Kanadai Magyarság, 1962. július-december (12. évfolyam, 28-51. szám)

1962-09-22 / 37. szám

XII. évfolyam, 37. szám, 1962. szept. 22, szombat KANADAI MAGYARSÁG KANADAI MAGYARSÁG CANADIAN HUNGARIANS 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Telefon: LE- 6-0333 Főszerkesztő: KENKSEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Szerkeszt6ség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Vd,( Toronto 4 Hivatalos órék: reggel 9-tól délután 5.30-ig. Ilófizotési árak: egész évre $5.00, fél évre $3.00, egyes szám ára: 10 cent. Külföldön: egész évre $6.00, fél évre $4.00 (USA dollár). Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I 'elhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket nem érzünk meg és nem küldünk vissza, még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk ma­gunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk lerövidítsük, vagy megtold­­juk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published .v.ry Saturday by th. HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada A papianos nadrág Otthon már hullanak a le­velek az akácról s hervadó reményeket temetnek. A le­­igázott és kifosztott magyar népnek mégis örülnie kell, mert a levélhullató ősz a “felszabadulás" ünnepe. A falu bolondjai dicsérik a szovjet megszállás szörnyű napjait. Undorodva gondolok ar­ra a dicsekvésre, hogy Ti­­szadobon 1944-ben a falu parasztsága elérkezettnek ■látta az időt, hogy véget­­vessen az Andrássy grófok mépnyuzó uralmának. Elfog­lalták a kastélyt, melyben egykor Széchényi tervezte meg a Tisza-szabályozás gi­gászi munkáját, és össze­­rombolták, mint "a sötét el­nyomás jelképét". Pedig va­lóságos múzeum volt, itt gyűjtötte össze gróf And­rássy Gyula közös külügy­miniszter az Osztrák—Ma­gyar Monarchia legvirág­zóbb korszakának történel­mi emlékeit. Ez a "népnyuzó" diplo­mata az udvari báldk ragyo­gásában is a tiszadobi bókét kereste. Volt a faluban egy ezermester kovács, a magyar tehetség paraszti mintaké­pe, vagyontérő svájci arany­óráját mindig ezzel javíttat­ta. Nem adta oda bécsi vagy berlini tudós órásmesterek­nek, csak a tiszadobi kor­mos kovácsra esküdött. In­kább hónapokig óra nélkül járt, de megvárta, mig haza­mehetett Tiszadobra. Most szeptember végén, a megszállás tizennyolcadik esztendejében minden igaz komm u ni st áo ak dicsekedni kell a szovjet katonák jószí­vű ségé vei. — Lóháton szaladgáltak az oroszok Nagykálló utcáin — kezdi hazug elbeszélését a fizetett propagandista —• s az a hir járta, hogy rop­pant goromba emberek. Fi­kájukká! ledöfnek minden­kit. Csak az életünket hagy­ják meg — mondogattuk —, akkor nincs baj. Dolgoz­tunk mi eddig is, hát dolgo­zunk ezután is. Mindegy ne­künk, hogy Gencsy ur-e a gazda, vagy az orosz állam, hiszen az állami munkás a fizetés mellé ruhát is kap. — Egy reggel aztán el­hallgattak az ágyuk és Kis­­kálló felől lovas kozákok közeledtek. Még sohasem láttunk orosz katonát felöl­tözve. A foglyok mindig pókrócba voltak csavarva s azt mondták nekünk, hogy meztelenül harcolnak, mint valamikor a törökök. Min­denki egymást törve-tapos­­va menekült előlük a pin­cék, vermek és padlások rej­telmeibe. Csak az öreg Dé­zsán Gábor bácsi maradt az utcán, aki valamit tudott oroszul, mert az első világ­háborúban katona volt. Amíg kezével hadonászott, borzalmas ütést kapott a fe­jére, vérbefagyva maradt az utca porában. — Éjjel a házak közé tan­kokat toltak be, hogy reg­gel a német repülők ne lás­sák meg. A mi udvarunkban álló harckocsi mellett egy fiatal katona őrködött. Én olyan 15 éves fiúcska vol­tam, a kíváncsiság odavitt hozzá. Bátorítólag nézett rám, mosolygott és kezet nyújtott. Aztán erősen szemügyre vettük egymást. — Micsoda jóféle ruhájúik van ezeknók. Tisztára olyan, mint a paplan, meleg lehet, mint a bánya — gondoltam én. — De szegény lehet ez a magyar, olyan a nadrág raj­ta, mint a laskatészta, biz­tosan megfagy a télen — gondolhatta ő. — Nézte a szakadt nadrágból kikandi­káló vörös térdemet. Aztán odament a gépkocsihoz, ki­nyitott egy vasládát, mély­ben egy papianos nadrág feküdt. — Biztatására kivettem, megnéztük, kicsit olajos volt, de jó. Mikor látta, hogy egy szót sem érték a beszédéből, hozzám lé­pett s egy rántással letép­te rólam a rossz nadrágot. Dühösen a földhöz vágta, rálépett s úgy taposta, mint egy elföldelt veszett ku­tyát. — "Burzsuj kaput!" —• mondta. Bementem a nadrággal az istállóba, boldogan simo­gattam a meleg ajándékot s értelmetlenül betűztem raj­ta a géppel hímzett szalag feliratát: Made in USA. Bizony a rövidlátó Ameri­ka papianos ruháival és fegyvereivel taposták el a szabadságot Magyarorszá­gon s csak az ő segítségük­kel történhetett meg, hogy a megszállás tizennyolcadik esztendejében aljas propa­gandisták a Tiszántúlon hir­dethessék : a szovjet fegy­verek védelme alatt uj, gaz­dag világ született. Mikor a szemtanuk milliói emlé­keznek még ezekre a gyil­kos, rabló, a magyar nőket meggyalázó nyomorult idők­re. Szemérmetlenül lehet ez átkos világban hazudni. Azt olvasom szülőföldem silány napilapjában, hogy eddig is­meretlen : Benczú r ra jzoka t fedeztek fel. A Nemzeti Ga­léria munkatársa állapítot­ta meg valódiságukét. Ti­zenhárom rajzot találtak, melyek azért érdekesek, mert a művész gyermekko­rából származnak és ilyen korai alkotásokról nem volt tudomása a magyar művé­szettörténetnek. Nos, ezek az "ismeretlen" rajzok ki voltak állítva két évtizeden keresztül a város­háza fogadószobájában. Ma­ga a művész hagyta végren­­deletileg a városra, mert ott rajzolta azokat Piac-téri szülőházában 1849-ben, öt éves korában. Lovas alakok ceruzarajzai, hosszú pikával kezükben, ahogy ott nyar­­galásztak édesapja gyógy­szertára előtt. Számtalan látogatómnak megmutattam s elmagyaráz­tam keletkezésük történe­tét. Egy fiatal kozák tiszt, talán valamelyik orosz oly­­garcha Európát járt fia, megvásárolt a gyermek Ben­czúrtól egy ilyen rajzot s egy ezüst rubelt nyomott ér­te a gyermek kezébe. Ez az ezüst rubel is ott maradt a polgármesteri szoba vitrin­fiókjában. Az egyetlen ér­téknek nevezhető valami, amit az oroszok otthagytak a sok elharácsolt kenyérért és húsért. Igaz, hogy életük­kel is fizettek, mert, ha egy­két kozák kimerészkedett a itanyavilágba, sohase tértek többé vissza, szalmakazlak alatt pihenték örök álmu­kat. ■Ezeket a Benczúr emléke­ket 1944-ben, mikor már nagyon közeledték a szov­jet csapatok, vastag deszka­­ládákba csomagoltattam s' elihélyeztettem az aggmen­­ház padlására. Úgy okos­kodtam, hogy ezt az épüle­tet talán nem fogják rom­­•balőni. De a kommunista er­kölcs szerint tolvajok zsák­mánya lett s most 18 év múlva, mint eddig ismeret-A PODESZTA IRTA: SZÉKELY MOLNÁR IMRE Somogyi Szilvesztert, Sze­ged polgármesterét becézte podesztának a város közön­sége. Méltóságot, rangot, felnéző tekintélyt jelentett ez a szó, amit tisztelettel ejtett ki a szögedi polgár. Medvejárásu, zömök alak­ját idézgetem ezen az őszi reggelen, hiszen atyai jó­akaróm volt. Nemes jóságu tekintetéből sugárzott a se­gíteni akarás. Rendkívüli képzettségű, nagyeszű em­ber volt, akit többször hív­tak a kormányba belügymi­niszternek, de ő örök hű­séggel Szeged iránt, csak a fejét rázta : — Megmaradok én szö­gedi pogármesternek ... Nekünk aztán megsúgta : — Jobb nekem itt polgár­­mesternek, mint elmenni belügyminiszternek. Szege­den én vagyok az első em­ber, Budapesten meg lehet utolsó lennék a nagy urak között ... Biztosra veszem, hogy ezt maga sem hitte, csak ki­búvó kifogás volt részéről. Olyan takaró, ami seho­gyan sem illett a polgár­­mesterre. Mindez, azért jutott az eszembe, mert Szegeden most tartják a szabadtéri játékokat. A Dóm-téren a Fogadalmi-templom előtt a műemléknek maradt Ke­resztelő-kápolna tövében ... Olvasom az otthoni lapo­kat, de egy szó, egy hang nem emlékezik meg az egy­kor oly nagy hatalmú po­­desztáról, pedig az egész nagyszerű gondolat elindító­ja, kivitelezője, a Dóm-tér, a Fogadalmi-templom felépí­tője, a hires-látványos Ár­kád-sor megalkotója ő volt —, a podeszta ... És mellette a tanácsadók: Szigethy Vilmos városi fő­­levéltárnok, a finom tollú irásművész, egyenrangú tár­sa Móra, Tömörkény és Ju­hász Gyulának. Egyszer ott ültünk a podesztánál a csip­­késtornyu városháza térre néző szobájában. Egy karéj szegedi notabiIitás : Szabó Géza kulturtanácsnok, Bitó Feri a halászkirály, Szigethy az Író, Shvoy Kálmán a dan­dárparancsnok, Skultéthy a főszámvevő. Pick a szalámi­­gyáros, de ki tudná mindet felsorolni? Én legjobban a titkárnőre, Urich Húsra em­lékszem vissza, kinek az ar­cán kölykös mosoly pajkos­kodott és a szemébe a me­zők kék szarkalábját ültette az égi kertész. Na és ott volt, mint meghívott ven­dék Kovács Döme bácsi, az országszerte kedvelt szöge­di bugyli-bicskák készítője. Künn a téren ragyogott a májusi napfény. Én Must néz­tem, a titkos szerelmemet epekedő pillantásokkal. A böhókás napsugarak belej­tettek az ablakon, körbetán­coltak a süppedő perzsasző­nyegen és aranyosra pingál­­ták a falakat. Kovács Döme tekintélyes szögedi polgár volt, csüngő bajusszal, arcán büszkeség fénylett, szavai­nak ropogós ő betűs zama­­ta volt. Arról volt szó ezen a ta­nácskozáson, hogy milyen emléktárgyakat árusítsanak, ami nem drága, mégis ked­vesen visszaemlékeztet a hi­res város Szegedre. Abban mindenki egyetértett, hogy emléktárgynak lenni kell, mert az fontos. így került az érdeklődés középpontjá­ba a bugyii bicskák meste­re. — Ez nagy üzlet lesz ma­gának Döme barátom — mondta a podeszta és én láttam, hogy a nyakas öreg arcára felszaladt a vér. — Mán, hogy gondolja a polgármester ur? — Úgy, hogy százezer bicskát rendel magánál a város! Mondja csak mibe kerül most egy bicska? — Öt krajcár annak da­rabja jelenleg: — és nagyot nyelt. — Egyenként értem, de mi ezreket rendelünk, hát akkor mennyibe számítja darabját? Kovács Döme tömpe uj­jaival számokat rajzolt az előtte heverő papirosra, mig végre kinyögta: Tiz krajcár lesz annak darabja . . . Erre az ajánlatra minden­kit elfogott a nevethetnék. A podeszta bővérű mérgét rádobta a bicska készítőre: — Bolond ember maga, hallja, ellensége a pénznek, úgy kalkuláljon, hogy men­nél nagyobb a rendelés, an­nál kisebb legyen az ár! Mégsem mindegy magának, hogy százat csinál, vagy ez­ret ... Ezek a szavak felkorbá­csolták a bicskák mesterét és Így robbantak belőle a szavak: —Bolond maga, ne tanít­son engem az ur számolni, jobban tudom én azt magá­nál, mert ide hallgasson: tiz, vagy száz bicska részére tudok én fát lopni a városi erdőből, de ezer számra mégsem merem .. . Elfog­nak és lecsuknak. Ha pedig­len a fát veszem, akkor tiz piz az ára a bugyii bicská­nak. Hát igy kalkuláljon az ur és akkor megérti! — Tudja mit, igaza van — lángosodott el az arca a podesztának, dehogyis ha­ragudott gyerekkori pajtá­sára — meggondoltam ma­gam, én adom hozzá a fát, magának csak az elkészítés gondja maradjon . . . A podeszta el nevette ma­gát. Olyan széles, jókedvű mosoly ragyogott az arcán, amilyent azelőtt nem láttam az arcán. Ebben a nevetés­ben benne volt az élet böl­csessége. Tetszett a podesztának a remek visszavágás, hiszen ő is csak egy volt a sok kö­zül : szögedi polgár, a halas kofa zseniális fia. Aki meg­valósította a ma már világ­híres szabadtéri játékokat. Az már viszont az uj kor­ra vall, hogy még a nevéről is elfelejtkeznek ... És va­jon merre tűnt, hova lett az emlékek királya, a hires bugyii bicska? Erről sem esik többé szó, bezzeg an­nál több a muszka balettról, akik a színpadon rúgják a port . . . Vagy talán mást is!?... Elesések az otthonban IRTA : MATTHEW B. DYMOND, M. D. ONTARIO EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTERE Photo—Ontario L’epl. of Health. A lépcsőfokok nagyon veszélyesek a kis gyermekek szamara len gyermekkori rajzok ke­rültek bele a művészettörté­netbe. Nem baj, hiszen az idén megjelent "Uj magyar lexikon" még Benczúr szü­lővárosának dicsőségét is el­rabolta Nyíregyházától. Még arról nem hallottam, hogy az ezüst rubelt is meg­találták volna, pedig ho­gyan dicsekedhetnének ve­le, mint az orosz katona nagylelkűségével. Tizennyolc év alatt nem változott semmi, akinek jó meleg nadrágja van, azt ma is ócska ruhás csomagban kapta s ott díszeleg benne a géppéIhimzett gyári fel­írás: Made in USA. Az ezüst rubelt természetesen a kommunista tolvaj meg­tartotta magának. Lesz-e még e "felszaba­dulásnak" több évfordulója? Nyíregyhézy Pál A lakásban előforduló bal­esetek közül az esések okoz­zák a legtöbb halálesetet és sebesülést. Orttarioban évenkint mintegy 800 bal­eset fordul elő a lakások­ban, amelynek fele eséseik­ből keletkezik s ugyancsak az esések okozzák mintegy negyedét az összes rokkant­ságnak és időleges sérülés­nek. Kik a leggyakoribb áldo­zatai ezéknek az eséseknek? Azt hihetnök, hogy ezek leginkább ügyetlen és lus­ta emberek, vagy akik nem érik el az átlagos intelligen­ciát. Ez azonban az Ontario! Biztonsági Egyesület tapasz­talatai szerint nem igy van. Legnagyobb részük intelli­gens feleség és anya, tevé­keny férjek, mozgékony fiatalok s főként idős fér­fiak és nők. Az esés következtében 'beálló halálesetek nagy ré­sze 75 éven felüli személye­ket ér, akiknek látása és izomszervezete már nem működik kifogástalanul. Óvatos intézkedésekkel megelőzhetjük e balesete­ket. Állítsunk erős korláto­kat a lépcsők és a fürdőkád mellé, világítsunk meg min­den lépcsőfokot, a szőnye­gek ne csússzanak el a lép­csőkön és a padlózaton. Mindezek meg fogják véde­ni az öregeket a baleseték­től . Vigyázzon a család arra, hogy játékokat és más tár­gyakat ne hagyjanak a lép­csőn és a padlón, ne helyez­zenek úgy el bútorokat, hogy azok akadályozzák a közlekedést egyik szobából a másikba, mert ez elővigyá­zatosságók mind fokozzák idős csáládtagjaink bizton­ságát. ' TÉLI TÜZELŐ MAGYARORSZÁGRA BUDAPESTEN ÉS VIDÉKEN Irányárak: 10 q I. o. szénbrikett, 1 q aprított tűzifa és házhozszállitás: U. S. $20.70. Ezenkívül hasonló összeállításban és árban kapható diókoksz, háztartási szén, fűrészelt tűzifa, stb. Tüzelőanyag befizetések szabadválasztásként küldendők. AZ IKKA KANADAI F6KÉPVISELETE KÉRJE AZ UJ EREDETI KÉPES IKKA ÁRJEGYZÉKET fiEMDY TŰIVEL EIIIIE1L LTD. p Alapítási év: 1926. 296 QUEEN STREET, WEST, TORONTO 2B, ONTARIO TELEFON : EM. 2-3226 Kanadai útlevél beszerzése. — Repülő és hajó­jegyek 24 havi részletre is. — Bevándorlási, lá­togatási engedélyek, kivándorlás. — Magyar lá­togatási vízumát IBUSZ-kupon nélkül js elintézzük; IBUSZ-kuponnal kb. 3 hét. Pénzátutalások és idegen bankjegyek. — Ggyógy­­szerek küldése. — Közjegyzői iroda. — Hivatalos fordítások. — Biztosítások. — TUZEX. — Forint utalványok. — Ingyenes tájékoztatás. HOZASSA KI MAGYARORSZÁGI ROKONAIT LÁTOGATÓBA 36 éves tapasztalatunk garantálja a jó és pontos kiszolgálást A progresszív konzervatív párt De az esés következtében előálló halálesetek nemcsak az öregeknél fordulnak elő, ezek szinte nincsenek kor­­hozkötve, a tartós és átme­neti sebesüléseket pedig megtaláljuk minden korban. 'Kis gyermekek számára az ablakök és lépcsőfokok 'rendkívül veszélyesek, lás­suk el azokat védőmüvek­kel. Ne engedjük meg a fiataloknak, hogy a lépcső­kön ugráljanak és lecsusz­­szanak. A szülők ne enged-1 jenek semmiféle kisegítő megoldást használni a szi-1 lárd lépcsőfokok helyett. A padlót az egész család ér­dekében csak vékonyan kenjék be viasszal, a jól megerősített kis szőnyegek biztonságosabbá teszik a közlekedést. Fontos dolog tehát, hogy a nagyszámú haláleset és se­besülés miatt felhívjuk ezek­re a nagyközönség figyel­mét. Az ontarioi egészség­­ügyi minisztérium mindent elkövet, hogy a tartomány sok biztonsági szervezeté­nek segítségével csökkent­se az esésből származó ha­láleseteknek és sebesülések­nek jelenlegi magas számát. ISMERETES, hogy a bol­sevik i rágalomközpontok Hans Speidelt, a NATO föl­di erőinek parancsnokává való kinevezésekor azzal vádolták, hogy a marseillei királygyilkosságot 19344oen ő készítette elő. Most a horvát emigrációs lapok D. KVATERNIK balesetből ki­folyólag Argentínában tör­tént elhalálozása kapcsán megírják, hogy a Sándor szerb király elleni merény­let tervét Kvaternik tábor­nok dolgozta ki A. Pave- I liccsa l. John Diefenbaker A progresszív konzervatív párt John Diefenbaker pa­ridé ügyvéd vezetése alatt 1957. óta van uralmon, ami­dőn a liberálisokkal szem­ben győzelmesen kerültek ki a választásokból. Ezt megelőzőleg a liberális párt volt uralmon több mint 20 éven át. 1958. és 62. között a konzervatív párt igen nagy többséggel rendelkezett a képviselőházban és bár a legutóbbi választáson sok mandátumot vesztettek, még mindig a legerősebb párt az országban. A progresszív konzervatí­vok, amint azt nevük is jel­zi "konzervatívok", vagyis a jobb-középen állnak. Nagy vonalakban talán leginkább hasonlítanak az olasz ke­resztény demokratákhoz, vagy Adenauer pártjához NyugatHNémetországban. A fő különbség közöttük az, hogy míg például az olasz keresztény demokraták ki­zárólag katolikus vonalon állnak, addig a kanadai po­litikai pártok nem azonosít­ják magukat egyik vallás­felekezettel sem. Adenauer pártjával összehasonlítva viszont az a különbség tűnik ki, hogy a nyugatnémet kormány jobboldalibb poli­tikát követ, főleg kereske­delmi vonalon, valamint a vasfüggöny mögötti orszá­gokhoz való viszonyában. A konzervatívok azt sze­retik legjobban, ha az angol konzervatívokkal hasonlít­ják össze őket (akiket ugyancsak "Toryknek" ne­veznek), bár számos szem­beötlő különbség van kö­zöttük. A kanadai konzerva­tívok ugyanis (ugyancsak nevüknek megfelelően) tényleg "progresszivek" és sok ilyen irányú törvényt hoztak, mint az aggkori já­rulékok felemelését, a kór­házi biztosítást és nem utol­só sorban a Canadian Bill of Rights-t, amely a polgárjo­gokat foglalja össze. A progresszív konzervatív párt megkísérelte, hogy ne­ve mindkét részének programját megvalósítsa, ami magában véve bizonyos ellentétet foglal magában. Talán részben ez az oka an­nak a dilemmának, amiben Diefenbaker miniszterelnök találta magát, amidőn a vá­lasztásokat követő estén azt volt kénytelen bejelen­teni a nemzetnek, hogy bi­zonyos mértékben össze kell húznia magát, ha meg akar-IRTA : M. SCHACTER ja óvni Kanadát súlyos pénz­ügyi nehézségektől. És ezt azután kellett megtennie, miután alig egy héttel a vá­lasztások előtt azt mondot­ta, hogy az állandó külke­reskedelmi deficit ellenére is a kanadai közgazdaság ál­lapota kedvező. E deficitet viszont, legalábbis részben, a szociális intézkedések fi­nanszírozására fordított ősz­­szegek idézték elő, amelye­ket a kanadai közgazdaság nem igen bír el. A jelenlegi kormány 116 i i sí r mandátumával a képviselő­­ház többi pártjainak jóaka­ratára kénytelen támaszkod­ni. A jelenlegi komoly hely­zetben elvárható, hogy a kormány számíthat az ellen­zék támogatására. Viszont, ha a konzervatívok tovább­ra is hatalmon akarnak ma­radni és számottevő politi­kai erőt akarnak képviselni az országban, úgy legalább­is a legközelebbi néhány évben kissé "konzervatívab­bak" és kevésbé progresz­­szivek kell, hogy legyenek. Hány alelnökitől lett elnök ? agyszélhűdés Az amerikai történelem iránt érdeklődők gyakran vetik fel a kérdést: Hány aleinökből lett elnök, előd­je halála után? A felelet: Meglepően sok, hét. Az első John Taylor volt, aki William Henry Harri­­sont követte 1841Jben. Har­cison elnöksége volt a leg­rövidebb, mindössze 31 na­pig tartott, mert beiktatá­sakor tüdőgyulladást kapott és akkor még nem ismerték a penicillint. Willard Fill­more volt a második, előd­je, Zachary Taylor elhuny­ta után, aki tífuszjárvány ál­dozata lett. Három elnököt a gyilkos fegyvere terítette le s igy a velük egyszerre Imeg választ Ott alelnökök a Fehér Házba jutottak. így Ábrahám Lincolnot Andrew Jackson követte (akit ké­sőbb vád alá helyeztek, de nem Ítéltek el), Jamas Ab­ram Garfield-et (a husza­dik elnököt) Chester Alan Arthur és William McKin­­ley-t Theodor Roosevelt. Az utóbbi volt az első elnök, aki szakított Amerika izolá­ciós politikájával. Ő volt egyszersmind az első elnök, akit később a saját jogán is elnökké választottak. Cal­vin Coolidge (aki kategori­kus kijelentéseiről neveze­tes, mint: "I do not choose to run"), Warren Harding halála után került a Fehér Háziba és Harry Truman szin­tén aleinökből lett elnök­ké, amikor Franklin Delano Roosevelt-et érte. A fenti listát még három névvel kell kiegészíteni. Még három elnök volt ugyanis, aki előzőleg már alelnökként szolgálta Ame­rikát, de később elnökké is megválasztották. Ezek: John Adams, Thomas Jeffer­son és Martin Van Buren. KANADA a világ egyik legfiatalabb országa ... la­kosságának 34%-a 15 éven aluli 1962-ben! — Ugyan­ezt bizonyítja az a körül­mény, hogy csak a Mont­reali Kát. Iskolabizottság 350 iskolájába szept. 2-án 196.000 gyermek jelentke­zett oktatásra I A rohamos emelkedés az Iskolalbizott­ságot a "FÉLNAPOS"-TANÍ­TÁS bevezetésére kény­­szeritette. Ez az intézkedés mintegy 14.000 gyermeket érint. .. • AZ "AHÁNY NYELV, ANY­­NYI EMBER!" igazságának érvényét különösen a be­vándorlók érzik. Csaknem mindenütt szerveznek a ha­tóságok ingyenes nyelvtan­­folyamokat; éljünk ezzel a lehetőséggel! A Montreali Kát. Iskolabizottság 12 he­lyen tart Október 1-től IN­GYENES ANGOL-FRANCIA TANFOLYAMOKAT. Részle­tes felvilágosítást ad LA. 5-6311, 362-es mellékállo­más. könnyítse meg téli kiadásait : ROGERS Személyi fizetési terve utján a tüzelő olaj beszerzésére. Sem kamatot, sem más külön díjat nem számítunk — ön kizárólag az olajért fizet. Hívjon fel minket, hogy indítsuk el azonnal ezt a kedvező kiszolgálást­fel Fűtőolaj — Kemencék — Olajkályhák — Szén THE COMPANY LIMITED JjS 2?2I Yonge Street HU 1-2221 2221 YONGE STREET, TORONTO. — TEL.: 481-2221.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom