A közlekedés sem telje­­sitette a tervet. A nemzeti jövedelem a tervezett 9 he­lyett csupán 5 százalékkal, a reáljövedelem 2.5 százalék helyett 2 százalékkal nőtt. A parasztság fogyasztásának reálértékét 2.5 százalékkal akarták emelni, de az előző évi szinten maradt. Kedvezően alakult viszont az ipar további szerkezeti átalakitásának és a külkeres­kedelemnek a tervteljesité­­se .A jelentés többször hang­súlyozza, hogy az adatok "előzetesek", nem véglege­sek, különösen a nemzeti jövedelem, reálbérek, reál­­jövedelem számításánál, ami arra mutat, hogy igyekszik kedvezőbb színben feltün­tetni a helyzetet. Ennek el­lenére több hiányosságra mutat rá a népgazdaság egyes ágainak részletes is­mertetésében. UJ JÓZSEF ATTILA DOKUMENTUMOK József Attila halálának 25 éves évfordulója alkalmából a magyarországi sajtó szá­mos megemlékezést és sok I uj dokumentumot közöl. Ezek között a legérdekesebb és legfontosabb Vágó Már­tával folytatott levelezése, aki József Attila nagy sze­relme és bizalmas barátnője volt. Vágó Márta József At­tiláról szóló visszaemlékezé­seit és vele folytatott leve­lezését már 1946-ban sajtó alá rendezte, de a kommu­nista cenzúra betiltotta a könyv megjelenését, mert a kép, mely a levelekből és a visszaemlékezésekből kibon­takozik, lényegesen elüt a hivatalosan restaurált József Attila képmásától. Kiderül, hogy József Attila igen szo­ros kapcsolatot tartott fenn értelmiségi "burzsoá" ele­mekkel és nyilvánvalóan jól érezte magát körükben. 1959-ben jelentek meg elő­ször szemelvények Vágó Márta visszaemlékezéseiből j a nyilvánosság számára alig; hozzáférhető Irodalomtörté­neti Közlemények aimű kiad­ványban. Most az Uj írás irodalomtörténeti folyóirat sorozatosan közreadja József Attilának Vágó Mártával folytatott levelezését, a hoz­záintézett és eddig nagy­részt kiadatlan versekkel együtt. A Lottó jutalomsorsolás főnyereményét egy teljesen berendezett, TV-vel, rádió­val, háztartási gépekkel fel­szerelt és megtöltött élés­kamrával ellátott két szoba hallos öröklakást átadták a szerencsés nyertesnek, Pis­­kei Rezső nyomdász és fe­leségének. DERKOVITS ÖSZTÖNDÍJ FIATAL MŰVÉSZEK SZAMÁRA A budapesti rádió közlése szerint a Művelődésügyi Minisztérium és a Képzőmű­vészek Szövetsége Derkovits­­ösztöndij elnyerésére hirde­tett pályázatot. Az ösztöndíj összege háromévi időtartam­ra havi 3000 forint, a korha­tár a harmincötödik életév. Derkovits Gyula a magyar avantgardista festészet és grafika nagy egyénisége! volt. Ennek ellenére egészen j a legutóbbi évekig szinte tilalom alatt állott művésze­te a párt részéről, mivel minden, amit alkotott, a le­hető legteljesebb ellentéte volt a "szocialista realizmus" követ e I mé n y ai nek. A magyar zöldpaprika nagy sikere külföldön. Ma már egész Európában igen népszerű lett fűszerként és ! friss zöld állapotban is a hi- i rés magyar paprika. Különö­­j sen keresett a magyar zöld­paprika Ausztriában és Nyu­­gat-Németországban. A nyu­gati konzervgyárak sokszor I kimagozott zöldpaprikát vá­­! sároloak Magyarországtól fuvarköltség megtakarítása céljából. • MÁRIA NÉVNAP A TERME­LŐSZÖVETKEZETBEN Szakonyi Károly, fiatal kommunista iró Baranyai fényképek című riportjában leírja egy ottani TSZ életét. Éppen Mária-napon érkezik oda, s a TSZ brigádja jobb ebéddel ünnepli a Máriákat. Az ebéd előtt folyik le az alábbi jelenet: " Azt kérdem : hány Má­ria van itt? Heten tartják magasra a kezüket. Tányé­rok koccannak, osztják a le­vest, de mielőtt bárki is ka­nalazna, egy nagykedvű asz­­szony talpraszökik köszön­teni a Máriákat. Elcsitulnak, várják a szavát. Kicsit kör­bepillant, meghúzza álla alatt a kendő csücskét, elsi­mítja kötényét és belekezd egy versbe. Amolyan köszön­­tő-mondóka, végén az üd­vözlés eképpen : Szent Anna szülte Máriát, Mária szülte Kisjézuskát, a mi Urunk Jézus Krisztus éltesse a Máriákat! . .. Keresztet vetnek és neki­látnak a levesnek". A HÉT HALOTTJA: MARCZELL ATYA" A budapesti katolikus saj­tó közlése szerint nyolcvan­­éves korában Budapesten el­hunyt Marczell Mihály, köz­keletű nevén Marczell Atya, a magyar katolikus élet egyik vezéralakja. "Budapest gyóntatójá"-nak nevezték, havonta átlag több ezren for­dultak hozzá lelki tanácsért, s hét—nyolcszáz állandó gyónója volt. Számos, jelen­tős hitbuzgalmi és teológiai müvet írt, a budapesti Tu­dományegyetem Hittudomá­nyi Karának professzora volt és hosszú időn át a buda­pesti Papnevelő Intézet igazgatója. A temetési szer­tartást a farkasréti temető­ben Hamvas Endre Csanádi püspök végezte nagy papi segédlettel. • A kettős magyar—szovjet állampolgárság kiküszöbö­léséről, egyezményt irt alá a moszkvai magyar követ és a szovjet külügyminiszter­helyettes. Az egyezmény a kárpátaljai születésű ma­gyar családokat érinti leg­inkább. Azok a szülők, kik­nek gyermekei egyidejűleg magyar és szovjet állampol­gárok, megegyezéssel dönt­hetnek, hogy gyermekük­nek melyik állampolgársá­got válasszák. Az egyez­mény ratifikációs okmányait Budapesten cserélik majd •ki. Tovább tart a magyaror­szági hideghullám. A Duna az egész magyarországi sza­kaszon végig áll; Borsod és Zala megyékben újabb hó- és szélviharok nyomában az utak megint járhatatlanok; a fővárosban viz- és gázcső­­repedések okoznak fennaka­dásokat és az összes általá­nos és középiskolákban rendkivüli szénszünetet ren­deltek el jan. 21-től febr. 3-ig, mely a dolgozók esti tanfolyamaira és napközi otthonok, valamint gyermek-1 otthonokra is kitenjedt. Még ^ az osztrák határszéli aknák j is befagytak, s három mene­külő magyarnak sikerült át- ■ jutni a halálmezőn. i JELENTÉSEINK A VILÁG MINDEN RÉSZÉBŐL De Gaulle már egész Európa Ötféle rakéta van még ma is nevében beszél Kubában CHARLES DE GAULES De Gaulle francia elnök világpolitikai lendületben van. Már kilépett a nemze­ti politika elhatárolt körei­ből. Maga mögött érzi a francia népet, a parlament­ben erős többségre támasz­kodik, a német barátság ki­alakulása megszüntette az évszázados ellenségeskedést, lázas sietséggel épiti fel sa­ját atomhadseregét s mint­ha cselekedétei azt mutat­nák, hogy már nemcsak Franciaország, hanem egész Európa vezetőjének érzi ma­gát. Erre mutat világosan az a brüsszeli "Nem", mellyel tiltakozott Anglia felvétele ellen az Európai Közös Piac Intézményébe. Nem törő­dött az öt szövetséges ál­lam ellenvéleményével, bát­ran felkavarta a vihart, mert meg van győződve róla, hogy a vezetést szilárdan kezében tartja s ő képviseli Európában a jövőt. De Gaulle 1970-ig meg akarja változtatni a jelen­kor történelmét. Politikailag és gazdaságilag teljesen függetleníteni kívánja Euró­pát az Egyesült Államoktól, olyan francia hadsereget tö­rekszik felállítani, mely ma­gára vállalhatja Európa vé­delmét a szovjettel szemben. Azt hirdeti, hogy az Egyesült Államok már meg is kezdte katonai visszavonulását Eu­rópából, melyet bizonyít a török- és olaszországi Jupi­ter rakéta támaszpontok le­szerelése. Az 1970-re tervezett füg­getlenség megszünteti az Egyesült Államok uralmát Európa népei felett s akko­rára Anglia sem lesz az ame­rikaiak csatlósa és ügynö­ke. A brüsszeli "Nem" tehát néhány évi népszerűtlensé­get jelent De Gaulle tervei­ben, de az hasznos lesz úgy a Franciaországgal szövetsé­ges államokra, mint magára Angliára nézve. Nyomán ki­alakul az egységes Európa. Miért van szükség erre a függetlenségre? De Gaulle szerint a politikai szövetsé­gek nem örökéletűék, gyors változásoknak vannak kité­ve. Sem a Vasfüggöny, sem a NATO nem tarthat sokáig s ezért a hosszúlejáratú eu­rópai politikának dinamikus­nak kell lenni. A szovjet kommunizmus napról-napra átveszi a mo­dern kapitalizmus elveit s minden oka meg van rá, hogy barátságát keresse Nyugat-Európának. Rászorít­ja erre egyrészt Kina fokozó­dó fenyegetése, másrészt az a tény, hogy az amerikai ka­tonai haderő lassanként ki­szorul Európából, amély most már képes önmagát védelmezni. De Gaulle maga is elisme­ri, hogy ez még csak egy "nyers tervezet", melyet a második világháború tanul­ságaiból merített. Emlékira­taiban már régen megírta De Gaulle, hogy Nyugat és Ke­let között bizonyos együtt­működésnek kell kifejlődni, anélkül, hogy függetlensé­gük akár a legkisebb csor­bát is szenvedné. A Nyugat politikai, gazdasági és stra­tégiai egységét az a terület határolja, mely a Rajna, az Alpok és a Pyreneusok kö­zött fekszik. Döntő harmadik hatalom lesz ez a jövőben a szovjet és az angol-szász tá­bor között. Ez az európai harmadik hatalom védeni fogja az an­gol szigetországot és örökös biztosíték lesz az amerikai­szovjet hatalmi vitában. Né­metországgal már megkö­tötte a szövetséget és most épiti az utat Spanyolország felé. Erre annál is inkább nagy szüksége van, mert az olaszok barátságát De Gaul­le mintha átmenetileg felál­dozta volna a világpolitika furcsa oltárán. •Hét esztendőre becsüli De Gaulle e tervek megvaló­sítását. Hét esztendő nagy idő, talán az európai mai öregek (Adenauer, De Gaul­le, Maamillan) nem érik meg e tervek szárbaszökke­­nését. Az ilyen hatalmas és független Európa sikerrel követelheti a szovjet csatló­sok felszabaditását, ami azt jelentheti, hogy legkésőbb hét év múlva magyar ha­zánk is visszanyeri függet­lenségét és megindulhat az emigráció visszavándorlása. A szovjet-kinai vita politikai jelentősége - magyar szemszögből A nyilt szovjet—kínai po­litikai harc fontos tényező lett a kelet-európai országok életében. Mindkét oldal igyekszik az egyes kommu­nista pártokat a maga állás­pontjának megnyerni. A ke­­let-európái csatlósok Hrus­csov mellé zárkóztak fel. En­nek fejében Hruscsov lénye­gesen nagyabb önállóságot engedélyez belpolitikájuk­nak. Lengyelország és Ma­gyarország belpolitikája is Hruscsov irányzatát követi és a sztálinista szemlélet és módszer maradványainak felszámolására törekszik. A párt és konmányvezetés át­szervezése a vezetés szaksze­rűségének és hatóképessé­gének növekedését célozza, hogy ezáltal egyfelől bizto­sítsa a tervek végrehajtását, másrészt eltüntesse, vagy legalább is csökkentse a pártdiktaturával szemben álló tömegek és a diktatúrát "okosan" gyakorló párt kö­zötti feszültséget. Ebhez a csoporthoz felzárkózott Bul­gária, hol a múlt ősszel dőlt el a küzdelem a dogmatisták és hruscsovisták között, az utóbbiak javára. Mig azon­ban Hruscsov Bulgáriában beavatkozott, mert az erő­viszonyok kedvezőek voltak, a cseh és keletnémet kong­resszuson megerősítette a sztálinista Novotny és Ulbricht pozícióját, jóllehet ezek befelé megtartották a pártdiktatura nagyon keve­set enyhített sztálini formáit és módszereit. Hruscsov egy­részt igényli a cseh és kelet­német pártok támogatását a kínaiakkal való vitájában, másrészt egyik helyen sincs a párton belül olyan centris­ta csoport, amely a vezetést átvdhetné. Ugyanez a hely­zet Romániában. Ezekben az országokban az antisztaliniz­­mus Sztálin szobrainak le­döntésével és a róla elneve­zett utcák átkeresztelésével — legalább is egyelőre — befejeződött. A szovjet—kí­nai ellentét kifejlődése vi­szont a magyar nép számára most határozottan előnyös, mert a dogmatisták további visszaszorítását gyorsítja. Az Egyesült Államok had­ügyminisztere, Robert Mc­Namara jelenti, hogy Kubá­ban még ma is ötféle szov­jet rakéta állomásozik, ame­lyek azonban nem fenyege­tik az Egyesült Államok te­rületét. Ezék a rakéták főleg légvédelmi célokat szolgál­nak, ilyenek a levegőből ki­lőhető rakéták támadó repü­lőgépek ellen, parti hajók­ról kilőhető rakéták támadó ellenséges hadihajók ellen és a szárazföldről kilőhető rakéták a szigetre behatolt idegen csapatok ellen. Kubá­ban jelenleg 17.000 főre te­hető szovjet csapat van és lázas katonai építkezés fi­gyelhető meg. Nem találjuk a nyugati világ biztonsága érdekében elfogadható mentségnek, hogy e rövid távolságra ki­lőhető rakéták nem fenye­getik az amerikai száraz­földet. A szovjet szemmel­­láthatóan katonai támasz­ponttá épiti ki Kubát Észak- és Dél-Ameri kával szemben s ha az állandó szovjet pro­vokációk mégis arra kénysze­­rifcik Kennedy elnököt, hogy Kuba katonai megszállását rendelje el, ez napról-napra •nagyobb veszteséggel fog járni. 'Nemcsak m'i vagyunk ezen az állásponton, de az ame­rikai szenátus és -képviselő­­ház tagjainak 'nagyrésze is. Kenneth Keating szenátor a televízióban mondta el fel­háborodását a szovjet újabb kubai szervezkedése miatt, szerinte tízszer annyi fegy­veres szovjet katona érke­zett Kubába, mint amennyi a múlt év júliusában volt ott. Donald Bruce képviselő pedig a Ház ülésén mondta el, hogy baráti diplomaták­tól beszerzett információi szerint még legálább 40 földrészék-közöttl rakéta ta­lálható Kubáiban, melyek mindegyike eléri az Egyesük Államok szivét. Csak Robert McNamara amerikai hadügyminiszter nem hiszi, hogy Kubában ilyen támadó rakéták állomá­soznak. Adenauer nyugatnémet kancellár, aki roppant érzé­keny minden szovjet .kato­nai mozdulatra, azt mondta a bonni parlamentben, hogy a szovjet kubai fegyverkezé­se borzalmas fenyegetés a világibéke ellen. Ez a néme­teket arra készteti, hogy már 1963-ban nagyobb részt vegyenek a NATO védelmi rendszerében. Adenauer el­ismeri az Egyesült Államok vezetőszerepét a kommu­nizmus elleni harcban és a Poláris atomhaijtásu tenger­alattjárók rendszerét elfo­gadja. Adenauer nem hivatko­zott beszédében De Gaulle­­ra, sem a Polaris tenger­alattjárók visszautasítására, sem az Anglia ellen emelt vétóra. De ezt a biztató ki­jelentést tette: "Az európai államok legfőbb törvénye — az egység". Adenauer meg van győződve róla, hogy ezek az egységtörekvések jó eredményre fognak vezet­ni. Nem fenyegeti felbom­lás sem a Római Szerződést, sem az Európai Közös Piacot. A háttérben azonban nagy erők szervezkednek a bonni parlamentben a párizái szer­ződés visszautasítására. Lud­wig Erhard alkancellár úgy nyilatkozott a Süddeutsche Zeitungban, hogy a francia­német barátsági szerződés megbuktatása érdékóben kész koalícióba lépni a szo­ciáldemokratákkal. Hruscsov, úgy látszik, ezeket a nyugati ellentéte­ket alkalmasnak tálálja ar­ra, hogy Kubát erős szovjet katonai támaszponttá építse ki. A kommunista világban, főleg a kínaiak előtt, meg­tépázott tekintélyét szeretné hely reá Ili tani. De reméljük, hogy minden ellenséges szovjet lépés megsemmisítő akadályokba ütközik. Kommunista népek kapitalista szokásokat vesznek fel” A Tervhivatal uj elnökhe­lyettese: dr. Sághy Vilmos élelmezésügyi miniszterhe­lyettes, kinek helyére Der­­gács Ferenc, a Tervhivatal élelmezésipani főosztályának eddigi vezetője kerül. • Magyar—angol kereske­delmi megállapodást Írtak alá Budapesten. A három év­re szóló egyezmény az áru­csere mintegy 28 százalékos növelésére ad lehetőséget. EREDMÉNYT AKAR? ITT HIRDESSEN I Az afrikai Tanganyikában most ülésezik az Afrikai— Ázsiai Népek Szövetségé­nek közgyűlése, melyre e két kontinens 58 országa küldte ki megbízottait. A tárgyalásokat Tanganyika állam elnöke, Julius Nyere­­re nyitotta meg s mindjárt bevezető szavaiban azt a szenzációs kijelentést tette, hogy "vannak kommunista országok, melyek kapitalis­ta szokásokat vettek fel s a •kapitalizmus eszközeivel akarják hatalmukat és tdkin­­ítéjyüket fenntartani. A né­pekre is. alkalmazzák Marx­nak azt a tanítását, hogy a gazdagok és szegények kö­zött előbb-otóbb összeütkö­zésre kerül sor. A hatalmas államok csatlósaikká teszik a gyengébbeket". Nem mondtak ki termé­szetesen ezen a konferen­cián nevet, sem népekét, sem politikusokét. De min­denki tudja, hogy ez a kri­tika Hruscsov és a szovjet ellen irányul s a Kínával ví­vott ideológiai harcból szü­letett. Ez az első eset, hogy Afrika és Ázsia népei rossza­­lásukat merik kifejezni a szovjet zsarnoki módszerek felett. Julius Nyerere tanganyi­­kai elnök támadásának má­sik része Dél-Afrika kormá­nya ellen irányult, mely "szigorú elnyomás alatt tartja fajtestvéreiket". Majd igy folytatta: "Borzalmas sérelme az emberi méltóság­nak, hogy országok kormá­nyai külöribséget tesznek [ közöttük bőrszínük szerint".' Nyerere szerint a helyzet olyan súlyos, hogy Dél-Af-j ríka ellen diplomácia és ke-' reskedelmi bojkottot kellene elrendelni, de vannak orszá­gok, melyek vonakodnak ab­ban részt venni. Szóba kerültek a konfe­rencián mindazok a kérdések, melyek megbontják Afrika és Ázsia egységét. Ilyenek a szovjet—kínai ideológiai harc, a kínai—'indiai hadjá­rat és a Brunei helyzet. Nye­rere felhívást intéz az érde­kelt államhatalmakhoz, hogy tartózkodjanak olyan lépé­sektől, melyek az imperialis­tákat jellemzik "s amelyeket a kommunizmus eddig min­dig szigorúan elitéit". Töredezik a kommunista egység, mindenütt összeom­lik egy-egy tartó oszlopa. Ez a széthullás fogja békére •kényszeríteni a keleti vilá­got. "A HUSZADIK SZÁZAD ZÁSZLÓI" A Jugoszláv Tudományos Akadémia zágrábi irodalmi osztályának folyóirata, a Fó­rum, folytatásokban közli Miroslav Krleza Zászlók cimü regényét. Krlezát, ki hetve­nedik évében van, a modern próza legnagyobb alakjai közé sorolják. Nélkülem ci­mü regénye most jelent meg nyugati nyelveken, nagy visszhangot keltve. Magyar­­országon Krleza jelentőségé­re Németh László hívta fel a figyelmet még a harmincas években. Krleza Pécsett volt hadapród, majd a budapesti Ludovika Akadémián vég­zett. Közvetlen élményei vol­tak az 1918. előtti magyar életről és a magyar irodalmi életről. Uj regényének, a Zászló-nak a központjában egy magasrangu aulikus hor­­vát kormányzati főhivatal­noknak és forradalmár fiá­nak ellentéte áll, s alakjai­ban könnyű felismerni az Egyesült Államokban meg­halt Jászi Oszkárt s felesé­gét a New Yorkban élő Lesznai Annát. A magyar korabeli közélet számos ve­zető alakja szerepel még a regényben, igy Tisza István, Apponyi Albert, Kristóffy József, Wekerle Sándor. A Nagyvilág, budapesti irodal­mi folyóirat 1963. januári száma közli a regény egy részletét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom