Kanadai Magyarság, 1961. július-december (11. évfolyam, 26-51. szám)

1961-12-09 / 48. szám

Még főni kell, még jeni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto Phone: LE. 6-0333. KANADAI «. aim*'r PRICE 10 CENT» Canada’s Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA! 10 CENT Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto Telefon: LE 6-0333. XI. évfolyam, 48. szám. Vol. XI. No. 48. Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Toronto, 1961 december 9, szombat A COMMON MARKET EREJE! Ez történt még PHILIP HERCEG LÁTOGATÁ­SA MEGAKADÁLYOZOTT EGY SZTRÁJKOT A háború -utáni nemzeltikö­­zi gazdasági fejlődés egyik legfontosabb állomására ak­kor érkezett, amikor a hat, földrajzilag Nyugat-Európa szívében fekvő ország, ne­vezetesen Franciaország, Nyugat-Németország, Olasz­ország, Belgium, Hollandia és Luxemburg megalakítot­ták az úgynevezett közös európai piacot. A megálla­podás lényege az volt, hogy az érdekelt országok. meg­szüntetik a vámhatárokat bi­zonyos fontos mezőgazdasá­gi és ipari nyersanyagokra és termékekre nézve, s sa­ját határaikon belül a közös érdekeknek megfelelően szabályozzák úgy a nyers­anyagok, mint az ipari tér mékek termelését. Ezzel Nyugat-Európa bel­sejében egy gigászi tröszt jött létre, amely biztosítja egyrészt a megfelelő anyag­ellátást, másrészt a szüksé­ges fogyasztói piacot min­den fontosabb anyagra és produktumra. A közös piac országaiban tehát megszűnt úgy a túltermelés, mint az anyaghiány. Az európai közös piac megalakítása csodálatos eredménnyel járt. Minden érdekelt országban eddig soha nem tapasztalt jólét uralkodik, a háborús romok helyén a világ tegimoder­­nebb üzemei épültek, s egész Nyugat-Eurépát gaz­dagság és anyagi fellendülés jellemzi. Ezzel karöltve tel­jesen megszűntek a nyugat­európai országok közötti ré­gebbi politikai és nemzeti ellentétek, megszűntek gya­korlatilag a politikai határok is, s ha valaha remény lehet arra, hogy egész Európa egyetlen nemzetté kovácso­­lódik össze, úgy ez a re­mény ma áll fenn igazán, s legelsősorban éppen a kö­zös piac tökéletes működése miatt. Miután azonban a közös piacon kívül áiló minden or­szág nemzetközi téren most mér nem a hat ország ellen egyenként, hanem a hat or­szág által megelakított gaz­dasági óriáshatalom ellen közösen kell, hogy versenyt folytasson, ezért a kívülál­lók váratlan és csaknem le­küzdhetetlen nehézségekkel találták magukat szemben- A belső körön kívüli többi nyugat-európai ország, neve­zetesen a skandináv államok egy "külső közös piac" meg­alakításával válaszoltak, de Anglia ebben a külső egyez­ményben nem vett részt. Nagybritannia ugyanis — annak ellenére, hogy ön­ként lemondott úgyszólván teljes gyarmatbirodalmáról — ma .-is a világ egyik leg­nagyobb exportőrje, s a volt gyarmatokon lévő ma­gánérdekeltségei (beleértve Kanadát is) sokszorosan meghaladják a szorosan vett Anglia területén fekvő termelő iparok értékét. Ha tehát Nagybritannia mind­járt kezdetben csatlakozott volna a "külső" közös piac­hoz, ezzel gazdaságilag eu­rópai, s csakis európai or­szággá degradálta volna magát. Nagybritannia meg­próbált tehát egymaga küz­deni a "belső hat" és a "kül­ső kör" közös versenye el­len, s az egyenlőtlen küzde­lemből eredő veszteségeket azzal igyekezett pótolni, hogy tengerentúl — a régi gyarmatokban és domíniu­mokban — élvezett (különle­ges gazdasági pozíciója alap­ján (mint amilyen például a speciális v ámk ed vezm én y Au sztráli ában, Kanadában, Ujzélandban, Indiában) ol­csóbban exportált ezekbe az országokba_ mint az európai közös piac tagállamai. Hogy csak egy példát említsünk, az importált angol kocsikra ma is még sokkal alacso­nyabb a vám mindezekben az országokban, mint a né­met, francia és olasz kocsik­ra ; vagy hogy egy másik példát idézzünk : a kanadai faitermelőváHalatok és bá­nyavállalatok n agy része ma is angol kézben van, úgy hogy ezek olcsóbban képe­sek angol vámkedvezmé­nyes területre exportálni, mint a más kézben lévő konkurrensek. Mindez azonban nem volt elég. Anglia — a háború vége óta már nem is tudni hányadszor — ismét gazda­sági nehézségek előtt áll. Az ezzel járó keserűséget fo­kozza az, hogy végered­ményben Nagybritannia a győztes hatalmakhoz tarto­zott, míg Németország, Olaszország és Franciaor­szág németmegszállta kor­mánya vereséget szenve­dett. Nehéz a brit polgárnak megmagyarázni azt, hogy a győzelemért, amelyért any­­nyi vér- és anyagi áldozatot hozott, most még húsz év múlva további korlátozások­kal kell fizetnie, ugyanakkor, miikor a volt ellenfelek jó­létben dúskálnak. Ezért a brit kormány arra a nehéz elhatározásra jutott, hogy fokozatosan csatlakozik a nyugat-európai gazdasági blokkhoz — hogy tehát gaz­dasági szuverenitását alá­veti a közös piac elhatározá­sainak. Ezentúl tehát az angol szén-, acél- és gyáruterme­lést és ezen fő iparágak ter­mékeinek eladását inern ki­zárólag a belső brit érde­kek, hanem a közös európai érdekek fogják szabályozni. Az eredmény kétségtelenül az lesz, hogy Nagybritannia kikerül a nehézségekből, az életsta-ndard emelkedni fog, mert hiszen a nyugat-európai piac — Nagybritanniávai eqyütt — még több árut fog. kívánni, Léhát az általá­nos termelés és fogyasztás körülbelül ugyanolyan mér­tékben fog, emelkedni, mint ■ahogy az önellátó észa'kame­­ciíkai kontinensen az elmúlt évtizedekben emelkedett. A gazdasági fejlődésért azon­ban a 'brit egyéniség, s a brit szellem "európaisodá­­sával" keli fizetni, aminek első jele az az angol viszony­latban forradalminak ható hír, hogy az angol font­­shiil ling-penny rendszert a tizes számrendszer szerint alakítják át. Anglia tehát a szó szoros értelmében "le­száll a lóról", s ahelyett, hogy Európa leggazdagabb, szellemileg és gazdaságilag vezető hatalma s a világ ban­kára lenne —, csupán egyi­ke lesz a gazdag és müveit, de egymagában nem komoly hatalmat jelentő nyugat-eu­rópai országoknak. A londoni parlamentben most folyó súlyos politikai harcok le fognak csendesed­ni, s nem vitás, hogy az an­gol polgár el fogija fogadni azt .a'tényt, hogy a gyarma­tokról való lemondása ma­ga vail hozza az európai ha­­taiomról való lemondást is. Azonban az angoloknak, il­letve az angol külpolitiká­nak van egy másik, teljesen eltérő arca is. A Brit Nem­zetközösség, mely a korábbi brit- fennhatóság alatt állott országok gazdasági és kul­turális szervezete, s amelyet mindössze a közös angol nyelv és az elvileg helyes­nek tartott angol mintájú parlamenti rendszer ténye tart össze, tagijai között azt a hallgatólagos megállapo­dást tartja érvényben, hogy a Nemzetközösséghez tarto­zó országok legalább tuda­tosan nem taposnak egymás érdekterületeire. Most azon­ban, hogy Nagybritannia csatlakozik a közös európai piachoz, kénytelen lesz (vagy tatán kényszer nél­kül, jószántából is) oda fog szállítani, s onnan fog vá­sárolni, ahová azt az európai érdekek kívánják, nem pe­dig ahová azt a nem-európai brit nemzetközösségi orszá­gok érdekei kívánnák meg- Ha például a kanadai papír drágább, mint a svéd papír, Nagybritannia most már Svédországból fog papírt vásárolni. Ugyanígy, Nagy­britannia most már annak fogja eladni szerszámgépeit, ■ aki többet fizet érte, illetve, akit a közös piac vezetősége vevőül kijelöl —, míg a kö­zös piacon kívül fekvő or­szágok —, mint Kanada, Ausztrália, Ujzéland stfo. — esetleg drágábban 'lesznek kénytelenek vásárolni, ha az angolok nem képesek ne­kik szállítani, mert a terme­lést a közös piachoz tartozó országok között kell feiosz . ■taniuk. I Alig lehet ma még fel- j mérni, milyen hatalmas vá!- I tozásokat fog létrehozn1 : Angliának a közös eu­rópai piachoz való csatlako- : zása, de annyi bizonyosra vehető, hogy elsősorban Ka nadát még közelebb hozza az USA-hoz, mint eddig, j Tudjuk, hogy ennek az áram- ■ latnak sok ellensége van ; Kanadában, s ezek bizonyo­san nem fogják véka alá rej-, ten-i a véleményüket. Akár­hogyan van is, Anglia nerr, választhatott más utat, s Ka­nada és a többi volt angol dominium és gyarmat a sa­ját földrajzi és piaci helyze­tüknek megfelelő, új, önál­ló utat fognak követni. Összeesküvéstől retteg Nasser Kairóból jelentik, hogy az Egyesült Arab Köztársaság azzal vádolja Franciaorszá­got, hogy összeesküvést szőttek Nasser elnök meg­gyilkolására'. Az arab kormány hivata­los nyilatkozatot tett köz­zé, hogy hét férfit és két nőt tartóztattak le, akik kémkedtek az Egyesült Arab Köztársaság ellen és terve­ket szőttek Nasser elnök meggyilkolására. A letar­tóztatottak közül négyen egy kairói hivatalos francia misszió * taajai voltak. A nyilatkozat szerint a francia kormány "tervet dolgozott ki Nasser elnök elleni me­rényletre". Azt állítják, hogy Francia­­ország kiküldött egy "gyil­kosságokban jártas kémel­­háritó tisztet" azzal a fel­adattal, hogy az alexandriai arab petróleum kongresszu­son merényletet kövessen el Nasser elnök ellen. Letartóztattak egy francia ügyvédet, egy görög és egy olasz újságírót, továbbá két nőt és -négy férfit, akik Kai­róban működő francia misz­­szió tagjai. A hivatalos Közép-keleti Hírügynökség azt jelenti, hogy M. Jean Bellivier, a francia misszió tagja beval­lotta, hogy "a francia kor­mány tervet dolgozott ki a Nasser elnök elleni merény let re, mert csak ez az egyet­len mód van a-rra, hogy meg­szabaduljanak tőle". Amerika megelőzte az oroszokat Sikeres rakétakísérletek egész sorát hajtotta végre a2 amerikai hadsereg és hadi tengerészet. Legutóbb egyet­len rakétával három mester­séges égitestet helyeztek röppályára a Föld ikörül, most pedig egy élő csim­pánzt vivő űrhajó repülte kétszer körül a földet, s utána szabályszerűen leszállt. Ezzel egy amerikai gyártmá­nyú rakéta ugvanazt a kísér­leti eredményt érte el, mint a szovjet hasonló földkörüli rakétája Gagarin őmagygyal, miint utassal. A szovjet és az amerikai rakéták célja és be­rendezése is hasonló volt. mert hiszen az orosz pilóta éppúgy nem befolyásolhat­ta hajója1 útját, mint az ame­rikaiak által fellőtt majom. A leszállás után végzett vizs­gálatok azt mutatták, hogy a csimpánz szervezetére nem volt káros befolyása az út­nak, s a gépi berendezések tökéletesen működtek. Az amerikai hold'rakétát elő­reláthatólag még ez évben vagy kora tavasszal, ember­­utasával együtt, útba indít­ják a holdba. Nyugatra szökött a keletnémet kémelháritó főnök Bonm'ból jelentik, hogy a keletnémet kémelháritó hiva­­tai amerikai osztályának fő­nöke nyugatra szökött és po­litikai menedékjogot kért. Günthern Maennel vallo­másából a nyugatnémet ha­tóságok megállapították, hogy a vörös keletnémetek az Egyesült Államok viszo­nyainak megállapítására ha­talmas kémaárdát állítottak csempészni az amerikai kon­tinensre. A Maennel által szolgáltatott személyi ada­tok alapján az egész kém­kedési terv használhatatlanná vált. Az Egyesült Államokon kívül Latin-Amerikát is be akarták hálózni kémeikkel. A brazíliai Sao Pauloban már el is fogták Joseph Werner Leben nevű ügiyrtö-PRINCE PHILIP Az angol királyi pár Sier­ra Leone fővárosában, Free­­town-ban résztvett az ottani katedrális reggeli istentisz­teletén. Ez a legrégibb ang­likán székesegyház Nyugat- Afrikában. A Guma völgyi gát építé­si művek munkásai elhatá­­' rozták, hogy teljesítefler 1 bérköveteléseik miatt I sztrájkba lépnek. A királyi 1 pár látogatási tervei szerint I Philip hercegnek az építke­zést meg kellett tekintenie. Az építésvezetőség kéré­sére a sztrájkot elhalasztot­ták, hogy a látogatás elé ne I gördítsenek akadályokat. j * DE GAULLE NEM AKAR TÁR­GYALNI A SZOVJETTEL De Gaulle francia állam­elnök és felesége az elíró-1 hét végén magánjellegű lá­togatást tettek Macmillan miniszterelnök vidéki kasté­lyában A baráti beszélgeté­sek során sem sikerült De GauHet rábírni arra, hogy résztvegyen a berlini kér­désben a szovjettel folyta­tandó tárgyalásokon. De Gaullenak az a nézete, hogy csak akkor kezdhetnek tárgyalásokat a szovjettel, ha Hruscsov előre biztosítja a Nyugat megszállási és közlekedési jogainak tiszte­­letbentartását­­• TERROR-CSELEKMÉNYEK ÍRORSZÁGBAN Írország kormánya soroza­tos közbiztonsági vizsgála­tokat rendelt el a betiltott lr Köztársasági Hadsereg tagjai ellen. Ez a legnagyobb rendőri 'intézkedés volt a második világháború óta, amit Írország határain belül meg kellett valósítani. Különleges kiképzésű de­tektívek kutatták át a lakó­házaikat Észak-lrország fe­nyegetett vidékein. 12 le tartóztatottat állítottak elő Dublinba. Ezek legnagyobb része a betiltott Köztársasá­gi Hadsereg tisztjeinek so­rából került ki. A letar­tóztatottakat egy 'külön er­re a célra létesített katonai bíróság elé állítják. A volt Köztársasági Had­sereg tagijai követelik a hat északi megye egyesítését Ír­országgal . A rendőri rajtaütés során sok bombát, gépfegyvert és más katonai felszerelési tár­gyat koboztak el. Egy ango' rendőr meghalt, hat másik megsebesült. • FRONDIZI ARGENTIN ÁLLAMELNÖK hivatalos látogatáson voú Torontóban és Ottawában. Az utazás célja az volt, hogy a két ország közötti gazda­sági és politikai kapcsolato-Kanosszát járatnak a szovjet nemzeti “hősökkel” VOROSILOV MARSALL LEALÁZÓ ÖNVALLOMÁSA Kliment Vorosilov szovjet marsall az idén töltötte be- 80-ik életévét. Régi bolsevik!, már 1903-ban lépett be a moszkvai szociáldemokrata pártba. Ezért még a cárok idejében meg kellett szöknie hazájából. Később Sztálinnak legszemélyesebb barátja lett, a második világháborúban a leningrádi front főparancs­noka volt és a Szovjetunió legmagasabb méltóságait vi­selte. Már életében a szovjet "hősévé" avatták. Ez a Sztaíin-barátság lett most veszte a beteg aggas­tyánnak. Szégyenteljes önvallomást keliett tennie ar egész világ fülehallatára. Arra már nem volt fizikai ere­je, hogy szóval mondja el, tehát írásba kellett foglal­­nia. — Teljes mértékben megértem, milyen komoly hibát követtem el akkor, amikor a pártellenes csoport tag­jainak káros megnyilvánulását támogattam — kezdi kényszervallomását az elcsapott "hős". — Mélységesen belátom, milyen óriási kárt okozhatott volna az ország­nak ez a pártellenes csoport. Határozottan elítelem frak— eiós tevékenységét, amely arra irányult, hogy letéritse a pártot a lenini útról. A középkorban volt szokásos az ellenség elfogott ve­zéreit láncon hurcolni a győztes diadalszekere után. Hruscsov megirigyelte ezt a dicsőséget, rabszíjra fűzte az agg Vorosilovot, akinek már kommunista pártigazol­ványa volt akkar, mikor Hruscsov nyolc éves korában tehénpásztorok cselédje volt- Láncraverve ott menetel­nek utána Molotov, Kaganovies, Malenkov és Bulga­­nyin. Vorosilovnak még helyeselni is kellett véres főnöke esztelenségeit: — Mélységesen egyetértek azzal a nagy munkával,, amelyet a párt azért végzett, hogy ismét érvényre jut­tassa a pártélet lenini szabályait és visszaállítsa a sze­mélyi kultúsz időszakában megsértett forradalmi tör­vényességet. Hruscsovot az utolsó hónapokban borzalmas politi­kai vereségek érték. Berlini fenyegetéseiből egy mor­zsányit sem tudott végrehajtani, tudomásul kellett ven­nie, hogy a nyugati hatalmak fegyverrel fogják meg­védelmezni berlini jogaikat. Betonfalakat építtetett a világ szégyenére Nyugat-Berlin köré. A német békeszerződés megkötését bizonytalan idő­re el kellett halasztania, hiszen ennek csak akkor volna értelme, ha a békeszerződés megszüntetné Berlin nyu­gati megszállását és elzárná a Nyugat-Németországhoz vezető légi, szárazföldi és vizi közlekedési utakat. Hrus­csov tudja jól, hogy ez atomháborúra vezet. Albánia megtagadta az engedelmességet, példát mu­tatott rá, hogyan kell kilépni a moszkvai csatlósok bűn­­szövetkezetéből. Vöröskína félreérthetetlenül közölte Hruscsovval, hogy Albánia függetlenségét fegyverrel fogja megvé­deni. Nagyobb nyomaték kedvéért a kínai kiküldött a moszkvai pártkongresszus közepén felemelkedett he­lyéről, elhagyta az üléstermet, kiment a repülőtérre és hazautazott. Búcsúzóul csak annyit mondott, hogy otthon fontosabb dolga van, mintsemhogy itt a kongresszus sületlenségeit hallgassa. Anglia belépett az európai közös piac intézményébe s ezzel lerakták az Európai Egyesült Államok alapját. Többé nem lehet kijátszani az európai hatalmakat egy­más ellen. A kommunista terjeszkedés szilárd falba üt­közik. A diktátor azonban nem tudja elviselni a veresége­ket, tehát felrobbantotta az 50 megatonos hidrogén bombákat és írmagját is kiírtja a Sztalin-pártiaknak, akik szemben állnak a lenini irányvonallal. Ezek a fenyegeté­sek nem annyira a Nyugat felé szóinak, mint saját népe és Vöröskína felé. A világkommunizmus vezetője csak Hruscsov lehet. A XXII. pártkongresszuson azt a Hruscsov-doktrinát állították fel, hogy "a kommunizmus történelmi felada­ta az, hogy békességet szerezzen a világ népeinek". Ennél nagyobb hazugságot még nem költőitek világ­gá diplomáciai szószékről. Hruscsov rendkívül ért hozzá, hogyan kell a szószékből kocsmai pultot csinálni. A talpnyaió csatlósok siettek követni a nemes példát- A csehek Gottwald elnök hamvait szétszórták a szélbe. Csak Kádár mozog lassan, az ő buta feje nem tudja rög»* tön kitalálni az udvarlás formáit. Igaz, hogy Sztaln» magyarországi szörnyszülöttje még él. Valaha a nemzet "bölcs tanítómesterének" nevezte magát és tízezrével gyilkoltatta le a becsületes magyarokat. Rákosi Mátyás most szovjet emigrációban él. Ott la­kik Moszkva külvárosában és szovjet állami nyugdíjat élvez. Sztálini áílatiasságán mit sem változtatott az idő. Feni a hegyes tőrt s azt adandó alkalommal Hruscsov szőrös szívébe szúrni szándékozik. Gondolt-e már arra Hruscsov elvtárs, hogy ezt a nyo­morult sztálini orgyilkost mielőbb likvidálni kellene? Mint elődje tette Kun Bélával. Hiszen ez Önnek esküdt: ellensége. Megfojtaná egy kanál vízben. De találjon ki számára valami gaztetteihez méltó ha­lált. Önnek úgyis olyan szédületes ázsiai fantáziája van. Például négyeltesse fel, húzássá karóra és tűzesse ki Moszkva négy kapuja felé. Trombitákkal harsonáztassa, hogy így jár mindenki, aki "a sztálini elvek alapján megsértette a forradalmi törvényességet". Egyszer tegyen már Hruscsov elvtárs a magyarok ked­vére is valamit. De siessen, ma még hatalmon van, hol­nap már elpusztulhat Rákosi tőrétől. S akkor az Ön da­gadt testét az éhes szibériai farkasok fogják felfalni- Nem mondjuk, oda való.

Next

/
Oldalképek
Tartalom