Kanadai Magyarság, 1961. július-december (11. évfolyam, 26-51. szám)

1961-12-09 / 48. szám

XI. évfolyam, 48. szám, 1961 dec 9, szombat KANADAI MAGYARSÁG KANADAI 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Telefon: LE 6-0333 Főszerkesztő: KENKSEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto 4 Hivatalos érák: reggel 9-tól délután 6-ig Előfizetési árak: egész évre $5.00, fél évre $3.00, egyes szám ára: 10 cent. Külföldön: egész évre $6.00, fél évre $4.00 Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket nem érzünk meg és nem küldünk vissza, még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre atkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk ma­gunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk lerövidítsük, vagy megtold­­|uk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief : LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Harangszentelés Ombolyon Szabad munkavállalás az Európai i Gazdasági Közösség területén KIVÉVE A MENEKÜLTEKET! Ez év június 12-én az Európai Gazdasági Közös­ség hat államának (Bel­gium, Franciaország:, Hol­landia, Luxemburg, Német­ország, Olaszország) minisz­teri tanácsa az Európai Par­lament és a Gazdasági és Szociális Tanács szakvélemé­nyének meghallgatása után kiadta az ú. n. 15. Szabály­zatot-Ez a szabályzat az Európa1 Gazdasági Közösséget meg­teremtő Római Egyezmény 48. paragrafusának — vagy­is a hat ország dolgozói sza­­ba d m unkává ndorl ásá-n a k — végrehajtási utasítása Tart aim azza azokat a rend­szabályokat és irányelveket, amelyek szerint a szabad munkaerővándorlásnak meg kell majd valósulnia. A Minisztereik Tanácsa fél­reérthetetlenül elvetette a menekültek szabad munka­vállalásának lehetőségét az zal, hogy kizárólag1 a hat ország ÁLLAMPOLGÁRAI­RÓL intézkedik. A Római Egyezmény Az Európai Közösség (másként a Kis-Európa) hat á 11 a má n a k együtbm ü ködösét és közös gazdasági fejlő­dését nagy lépéssel vitte előre az 1957. március 25-én Rómában aláírt "hathatalmi" egyezmény. Ez hozta létre az Európai Gazdasági Közösséget, mely magában foglalja a Közös Piacot és az Euratomot, va­lamint megteremtette az Eu­rópai Pad'aimontet. A rendkívül jelentős egyezmény a Szén és Acél­­közösség —- már korábban megtörtént gazdasági egysé­gesítése után — a vámhatá­­rök eltörlésén keresztül kí­vánja elsősorban szolgálni az európai államok összefo­gását. A római egyezmény célja, amint azt 2. cikkében kife­jezi : "közös piac létrehozása kig szipolyozn-ak majd pap­jaitok. Ti is arra kényszerül­tök, mint a régi ibrányi pa­rasztok, akik kizsákmányoló papjukat belefojtották a ha­lastóba. Az ö-mbölyiek azonban nem hallgattak erre a kí-gyó­­sziszegésre, képzeletük már ringatózott harangjuk rnesz­­szehangzó szép szaván. Sal­­la-ngcs lovaikkal hozták haza a nyírbátori vasútállomás­ról, felhúzták a harangláb tetejébe és rákötötték az új kötelet. Aztán elérkezett a bérmá­lás és haranqszentelés nap­ja- Már harmadik hónapja nem esett egy szem eső sem, most is égetett a szep­temberi napsugár. Remény­kedtek benne, hoav az új ha­rang idehívogat ja a felhő­ket. Tizennégy pap, római és görög imádkozott a roz­zant deszkájú csomózó­­tem-plombam. Lila és vörös stóláikon, arany és ezüst •sujtásos reverendáikon, j hímzett süvegeiken csillo­gott a napsugár. Ilyen ünnep I még sohasem volt Ömbö­­j lyön. j A szomszéd falvak felől j már hajnal óta jött a test­vér nép. Csak néhány meg­átalkodott kommunista zu­­gatta a-határban traktorait: vasárnap, amikor harangot szentelnek Ömbölyön. A görög katolikus Kovács János kétszázötven forintot tesz le az asztalra, hogy ő húzhassa meg először a ha­ram gköte let. De a többiek se hagyják magukat: "há­romszáz, ötszáz, ezer" — hangzott az ünneplő ruhás gazdák szava. Kovács János bele akarta írni magát a fa­lu történetébe, ő legyen az új harang keresztapja: "Kétezer" — mondta szeré­nyen s már számolta a ke­­vésbecsületű kommunista bankókat. Megoldotta a kö­telet és meghúzta a haran­got : — Bim-bam, bim-bam —­­zúgott a harang ércszava. Az ombolyi nép imádságát vitte az Egek Urához. — Mi nem hagyjuk el — Urunk! — soha templomodat, hiába büntetsz hónapok óta tartó szárazsággal, hogy már nincs mit enni adnunk jó­szágainknak. Lehullik ró­lunk a marxista ördögök minden mesterkedése. A romai katolikus Kiss Jó­zsef is kétezer forintot tett le az asztalra s nyomában egymás kezéből kapkodták az emberek a harangikötelet, hogy ezer, száz, ötven, húsz, tíz és öt forintért egyszer­egyszer megkongassák a fald új harangját. Az aszta­lon a kereszt mellett össze­gyűlt a harang ára. tímböíy, a kommunista hitetlenség korszakában, harangot szen­telt a kereszténység dicső­ségére-Mindenki arra gondolt, milyen felszabadító édes tsenqéssel fog szólni ez a élekharang a kommuniz­mus közeli temetése nap­ám. Néma imába merült a büszke és bátor falu. Az ünnepségnek vége, ötét hoídvilágtalan éjsza­ra borult ö-mibölyre. Felhők -yülekeztek a nyugati ég­­dton és meneredt az eső. Mindenki ébren figyelte, mlven mohón issza a szik­­edt föld p'' esőcsepoeket. V lelkek mno tel‘eh a sza­bóság édes reménységé-' o!# N---prtwházv Pál GYERMEKEKNEK a tagállamok gazdasági po­litikájának fokozatos köze­ledésével a közösség terüle­tén a gazdasági összhang előmozdítása, állandó és kiegyensúlyozott fejlődés biztosítása, a biztonság nö­velése, az életszínvonal gyorsított emelése, valamint még szorosabb kapcsolatok kiépítése azok között az ál­lamok között, amelyeket egyesít". A római egyezmény Kis Európa felépülésének, a hat állam gazdasági és politikai szolidaritásának az alapé létrehozta azt az "európai parlamentet", amelybe már tagokét választanak a tagál­lamok, szervezett egy Leg­felsőbb Bíróságot az álla­mok közötti jogviták eldön­tésére, de főként gazdasági vonatkozásban hozott mély­reható változást Kis-Európa sorsában. Az egyezmény legfőbb célja, hogy minden vámha tár eltörlésével egyetlen gaz­dasági közösségbe fogja össze a hat államot. Ennek a feladatnak a megvalósu­lására 12 esztendőt szabott ki, mint "átmeneti idősza­kot", amelyen belül három fokozatban kell a vámhatá­rok eltörlését megvalósí­tani. Ugyanezen átmeneti időn belül az áruk szabad ván­dorlásával egyidejűleg meg kell valósulni az emberek szabad vándorlásának is (jelenleg ez nyolc eszten­dő). Az egyezmény 48. és 49. cikke magában foglalja azt a törekvést, hogy a hat ál­laim bármelyik állampolgá­ra ott vállalhasson munkát, ahol akar, azaz bármelyik tagállam területén. Eltűnik minden nemzeti különbség­­tétel a munkavállalás vona­lán- (Hasonlóan rendelkezik a római egyezmény az ipari, kereskedelmi, kézművesipa­ri foglalkozásokra.) génnél meg most is folyto­nosan tartania kell a légkör külső rétegeiben, ezért nagy magasságokban a vízgőz je­lentős mennyiségét kellene kimutatni. A legújabb mete­orológiai megfigyelések, a páratartalom mért értékei, továbbá a nagy magasságú felhőképződés alátámasztja ezt a feltevést. Már koráb­ban is felfigyeltek ugyanis rá, hogy ínyáron néha 80 km magasságban is keletkeznek felhők, mindeddig azonban nem találtak rá magyaráza­tot, hogyan kerül viz ilyen magasságba- Még sok ho­mályos pontja van a vizkép­­ződés feltételezett mecha­nizmusának. Mindenesetre a légikör külső övezeteiben gazdag oxigénforrásnak is kell lennie, hogy a hidrogén vizet hozhasson létre az oxigénnel. Azt sem tudják, hogyan fogja be a Föld mág­neses tere a Napból érkező protonokat. Háromezeréves hajóroncs A francia és olasz tenger­part vizeiben cserkésző "bé­kaemberek" az elmúlt évek­ben már számos érdekes és értékes lelettel gazdagították a régészet tudományát. Noha az archeológusok örömmel fogadták ezeket a- feleteket, bizonyos fokú nehézséget je­lentett munkájukban az a körülmény, hogy a tárgyakat nem lelőhelyükön, hanem csupán onnan kiemelve, a felszínen tanulmányozhatták. Ezért nemrégiben egy ameri­kai egyetem több régésze maga is foékaember-felszere­­lést öltött, hogy Törökország délnyugati partjainak közelé­ben a Gelidonya-fok előtt egy 30 méter mélységben fekvő hajóroncsot feltárjanak a tenger alatt. A feltárás során megállapították, hogy a hajóroncs mintegy Kr e. 1200 körül kerülhetett a hul­­lámsír mélyére, tehát körül­belül a trójai háború idején. Több mint egy tonna súlyú rakománya főként rézrúdak­­ból és bronzszerszámokbó. állt, ez a bronzkorból szár­mazó legnagyobb szerszám­­gyűjtemény, amelyet eddig feltártak. Hanem a szerszá­mok legnagyobb része tö-TÉLI SÉTA AZ ERDŐN Bodnár bácsi megígérte fiának, hogy ha annyi hó hull, hogy bokán felül ér, akkor elmennek s egyet ke­rülnek az erdőben. Éjjel olyan nagy hó esett, hogy majdnem térdig ért. Reggel neki is vágtak a téli világ­nak. Ropogott a hó a lábuk alatt. Karcsiin meleg sapka, prémes kisbunda és téli csiz­ma. Ujj.ai egyujjas kesztyű­ben melegedtek. Csodaszép volt az idő. Csillogott a hó, ragyogott a napsütés. A levegő hideg és tiszta volt. Mikor kiléptek az ajtón, a falon függő hő­mérőről leolvasta Karcsi, hogy hét fok hideg van. Ez bizony elég kemény idő. Szerencsére nem fújt a szél, így kellemes volt sétálni. Csipogó fogolycsapat fu­tott előttük a havon. Sze­gény foglyok élelem után kutattak. — Csodálom, hogy nem fagynak meg! — m-onota Karcsi. — Nem mutattam vasé'­­nap, mikor édesanyád fog­lyot kopa-sztott ebédre, hog/ miért -nem fagynak meg? — Igaz, igaz! Láttam, hogy milyen sűrű, finom pehely­­tolluk van a fedőtollak alatt. Láttam téli ruhájukat- De azt is láttam, hogy nincs csiz­­mácskájuk. Hogyan, hogy -nem fagy le a lábuk? — A libának sincs, mégis vigam jár havon, jégen. A madarak, lábát szarupikkely fedi, ez nem engedi át a hi­deget. Már az erdőben jártak. Beszélgetve1 haladtak a ha­vas fák alatt. Hirtelen meg­álltak. Az erdőből zaj hal­latszott. Karcsi azt hitte, vaddisznókra bukkantak. Az erdei úton azonban lovas­­szán közeledett. Az erős lo­vak gőzölögve húzták a nagy fatörzsekkel megra­kott szánt. A kocsis köszönt, azután ostorát pattogtatva, lovait biztatva, hajtott to­vább. Gyalog, ment a szán mellett, így nem fázott és a lovaknak is könnyebb volt a teher. Tovább mentek. Karcsi 'némán ballagott apja mel­lett. Olyan szép volt a téli erdő csendje, hogy kár lett volna beszéddel megzavar­•n-ii Elértek egy fabódéhoz. Ott Csutorás bácsi az erdő­kerülő volt két legénnyel -nagy munkában. Rácsos etetőkbe favillával szénát raktak egy szekérről. —- Mikor kezdték a mun­kát, Vince bácsi? — Nemrég, erdész úr. Két helyen már végeztünk, hamarosan 1 készen leszünk mind az öt etetővel- Siet­nünk kell, mert az éjjel nagy idő lesz! Éhen ne pusztulja­nak a szegény vadak!. Karcsi megtudta, hogy az őzeknek és a szarvasoknak készítik ki a szénát. Szegé­nyek a nagy hó alól nem tudják kikaparni a füvet. Éh­ségükben fiatal fák kérgét rágnák le. Alig mentek Karcsiék öt­ven lépést, édesapja karon­­ragadta és egy vastag fa mögé húzta a fiát. A szemé­vel intett neki, hogy most ne beszéljen. Egyszercsak ropogni kez­dett a hó. Büszke szarvasbi­ka lépegetett a fák között. Mögötte félénk, óvatos lé­pésekkel hat szarvastehén és velük néhány fiatal szar­vas-borjú. Az etető felé tar­tottak. A széna illata csábí­totta őket. A Szarvasbika alig har­minc lépésre ment el Kar­csiék előtt. Észre -is vette őket, mert nagy, fekete sze­mével feléjük nézett. De nem félt. Nyugodtan lépegetett tovább. Karcsi boldog volt, mert ilyen közelről sohasem látott még ennyi szarvast. Egy etetőnél karcsúlábú őzeket láttak. Már vígan et­ték a finom szénát-Karcsi séta közben egyre csak a fák ágait leste. Édes­apja megmondta, hogy nem igen láthat most madarat, mert azok érzik, hogy ke­mény idő jön és elbújtak már a ^űrübb erdőbe, az jobban védi őket a széltől. Az erdőből kiérve, a me­zőn nagy csapat vadlúdat láttak a hóban álldogálva. Bodnár bácsi óvatosain le­emelte válláról a puskáját. Le akart egyet lőni, de a vao­­lúdak ismerhették a puskát, mert hirtelen szánnyrakap­­tak, elrepültek. A sétálók hazaértek. Kar esi ebéd után azonnal ma dáreleséget vitt ki a kert etetőbe. Hallotta Csutorái bácsitól, hogy "nagy" ide A csupasz fák ágíain fehér hószegély ült. Itt-ott egy kis kékhasú cinke rebbent egyik ágról a másikra. Lábacskája alól finoman hullott -le a hó-Ka-rcsi bekószált a fák alá. Nyomokat keresett. Hama­rosan talált is. Odahívta édesapját. A fehér havon széttépett madártollak fe­küdtek. Körülöttük piros vércseppek. A tollak körül le volt tiporva a hó és olyan­féle nyomok vezettek onnan tovább, mintha kutya járt volna ott. — A -róka vadászott itt! — mondta Bodnár bácsi. — Egy kis madár lett a zsák­mánya. Ez maradt belőle! Karcsi sajnálkozva nézte a tollakat és ha most arra jön egy róka, azonnal fejbe­­vágj-a valami -bottal! Alig haladtak tovább, is­mét nyomokat láttak. Kar­csi, a nagy szakértő megál­lapította, hogy őzek láb­nyomai. Az őzn-yomak, -rókanyo­mok, madá-nlóbnyomok el­árulták, hogy nem halt ki az élet a téli erdőn sem. Az állatok jönnek, mennek, élel­met keresnek. lesz. Éjjel meg is jött a vihar. Karcsi arra ébredt, hogy erős szél sivít odakünn és rázza az ablakot. Sűrűn hul­lott a hó is. Karcsi csende­sen mondogatta : — Itt a nagy idő, itt van ! Reggelre magas hó borí­tott mindent. Szinte meg­dermedt a viláq. Karcsi az őzekre és szarvasokra gon­dolt. Ha beszélni tudnának, most idejönnének és azt mondanák : — Köszönjük, erdész úr, köszönjük, jó emberek, hogy tápláltok minket a téli hi­degben ! ("Szép magyar világ" c. olvasókönyvből) ISMERETLEN Dürer-fest­­ményt találtak az olaszorszá­gi Bagnacavallóban egy ko­lostorban. A madonn-akép­­ről Roberto Longhi firenzei műtörténész állapította meg, hogy Dürer műve. Egyéb­ként 1774 óta függ a zárda templomában s valószínűleg Dürer második olaszországi utazása idején 1505—1507 között 'készült. rött volt — ezeket feltehe­tően beolvasztásra szállítot­ták. A réz mellett jelentős mennyiségű oxidált ónt is ta­­.áltok — ez a legkorábbi le­let, amely az ón ipari fel­­használására utal. A fém ra­komány környékén számos cserépedényre is bukkan­tak, továbbá ska-rabeuszók­ra, csiszolt kőből készült jogairvéqekre, kristály dara­bokra, valamint egy lámpá­ra és egy pecsétnyomóra. A roncsnak abban a részé­ben-, ahol feltehetően a le­génység lakott, étel marad­ványok at— halcsontokat és Ofajbogyókat — is felfedez­tek. Magát a hajót nem óv­ta meg az iszap-réteq, íqy nagyon kevés maradt be­lőle A rakomány elhelyezé­séből ítélve, 25—30 láb le­hetett a hosszúsága. Palánk­­iainak néhány maradványá­ból arra következtetnek, hogy ezek mintegy 2,5 cm vastagok és 5—30 cm széle­sek lehettek. A hajó darab­jainak rekonstruálása jól egyezik a homéroszi énekek­ben leírt hajók szerkezeté­vel, de nem lehet megnyug­tatóan eldönteni, vajon Szí­riában, Ciprusban vagy Gö­­országb-an készült-e. A fel­tárásban nagy nehézséget okozott, hogy a hajó rako­mány át beton keménységű mészkő borította be az év­ezredeik alatt. A mészkőből kalapáccsal és vésővel vá­lasztottak le darabokat a víz alatt, s csupán a parton hámozhatták ki belőlük a leleteket. A homokba ágya­zott tárgyakról viszont nagy méretű szivattyúkkal távo­lították el a homokot. A si­keres expedíció után a régé­szek a közeljövőben újabb' habroncsok feltárását terve­­zik. Több, mint 100 éve mondják: “Ha Borden’s, akkor biztosan jó!” TEJET MINŐSÉGI TEJTERMÉKEKET A CÉGTŐL SZEREZHETIK BE. Ha szüksége van tejre, tejtermékekre, telefonáljon s mi házhoz szállítjuk-WA. 4-2511. Különösen ajánljuk a következő áruinkat: Holland csokoládé ital — Tejfel — Friss narancs juice — Fagyasztott narancs juice — Túró — Vaj — Tojás. — Fagylalt.__________ Fűszeres mákos sütemény . . a legszebb sütemény, amit valaha is sütött... finom mákizével és puha könnyedségével valódi csoda-tészta! Használjon a sütemény készítéshez mindig MAGIC BAKING POWDER-t és munkája nagyon eredményes lesz. Mákos sütemény Mérték — 1 rúd süteményre. '/2 kétharmad cup egyszer szitált finom liszt teáskanál Magic Baking Powder teáskanál só cup vaj vagy Blue Bon­net margarin 1 teáskanál vanília 1 egyharmad cup finomra őrölt cukor , 3 tojás 1 teáskanál reszelt citrom, héj Va cup tej Va font őrölt mák Kenjen meg egy hosszú tepsit (4'/2X81/2 inch, belül mér­ve) és bélelje ki megkent viaszkos papírral. Melegítse elő a sütőt 325 F. fokon (később alacsonyabban). Szitálja össze a lisztet, sütőport és sót. A vaj vagy marga­rin krémet fokozatosan keverje össze cukorral. Adjon egyenkint tojást hozzá s mindegyik után jól verje fel; ke­verje bele a citrom héját és a vaníliát. Adja a száraz része­ket a krémes keverékhez, a szükség­hez képest tejjel, könnyen elkeverve minden hozzáadás után. Hintse be da­rált mákkal. Tegye a tésztát az előké­szített. tepsibe és terjessze ki egyen­letesen. Süsse az előmelegített sütő­ben 1 V* óráig. Állítsa a süteményt 10 percre egy drótállványra, azután bo­rítsa ki papírra és hűtse ki teljesen. ÚJABB FINOM TERMÉKE A STANDARD^! BRANDS LIMITED-nek. Meghívó A Magyar Helikon Társa­­sáa, 1961. december 9-én, szombaton este fél 8 órai kezdettel, a Bloor Collegiate színháztermében, 1141 Bloor Street West (Bloor és Duf­­ferin)' FÁY FERENC IRODAL­MI ESTET rendez. Az irodalmi est szereplői H. Reményi Zsuzsa, Lente Ilona, Szilárd Éva, Vadas I dikó, Vaszary Piroska, Zsi ey Margit, dr. Gaál Endre Jakab Iván, Palotay Istvár Bevezetőt mond: Re\ nIóvák Miklós. Műsorvezető: Hamvas „V :sef. Belépődíj: $1.50. Munka >élkülieknek és diakokina­­'z előadás ingyenes. A SZOVJET ÚJBÓL PANASZKODIK AMERIKA KÉMKEDÉSEK MIATT A szovjet tiltakozik az e1 'en, hogy az Egyesült Áll? mök a turistáikat használjá fel oroszországi kémkedésre A Tass szovjet hírügynök ség közleménye szerint ; szovjet külügymínisztér-iur egyzéket nyújtott át a Egyesült Államok moszkvs nagykövetének, melybe: azonnali intézkedéseket kér az amerikai turisták kémke désének megakadályozásé ra. Moszkva tiltakozik a nyu gáti sajtóban megjelent azor hírek ellen, hogy két nyu qa-überlini lakost büntető b' róság- elé állították­­• • Furcsa találmányok Nürnbergiben megnyílt ? feltalálók kongresszusa, amelyen különleges találmá­nyokat mutattak be : a több' között automatikus virágön­tözőt, amelv 3 percenként egy csepp vizet önt a cse­répbe. megvilágított kulcs­lyukat és egy 28 gramm sú­­yú, zenélő fülbevalót. . ive Boses liszt (FÁJV ROZ)-slysm szitán •'n átszitálva. Takarékoskodjon az idejé­­•<! Ne szitálja kenyérher > kelt tésztához. Csak tor­hoz és süteményhez szi­­<1 ja. Bélyegrovat BESZEREZHETI NÁLAM HIÁNYZÓ magyar BÉLYEGEIT Régi és legújabb kiadások Elsőnapos BORÍTÉKOK EMLÉK-BLOKKOK "OLDJON HIÁNYLISTÁT Scott, Michel, vagy ma­gyar katalógus- szerint. ÁRJEGYZÉK INGYEN! Bá?ori 0!?l 415 ARGYLE ROAD, BROOKLYN 18, N, Y. USA. ITT HIRDESSEN! — Öntudatos kommunis­ta elutasítja magától a val­lás avult babonáit — tanít­ja a sok aktatáskás párttit­kár a Nyírség homoktenge­rén épült Omboly megfélem­lített lakosságának. A szom­széd városok gyártelepei, a patronálás hazug jogcíme alatt, falkaszámra küldik ki erőszakos agitátoraikat. iDe az ömbölyi népet nem lehet letéritfeni a templom felé vezető útról. A vallás maradt meg egyedüli fegy­verüknek a kommunimus­­sal szemben. Pedig csak egy dohánycsomózóból átalakí­tott kis templomuk van. Nem hivalkodó kő-épület, melynek magas tornya mesz­­szetekint a termékeny határ akácsoraira, csak egy szúette deszka csomózó, melynek görnyedt helyiségét a ter­melőszövetkezet már nem tudja felhasználni. Talár nem is akarja. Omboly lélekszáma az ez­ret sem éri el s a lakosok legnagyobbrészt római kato tikosok. Néhány család azon­ban görög katolikus s a kél feldkezet igazi keresztény békességgel osztozik mec a templomon. Temesi Bél? római katolikus tisztele-ndc apró ikis harangot hozott ma­gával a faluba, mely bari­tonhangzású bim-bam, bim­­bam szavával havonta egy­szer hívogatja a görögöket és havonkint háromszor a rómaiakat. Halk szavát vá­gyódva figyelik s ün-nep'ő ruhában indulnak a .vasár­napi misére. Az idén szeptemberben bérmálást hirdettek Ombo­lyon. A borzalmas szárazság csontkeményre szárította a tarlókat, a föld megrepede­zett, mint a kommunisták kérges szíve. Mégis az öm­bölyiek messzehan-gzó, csen­­gő-bugó, mázsás nagy ha­rangot szerettek volna fel­szentelni a bérmálás napján. Egymásután ajánlották fel anyagi hozzájárulásukat a szép terv megvalósítására. Nemsokára fürg-elábú lo­vak röpítették a féllábszárig érő homokon- át, mert kőút sem vezet még mindig öm­­bölybe, a tisztelendő úr kis harangját Nyírbátorba, on­nan pedig vasparipa robo­gott vele a fővárosba- Ércét becserélték a szépszavú, má­zsán felüli új harangra. A falusi ezermesterek ha­ranglábat kezdtek építeni, száraz akácrönkökből farag­rak oszlopokat. Saját hasítá­sé zsindellyel fedték be, mint égrenéző felkiáltó jei állt a templommá szentelt rsomózó mellett. A szövet­kezeti kötélverő u-jjai közül szinte láthatatlanul fut elő s kenderszöszből sodrott fo­­ial, hogy kötéllé sokasod­ra szelíden hintáztassa majd íz új harangot. Esténkült ra-rrógépek berregtek, varr­ák a hófehér bérm-a-ruhá­­rat. A párttitkárok pedig tü­­elték ömböl'y népét: — Csak a papokat hizlal­ótok buta babonáitokkal, gyre—másra hordjátok a aolakfoa az ünnepi lakó­iéhoz a sok csirkét, lisztet s tojást Már a sörösüveqek ; glédábam állnak, felbon­­íisra várva. Asszonyaitok - észítik a sülteket, a töltött sirkákét és a francia salá »t, de esek az egyházi m°l­­íságok lakmározhatnak Le­­>lük. Aztán miből fizetitek i a harang költségeit? Éve-A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL Roham a vírusok ellen ; Sokasodnak a jelei, hogy : az orvostudomány döntő ro­­, hámot készít elő a vírusok , ellen. A nem-régiben Oxford­iban megtartott nemzetközi konferencián érdekes ered­ményekről számoltak be egyes vírusos megbetegedé­sek gyógyszeres gyógyításá­val kapcsolatban. Tudnivaló ehhez, hogy a vírusok, ellen­tétben a baktériumokkal, ál­talában ellenállók a kemo­terápiával, a vegyszeres gyó­gyítással -szemben,. Egyes nagy vírusokra — pl. a tü­dőgyulladás vírusaira —■ ugya-n hatásosaik egyes anti­­bioktikumok, a kisebb víru­sokra azonban nem, mert ezek -a vírusok a megtáma­dott sejtekben élnek. Ezért egyes vírusos betegségek, például a gyermekbénulás ellen a tudomány oltóanya­gokat fejlesztett ki, ezek a vakcinák ellenanyagok ter­melését indítják meg- a szer­vezetben, s íqy védetté te­szik a vírusos fertőzéssel szemben. Az orvostudomány azonban nem adta fel a re- i ményt, hogy talán közvetle­nül ható gyógyszereket is si­kerül majd találni a viru sok ellen. A konferencia be számolói szerint például ; G 812 elnevezésű gyógyszer rel érdekes kísérleti ered1 menyeket értek el a gyér mekbénulással megfertőzöl' egerek vegyszeres gyógyítá­sában. Más vegyszerek hatá­sosnak mutatkoztak a birnlc ellen, s olasz orvosok olyan vegyszerrel kísérleteznek, amely elpusztítja az influen­za vírusait. A szakértők ezekből a jelekből arra kö­vetkeztetnek, hogy az orvos­tudomány most döntő roha­mot indít a vírusok ellen Hogyan keletkezett a viz a földön? Angol tudósok a közel­múltban felvetették annak lehetőségét, hogy a Föld je­lenlegi teljes vízkészlete a Napból kiáradó hidrogén fo­kozatos felszaporodása ré­­''4n iött tétre. Ha ez a felte­­'.'A* helyes, a hidrogén ve­­oyülésének az atomos oxi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom