Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)

1963-01-05 / 1. szám

XIII. évfolyam, 1. szám, 1963. január 5, szombat 2 KANADAI MACYARSAG CANADIAN HUNGARIANS I 996 Dovorcourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Telefon: LE. 64)333 1 Főszerkesztő: KENBSEI F. LÁSZLÓ L_ M#aJ*Unlk mln4«n inmkalM lnik«ilM| ka kUMhivaltl: 996 Davatcourl ti., Tarant« 4 Hivatala« érék: raggal 9-tél délutin 5.30-ig. (Mflzatéal irak: agéax évi« $S.00, fél évra $9.00, agyaa aiém éra : 10 cant. Külföldén: agéu évra $4.00, fél évi« $4.00 (USA daliéi). Vélaaxbélyag nélkül érkaxatt tavainkra nam vélasaatunkl 'alklvéa nélkül baküldétt kéziratokat, kipakat nam érzünk mag é> nam kOldünk viaaza, még küffin falkivé«, vagy pariékéltaég mallékaléaa aaatén •am. A közléara alkamaanak táléit kéziratok aaatéban ia fönntartjuk ma­gunknak a jogot, hogy azokba belojavitxunk laréviditaük, vagy magtold­­luk, ha arra azükaég mutatkozik. Caak ritkán gépalt kéziratot fogadunk al. Minden névvol aláirt cikkért, nyilatkozatért a axerzé feleiéi. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. EENESEI Published every Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada KANADAI MAGYARSÁG Az Ottawa folyó Egyesek azon erősködnek, hogy Kanada történelmileg legnevezetesebb folyója £ Szent Lőrinc. Valóban ez volt Kanada kapuja az első francia felfedezők és telepe­sek számára. De ennél még Kanada őstörténelmével több esemény függ össze kapcsolatban az Ottawa fo­gyóval. Indiánok, prémva­dászok, voyageur-ök és pio­nírok ezt a viziutat használ­ták uj területek feltárásá­nál. Az Ottawa folyó volt ekkoriban a közlekedés kul­csa, ez volt az a főútvonal, amely lehetővé tette az or­szág belsejének feltárását. Samuel de Champlain, fel­fedező, prémkereskedő, ka­tona és kereskedő volt az első fehér ember, aki fölha­­józótt az Ottawán és meg­nyitotta az utat Nyugatra a Nagy Tavak felé. Különböző felfedezőutjai alkalmával át­haladt a Long Sault és Chaudiere zuhogókon és nagy nehézségek árán elérte a Matawa folyót, majd por­tage után eljutott a Ni pis­sing tóba, amelynek part­ján fekszik ma North Bay. Majd a French folyón át elju­tott a Georgian Bay-be, ahol Champlain bejutott indián szövetségeseinek, a hu Tanok­nak országába. Későbbi fel­fedező utjai alkalmával fel­fedezte a Huron tavat és a Bruce félszigetet. Másik ut­jai alkalmával eljutott a Sirncoe tavon át az Ontario tó nyugati részébe, majd a Trent folyón át keleti felébe is. Champlaint Jean de Bre­­boeuf és más misszionáriu­sok követték és ugyancsak az Ottawa folyón áthaladva érték el a huronök országát, akik közt megkezdték a té­ritő munkát a Georgian Bay vidékén. Más jezsuiták még nyugatrább nyomultak elő­re és elérték a mai Sault Ste. Marie vidékét, sőt MiobiII- mackinacot, ahol a Michigan tó összefolyik a Huronnal. Később eljutottak a Felső tó délnyugati részén fekvő St. Esprit kereskedelmi kiren­deltséghez. Ezek a kirendelt­ségek és missziós állomások további felfedező utaknak váltak kiindulópontjaivá a Nagy Tavak mentén és ké­sőbb délfébb, a Mississippi folyó völgyében. La Salle, aki valószínűleg a legnagyobb volt a francia felfedezők között végigjárta e hatalmas folyó egész fo­lyását a mexikói öbölig. La Salle eredetileg a Szent Lő­rinc folyón haladt nvugati irányba az Ontarioig, de nem jutott tovább a Niagara j gén koponyát csempésztek az ereklyébe. II. Lajos, mi­előtt Mohácsra indult volna, megszerezte az igazi csonto­kat. Néhány hónap múlva maga is ereklyévé változott, halálával kezdődött a száz­ötven éves török nyomorú­ság. Talán innen tanulták nap­jaink barbár hazai kommu­nistái a kegyeletsértő váda­kat, hogy Bessenyei csont­jaiban egy ismeretlen béres­­legény földi maraJványait tiszteljük. A hazai kritikusok mosta­nában sokat foglalkoznak az emigráns irodalommal. Egyik-másik irórtkat névsze­­rlnt is megnevezik, sajná­lom őket. Akiket nem dicsér­nek, azokkal szemben az a vád, hogy Írásaikban nem oldják meg a társadalmi problémákat. Az irodalom nem játék —, mondja a párt művészeti diktátora. Zordon klasszikusokat szeretnének nevelni, akik brutálisan üstökön ragad­ják a társadalmi problémá­kat, mint Tolsztoj, Zola vagy Ibsen. Miért ne lehetne já­ték az irodalom? József At­tilára hivatkozom, az ő igaz­ságát talán a kommunista kritikusnak is el kell fogad­nia. A 25 évvel ezelőtt meg­halt költő emigráns apa gyermeke volt. A szappan­főző József Áron már 1907- ben elhagyta családját s ki­vándorolt Amerikába. Az ár­va gyermek nagyon értékel­­te a játékot s Így irt -óla l'f ’ később: "Én boldog pillana­taimban gyermeknek erzem magamat és akkor derűs a szivem, ha munkámban já­tékot fedezek fel". 'Babits Mihály uj‘járefor­mált magyar nyelve ilyen játékos zengő érc mindenki­nek, aki szereti ezt a csodá­latos zenét. Én hallottam ko­moly szavalt a pesti Duna­­korzó-kávébáz "Nyugat-asz­talánál". Végtére ő az egyet­len magyar költő, akihez Ady verset irt s akit "bérc­nek, a fölső magyar szere­lemnek" nevezett. Esztergo­mi háza tornácának fehér falára minden látogató oda­írta a nevét. De csak azokat fixálták le, akiknek szivé­ben átcsapott a szikra a két távoli pólus: a hazaszeretet és a magány között. A többi név egy-két év alatt leko­pott, elsüllyedt a feledés mocsarába, amely lassan el­nyeli a kommunista kritika nemze t közi sé gé t. Minden cselekvő magyar Zrínyi Miklóshoz, a költő­höz igazodik. Látható utak vezetnek tőle a Himnuszhoz, a Szózathoz, Vajda Jánoshoz, Vörösmartyhoz, Petőfihez és Babitshoz. Ö maga is elis­merte ezt a mély hatást, hi­szen esztergomi házára ezt a Zrinyi-sort irta jelmonda­tul ; "Adsz nyáron nyugo­dalmat és szép csöndessé­get". De itt és most nekünk nem nyugodalom és nem csöndesség kell. Ne akar­junk elmenekülni e remény­telen korból és ne keres­sünk egyéni mentségeket Ne mondjuk, hogy otthon mi is tettünk valamit a ha záért, de itt és most minden reménytelen. Sokan, tették fel már kérdést maguknak: "Mi haza?" Vörösmarty tragiku­san Így fogalmazta meg "Itt élned s halnod kell" Megrettenünk e zordon íté­lettől. Babits a menekült magyaroknak uj fényben mutatja be a nagy titkot. Új­év reggelén az első napsu­gárban feltűnik a város és a kis ház, melyben szület­tünk, de azért Rómát is fiús tisztelettel jártuk. Tegyük le hát a szilveszte­ri boros poharat, keserű cseppjei úgysem szövik ró­zsafelhőbe a jövőt. Újév reggelén napsugár fénylik az átvirrasztott éjszaka után. Egész évben gondoljunk er­re a hajnali szépségre. Ara nyozza be munkánkat, akár­milyen kicsi és jelentékte­len foglalkozási körünk. Mindegy — mondta a szé­kesfehérvári szent püspök, — hogy d'iadalszékéren, vagy taligát tolva haladunk Isten kapuja felé. Isten kapuja — a Haza kapuja. Taligám elindul ve­lem a lankák és bércek fe­lé. Milyen jó, hogy meg­hagytam ezt az utolsó csep­pet a szilveszteri pohárban a hajnali fényben látom régi nagy Hazát s könyör­­gök Babits soraival: "Lan kád mellől el ne bocsásd -bérced". Nyiregyházy Pál Az árnyékvilág; záróra előtt (HAZAI "BALLADA" A PESTI ALVILÁGBÓL) Eltűnt az alvilág. Holló Frici, Hosszú Pista, Gonosz, Zöldiék és a többi hires bandavezér lekerült a po­rondról. Már csak a rendőr­ségi krónika, a megsárgult újságok őrzik a pesti "nehéz fiuk", a kasszafurók, a hét­­próbás betörők, a falbontók emlékeit. A bandák felosz­lottak, csillaguk letűnt, nincs életterük, ők eltűntek, s ma már csak árnyékaik élnek. Árnyékaik, munkakerülők, prostituáltak, mafkecolók — kevesen vannak és már csak kicsiben" dolgoznak. Az II kavicsot, a régi menedék­helyet átköltöztették a Fehér ökörbe, most ez a tanya is megszűnt. A törzstagok kö­ziül jó n-éhá-nyan, az "árnyé­kok", csavargók, egyáltalán nem kétes hírben álló höl­gyek, naplopók uj kocsmá­kat választottak. Az egyik örökös: a Sportcsarnok Ét­terem. Amit itt látni, az amo­lyan haláltánc: aki ma még itt^ részegeskedi'k, delirium­­mámorba menekül, 'könnyű zsákmányra les, tudja, hol­nap már nem élhet Így. ORVOSSZEHHEL A vegetáriánus étrend veszélyei A vegetáriánusok egy ré­sze csak húst nem fogyaszt, de például tej és sajt for­májában állati fehérjékkel is táplálkozik. Azök az "iga zi" vegetáriánusok azonban, akik mindenfajta állati fe­hérjét száműznek étrendjük­ből, s csak gyümölcsökkel és főzelékfélékkel táplálkoz­nak a legújabb vizsgálatok szerint súlyos veszélyeknek :eszik ki magukat. Angol cutatők ugyanis a közel nultban 12 olyan vegetáriá­­íust vizsgáltak meg, akik nár 4—30 éve állati fehérje­­nentes diétán élnek, s meg­­illapították, hogy valameny­­lyiülk vérének B12 vitamin­­artalma alacsony, s vérszé­­umuk vastartalma is jóval :evesebb a normálisnál. A 2 kísérleti személyből ket­ten központi idegrendszeri zavarókban szenvednek, má­sok pedig fokozott fáradé­konyságról panaszkodnak. Elektroenkefalográffal vég­zett vizsgálatok utján azt is megállapították, hogy a 12 vizsgált személyiből csak ket­tőnek normális az agytevé­kenysége, a többiek az epi­lepsziához és más központi idegrendszeri zavarokhoz hasonlatos elváltozásokat mutálnák. Mindez vérük ala­csony B12 tartalmára vezet­hető yissza. Még szerencse, hogy a vegetáriánusok több­sége nem dohányzik, mert a látóidegek és a szem retiná­ja különösen érzékeny a do­hányzásra. Az erős dohá­nyosok esetében a B12 vita­min bizonyos védelmet nyújt az effajta károsodások ellen, a vegetáriánusok azonban teljesen védtelenek az ilyen behatásokkal szemben. Jel­legzetes elváltozások mutat­hatók ki a vegetáriánusok gyomor- és bélrendszerében, továbbá fogazatuk fejlődé­sében is a vitaminhiány és az agyoldalu táplálkozás követ­keztében. Egyebek között a hús "tépőeszközei", a met­szőfogak elsatnyulnak, gyomruk sósavtartalma csök­ken, bélrendszerük átáll a lehéz növényi cellulóz emésztésére. Az angol orvo­sok e vizsgálatok alapján azt ajánlják, hogy a vegetáriá­­tusok rendszeresen kérjenek i arvosuktól májkivonat és 312 vitamin injekciókat a súlyos károsodások elkerü­­ésére. Persze legegyszerűbb i vegetáriánus étrendről át­érni a normális táplálkozás­­a. A fogak hőmérséklete Az-ismert fizikai törvény­szerűségek alapján széles körben elterjedt az a felfo­gás, hogy a hideg ételek fo­gyasztásának hatására a fo­gak zománca összehuzódik, a meleg ételek hatására pe­dig kiterjed, ily módon a fogzománcon repedések ke­letkeznék, amelyek azután más károsodásokhoz vezet­nek. A legújabb kutatások azonban bebizonyították, hogy ez a felfogás nem felel meg a valóságnak. Nyugat­német orvosok nemrégiben parányi, érzékeny termoele­­meket ragasztottak kísérleti személyek fogzománcába, s ezen a módon pontosan meg­mérték a fogzománc hőmér­sékletét különböző hőfokú ételek, italok fogyasztása közben. A kísérleti szemé­lyekkel egyebek között mí­nusz 7 fokos fagylaltot, 5 C fokos hüsitőitalokat, továb­bá 75 C fokos forró burgo­nyát fogyasztottak, nagy meglepetésre azonban a fo­gak hőmérséklete az óriási hőfok-különbségek ellenére sem lépte túl a plusz 16-45 C fokos hőmérséklet tarto­mányt. A fogak hőmérsékle­te például nagyjából azonos maradt akkor is, ha a kísér­leti személyek plusz 5 C fo­kos hűsítőitaIt, vagy mínusz 7 C fokos fagylaltot fogyasz­tottak. Az a nézet tehát, hogy a nagy hőmérséklet­­különbségek repedéseket idézhetnek elő a fogzomán­con, nem állja meg a helyét. I * Fagyási sérülések kezelése A megfagyott testrészek kezelése, gyógyítása évszá­zados problémája az orvos­­tudománynak. Manapság számos eljárást alkalmaznak az ilyen sérülések kezelésé­re : a megfagyott testrészt hóval dörzsölik, forró vizbe mártják, ha pedig ezek az eljárások nem vezetnek ered­ményre, a megfagyott test-1 részt korai beavatkozással,] mütétileg amputálják. Ré­gebben száraz hőt is alkal­maztak a fagyások kezelé­sére, ez a beavatkozás azon­sán többnyire üszkösödéshez és a beteg pusztulásához ve­retett. Az alaszkai Anchora­ge városában működő orvos­kutatók immár öt év óta ta­nulmányozzák a fagyott se­­sek legjobb kezelési mód­szereit. A közelmúltban köz­­•eadott tanulmányuk szerint a fagyási sérülés kezelésére 3z a legjobb módszer, ha a ■agyott testrészt tartósan 79—82 C fokos fövő vizbe mártják. A foró vizes keze- és után a fagyott testrészt óvatosan meg kell tisztítani, de nem szabad bekötni, megfagyott testrész mozgat hatósága gyakran csák 14 napon át tartó, 73 C fokos forró vízben való mestersé­­ges mozgatással állítható helyre. A tapasztalatok sze­rint a műtéti beavatkozást célszerű a lehető legkésőbbi időre kitolni, megtörtént ugyanis, hogy a megfagyott és már momifikálódott test­rész két hónap múltán rege­nerálódott. Gyógyszer az érelmeszese­dés ellen Angol kutatók a legújabb jelentések szerint érelmesze­sedés elleni gyógyszerrel kí­sérleteznek. Az andosteron­­honmonból és klórfenoxiso­­butirátból álló kombinált ve­­gyület a szájon át szedhető, állítólag nincsenek káros mellékhatásai és jelentősen csökkenti a vér koleszterol­­szintjét, ily módon megaka­dályozza az erek elmeszese­­dését. A 'kutatók szerint a szívkoszorúér- megbetege­désben szenvedő betegeket az uj gyógyszerrel kezelve megelőzhető a szivkoszoruér­­trombózis kifejlődése, s il/ módon meghosszabbítható a betegek élete. A kutatók ar­ra is gondolnak, hogy az ér­elmeszesedésre hajlamos be­tegeket már fiatal korban ilyen gyógyszerrel kellene kezelni, hogy a vér kolesz­­terol-szintjének állandó ala­csony szinten tartásával megelőzzék a káros tünetek jelentkezését. Tudományos szakértők véleménye szerint az uj gyógyszer általános el­terjedése előtt esetleg még évekig tartó kísérleteket kell végezni. Egy kis humor Budapesten az automata zeneszekrényeket át kellett szerelni. Az elm-ult hetekben csak egyetlen dalt játszat­tak mindegyiken a pesti "zenekedvelők": Midőn Havannában hajóra szálltam én, Elbuosuzni akkor senki sem jött felém .. . • Egy külföldi és egy ma­gyar beszélgetnek. A kül­­öldi kérdi a magyart: — És hány igazi kommu­nista van magúiknál odaha­za? — Óh, csak egy, és éppen íz a borzasztó! — feleli a nagyar. — És miért olyan bor­zasztó ez? — hangzik az jjabb kérdés. — Mert senki sem tudja, logy ki az az egy, és ezért nindeníki fél mindenkitől. Munkaruha egy "zöldért" Először az ölembe, majd mellettem levő székre esik. Kopott, olajos kabátot visel, túl lehet már a máso­dik literen is. Kiveszi a ke­zemből a kés és villát — megszórhatja magát az em­ber —, igy magyarázza, s egyik kezében a bécsi szele­tet fogja, a másikkal pedig a krumpliba markol. — Sóher vagy? Válasz helyet zsebébe nyúl, százasókat mutat, köz­tük húszasok, ötvenesek, le­het vagy ezer forint. — Miért nem rendelsz valamit? Felháborodik. Hogy is képzelem én azt, hogy ő ilyen felesleges dolgokra szórja a pénzét. Mint feles­leges terhet, úgy cipeli mun­karuháját. Néhány perc alatt puszipajtások leszünk, s felajánlja: vegyem meg kétszáz forintért a "csoma­got ', az uj munkaruhát. Nem sokkal később már húszért ajánlja, s az éjsza­ka egy "zöldért" sikerült is túladni rajta. Szőke Joli, Dari Mari és a többiek Nem adlak másnak" — dúdolják kissé borgőzősen a lányok pácienseik fülébe. Nem is szívesen mondanak e az uj kuncsaftról. Szőke Joli teljes erőbedobással dolgozik. Igaz, kissé busko- Tior, azt mondja bánatában iszik, szeretője Cigány Ban­di sitten van, őt pedig a lapokban tiltották ki Pest­­ől. Csak most dolgozik -gyedül, azelőtt a férfiakat i magával vitte egy sötét ut­cába, vagy a Stadionhoz, s ott amig ő örök szerelmet es­küdött, Bandi nyugodtan dolgozhatott... Most pa­naszkodik : egyre nehezeb­ben megy a bolt. Az étterem csöndjét itt kiint a söntésben, egymást tülorditó, daloló, búslakodó részegek hangkáosza váltja fel. Legalább húsz hordót tartanak itt: aki már telje­sen leitta magát, széknek, ágynak használhatja őket. Működik az "olasz szakasz": dolgozik Dari Mari és társa. Árgus szemekkel lesik, ki teszi le a poharát, máris ott teremnek, bocsánatkérő mosollyal az italért nyúlnak. Művészi gyakorlattal, szinte átszellemülve isznak, s köz­ben, mint a vadászok úgy figyelik az ajtókat, várnak e9y-egy betévedt vidékit, akit egy estére szóló igaz barátsággal a poharak mel­lett el lehet szórakoztatni, hogy azután megszabadítsák az uj cimborát pénzétől. Ré­szeg embert tilos kiszolgál­ni. A darisok nyakába akasz­­kodnak, vállalkoznak a blokk megváltására. Itt olyan pénz nincs, amiből visszajárna . .. Siró asszonyoknak kívül a helye Megérkezik a két legcsi­­nosabb "extra hölgy": Cs. Erzsi és S. Nusi. Azt mond­ják a pincérek — akiknek egyébként sok bajuk van a különös vendégekkel — a két Jány az "erkölcsösék" közé tartozik. Többet kér­nek, de nem markecolnak. A bejárat előtt pofonok csattannak. Siró asszony za­varta meg szórakozásában férjét. Itt ezt nem lehet megtenni. A bátortalanabb asszonyok a Thököly ut má­sik sarkán várják férjeiket. De van "megértőbb" fele­ség is együtt él a delirium­­mámorban férjével. Törpé­­éknek például nem második, hanem elsőszámú otthona ez az étterem. Záróra. Agonizál a mar­­kecolók, prostituáltak borral, szesszel, időnként botn nyokkal fűszerezett árnyék­világa. Egy-egy éjszakára még vissza tudják magukat csempészni a Budapestről kitiltottak — a Jobbágy és a Grassa Ikovich utca ad szállást. De egyre fogy az élettér. Az alvilág peremén felnőttek sorra ráébrednek, szabadulni kell. S az ut vilá­gos, a sorstársak már elin­dultak rajta. A Sportcsarnok Éttermet is átépítik jövőre. A Fehér Ökör volt vendégel közül csak a "kezdők", a kisebb rókák jártak ide. Szá­muk nap nap után csökken, az árnyékvilág egyre kij­jebb szorul, hogy aztán tel­jesen eltűnjék. gépipart is be akarja vonni a gép fejlesztésébe és gyár­tásába. A francia sajtó rend­kívül kockázatosnak tartja a költséges vállalkozást, amelyre elsősorban a jelen­leg gyártott francia repülő­gépek eladása körüli nehéz­ségek kényszerítik a kor­mányt. Hasonló a brit repü­lőgépgyártás helyzete is. A francia—angol Super-Cara­­velle sorozatgyártását 1970- re tervezik. Az Egyesült Ál­lamok csak 1975-re irányoz­ta elő hasonló sebességű utasszállító gépek gyártá­sát. IMÁD MELLŐL E NE BOCSÁSD BERED KARCOLATOK... Párizs—New York repülőút — három és fél óra? A francia minisztertanács jóváhagyta a Super-Caravel­le utasszállító repülőgép gyártási tervét. A szakem­berek elképzelése szerint a repülőgép óránkénti sebes­sége körülbelül 2500 kilo­méter, a hangsebesség két­szerese lesz, három és fél óra alatt teszi meg az utat New York és Párizs között. A tervezés és az első pél­dány előirányzott költsége 370 millió dollár. Franciaor­szág ezért az angol repülő­, vízesés miatt. Ezért a vb esés fölött vitorlást épitet és azzal hajózta be az Eri és Michigan tavakat. Későbl azonban La Salle is rájött hogy az Ottawa folyón á Georgian Baybe vivő ut sok kai könnyebb és gyorsabt is volt. Ezért ezt az uta használta, amidőn Chicagt és lllionis folyókon át végr< eljutott a Mississippi-ig. iKésőbb, a tizenkilencedM század folyamán az Ottawc folyó Kanada virágzó faipa rának lett központja. Ezer ipart a szükség teremtette és fejlesztette ki. Ekkor dúl­tak a napóleoni háborúk amelyek elzárták Angiié elől az európai kikötőket Ezért a fát, amit azelőtt Norvégiából és a balti ál­lamokból vittek Angliába, most az Atlanti Óceánon át Kanadából kellett odavinni. Ezért angol segítséggel a kanadai faipar nagy virág­zásnak indult az Ottawa fo­lyó mentén és nagyban hoz­zájárult ahhoz, hogy fenn­tartsa Anglia tengeri ural­mát. A hajóépitéshez szol­gáló és az árbócfa mind Ka­nadából jött. A kivágott fatörzsekből hatalmas tutajokat készítet­tek és úgy úsztatták le a fo­lyón. Ezek a négyszöglete tutajok sokszor úgy festel tek, mint egy kisebb falc mert kezelőik rajtuk lakta! kis kunyhókban. Útjuk alat teljesen önellátók voltak. / faipar központja ez időbei Ottawa és Hawkesbury vol tak. A régi tutajozó világ nak és életnek ma is mec vannak régi hagyományai Hawkesburyben, ahol a ke resztbefektetett fatörzsb'ő készült építmények leg-ki tűnőbb mestereit találjuk meg napjainkban is. Azok e gátépítő munkások, akik < viílanyművek québeci Caril Ion telepének fatörzsekbő épített duzzasztógátjait épi tették, nagyrészt szintén er ről a vidékről kerültek ki. Nemsokára egy ujabt nagy erőműtelep és duzzasz­tógát 70 mérföld hosszt, mesterséges tavat fog alkot­ni, amely Cári-Hontól Otta­wáig nyúlik. A folyó völgyé­ben már eddig is nagy vál­tozások történtek. Bár az uj tó az eddiginél lényegesen nagyobb hajók felhajózását eszi lehetővé a folyón és a /itorlázóknak az eddigi hét nelyett csak egy zsilipen <ell áthaladniok, a viz sok >ly régi helyet fog örökre ?ltakarni, amely Kanada ko­­ai történelmében nagy sze­­epet játszott. Canadian Scene Csak vidám szilveszte hangulatban lehet sirás né •leül búcsúzni ezektől a szc moru esztendőktől. A vilá nyüzsgése nem téveszt mec már alig érzem, ha embei társaim belemarnak lelkik -meretembe: elhagyott sz geten élek hajótörött Robir son módjára. Leteszem a szilveszteri bo rospoharamat, cseppjei nen hoztak mámort lelkemre. ''a Ián ha aranyszínű, aromá és lepecsételt tokaji bor ihattam volna nagyapám rá gi pincéjéből, a keserí könnycseppek kiszáradta! volna szememből. Erősebi: mérget keresek, mint ezal az idegen borok. Most Újév reggelén na gyobb súllyal nehezedik rárr a kérdés: "Mi a Haza?" Ma gányos óriáshoz menekülök Lázas sietséggel kezdem ol­vasni ifjúkori szerelmemet: Babits Mihály "Hazám' cí­mű ódáját. Talán nem is óda. Sokszor ismétli a "halk" szót s ez nem harsonához il­lő zenei utasítás. Az első, amit észreveszek, hogy mi ezt a gyönyörűen zengő magyar nyelvet már elfelejtettük. Verseiben Arany János hangja él meg­­ifjodva, mint ahogy Arany verseiben Csokonaira és Cso­konai dalaiban Gyöngyösi Istvánra emlékezünk. Ezt a klasszikus nyelvet Ady rob­bantotta fel, a vereckei „zo­­rossal szemben Dévénynél kaput nyitott a nyugati be­folyásnak. Ezen a kapun át Babits hozta be Európát ma­­gáttépő hazánkba. Akárcsak • 190 esztendővel ezelőtt a I "pionír" Bessenyei. "Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat" — izen-i ne­künk Újév napján a dunán­túli latin tanár, aki meg­győz minket, hogy a Haza fogalma kielemezhetetlen ti­tok. Csak szivünk érzi, ész­szel nem lehet megfejteni. "Makacs iz", melyet 18 év óta érzek a számban; "halk dal", melyet örökké hallok az emigráns élet dübörgő forgatagában is. Ez a Babits vers olyan, mintha egymásba rakható skatulyák volnának. A legki­sebbiken kezdi, a házon, melyben születtünk, ahol a zöld zsaluk mögött halkul anyánk mélabuja, s ahol ho­mokból építettük az első palotákat. Aztán a városba vezet, nyájas zöldje közé a tenger akácfának. Látom a tömzsi présházat, melyben egykor ábPetőfi lakott szép­apáink hiszékeny kegyelem kenyerén. A város után az országor repül végig lelkem, ameddic a halk selyempók szövi szá lát. Vándormadár lettem, a2 egek lakója, de egyszei visszaszól lunlk elhagyott fészkünkbe. Itt pecsétel meg Babits minden magyar leghőbb vágyát: "Lankáé mellől el ne bocsásd bér­ced '. Tiltakozás ez Trianon ellen, mert oszthatatlan ál­maink hazája. Európát mégis fiús tiszte­lettel jártuk, hiszen az ősi emlékek mindenütt rólunk beszélnek. A francia Avig­non úgy nevet, mint Tolna. De minket a végső szirtre vetett a sors, várunk valami ismeretlen sugarat, mely dalt és reményt hoz, s a költemény refréjénjéből olyan altatónóta zümmög felénk, 'mint Petőfinél a "Cserebogár, sárga cserebo­gár". A szilveszteri mámor s a kísérteties hazai altatódal kivisz sétálni a budai he­gyekbe, frissen lépegetek 3 fehér hóban, a magyar ‘ör­­ténelemben ma már nem jár atfhon senki sem. Legfel ebb szidja az ősöket, akik szive­ién öleltek keblükre min­őén idegent. Ez a magyar :öld volt valaha Közép-Eu­­őpa Amerikája. Akit vallási /agy politikai okokból ül­döztek szülőföldjén, ide me­nekült. Vigasztal a séta, ha a Pa­­os kolostor budai romjai­­íoz érek, ahol Nagy Lajos :iráIy temette el orszáqos innepség között Pemete •zent Pál csontjait. Prágá­iéi hozta ide diadalmenet­­>en, de később kiderült, iogy az álnok csehek Reme­­e Szent Pál feje helyett ide-KÖSZÖNJÜK... A karácsonyi ünnepek alkalmából 859 üdvözlő levele: kaptunk olvasóinktól, barátainktól, ami az előző évekke szemben is rekordnak számit. A szeretetnek e gazdag megnyilvánulása, végtelenü jólesik szivünknek. E levelekből érezzük olvasóink ragasz kodását lapunkhoz, megbecsülését munkánknak. A Kanadai Magyarság már második évtizede szolgálja Kanadába szakadt magyar népünket tisztességgel, becsü­lettel. Megalkuvásnélküli, kemény antikommunista har­cunk mellett, sohasem vétettünk a testvéri szeretet ellen, alapos ok nélkül, sohasem bántottuk a másik magyart, s nekünk fájt legjobban, ha néha vissza kellett ütnünk. Ezt az úri felfogást, emelkedett szellemet tisztelik, sze­retik bennünk olvasóink. Ezért támogatják — minden más lapnál jobban — a Kanadai Magyarságot. A mi olvasó táborunk, annak ellenére, hogy senkinek sem Ígérünk aranyórát, ingyen könyvet, hétről-hétre sza­porodik. Mindezért az ujesztendő küszöbén is csak azt Ígér­hetjük kedves olvasóinknak, amit megindulásunkkor, bekö­szöntő cikkünkben Ígértünk: "kéz a kézben, testvéri sze­retettel dolgozunk ia Magyar Jövőért". Egyik asszonyismerősöm­nek társaságában bemutat­tak egy másik fiatalasz­­szonyt. Véletlen folytán rö­vid időn belül még három­szor találkoztak egymással. A fiatalasszony a második alkalommal megkérdezte is­merősömet : "Mondd, hogy is hívnak téged?" Meg­mondta. Napirendre tért a dolog felett. De amikor né­hány nap múlva újra hoz­záfordult a kérdéssel : "Mondd, hogy is hívnak té­ged?" — rosszul esett ne­ki a figyelmetlenség. És mert kissé hirtelen haragú, igy válaszolt: "Nem fontos, úgy is elfelejted". A fiatal­­asszony nem értette meg, hogy tapintatlan volt, ha­­nem tovább fokozta a hán­tást, amikor igy védekezett: "Sajnos az embernek oly sok az ismerőse, hogy képtelen vagyok eligazodni köztük". Végül is a társaság férfi tag­­j jai békitették össze őket. Mindenkivel előfordul, j hogy elfelejti futó ismerő­­j se nevét. A probléma tapin­tatlanság nélkül megoldha­tó, különösen társaságban. Meg kell valaki mástól kér­dezni. Figyelembe kell ven­ni, hogy az emberek több­sége érzékeny és az effajta apró feledékenységet hajla­mos saját személye lebecsü­lésének, vagy a másik fél gőgjének elkönyvelni. Ke­rüljük el az ilyen tüszuráso­­kat és igyekezzünk ismerő­seinket tényleg megismerni, akkor nem felejtjük el a ne­­vét sem olyan könnyen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom