Kanadai Magyarság, 1962. július-december (12. évfolyam, 28-51. szám)

1962-09-22 / 37. szám

Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakén. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail by the Post Office Department Ottawa and for payment of postage in cash. Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto Phone: LE. 6-0333. KANADAI PRICE 10 CENTS Canada’s Largest ; and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA! 10 CENT Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto Telefon: LE. 6-0333. XII. évfolyam, 37. szám. Vol. XII. No. 37. Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Toronto, 1962. szeptember 22, szombat Szovjet hódítás Amerikában! A Kubából érkezett hírek arról számolnak be, hogy a szovjet a legutóbbi hetek so­rán hatalmas orosz támasz­pontokat létesített az őrült Castro segítségével Kuba szigetén, tehát amerikai földön. Ellentétben az eddigi hely­zettel, amikor a szovjet még csak politikailag és gazda­ságilag támogatta ezt a szerencsétlen csatlósorszá­got, ma már hivatalos becs­lés szerint is sokezer szov­jet katona áll Kubában és a szigeten mindenütt lázasan építik a rakétakilövőhelye­ket és a többi amerikai or­szág elleni fegyveres táma­dáshoz szükséges katonai berendezéseket. AZ AMERIKAI KÖZVÉLE­MÉNY — és ezzel együtt az egész nyugati világ közvé­leménye egyre inkább sür­geti az amerikai kormányt, hogy indítsa meg végre a ré­gen esedékes katonai akciót és kergesse ki Kubából az oroszokat, akasztassa fel a tömeggyiikos Castrot és vessen véget ennek a rák­fenének, amely tulajdon­képpen az USA túlságosan engedékeny külpolitikája miatt terjedt el Kuba szige­tén. CASTROÉK ÉS A KREML TERMÉSZETESEN AZT ÁLLÍT­­JÁK, hogy ők csupán kato­nai technikai személyzetet küldtek, illetve kaptak a szovjetből, valamint, hogy az újonnan érkezett harcesz­közök csupán védekező jel­legűek. Természetes, hogy ez mind hazugság. Védelmi és támadó harceszközök kö­zött a különbség csak az, hogy egyiket vagy a másikat hogyan használják fel. Hogy a Kubába most érkezett ra­kéták 25 vagy 1000 mér­földre használhatók-e fel, az mindegy. Az pedig, hogy a szovjet katonákat "szakér­tőknek" nevezzük-e vagy sem, szintén egyremegy, mert hiszen Castronak van elég szakállas bakája, akiket géppisztollyal küldhet a csatába: ami eddig nem volt, az a modern, elektro­nikus berendezésekkel ellá­tott fegyverzet, s annak ke­zelésére alkalmas személy­zet. Pontosan ezt kapta most Oroszországból. AZ AMERIKAI KORMÁNY láthatólag nincsen még ké­szen arra, hogy Kubát fegy­veres erővel szabadítsa fel. Ehhez nem a katonai hata­lom hiányzik, hanem az el­határozás. Kennedy három a munkások ezentúl nem fognak olyan hajókat bera­kodni, amelyek Kubának szállítanak harceszközöket. Hozzátehetjük, hogy a szál­lítóeszközök megtagadása csak akkor vezethet igazi sikerre, ha azt minden ke­reskedelmi kapcsolat teljes és azonnali megszakítása követi, mert ebben az eset­ben a szovjet csak a saját hajóit használhatná Kuba további támadóeszközökkel való ellátására, ami nagyon nehéz volna. A LATINAMERIKAI SZÖ­VETSÉGESEK körében való előkészítés is folyik, s csak azért nem gyorsabban, mert ezekben az országokban semmi nem történik kellő tempóban. Egyelőre Guate­mala emelt vádat Kuba hó­ditó és felforgató kísérletei miatt, s remélhető, hogy az első reguláris katonai tá­madás éppen ebből az or­szágból fog kiindulni. Ugyanekkor a kubai mene­kültek katonai akciói is erő­sen fokozódnak, s remélhe­tő, hogy legalább a szakál­las Castro csakhamar eltű­nik, bár a mai helyzetben ez már nem volna döntő jelen­tőségű esemény, mert Cast­­ronak meg vannak a megfe­lelő utódai. LATINAMERIKA, elsősor­ban pedig Panama egyéb­ként is az a stratégiai pont, amelynek Castroék utján va­ló meghódítására a szovjet törekszik. Valószínűleg ez egyúttal az a pont is, amely­nek megvédéséért az USA feltétlenül megkockáztatná még az atomháborút is. A HARMADIK MEGOLDÁS —, közvetlen támadás Ku­ba ellen — nem kíván anya­gi előkészítést, csupán a po­litikai pozíciók biztosítását. Kuba elfoglalása nem jelent katonai problémát, akár vannak ott szovjet katonák, akár nem —, feltéve, hogy ennél az akciónál az USA nem találja magát szemben saját szövetségeseivel, mint ahogy a szuezi affér idején Nagybrita'nnia és Franciaor­szág pontosan legfőbb szö­vetségese, az USA ellen kel­lett, hogy küzdjön. A Kuba elleni közvetlen támadás politikai előkészí­tése a színfalak mögött fo­lyik. Elég szégyen, hogy Ka­nada, elsősorban pedig a kanadai sajtó még mindig "mérsékletre" és "passzív magatartásra" inti az ame­rikai kormányt. Kanadának igazságszerint az élre kelle­ne állni abban a mozgalom-iiimiiiiiiuiifiitiiiimtiHirjiiiiiiiMiiiiiMiiii.uMii.ai ban, amely azonnali és ra­dikális katonai intézkedést sürget Kuba ellen, amig ez a rákbetegség nem terjed át az egész nyugati kontinens­re. NEM FORRÓFEJŰ GYŰ­LÖLETBŐL ÍRJUK EZT, bár erre is minden jogunk meg­van. De jól látható, hogy a Kubában hóditó szovjet im­perializmus két irányban készít elő támadást. Az egyik, dél felé, a Panama csatornazóna elfoglalására irányul. Ott a szovjet az atomfenyegetés árnyékában fog katonai hódítással, vagy politikai felforgatással meg­próbálkozni. De a másik tá­madás észak felé, elsősorban Kanada felé irányul. A szov­jet ki akarja használni azt a nevetséges, öngyilkos kana­dai hangulatpolitikát, mely folytonosan "amerikai meg­szállástól" félti a mi orszá­gunkat, amely a kanadai na­cionalizmust az USA elleni gyűlölettel akarja azonosí­tani. AMIKOR KANADA AZ USA -val való kereskedelmi kapcsolatok ritkítását célzó vámokat vezet be, az épp­úgy ennek a bolond politi­kának az eredménye, mint amikor oktalanul ágál Nagy­­britanniának az Európai Kö­zös Piachoz való csatlakozá­sa ellen azzal a megokolás­­sal, hogy ez Kanadát "az USA karjaiba taszítaná". Ugyanebbe a kategóriába tartozik a québeci "függet­lenségi mozgalom" is, mert hiszen az az USA-val közös gazdasági rendszerben élő, dúsgazdag Kanadát egy úgynevezett önálló, koldus­államokból való szövetség­gé akarja átállítani. AZ ILYEN NACIONALISTA, de gazdaságilag sehová nem tartozó kis országok ment­hetetlenül a kommunisták karmaiba kerülnek. Ez az, amit a szovjet akar, ezért kell minden olyan mozga­lom mögött, amely Kanada és az USA közötti ellentétet szit, a kommunisták karját és pénzét keresni. A Ml VÉLEMÉNYÜNK AZ, hogy aki kanadai földről "mérsékletre" inti az ame­rikai kormányt a kubai, a berlini és a többi más világ­­fontosságú kérdésben —, aki a kanadai belső nehézsé­gek miatt az USA-ra akarja tolni a felelősséget: egy­formán a kommunizmust szolgálja —, azt a kommu­nizmust, amelynek hivata­los, fegyverekkel felszerelt támadó bázisa itt van a ka­punk előtt, Kubában. KENNEDY ELNÖK e pilla­natban még mérsékelt ma­gatartást tanúsít a kubai kérdésben, s ez nem is cso­da, hiszen az ő elhatározásá­tól függ sokmillió ember élete, talán a miénk is. De mert a döntő elhatározások­nál minden szónak súlya van, nekünk, mint kana­daiaknak, mint az USA ka­tonai, gazdasági és szociális ikertestvérének, az a köte­lességünk, hogy Kennedyre és a kormányra abban az irányban gyakoroljunk befo­lyást, amely az azonnali ka­tonai intézkedés felé vezet. LEHET, hogy a nyugati kontinens lakosságának te­kintélyes része fél ettől. Mi úgy hisszük, hogy a félelem nem indokolt, mert a szov­jetnek legalább annyi félni­valója van, mint Ameriká­nak. Nekünk a szovjet im­perializmus ellen harcolnunk kell, éspedig legalábbis ugyanolyan eszközökkel, mint amelyekkel ők harcol­nak mi ellenünk, mint ami­lyenekkel már meghódítot­ták Kubát, ezt az amerikai szigetet. Vajon habozna-e a szovjet, hogy fegyverrel akadályozza meg egy kom­munistaellenes rendszer fel-] építését valamelyik szovjet csatlósállamban? Habozott-e Hruscsov Magyarországon, hogy tankokkal harcoljon a szabadságharcos magyar gyermekek ellen? Hogyan lehetünk képesek — mi, mint kanadaiak, mi mint az amerikaiakkal azonos nép —, biztosítani a világ sza­badságát, ha nem vállalunk érte még annyi kockázatot sem, mint a magyar ifjúság vállalt 1956-ban? aiiiuiiUimiiimiuJiimiiuuiimmuumiiniiuuiiimHiinuniniiiuAiiiiuuiiimiiminnuimmuiiiuiiminMmiiniiiumiiiHiiiiHiiHiiiiiuuiinimiinn KÜLÖNBÖZŐ ORSZÁGOKBÓL JELENTIK • EZ A GREENFIELD, NOVA SCOTIA MELLETT LEVŐ FESTŐI ÖREG MALOM a Queen járáson átfolyó sebes Medway folyó mentén fekszik. A pionír időkben ilyen mal­mok segítségével dolgozták fel a folyók felső folyásának erdeiből lecsusztatott Dr. Marius W. Holtrop, a Holland Központi Bank el­nöke, emlékezteti az Otta­wában működő "bankügyek királyi bizottságát" arra a vitára, mely James Coyne, a Kanadai Nemzeti Bank egykori elnöke és a kanadai kormány között folyt le. Természetes dolog, hogy egy ország nem élhet ren­dezett pénzügyi viszonyok között, ha szándékosan ki­meríti külföldi valuta tarta­lékait. • Rendkivüli rendőr őrjára­tok védik a Bel levi I létől délre fekvő Ameliasburg ne­vű község lakosait, akiknek életét és testiépségét való­sággal fenyegetik a hétvégi torontoi vadászok. A farme­rek azt állítják, hogy óriási tömegekben lepik el mező­­gazdasági ingatlanaikat a fegyelmezetlen vadászok. A múlt héten egy vadász láb­száron lőtt egy farmert. • Kanada választási tisztvi­selői a jövő héten mintegy 150 tonna választási kellé­ket kapnak Ottawából. A választási apparátust októ­ber 1-re teljes készültségbe helyezik arra az esetre, ha ' a konzervatív párt kisebbsé- I gi kormánya bizalmatlansá­gi szavazatot kapna a szep­tember 27-én megnyíló par­lamentben. • _____ Az amerikai légi haderő léglökéses harci repülőgép­je, fedélzetén 44 személlyel eltűnt és minden valószínű­ség szerint lezuhant Wash­­ington-ldaho tartományok határán. • Az amerikai FBI letartóz­tatta a 41 éves Dr. Harvey Lothringer orvost, aki az eu­rópai kis Andora köztársa-Yorkba, mert ez év júniusá­ban halálos végű titkos mag­zatelhajtást végzett egy fiatalkorú leányon. Dr. Robert Soblen, az életfogytiglani fegyházra Ítélt amerikai kém meghalt az egyik londoni kórházban. A halál oka agyvérömlés volt. Soblen öntudatlanul feküdt a kórházban azóta., hogy a londoni repülőtéren megmérgezte magát. Mind­ez ideig nem sikerült meg­állapítani, hogy a méreghez milyen utón jutott hozzá. A mérget akkor vette be, mikor a londoni rendőrség be akarta szállítani az Egye­sült Államok felé induló re­pülőgépbe. • Az angol világközösségi konferenciára Londonban összegyűlt 70 nemzet mi­niszterelnöke szinte egyér­telműen tiltakozik az ellen a terv ellen, hogy Anglia belépjen az Európai Közös Piac szervezetébe. Macmil­lan angol miniszterelnök a heves ellenzéki beszédek hatása alatt tanácskozásra hívta össze kormányát, hogy újból átvizsgálják a belépés feltételeit. A miniszterta­nácsról kiadott jelentés sze­rint Macmillan és miniszte­rei — a viliágközösség tag­jainak tiltakozása ellenére — befejezettnek tekintik Anglia belépési szándékát. Csupán a Rodéziai Állam­­szövetség és Trinidád-hajlan­dó Anglia uj gazdasági be­rendezkedésével együttmű­ködni. John Diefenbaker ka­nadai miniszterelnök beszé­det mondott a Kanadai Ke­reskedelmi Kamara londoni diszebédjén, melyben meg­ismételte azt az elvét, hogy a kereskedelem fejlesztését kell tekinteni a Világközös-Dean Rusk amerikai kül­ügyminiszter bejelentette a kongresszus két bizottságá­nak ülésén, hogy az Egye­sült államok kormánya nem tervez megtorló lépéseket Kuba ellen mindaddig, amig az ottani katonai támasz­pontok nem fenyegetik tá­madással a nyugati félteke bármely országát. A cselek­vés ideje akkor következne be, ha Kuba mai védekező katonai berendezkedése tá­madó jellegűvé válna. G A kanadai országos sta­tisztikai hivatal jelentése szerint a mezőgazdasági munkanélküliség az idén augusztusban a legalacso­nyabb volt az 1959. őszén tapasztalt mélypont óta. A munkanélküliek száma au­gusztus közepén nem ha­ladta meg a 280.000 főt. • Párizsi jelentések szerint Charles de Gaulle francia elnök közölte kormányával, hogy az alkotmánynak az elnökválasztásra vonatkozó rendelkezéseit megváltoz­tatni kívánja. A jelenlegi al­kotmány szerint az elnököt elektorok testületé választ­ja. De Gaulle ezt úgy kíván­ja megváltoztatni, hogy az elnökválasztás joga az egész nemzet választóit illesse meg. • Az amerikai világűr kuta­tó szervezet lázas gyorsaság­gal dolgozik egy olyan tu­dományos műbolygó elké­szítésén, melynek az lesz a feladata, hogy a Csendes Óceánon julius hóban vég­zett nagymagasságu nuk­leáris robbantások által okozott állítólagos rádió­­aktiv övezet • terjedelmét és feltételeit állapítsa meg. A műbolvaó kilövése néhánv T. C. DOUGLAS, AZ UJ DEMOKRATA PÁRT VEZÉRE felesé­gével autón tette meg az; 1700 mérföldes utat uj ottawai otthonukba. Miután 28 évet töltött Saskatchewan politikai életében, amely tartománynak röviddel ezelőttig minisz­terelnöke is volt, Mr. Douglas most feladta összes fizikai kapcsolatait a Nyugattal. Feleségével együtt nagy lakást béreltek Ottawában. CP képtávirat Franciaországban kormány­­változás várható Párizsban uj politikai re­ménység tűnt fel Christian Fouchet volt algériai francia főmegbizott személyében, akit a jövő emberének tar­tanak. Az 50 éves Fouchet miniszteri rangot kapott és címe: az elnöki irodához de­legált miniszter. De Gaulle elnök nagy bi­zalommal viseltetik Fouohet iránt s megbízható informá­ciók szerint őt szemelte ki az uj miniszterelnöknek, ha Georges Pompidout fel kel­lene váltania. A miniszterelnök válság úgy áItt elő, hogy a nem­zetgyűlés ellene van De Gaulle azon alkotmánymó­­dositó tervének, mely az elnökválasztás szabályait megváltoztatni kívánja. De Gaulle úgy döntött, hogy nem oszlatja fel a parla­mentet, hanem uj kormányt nevez ki Fouchet elnöklete alatt. Fouchet hosszú idő óta a De Gaulle párthoz tartozik és gyakorlott diplomata. A francia kormányban Fouohet kinevezésével egy­idejűleg két változtatást haj tottak végre. Alain Peyre fitté tájékoztatásügyi á’ lamtitkárt visszahonositás miniszternek nevezték ki Robert Boulint pedig, ak eddig ez utóbbi miniszter tárcát töltötte be, a pénz ügyminisztériumhoz nevez ték ki költségvetési minisz temek. UJ A' SSiKAI NAGYKÖVET JÖN KANADÁBA John Kennedy elnök W. Walton Buíterworth külügy­miniszteri tisztviselőt kine­vezte az Egyesült Államok kanadai nagykövetévé. 1970-ig az amerikaiak fenn lesznek a Holdban jesiti és 1970-ig embert lő­nek fel a Holdba. Kennedy elnöknek bemu­tatták a Saturn C^5 kicsi­nyített model lét és ezt a felvilágosítást fűzték hoz­zá : "Ez az a jármű, amely embert fog szállítani a Hold­ba még ennek az évtized­nek a vége előtt". Majd dr. von Braun egy pillanatra maga elé nézett és biztos öntudattal folytat­ta : "Igen, Isten segítségé­vel — Így lesz I" John F. Kennedy elnök meglátogatta a huntsvillei légűr repülési központot. Dr. Werner von Braun raké­ta tudós biztosította az El­nököt. hoav az amerikai néo Kelet-berlini szovjet forrá­sok azt hiresztelik, hogy a szovjet késznek nyilatkozik megegyezést kötni a szövet­ségesekkel a Nyugat-Berlin­­ben lévő szovjet háborús emlékmű diszőrségére néz­ve. A szövetségesek ugyan­is kifogásolják, hogy a szov­jet ez emlékműhöz páncélos autókon feoweres rlicTÖreé. megoldás között választhat: vagy teljes tengeri bloká­dot vezet be Kuba körül —> aminek következtében he­lyi tengeri ütközeteket kel­lene vivni amerikai és szov­jet hajók között, egy eset­leges atomháború kockáza­tával —, vagy a latinameri­kai országok indítanának felszabadító háborút Cast­roék ellen, ami súlyos bel­politikai nehézségeket hoz­na majdnem minden dél­amerikai kormánynak —, vagy pedig egyszerűen el­foglalja Kubát, kockáztatva egy közvetlen amerikai— szovjet atomháborút. AMERIKA NYILVÁNVALÓ­­LAG MIND A HÁROM IRÁNYBAN ELŐKÉSZÍTÉST HAJT VÉGRE. A tengeri blokád fokoza­tos bevezetése céljából az USA máris felhívta az ösz­­szes nyugati országot, hogy tagadjon meg mindennemű szállítást Kubába saját nem­zetiségű hajóin. Ez a felszó­lítás legelsősonban Kanadát és Nagybrítanniát érinti, s ha egyes vállalkozóknak üz­leti veszteséget jelent is, a felszólításnak feltétlen ele­get kell tenni. A legnagyobb abszurdum, hogy Kanada akár egy gramm árut is szál­lít annak a Kubának, amely közvetlenül, atomtámadás­­sal fenyeget bennünket (szovjet fegyverek segitsé­­gével, amelyek most már készen állnak). A LEGMÉLYEBB FELHÁBO­RODÁST KELL, HOGY KELT­SEN MINDEN INTELLIGENS EMBERBEN az, hogy például kanadai Mounted Police re­pülőgépek "udvariasság­iból" kíséretet adnak azok­nak a szovjet gépeknek, amelyek a kanadai Sark­vidéken át fegyvereket szál­lítanak Kubába. A szégyen pírja ég az arcokon, ha ar­ra gondolunk, hogy a brit kereskedelmi flotta jó pén­zért (szovjet pénzért, amely a kommunizmus elől mene­külők pénzéből jön össze) orosz fegyvereket szállít Ku­bának, amely ezeket a fegyvereket Nagybritannia védelmezőjének és legmeg­bízhatóbb szövetségesének elpusztítására, s az amerikai kontinens szovjet általi meghódításának céljára használja fel. HOGY AZ AMERIKAI FEL­SZÓLÍTÁSNAK TELJES ERED­MÉNYE LESZ-E, azt még nem tudni. Mi jobban bizunk a nemzetközi . dokkmunkás szakszervezet elnökének be­jelentésében, amely szerint litllllllltltlllMllllllllllllHlfl'2'MllllijlllD’'IIHMnlll

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom