Kanadai Magyarság, 1962. július-december (12. évfolyam, 28-51. szám)

1962-10-06 / 39. szám

Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakén. Vörösmarty Authorized as Second Class Maii by the Post Office Department Ottawa and for payment of postage in cash. Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto Phone: LE. 6-0333. KANADAI PRICE to CENT» Canada’s Largest ! and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARAi 18 CENT Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto Telefon: LE 6-0333. UIIMMI JUWI IIM..IW UM—— XII. évfolyam, 39. szám. Vol. XII. No. 39. Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Toronto, 1962. október 6, szombat Forgó-szinpad, (vagy, ami a nagyvilágban történik) Súlyos nehézséget okoz a négerkérdés Mississippi államban. A legfelsőbb amerikai Bí­róság 1954-ben kimondotta, hogy az iskolákban és egye­temeken fokozatosan meg kell szüntetni a szinesbőrű tanulókkal szemben fennál­ló korlátozásokat, s felha­talmazta a kormányt, hogy a megkülönböztetés meg­szüntetését — műszóval '' desegrega t i on "-t rendele­­tileg szabályozza. A leg­több déli államban lassan és csupán passzív ellenállásba ütköző módon valóban vég­re is hajtják ezt az intézke­dést. Eddig az egyetlen ko­­jmoly kivétel Little Rock volt, ahol, mint ismeretes, Faubus alamabai kormányzó a helyi törvényekre hivatkozással mindaddig megtagadta a négerek középiskolába való felvételét, mig őt erre az Ei­senhower által kirendelt ka­tonaság nem kényszeritette. Most a Mississippi egyetem deszeg re gá dójára került a sor. Az egyetemre ezidő­­szerint egyetlen néger tanu­ló kért felvételt, a 28 éves Mr. James Meredith szemé­lyében. Az egyetem a kérel­met a faji megkülönbözteté­si törvényre hivatkozással megtagadta, mire a kérelme­ző a washingtoni kormány­tól eszközölt ki parancsot arra, hogy őt az egyetemre vegyék fel és beiratkozását engedjék meg. Az állam kor­mányzója a 64 éves Barnett személyesen állt annak a csoportnak az élére, amely fizikailag akadályozta meg Meredith behatolását az egyetem területére, illetve az ő kíséretére kirendelt csendőröket feladatuk telje­sítésében meggátolta. Sem fegyvert, sem fizikai .erő­szakot nem alkalmazott senki sem, de Kennedy el­nök kénytelen volt kilátás­ba helyezni, hogy a néger tanuló felvételét akár kato­naság bevetésével is keresz­tül fogja vinni. AZ EGÉSZ KÉRDÉSBEN PÉLDÁS NYUGALOM és szenvedélymentesség ural­kodik. Személy szerint sen­ki sem haragszik Mr. Mere­dith re és a tömeg, csakúgy, mint annak köztisztviselők­ből álló vezetői, egyszerűen az elvi kérdést hangsúlyoz­zák, s abban nem akarnak engedni. A kormányzónak az amerikai alkotmány értel­mében igen kiterjedt hatal­ma van, mert jogosult saját rendőrségét, sőt saját mi li­ci áj át is bevetni, hogy a Mississippi államban érvé­nyes törvényt végrehajtsa. Másrészről azonban a Leg­felsőbb Biróság Ítéletének senki sem jogosult ellensze­gülni, s ha a federális kor­mány az Ítéletet valamelyik állam kormányzójának aka­ratával szemben végre akar­ja hajtani, úgy a kormányzó e ng ede limes, ked n i kő te les. Barnett kormányzó három Ízben szegült ellene a bíró­ság parancsának, s ezzel há­rom ízben követte el a "contempt of court" (a bírói intézkedés nemteljesitése) néven ismert bűncselek­ményt, amiért szabadság­­vesztés büntetés jár. Hogy Kennedy elnök — kényte­len-kelletlen — kívánói fog­­ja-e a kormányzó letartózta­tását, azt nem lehet tudni. Valószínűbb, hogy jogi fo­gások és segélyeszközök is­mételt igénybevétele utján, de erőszak nélkül fogja ke­resztülvinni azt, hogy a Leg­felsőbb Biróság Ítéletét még a déli államokban, még a négerek egyenjogúsításának kérdésében is végrehajtsák. Mert a bírói tekintély feltét­len tiszteletbentartása min­den demokratikus ország, minden szabad társadalom érdeke. A FAJI KÉRDÉS teljesen más módon és más körül­mények között vetődött fel atiiuiiiiimiiiiii’UzniiiiiuiimmiumiitiiüüuumiimiiiiiJiinuuu.r'.iiiiinimtiiMiiiinniuniiHmiimiiiiiimimiiiiimiüiniiiiKiUiiuiimiuimiiimm» Buffalóban, ahol Sir Oswald Mosley, az úgynevezett brit fasiszta párt megrokkant vezetője, az egyetemen kí­vánt előadást tartani. Mos­ley látogatását hosszas vita előzte meg az amerikai kül­ügyminisztériumban, ahol nemrégen benyújtott vízum­kérelme került tárgyalásra. Az amerikaiak végül is úgy döntöttek, hogy megengedik Mosley utazását annak elle­nére, hogy közismert a múlt­ja, de, főleg azért, hogy ezen a kontinensen maga győződhessék meg* arról, milyen felfogást táplálnak róla és eszméjéről. A BUFFALOI EGYETEMEN Mr. Mosley nem tudta meg­tartani az előadást, mert több mint 1000 főnyi tünte­tő diákság akadályozta meg abban, hogy beszéljen. Vé­­gülis egy földalatti lépcsőn át volt kénytelen elmene­külni. Hosszabb idő múlva visszatért, szóhoz jutott és kijelentette, hogy ő soha nem volt sem fasiszta, sem antiszemita, s hogy a magia részéről mindenkor rágal­­mazási pert indított azok el­len, akik őt emberüldözés­sel vádolták. NÉMETORSZÁGBAN IS ujra szó esik a fasiszta pár­tokról’. Az úgynevezett né­met nemzeti párt, amely a Nemzetiszocialista Pártot megelőzően Hitlert támogat­ta, újra megalakult Bonn­ban, s céljául azt jelölte meg, hogy egyformán küzd­jön a kommunizmus és a de­mokrácia ellen, egy parancs­­uralmi, szélső nacionalista, pángermán eszme érdeké­ben. Ennek a pártnak a zász­lóbontása gyanús. Valószínű, hogy mögötte a kommunis­ta elemek állanak, akik dlszkredÍtélni akarják a na­cionalizmus gondolatát, s még nehezebbé akarják ten­ni Németország egyesítését. A KUBAI JALÁSZKIKÖTŐ” Rockefeller Montrealban Castro ezúttal azt jelen­tette be, hogy a szovjet se­gítségével "különleges ha­lászkikötő" épül Kubában. NEM KELL TÚL BÖLCSNEK LENNI AHHOZ, HOGY EB­BEN A HALÁSZKIKÖTŐBEN FELISMERJÜK A KÉSZÜLŐ SZOVJET TENGERALATT­JÁRÓ- ÉS RAKÉTATÁMASZ­PONTOT. Az a furcsa helyzet fog tehát előállni, hogy Kubá­ban egymás közvetlen köze­lében fog működni egy ame­rikai és egy szovjet tengeri támaszpont. Ha fegyveres konfliktusra kerül a sor, nagyjából a spanyol polgár­háború ismétlődhetik meg, éspedig jellemző módon is­imét spanyol nyelvterületen. Azonban az 1935-ös spa­nyolországi helyzetet nem lehet összehasonlítani a mostani kubai szituációval. Most élet-halál harcról van n szó, éspedig nem ideológiai, hanem fizikai élet-halál harc­ról. A kubai "halászkikötő" felállítására csak egy módon lehet válaszolni: a guante­­namoi amerikai hadi ki kötőt fel kell szerelni egyenérté­kű, illetve fölényes hadiesz­közökkel, s nem kétséges, hogy ez máris folyamatban van. KUBA GAZDASÁGI MEG­FOJTÁSA lassan bár, de szintén folyik. A nyugat­német kormány elsőnek til­totta meg, hogy német ke­reskedelmi hajók árut szál­lítsanak Castroéknak, s ér­tesülésünk szerint Kanada is elhatározta magát hasonló lépésre, bár ift a komoly gazdasági érdekek miatt a Kuba felé hajóforgalmat le­bonyolító társaságokkal egyenkint keli tárgyalni. A norvég kereskedelmi flotta egyelőre nem kapott utasí­tást a szállítások beszünte­tésére, de a norvég kormány szigorúan ellenőrizni fogja, hogy norvég hajón hadifon­­tosságu anyag ne kerülhes­sen Kubába. Ez csaknem olyan teljes megoldás, mint a teljes blo­kád, mert a NATO vezetősé­ge mindenkor jogosult meg­határozni, hogy mely áru te­kintendő hadianyagnak. CASTRO — eddigi visel­kedésének megfelelően — azzal válaszol, hogy újra az ártatlan hazafiak százait vé­gezteti ki. Legújabb hivata­los jelentés szeript 75 ku­bai egyént lőttek agyon Castro ellen tervezett me­rénylet miatt. A mártirok sorsa szörnyűséges, de vé­rük nem omlik hiába. A Castrot gyűlölő, s az ő ki­végzésére esküt tett kubaiak száma napról-napra növek­szik. A szovjet ujra bevezette a munkabérek után a kereseti adót A NYUGAT-KANADAI FARMEROK SZÁMÁRA RENDKÍVÜL FOLTOS, hogy Japán­ban 11 millió iskolásgyermek napi ingyenes ebédje alkalmával egy szelet kenye­ret szolgálnak fel. A felnőtt japánok milliói is rászoktak újabban a kenyérre a ■hagyományos rizs helyett. Ennek köszönhető, hogy Japán ma minden évben 100 millió dollár értékű búzát vásárolt Kanadától. Financial Post photo A szovjet állami gazdál­kodás csődjén úgy próbál* nak segíteni, hogy a Legfel­ső Államtanács, másszóval a szovjet parlament, várat­lanul ujra bevezette a mun­kabérek után fizetendő ke­reseti adót. Az Izvestia című hivatalos lap szombaton kö­zölte a szovjet néppel, hogy hétfőtől kezdve ujra kerese­ti adót kell fizetni. Ennek a milliók busába vágó ellenszenves intézke­désnek természetesen az Egyesült Államok imperia­lista támadó politikája az oka. Hruscsov habzó szájjal bejelentette, hogy John F. Kennedy amerikai elnök 150.000 tartalékost hivott be a hadseregbe és az Egye­sült Államok Kuba megszál­lását tervezi. így a nemzet­közi feszültség miatt nem maradhat tovább érvényben az 1960. májusában elren­delt adócsökkentés. Rendkívüli intézkedésekre van szükség — indokolja tovább a Legfelsőbb Szovjet Tanács brutális rendeletét —, mert a mezőgazdaság és az ipar fejlesztésének szük­séglete, a fogyasztási javak fokozott előállítása, az eről­tetett házépítési program megvalósítása és főként a honvédelem kiadásainak óriási megnövekedése jelen­tős költségvetési hiányt okoz. Nagyon meg lehet szorul­va a szovjet állami gazdál­kodás, hogy ilyen ellenszen­ves intézkedésekhez nyúlt. Hiszen a kereseti adó mind­össze 8 százalékát jelentette az összes állami bevételek­nek. Jelenleg a havi 60 ru­beles (66 dollár) bérek tel­jesen adómentesek voltak. A tervek szerint az adómen­tesség október 1-én 70 ru­belra (77 dollár) emelke­dett volna s 1965 október 1-től kezdve többé kereseti adót senki sem fizetett vol­na. Most mindezeket a ked­vezményeket megszüntet­ték, ami a munkások amugy­­is alacsony életnívóját ka­tasztrofálissá tette. S ha eh­hez hozzávesszük azt, hogy junius 1-től a húsárak 30 százalékkal, a vaj ára pe­dig 25 százalékkal növeke­dett, úgy a legszörnyübb szociális nyomor képét raj­zoltuk meg. Az Izvestia szerint az adó­­csökkentésekhez ujra vissza­térnek, ha azt a nemzetközi helyzet megengedi. Az ilyen diktatórikus országban nincs lehetetlenség. Az ál­lam pénzügyi csődjét a munkabérek megadóztatásá­val akarják kiegyensúlyoz­ni. De az elégedetlen for­rongás még alig hallatszik ki a föld alól. Ha egyszer kitör, elsöpri örökre a kom­munista diktatúrát. Hruscsov előtt nincsenek erkölcsi . korlátok. Megígér­te a szovjet népnek, hogy megszünteti a munkabérek utáni kereseti adót. De Ígé­retét nem tartja bé. Miért kötne vele akkor a szabad Nyugat bármiféle megálla­podást? Hazudozó szószá­tyár disznópásztorból lett "államférfiakkal" nem sza­bad szóba állni. Green kanadai külügyminiszter az Egyesült Nemzetek köz­gyűlésén hatalmas beszéd­ben tiltakozott az ellen, hogy a szovjet Nagybritannia gyarmati kritizálni. ponti meri Green külügyminiszter A külügyminiszter beszá­molt Kanada politikai maga­tartásáról, s kijelentette, hogy a legfőbb égető nem­zetközi kérdésben, neveze­­! tesen Berlin és Kuba ügyé­ben nincs lényeges különb­­j ség Kanada és az USA állás­pontja között. A koloniális ' problémákról szólva a kö­­! vetkezőket mondotta : "A Szovjet semmibeveszi azt, hogy Nagybritannia az el­múlt évek alatt 600 millió volt gyarmati polgárnak adott politikai szabadságot, — ugyanakkor, amikor a szovjet blokkban élő embe­rek számos milliója képtelen politikai jogait gyakorolni". Green azt követelte, hogy az UNO közgyűlés ujra tűzze : napirendre a szovjet-meg­­! szállta csatlósállamok — köztük Magyarország — szabadságának a kérdését. NELSON ROCKEFELLER Nelson Rockefeller, New York állam kormányzója Montrealban megnyitotta a New York állami kereske­delmi irodát, mely az első ilyen kereskedelmi intéz­mény Kanadában. A nép­szerű kormányzót nagy sze­retettel és lelkesedéssel fo­gadták. Az 1964. évi elnök­­választáson a republikánu­sok Rockefellert tartják Ken­nedy legesélyesebb ellenfe­lének. A montreali megnyitó ünnepségen Rockefeller ka­nadai barátai, köztük Clau­de B. Pearce torontói bankár olyan esőköpönyeget visel­tek, melynek gombján ez a felírás olvasható: "Én a Rockefeller hive vagyok!" Az Egyházat vádolják a De Gaulle elleni összeesküvésekkel Charles de Gaulle francia elnök ellen elkövetett élet­­veszélyes merényletek vizs­gálata során az államügyész­ség azt áilitja, hogy az ösz­­szeeáküvések oka az egy­háznak a világi tyrannizmus­­sal szemben elfoglalt ellen­séges álláspontja. A francia rendőrség le­tartóztatta Jean-Marie Bas­­tien-Thiry 34 éves repülő al­ezredest, aki a Párizs külvá­rosában augusztus 22-én De Gaulle ellen elkövetett gép­fegyveres merényletnek elő­készítője volt. A letartózta­tott katonatiszt ezeket mondta a rendőrségen: "Ellensége vagyok minden zsarnokságnak, tehát tilta­kozom De Gaulle tábornok diktatúrája ellen is. Eltünte­tése hasznára válna Francia­­országnak. A történelem so­rán a katolikus egyház min­dig mozgósította a keresz­ténységet a világi tyranniz­­musok ellen". A francia biibornokok és érsekek központi irodájának igazgatója, Piere Hauptmann abbé nyilatkozatot adott ki, melyben tiltakozik ellene, hogy a katolikus egyháznak a legkisebb köze is volna a De Gaulle ellen elkövetett merényletekhez. Az ottawai parlament a főkormányzó beszédével megnyílt. A nemzet törté­nelmében még soha nem volt ilyen kis számú képvi­selővel rendelkező kormány uralmon. A mostani parla­menti helyzetben elég, hogy1 bármelyik, kis párt csatla­kozzék az ellenzékhez, s a kormány máris megbukik. Pearson a Liberális Párt vezére máris bejelentette, hogy a legelső alkalommal felveti a bizalmi kérdést, de a legnagyobb kis-párt, a So­cial Credit állítólag nem csatlakozik ehhez az állás­ponthoz, legalábbis ta­vaszig nem. EGYÉB JELENTÉSEINK Paul Hall, az észak-ameri­kai tengerészek nemzetközi szakszerveze t én e k, valamint az amerikai országos mun­ka-kongresszus tengeri ke­reskedelmi csoportjának el­nöke Kanadába érkezik, hogy itt a vizsgáló bizottság előtt feltárja a Nagy Tavak kereskedelmi hajózásának csődjét. 9 Morajri Desai, indiai pénz­ügyminiszter Ottawában tartózkodott, ahol tárgyalá­sokat folytatott 32 millió dolláros kanadai kölcsön fel­vételéről, melynek segítsé­gével felépíthetnék a kana­dai mérnökök által tervezett indiai atomerő telepet. A pénzügyminiszter erősen kritizálta a kanadai kor­mány által most bevezetett magas vámtételeket, ame­lyek arra kényszeriti'k a gaz­daságilag fejletlen országo­kat,, hogy Kanadából ne ex­portáljanak. Az angol légügyi mi­nisztérium jelenti, hogy az Antwerpen felé haladó Cele­­rina nevű svéd teherhajó fe­délzetén, ahová biztonságba helyezték az Atlanti-óceán­ba zuhant , amerikai repülő­gép utasait, tűz ütött ki, amelynek következtében a repülőgép megmentett uta­sai közül ketten rendkívül súlyos égési sebeket szen­vedtek. A tengerbe zuhant repülőgépnek még 16 utasa hiányzik, életbenlétük'höz már alig van remény. Eddig 48 élő személyt és 12 holt­testet vettek fel a tenger vi­haros hullámai közül. Belpolitikai hireink John Diefenbaker minisz­terelnök öt uj kanadai sze­nátor kinevezését jelentette be. Ezek a következők: M. Grattan O'Leary, az Ottawa Journal elnöke; Alii ste r Grosart Ottawában, a prog­resszív konzervatív párt or­szágos igazgatója; J. Edgár Fournier Iroquoisban (N. B.), ezelőtt konzervatív pár­ti képviselő volt a Resti­­gouche-Madawaska válasz­tókerületben; Clement O'Le­ary Antigonishban (N. S.), aki ezelőtt konzervatív pár­ti képviselő volt az Antigo­­nish-Guysborough választó­­kerületben (mindössze 46 éves)-; és végül Frank C. Welch Wolfviíleben, a No­va Scotiai Konzervatív Szö­vetség elnöke 1953 óta. 9 A kanadai kormányhiva­talok — statisztikai adatok­ra támaszkodva — megle­petéssel állapították meg, hogy az országban élő uj bevándorlók száma nem egyezik meg a tényleges be­vándorlás hivatalos adatai­val. A tavalyi statisztikai összeírás szerint 1,200.000 olyan uj bevándorló él Ka­nadában, aki 1951 óta köl­tözött ide idegen országok­ból. Ez a szám épperi 300.000-rel kevesebb, mint amennyien ezen idő alatt Kanadába tényleg bevándo­roltak. Megdöbbenve kér­dezik, hová lett ez a hatal­mas különbség? A Canadian Oil Compa­nies Ltd. cég, a legnagyobb kanadai tulajdonban lévő olajtársaság., a Londonban és Amsterdamban székelő Royal Dutch-Shell vállalat ellenőrzése alá került. A ka­nadai olajtársaság igazgatói azt ajánlják a részvényesek­nek, hogy fogadják el a Ka­nadában működő Shell In­vestment Ltd. ajánlatát, mely cég 52.50 dollárt kínál min­den részvényért. 9 A Social Credit párt veze­tői kijelentették Ottawá­ban, hogy a párt képviselő tagjait szabad .vélemény­­nyiívánitásra és szavazásra jogosították fel a parla­mentben tárgyalás alá kerü­lő s az egész nemzetet érin­tő fontos kérdésekben. Sonny Liston két perc és hat másodperc alatt az el­ső menetben kiütötte Floyd Pattersont a csikágói Co­­miskey parkban megtartott hivatásos világbajnoki mér­kőzésen. így a profi ököl­vívás világbajnoka az a Sonny Liston lett, aki közel 7 évet ült különböző bűn­­cselekményekért Amerika "különböző" börtöneiben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom