Kanadai Magyarság, 1961. július-december (11. évfolyam, 26-51. szám)

1961-09-09 / 35. szám

Még jóni kell, még jéni fog, Egy jobb kor, mely mtán Buzgó imádság epedes Százezrek ajakén. Vörösmarty KANADAI Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. XI évfolyam, 35. szám, Voi. XI. No. 35. H &Z*tClcUxK ; *%UtU2CVU<lK& KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA PRICE 10 CENTS Canada’s Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA: 10 CENT Toronto, 1961 szept. 9, szombat Edited and Published at 096 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE. 6-0333, x Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TEL.: LE. 6-0333, A szovjet: az emberiség gyilkosa! Ezelőtt három évvel a vi­lág vezető tudósai tudomá­nyos szakdolgozatok, kísér­letek és beszédek ezreivel hívták fel a világ figyelmét arra, hogy az atombomba­kísérletek folytatása komoly veszélyt jelent az egész em­beriség egészségére, fejlődé­sére, sőt jövendő fennmara­dására is, mert a rádióaktív szennyeződés lerakódik a növényekben, átkerül a tej­be és más állati eredetű táp­anyagokba, ezután lerakódik az emberi csontrendszerben, s azt onnan eltávolítani nem lehet. ' <•*[ Az eredmény: a fertőzött milliók különféle típusú rák­betegségeket kapnak, s ami ennél még sokkal borzal­masabb: a rádióaktiv ron­­csoiás tönkreteszi az emberi csírasejteket, úgy hogy a fertőzött egyének utódai generációk hosszú során át esetleg korcsán, torzszülöt­ten jönnek a világra. A további eredmény: az emberiség gyors degenerá­­lódása. A hiroshimai atombomba áldozatai — már, akik élet­ben vannak — ma is szen­vednek, ma is betegek és utódaik közül rengeteg a szellemileg és testileg elma­radt nyomorék. 1958-ban elsősorban ép­pen a kommunisták voltak azok, akik az a tóm kíséri etek azonnali megszüntetését kö­vetelték, s ezzel a naavhan­­gú gesztussal azt kívánták világgá kürtölni, hogy az emberiség jövőjéért ők, a kommunisták aggódnak, míg a demokratikus orszá: gok, tehát a Nyugat, kato­nai erejük kifejlesztése ér­dekében félretolják az em­beriség távolabbi, közös ér­dekét. A valóságos cél az volt, hogy a nyugatot a további atomkísérletek abbahagyá­sára bírják, míg ők maguk leplezetten és földalatt folytatják a "kísérleteket, amelyektől katonai hatal­muk megnövekedését remél­ték. Hogy ez mennyire így volt, azt mutatja az, hogy már 1958-ban Genfben elha­tározták, hogy az atomkísér­leteket abbahaovják, sőt azt is, hogy a kísérletek tényle­ges abbahagyását nemzet közi bizottság .fogja ellen­őrizni az UNO keretein be­lül, de a bizottság azóta is hiábavalóan ülésezik, mert a szovjet nem engedi, hogy az ellenőrök szovjet terüle­ten folytassák munkájukat. Az atomellenőrzési elő­készítő bizottság sokszáz ülést tartott, de a kommu­nisták állandó szabotázsa miatt még az előzetes meg­állapodás sem történt meg a? ellenőrzés módjára vonat­kozóan. Ho-gy az atomkísérleteket o valóságban miért hagyták abba, annak sokféle oka volt. Amerika részben azért szüntette be a kísérleteket, mert a technikusok máris el­jutottak addig a fokig, mely háború esetére megfelelő atomfölényt biztosít a Nyu­gatnak, s a további katonai kísérleteket nem az atom­töltet nagyobbítására, ha­nem kisméretű, taktikai atomfegyverek kifejlesztésé­re folytatták. Ez a normális programja egy olyan hadseregnek, amely soha nem kíván tá madó háborút indítani. A szovjet állítólag szintén nem végzett nagyméretű atomrobbantásokat, mert 1958 és 1961 között a kom­munista propaganda a szí­nes népek és az úgyneve­zett semlegesek barátságá­nak megszerzésére irányult. Miután a kísérletek abba maradtak, egyszerre meg­szűnt a tudósok és filozófu sok cikkezése is az atomrob­bantások jövőbeli borzalmas következményeiről —, mindaddig, amíg hír nem érkezett a francia atomrob­bantásokról, majd arról, hogy Vörös-Kína is közel van az első atombomba ki­fejlesztéséhez-Amint lassankint kialakult a jelenlegi új feszültség, amelyben, mint eddig is, nem a békés szándék, ha­nem kizárólag az atombom­bától való félelem tartja vissza a szovjet gyilkosokat a művelt világ lerohanásá­­tól —, újra meg újra szó esett egy esetleges atomhá­ború másodlagos, kivédhe­tetlen következményeiről. . A szovjet szerint nem ar­ról volt szó, hogy az atom­kísérleteket végleg meg­szüntessék, hanem csak ar­ról, hogy ezeket a kísérlete­ket ‘'felelős" országok (te­hát kommunistabarát orszá­gok) hajtsák végre. A szov­jet azt szerette volna elérni, hogy az USA, illetve az ENSZ -ellenőrzése alatt min­denkinek .tilos legyen min­den atomkísérlet —, kivéve a szovjetnek. Mindnyájan emlékszünk arra, hogy még csak néhány hónappal ez­előtt is, amikor Hruscsov Bécsben találkozott Kennedy­­vel, olyan' hangokat halla­tott, hogy a szovjet célja csupán az orosz nagyhatal­mi "egyenrangúság" elisme­rése, s nem több. Mi, s velünk együtt a kommunizmus elleni harc minden veteránja jól tudta, hogy az atomkísérletek ab­bahagyására vonatkozó "egyezmény" ugyanolyan értéktelen frázis a szovjet szemében, mint minden más írásbeli, vagv szóbeli meg­egyezés. A megfélemlítettek, a be­ijedtek kórusa, a cyruseaton­­szerű önmegnyugtató bo­londok akkor komolyan vet­ték a szovjet—amerikai "egyezményt" az atomkísér­letek abbahagyására vonat­kozólag, s a szovjet kijelen­téseit úgy magyarázták, "hegy Íme a kommunisták józan, békés politikára tér­tek át. t Akik hittek ennek a bolse­vista maszlagnak, ismét csa­lódtak —, s velük együtt hideg zuhanyt kaptak az összes "semleges" országok —, az álszent Nehrutól az eszelős Castroig. Hruscsov nosszabL) előkészítő sajtó­cikkek után bejelentette hogy: 1. A szovjet újra megkez­di az atomrobbantási kísérle­teket, tekintet nélkül arra, hogy a rádióaktiv szennye­ződés veszélyezteti-e az em­beriség jövőjét vagy sem, 2. A szovjet olyan méretű hidrogénbombákat kezd gyártani, amelyeknek ereje 100 millió tonna toluol hatá­sával egvenlő, amelyekből tehát egyetlen bomba elég arra, hogy New Yorkot és Washingtont egyszerre el­pusztítsa, 3. A szovjet olyan űrhajó­kat fog felbocsátani, ame­lyek ilyen hidrogénbombá­val vannak töltve, s gomb­nyomásra felrobbanthatják yJ má; ••• HRUSCSOV BÁBJÁTÉKA a világ bármelyik országát' vagy városát. 4. Erre az intézkedésre, azért "volt szükség", mert az USA és szövetségesei a berlini krízissel kapcsolat­ban ellenszegülnek a szov­jet követeléseinek. Mi magunk nem hiszünk ennek a naiv badarságnak. Mi nem hiszünk a szovjet atombomba-erejében, nem hiszünk a szovjet rakéták használhatóságában, mert a háború alatt ezerszer ta­pasztaltuk, hogy a szovjet hadsereg nem technikai esz­közökkel, nem intelligenciá­val, hanem számszerű tö­megfölénnyel harcol, s hogy a kommunizmus ereje kizá­rólag az, hogv a szovjet ka­tonák durvák, kíméletlenek és nem riadnak vissza attól, hogy gyerekek, asszonyok és védtelen polgárok ellen tankokkal harcoljanak. Ha ilyen jellegű harc-d kerül a sor: akkor valóban van mitől tartani. De, ha komoly, nagyháborúról vol­na szó, akkor a szovjet csür­­he nem volna igazi ellenfél a magas szellemi fokon álló nyugati haderőkkel szem­ben. DE NINCS SZÓ SEMMIFÉ­LE HÁBORÚRÓL Mert, ha a szovjet fegyverrel akarná megpróbálni a további hó­dítást, s ha atombombafö­lényben érezné magát —, vájjon mi akadályozná meq ebben? A háborúra a nap és az éjszaka minden órájában ezer okot lehetne találni. Nem, a .százmillió tonnás hidrogénrakéta fenyegetése se nem több, se nem keve­sebb, mint az összes sput­nik: üres, hiábavaló blöff. A célja az, hopv a világ "semleges" országait, ame­lyeket mondvacsinált szov­jet segítséggel, Ígéretekkel, propagandával és a demo­kráciák ócsárlásával nem si­került megszerezni a kom­munizmus barátaiul —, azo­kat a fiatal országokat, me­lyekben a kommunizmus minden szimpátiát elvesz­tett a magyar szabadságharc vérbefojtása, s most a kelet­­berliniek koncentrációs tá­borba terelése miatt —, most a félelemgerjesztés út­ján tereljék a szovjet tábor­ba. "Nem baj, ha gyűlölnek —, elég, ha félnek" — ezt a Nérónak tulajdonított régi római mondást akarja meg­valósítani Hruscsov . A hidrogénbombakísérle­­tek újbóli megkezdése nem a nyugatnak szól, hanem Indiának, Ghánának, Gui­neának —, a világ azonféle lakosságának, amely a Ke­let—Nyugat közötti küzde­lemben még nem mer env értelműén az amerikai ol­dalra állni. Ha nem keil a barátsá­gunk — mondja Hruscsov a semlegeseknek — megkap­hatjátok az atombombákat, s ezek nem az USA-ra fog­nak huliani, hanem rátok !" Ezt jelenti Hruscsov fe-! nyegetése. S a valóságban nem a kommunizmus erejét mutat­ja, hanem arról a páni féle­lemről tesz tanúságot, mely a Kreml minden lépését jel­lemzi. Emiatt a félelem miatt kellett pl7árrw Yelet-MÁma». ország lakosságát a Nyugat felé. Emiatt a félelem miatt kellett megfenyegetni Olaszországot, . Norvégiát, Görögországot, Dél-Amerika minden népét. Emiatt a félelem miatt kell szovjet pénzen kitartott diktátorokat fenntartani- Ku­bában, Ghánában, Guineá­ban. Meg kell tanítani a vi­lág népeit arra, hogy a szov­jet csizmát, a gyerekekre tü­zelő szovjet tankok üzene­tét, a százmillió tonnás hid­rogénbomba tanulságát tisz­telni kell! A rabszolgák hajt­sanak térdet! Ez tehát a hruscsovi szov­jet program. Ez a békés együttműködés programja Ez az, amiért a "fölényes szovjet tudomány" dolgo­zik. Ez a "boldog, szabad jövő" menetrendje. Ez az a program, amely "boldogság gal tölti el az emberek szí­vet . I DE NEMCSAK Ml HALLJUK KI EZT A GONOSZ FENYE­GETÉST, ezt a rettegést, ezt az unalmas blöfföt a hrus­csovi bejelentésekből. Ken­nedy USA-elnök, akinek a vi­­jágot vezető szerepe minden újabb szovjet fenyegetéssel jobban és jobban megerősö­dik, nyomban beszédet mon­­, dott Washingtonban, amely ben arról számolt be, hogy az USA a maga részéről 24 óra alatt bármikor szintén I újra megkezdheti az. atom­­kísérleteke^. A beszédben egyebek között a" következő­ket mondotta : ' "A szovjetnek az az elha­tározása, hogy az atombom­bakísérleteket újra megkez­di, az egész világ minden népében a legsúlyosabb ag­godalmat és elkeseredést váltotta ki-A szovjetnek ez az elha­tározása közvetlen veszélyt jelent az egész világ minden egyes emberi lényére nézve, mert az atomszennyeződés borzalmas betegséget okoz­hat mindenkiben". A szovjet elhatározása semmibeveszi az emberiség­nek a fegyverkezési verseny megszüntetésére vonatkozó kívánságát. Az az ürü'-'v. amelyet a szovjet az elhatározás indo­kául felhoz, azonos azzal a krízissel, amelyet a szovjet sajátmaga okozott azzal, hogy a Berfin és Németor­szág körül fennálló egven­­súlvt erőszakkal meg akar­ja szüntetni. A szovjet szándéka vilá­gos : abban akarja hagvni a komoly béketárgyalásokat, hogy szabad keze lenven a további « atomfenvverkezés­­re. "A százmillió tonnás hid­rogénbombával való fenye­getés senkit sem fog meg­ijeszteni". Nasser ma már nyugatbarát NASSER TÁMOGATJA A NYUGATIAK BERLINI ÁLLÁSPONTJÁT A brazil népnek sem kell a kommunizmus! Brazíliában a válság lezaj­lott, amelynek azonban még lehetnek utóhangjai. Quad­ros elnök, aki mindössze hat hónapia tölti be tisztségét, a legnagyobb brazíliai ki­tüntetéssel a Dél Keresztjé­vel ajándékozta meg Che Guevara kommunista ügy­nököt, aki az őrült Castro kormányában a kereskedel­mi miniszter szerepét tölti be. A brazíliai közvélemény, amelv. régóta gyanakodva figyelte, mint próbálja Quad­ros a baloldal felé hajlítani Brazília kormányát, ezt a szemtelenséget nem volt ké­pes elviselni. A sajtó és a po­litikai élet kiválóságai egy­másután keresték fel az el­nököt, aki végül is lemon­dott, s az államfői hatalmat egyelőre egy katonai junta vette át. A brazíliai alkotmány sze­rint a lemondott elnök tiszt­sége Goulart alelnökre száll­na, de Goulart szintén bal­oldali érzelmeiről ismere­tes. Miután e pillanatban szabadságon van, a katonai kormány értesítette, hoqy nem egyezik bele abba, hogy Quadros után ő kerüljön az elnöki székbe. Miután Qu­adros még mindig népszerű, elsősorban azok körében, akik nem ismerték komrnu­­nistabarát magatartását, Brazíliában polgárháborútól kellene tartani, ha a katona/ junta nem volna képes a nyugalmat fenntartani. Hogy a belpolitikai válság véger érjen, most az a megoldás látszik elérhetőnek, hogy Goulart térjen ugyan vissza, de hatalmát csökkentsék az államfői tisztségek formális ellátására, míg a politikai hatalom kerüljön teljesen a kormány kezébe. A jelek szerint a rövid válság vége a kommunistabarátok telje­­kiküszöbölése lesz. Ez történt még UJ AMERIKAI TERV A NUKLEÁRIS TILALMI EGYEZMÉNYHEZ Genfben az Egyesült Ál­lamok küldöttsége új terve­ket terjesztett ’elő, hogy ki­mozdítsa a holtpontról a nukleáris tilalmi egyezmény tárgyalásait. Arthur Dean amerikai de­legátus közölte az oroszok­kal, hogy kormánya hajlan­dó újból -felülvizsgálni a nukleáris tilalmi egyezmény ellenőrzésének tudományos rendszerét. • A HÁBORÚS PÁRT GYŐ­ZÖTT A MENEKÜLT ALGÉ­RIAI KORMÁNYBAN Az algériai forradalmi párt tuniszi menekült kormányá­nak miniszterelnökét, Ferhat Abbast túlzó baloldali erők váltották fel, melyek a vég­sőkig menő háborút követe­lik Franciaország ellen. Az algériai ideiglenes kor­mány elnökévé a 39 éves Ben Youssef Ben Kheddát ( választották meg, akiről azt tartják, hogy a kommunis-1 tákkal szimpatizál. A 61 éves Ferhat Abbas visszavo-1 niilÁc»i/al i'iira mAncrimf a lehetőség a gyors francia— algériai megegyezésre. NEHRU NYÍLT BERLINI HA­TÁROKAT KIVAN Nehru indiai miniszterel­nök New Delhi-ben a berli­ni határok lezárását "veszé­lyesnek" minősítette. A Nyu­­gat-Berlinhez vezető útak­­nak szabadnak kell lenniök-Kíváncsian várjuk a kom­munistabarát Nehru legkö­zelebbi moszkvai utazását, vajon megtudja-e győzni erről az igazságról Hruscso­­vot is? CASTRO SZABADON BO­CSÁTOTT EGY LETARTÓZTA­TOTT KANADAIT Még július 30-án tartóz­tatta le a kubai titkos rend-l őrséa a 35 éves newfound­­landi Alan Francis Judg« ka­nadai állampolgárt. A kanadai követséget most értesítették a havanai hatóságok, hogy Judget sza­­badonbocsátják és depor­tálják Kubából. A követség­nek megengedték, hogy Judge, részére repülőjegyet biztosítson. Judge letartóztatásának. nlra mÁn icrru»r^tlAn.BÍ A SZOVJET HÁZIASSZO­NYOK PÁNIKSZERŰEN ÉLEL­MISZERT VÁSÁROLNAK A szovjet háziasszonyok a berlini háborús hirek hallatá­ra pánikszerűen megrohan­ták az élelmiízerkereskedé­­seket és igyekeznek tartalé­kot vásárolni. A litván Bal­ti Köztársaságban valóság­gal kifosztották az élelmi­szer üzleteket. • JAPÁN PARASZTOK AZ AMERIKAI TENGERÉSZEK ELLEN Százötven mezőgazdaság­gal foglalkozó kisbirtokos japán paraszt utazott fel To kióba, hogy ott tiltakozza­nak az amerikai tengerészek részére átengedett száraz­földi gyakorlóterek kijelölé se ellen. A parasztoknak legjobban az fáj, hogy a vi­lághírű termékeny Fuji hegy­ség keleti lankáit is áten­gedték az amerikaiaknak. E jelenségek mögött min­denütt a szovjet propagan­da mérgező keze ismerhető fel. A szovjetnek az a vágy­álma, hogy az amerikai— japán biztonsági szerződést megsemmisítse. De a fiata­los japán ősellensége a hó­dító szándékú orosz medvé­nek. PHILIP HERCEG DÉL-AMERI­KAI KÖRUTAT TERVEZ PRINCE PHILIP A Buckingham-palotából jelentik, hogy Philip herceg 1962 év tavaszán dél-ame­rikai körutat tervez. A her­ceget Argentína, Chile és Peru elnökei hívták meg lá­­ton»rá<ra Gamal Abdel Nasser, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, Jugoszláviában volt Tito baráti látogatására. Jól tájékozott belgrádi hírfor­rások szerint Nasser e meg­beszéléseken támogatta a nyugati hatalmak berlini ál­láspontját. Josip Tito Jugoszlávia el­nöke, valamint Jawharlal Nehru, India miniszterelnöke teljesen ellentétesen ítélik meg a berlini helyzetet s a kommunista követelések helyességét vitatják. Nasser elnök, minden várakozás ellenére, a Nyugatot támo­gatja. Tito és Nasser négyszem­­között beható megbeszélést folytattak a berlini krízis­ről. Ennek eredményeként visszautasították Kelet-Né­­metország kérelmét, hogy a 24 nemzet konferenciáján megfigyelőkkel képviseltet­hesse magát. Állásfoglalá­sukat azzal indokolták meg, hogy Kelet-Németország tag­ja a szovjet blokknak s így a harmadik hatalom kialakí­tásán még megfigyelőként sem lehet jelen. A 24 nemzet konferenciá­jára különben a dél-ameri­kai országok közül Brazília, Bolivia és Ecuador küldött megfigyelőket és résztvesz­­nek azon Franciaország és Olaszország szocialista párt­jainak képviselői is. JAPAN VISSZAUTASÍTJA HRUSCSOV SZEMTELEN KÖVETELÉSEIT Hruscsov szovjet diktátor azt követelte Japántól, hogy szüntesse meg az Egyesült Államokkal kötött biztonsá­gi szerződés hatályát. Hayato Ikeda japán miniszterelnök közölte Hruscsovval, hogy ezt a kívánságot Japán bel­­ügveibe való beavatkozás­nak tekinti és kereken visz­­szautasítja, Megállaoítja a japán mi­niszterelnök, hoqy a japán amerikai1 $zerződés nem fe­nyegeti Moszkvát mindad dig, amíg a szovjet nem tá­madja meg fegyveresen Ja­pánt. Japán a szabad világ oldalán áll. — Japán a szabadságot és a demokráciát tartja leg­magasabb politikai ideál já­­fi^k , mondia Ikeda mi­niszterelnök. Ez a mi meg­változtathatatlan politikánk. Hruscsov fenyegető üze­nete szerint a Szovjetunió nem maradhat semleges Ja­pánnal szemben mindaddig, míg a japán—amerikai biz­tonsági szerződés fennáll és amíg amerikai katonai egy­ségek Japán ’területén tar­fri7 L-cir-in ti L

Next

/
Oldalképek
Tartalom