Kanadai Magyarság, 1961. július-december (11. évfolyam, 26-51. szám)

1961-11-18 / 45. szám

Még jőni kell, még jőni fog., Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ejakán. v „ Vörösmarty Authorized as Second Class Maii Post Office Department, Ottawa Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto Phone: LE. 6-0333. XI. évfolyam, 45. szám. Vol. XI. No- 45. Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ PRICE 10 CENT« Canada’s Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA: 10 CENT Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto Telefon : LE 6-0333. Toronto, 1961 november 18, szombat SZTÁLIN VISSZA ÜT... VÖRÖS-KINA ÜZENETE HRUSCSOVHOZ: NE BÁNTSD ALBÁNIÁT! Vörös-Kína megüzente a tüzetokádó Hruscsovnak, hogy a sztálinista Albániát meg fogja védeni minden szovjet támadás el len. A pekingi rádió közli, hogy a Mao Tse­­tung vezetése alatt álló teljhatalmú Köz­ponti Bizottság nyilatkozatot adott ki, melyben dicséri Enver Hodzsát, az albániai kommunista párt vezetőjét. Három héttel ezelőtt Moszkvában a véresszájú Hrus­csov megbélyegezte Hodzsa sztálinista magatartását. Vi­szont a »kínai nyilatkozat szerint a Hodzsa vezetése alatt álló albániai kommunista párt magatartása teljesen "kor­rekt". "A kínai és az albán nép fegyverbarátsága és zárt egysége bizalmat fog önteni a kis népekbe" — mondják a pekingi kommunisták-Hodzsa kárhoztatja Hruscsov machiavellista taktikáját és kizárólag őt teszi felelőssé a szovjet—albán szakítá­sért. "Nem Albánia, hanem a Hruscsov vezetése alatt ál­ló szovjet tért le a marxista-leninista elvek, valamint a nemzetközi v.ilágproletáriátus útjáról. Rá akarja erősza­kolni felfogását más pártokra és engedelmességet köve­tel tőlünk" — mondja a kínai támogatás -miatt bátorsá­got nyert Hodzsa. Moszkvában nagy ünnepélyességgel emlékeztek meg a novemberi forradalom évfordulójáról. A vezetőség a Lenin mauzóleum előtt fogadta a hadsereg és a nép tisz­telgését. A mauzóleumban már nem voltak benne Sztálin földi maradványai, nevét is levakarták az emlékműről. De a "világhódító" vezetőség is kevesebb lett két taggal, nem látjuk ott Vörös-Kína- és Albánia képviselőit. j Magyarországnak most nagyon udvarolhat a szovjet, mert Kádár az ünnepségen Hruscsov közvetlen szomszédja volt. Máskor csak a sor végén jutott neki hely. A szovjet­ben jobban betartják a hatalmi rangsort, mint valamikor a francia napkirá-ly udvarában. Akire most kimondják, hogy sztálinista, annak sorsa meg van pecsételve. Moiotovot pa-rancskiadásra beren­delték a bécsi szovjet követségre. Bár Hruscsov még feje­delmi többesben úgy nyilatkozott Moszkvában: "Nem döntöttünk még Molotov sorsa felett!" Itt említjük meg, hogy Sztálingrád város nevét is megváltoztatták, állító­lag visszakapta régi nevét. Reméljük végül is Sztálin "érté­kelése" .miatt fog a két bolsi nagyhatalom összekapni. A KREML VISSZAVONULT Pusztító tűzvész Hollywoodban Sok -millió dollár kárt oko­zó megfékezhetetlen tűz­vész pusztított Hollywood­ban, melynek a világ leg­gazdagabb lakónegyede esetit áldozatul. Mintegy 2.000 embert üldözött el la­kásából, köztük világhírű mozisztá rókát, milliomoso­kat és Richard Nixont, az Egyesült Államok volt alel nőkét. Több mint 200 lakóházat pusztított el, »köztük Búrt Lancaster színészét, Joan Fontaine színésznőét, Geor­ge Powell rendezőét. Füstöl­gő romokká vált Gábor Zsa­­csa 400.000 dollár értékű háza, megsemmisítve érté­kes festményeket, ékszere­ket és szőrméket. E palotá­nak tulajdonjoga akkor szállt rá, mikor elvált Conrad Hil­ton milliomos szállodatulai donostól. Kim Novak moziszínésznő a tűz kitörése után munká­ból rohant haza, még arra sem volt ideje, hogy levesse filmjel'mezét és lemossa ar­cáról a festéket- Egyenesen házának tetőzetére mászott fel és locsolta gumicsőből az ocfapatta-nó zsarátnokot. Közben vőlegénye is meg érkezett, Richard Quine igaz­gató, a'jói szintén résztvett a ‘küzdelmes tűzoltásban. Nixon volt alelnök is fel­mászott házának tetejére és vízzel öntözte azt. A tűzol­­--»-N^.Kan elDara-ncsolták a veszélyes helyről. A volt aiei-nök és felesége igyekez­tek személyes értékeiket megmenteni, köztük a Hrus­­csovval folytatott megbe­széléseinek hangszalagját, valamint könyvének kézira­tait. Az alelnök és családja az éjszakát szállodában töl­tötték. Red Skelton 500.000 dol­lár értékű »ingatlanát nagy­­részben sikerült megmente­ni, a tűzoltók az úszómeden­céből locsolták az épületet. Skelton és felesége nem voltak otthon, csa»k 13 éves Valentina nevű leányuk tar­tózkodott a lakásban. A tűzvész tartama alatt haláleset vagy komolyabb sérülés nem fordult elő. Ed­mund Brown kaliforniai kor­mányzó Los Angeles me­dvét veszélyes övezetnek nyilvánította. Éjszaka a lángok mérföl­dekre ellátszottak, sárga neonfénnyel vonva be a sö­tét égboltot. Az erős szél­vihar rnagá vaj ragadta a szikrákat és szinte lehetet­lenné tette a tűzoltók mun­káját. Óriási értékek pusztultak el, a leégett házak 40.000 dollártól 500 000 dollárig terjedő értéket képviseltek. Egyharmad acre területért ezen a helyen 40.000 dollárt is fizettek- A fékezhet et len lánoíenger a fényűző élet srt-toólurnát ousztította el. ALGÉRIAI GYILKOSOK MENEKÜLÉSE A FRANCIA BÖRTÖNÖKBŐL A franciaorszáoi Mauzac városka börtönéből 40 aloé­­riai letartóztatott a saját maguk által ásott a I ágú ton keresztül elszökött a börtön­ből. Az elmenekült rabokat gyilkossággal vádolták. APÁNRAN BORZALMAS FOKRA EMELKEDETT A RÁDIÓAKTI VITÁS A iaoán kormány hivata­los jelentése szerint a rádió­aktivitás még sohasem ész­lelt magas fokra emelkedett. A déli Kvusha sziaet lakos­­sáoát eltiltották attól, hogy esővizet igyanak. Csak, a»ki»k a szovjet poli­tika komolyságában hisz­nek, azok voltak meglepve, amikor november 10-én be­­árta a napisajtót a hír, hogy a szovjet újabb jegyzéket in­tézett a három nyugati nagy­hatalomhoz és Nyugat-Né­­metországboz, amelyben be­­elentette, hogy a Nyugat- Berlinre vonatkozó eddigi politikáját megváltoztatta, s az úgynevezett berlini prob­léma megoldására új aján­latot tesz. Az új ajánlat szerint a négy nagyhatalom min­denekelőtt egyességet köt­ne egymással Nyugat-Berlin szabadságának, s a Berlin és -Nyugat-Németország kö­zötti korlátlan közlekedési szabadság biztosításának kérdésében, s mindezt a négy nagyhatalom (tehát a szovjet) is garantálná. Ez­után külön megállapodás jön­ne létre Nyugat-Németor­szág és Kelet-Németország között egész Berlin politi­kai helyzetére vonatkozólag, ebben a megállapodásban ugyancsak biztosítva lenne Nyugat-Berlin és a hozzáve­zető útvonalak szabadsága. Ezután kerülne sor arra, hogy a nyugati hatalmak de facto elismerjék Kelet-Németor­szág önállóságát, s mind­­ezekután —, de csak ha már minden részletben megálla­podtak — kívánja a szovjet, hogy Kelet-Németországgal megkössék a békeszerző­­-Jldést. Hatalmas változás ez ah­hoz képest, hogy Hruscsov három éve egymást követő atombombás ultimátumokkal »követelte a »keletnémet béke­­szerződés azonnali megkö­tését, s az utóbbi hónapok­ban szünet nélkül háborús izgalomban tartotta a vilá­got. Mert »az új szovjet aján­lat nemcsak az jelenti, hogy Berlin miatt nem lesz hábo­rú, — nemcsak azt jelenti, hogy a szovjet végleg elej­tette Ulbrichtet és egész al­jas bandáját, hanem legfő­képpen azt jelenti, hogy az egész megatonos cirkusz üres fenyegetés volt, mert a szovjetnek sem a hadere­je nincs meg lehetetlen kö­veteléseinek keresztülvitelé­re, sem a »kommunista világ nem eléggé egységes ah­hoz, hogy a tervbevett hó dításokat ezidőszerint ke­resztülvigye. Az amerikai kontines ma­gyar sajtójában egyedül mi voltunk, akik a berlini»izga­tni első napján, s azóta is, minden megatonomániás fe­nyegetés, minden forrpontig hevült helyi összecsapás ide­ién is azt írtuk, hogy Berlin miatt nemcsak nem lesz há­ború, de hogy a szovjet en­­qedni fog az erélynek. Két­szeresen boldog»ak va­gyunk, hogy meglátásunk helyesnek bizonyult, hiszen az emberiség pusztulását fe­nyegető egyik nagy vesiely úav látszik eltűnőben van A szovjetnek ezt a jelen­tékeny politikai irányvá' tatását csak részben okozta az a tény, hogy Hruscsov el leménél fogva ka pkodó, felelőtlen pojáca, a»ki pernek alatt változtatja álláspont­ét, s aikinek az ígéreteiben éppen oly kevésbé lehet díz ni, mint amiilyen »kevéssé kell félni a fenyegetéseitől. Nagy részben az a felhábo­rodás is közrejátszott, amely az egész világon végigsö­pört, amikor a szovjet az UNO úgyszólván egyhangú határozata és az egész világ tiIta»kozása dacára felrobban­totta az emberiséget meg­mérgező, teljesen felesleges megaton bombáit. A világ reakciója nem a 'élelem volt —, amint Hfj‘.­­csov hitte —, hanem az un­dor, a düh és ' felháborodás. Olyan »kétségtelen, annyira egyértelmű volt a reakció, hogy a szovjet valóban a teljes' elszigetelődés szélén áll. S miután Hruscsov pon­tosan a berlini "problémát" »elölte meg a megatonbom­­fk felrobbantásának indo­kául —, most a berlini ügy kikapcsolásával azt a látsza­tot akarja »kelteni, hogy Ber­linnél a Nyugat engedett, illetve, hogy a »megatanbom­­bákkal biztosított "szovjet katonai fölény" miatt ma már Berlinben nem "fenye­geti a szovjetet a Nyugat". De ezt a maszlagot a vilá­gon többé senki sem veszi be. A szovjet visszavonulás a berlini kérdésben csak egyet jelent: gyengeséget. S ugya»nebből a gyenge­ségből táplálkozik a berlini lay elejtésének másik fő oka : a szovjet—vöröskínai ellentét. Amikor Vöröskína megalakult, egyedül a szöv­et segítségére támaszkodott- Sztálin halála után ez a se­gítség egyre kisebb lett úgy oolitikai, mint gazdasági té­ren, s amikor Hruscsov el­kezdte az úgynevezett szta­­'inizmus felszámolását, ;u­­lajdomképpen »nem a koráé-j bi szovjet diktatúra korsza-» kát akarta »lezárni (hiszen 3 sztálini rémtettek legna­gyobb részében Hruscsov és »minden jelenlegi cinkosa is észtvett), hanem el akart szakadni Vörös-Kínétól, mely jól organizált állapo'tba»n egyedül a szovjetre és sen­ki másra nem jelent komoly fenyegetést. Az elszakadás ma má»r csa»knem teljes. A "sztálinizmus végleges fe1- számolása" című szovjet bel­­harc során nemcsak Sztálin hulláját rúgták ki a Vörös térről, nemcsak Sztálin volt barátait üldözik halálra, nemcsak a Sztálin nevét vi­selő »többszáz szovjet város nevét változtatták meg (be­leértve a csaknem szim'bó­­lumrná vált Sztálingrádot is), hanem személy szerint üldözőbe veszik mindazokat is, akik Vöröskína kommu­nista meg»szervezésével vol­tak megbízva. A szovjet és Kína között ma már csak egyetlen »kapocs van : a kom­munista zászló alatt folyó imperialista hóditóprogram Bármelyik a »két bolsevista óriás közül szívesen »kötne megállapodást a másik el­pusztítására bármelyik har­madik hatalommal —, ha ta­lál megfelelő partnert. Egy­általán nincs kizá'fva, hogy efféle »kísérletek máris fo­­lya»matban vannak, s hogy a berlini visszavonulás cél­ja az, hogy a szovjet fedez­ze a hátát, amíg Vöröskína ellen készül. Jellemző a helyzetre az is, hogy Nehru, aki most fe­jezte be négynapos Washing­toni látogatását, ismételten a legsúlyosabb szavakkal ítélte el a szovjet megaton­­bombáit, s kijelentette, hogy a szovjet vezetői úgylátszik semmibeveszik az egész vi­­ág közös akaratát. Bár az elmúlt évek megmutatták, hogy Nehrubam nem lehet bízni, de azért mégis jellem­ző, hogy India vezetője, aki bizonyos mértékben az egész szinesvilág szimbóli kus vezetője, nem talált, de nem is keresett semmiféle érvet, semmiféle kifogást a szovjet felháborító intézke-; eléseinek magyarázására. Az eddig kommunista ba­rátnak isme-rt “új színes or-, szagok" is úgylátszik teljes mértékben a szovjet ellen fordulnak. Nkrumah, akit! Hruscsov még nemrég a sa­ját zászlóvivőjének, s a Nyu­gat legádázabb ellenségé­nek kiáltott ki, olyan fogad-; tatást rendezett II. Erzsébet 'királynőnek, amire az afri­kai kontinensen még nem volt példa. Nkrumah saját or­szágában diktatórikus hata­lommal bír, s ezért döntő je­lentősége van annak, hogy személy szerint kinek az ol-i dalára áll. A királynő üdvöz­lésére megjelent sokszáz­ezernyi néger lelkesedése talán gyerekes kíváncsisá­gon alapszik, de Nkrumah azon kijelentése, hogy "Gha-| na népe az angolok őszinte barátja" azt az üzenetet tar­talmazza a primitiv afrikai népek felé, hogy a helyes út nem a nyugatellenes szov­jettel, hanem a szovjetelle­nes Nyugattal való össze­­foná<; MOSZKVA ÖTÖDIK HADOSZLÖPA Manapság sokat hallunk» a "nukleáris zsákutcáról". Amint mindnyájan tudjuk, ez a valóságban azt jelenti, hogy a pusztító fegyverek ereje ma olyan szörnyű, hogy egyik fél sem meri őket használni. Az atom­fegyverék fékezték ' meg a ko»mmunisták szokványos fegyverekkel való hódítását is. Ez viszo»nt azt eredmé­nyezte, ,hogy a Kreml ma az eddiginél is nagyobb mér­tékben fokozza az ötödik hadosziop tevékenységét. Moszkva ötödik hadoszlopá­nak feladata, hogy elpusz­títsa a kommunizmus terje­désének útjában álló erő­ket és hogy a népet eszméi elfogadására bírja-Mindnyájan azt reméljük, hogy a fegyveres összeütkö­zés elkerülhető. Ha ez sike­rül, úgy a világ és jövendő szabadságunk attól függ, vajon a -kommunista párt­nak sikerül-e elérnie hogy: 1. továbbra is uralma alatt tartsa azo»kat a népe­ket, amelye-ket hatalmába »kerített és hogy; 2. folytassa világhódítá­­sát a világ azon részén, amely befolyásán kívül esik, — vagvis rajtunk. Tea-vük fel, hogy siken.­­-en ellen tudunk állni a kommunizmus térhódításá­nak. Mi történik ez esetben a szovjet világban. Mivel 'em a szöges drót, sem a legszigorúbb cenzúra ne n tudja megakadályozni, hogy a szabad világ híreinek egy része elérie a »kommunista uralom alatt élő népeket, vlőbb-utóbb meg fogják tud­ni az igazságot. Mi jól tud­juk, hogy életformánknak is meg vannak a maga hibái, Ezért még keményebben kell küzdenünk ezek kikü­szöbölésére. Viszont tagad­hatatlan, hogy minden ed­digi kormányrendszernél jobb életet »biztosít a nép na­gyobb százalékána'k, mint bármikor ezelőtt. A »kommu­nista országok népei i»s jobb életre törekszenek. Viszont a »kommunista párt tagja!-» nak elsőrangú érdeke, hogy fenntartsáik, sőt terjesszék azt a rendszert, amelyben nekik vannak igen nagy előjogaik. De, ha a kommu­nista országok -népei többet tud»nak meg rólunk, »kétel­kedni fognak a párt csalha­­»tatla»nságában és a marxista­­leninista igazságban, amely nem ismeri el -más rendsze­rek jogosultságát. Nekünk azt kell félreért­hetetlenül leszögeznünk, hogy ragaszkodunk azon jo­­’»»okhoz, amely szerint ne­künk tetsző »kormányformát választunk, hogy elég erő­sek leszünk jogaink megvé­désére és hogy nem enge rí­tok, hogy a kommunista dik­tátorok bennünket, vagy -»»és -kisebb országokat uj­­■ iik »köré csavarjanak. Ha ezt -megtesszük, akkor ta-lá»n rá­­‘önnek a kommunista veze­­ők is arra, hogv »nem »tudiák megvalósítani világhódító »törekvéseiket és energiá»ju­­kat konstruktivabb célokra fordít» ák. Viszont ezt az eredményt csak aikikor érhetjük el, ha mindnyájan együtt dolgo­zunk a "belső front" meg­erősítésén. A "belső front" o-edig a mi csataterünk eb­ben a világraszóló küzdelem­ben éspedig azért, mert mi mindnyájain elhatároztuk hogy a magunk módján aka­runk élni szabadon és az ál­talunk választott »kormány -endszer alatt. A fenyegető veszély halálosan komoly mindnyájunkra nézve- Két­irányú ellenakciót tesz szük­ségessé : 1. hogy folytatjuk egy jobb ország felépítését, ■»»melyben mindenkinek al ka Ima nyílik egy úgy erköl esi, mint fizikai szempont ból gazdagaibb életre é: hogy; 2. megakadályozzuk a kommunista ötödik hadosz­lop aknamunkáját. Ezt vi­szont csak akkor valósíthat­juk meg, ha veszünk ma­gunknak fáradtságot arra, ogy megismerjük céljait és álcázott működési formá­ét. Moszkva nyugati ügynökei munkájának megakadályo­zása életbevágóan fontos feladat, amelyet nem vehe­tünk könnyen. Montgomeryt dicsőíti a szovjet sajtó Nem is tudunk nagyobb szégyent elképzelni, mintha valakit a nyugati közéleti férfiak közül "bölcsnek és szókimondónak" nevez a szovjet sajtó. Elvesztette lelkiismereti szabadságát, akinek az ördög hízeleg. Mott Lord Montgomery angoi tábornagy érdemelte ki ezt a szovjet dicséretet a Lordok Házában tartott "eszelős" beszédével, mely­ben aj nyugati hatalmak né­met politikáját ostorozza. Borzalmasnak tartja még a gondolatát is, hogy Nyugat- Berlin védelmében szükség esetérj háborúba megyünk "Én tudom, mi a háború" — mondja egy végelgyen­gülésben szenvedő tábor­nagy dadogó ijedtségével. ’Montgomery valóban tudhatja is, megtanította rá a "siva­tagi róka", a német Rommel Afrikában. Angliának pozitív politikára van szüksége — folytatja az agg tábornagy —, melynek Keiet-Németország elismeré­sével [kell kezdődnie. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy biztosítsuk a szovjetet a keletnémet területek bekebelezé­sében és a német lakosság kommunizálásában. "Ne had­erőket és félelmetes fegyvereket építsünk fel, amelyek be­vetése elpusztítaná a világot, hanem élelmiszereket, orvo­si ellátást, lakást adjunk azoknak, akiknek arra kétségbe­esett szükségük volna". A leszerelést legjobban a Nyugat áhitja. Mi szeretnénk legjobban a magunk életszínvonalára felemelni az elma­radt népeket. De ezt nem lehet Montgomery gyávaságával megoldani, hogy engedjünk mindenben az őrült Hruscsov zsarnokságának, aki naptári határidőket szab a világ bol­­sevizálására. Dzsingisz kán módszereit nem, tűrheti meg a húszadik század. Az olyan nyugati államférfi, aki ezt kí­vánja hazájától, börtönbe való. A NATO-tól azt kívánja Montgomery,-kövessen el min­dent, hogy Nyugat-Németország meg ne támadhassa és el ne nyelhesse Kelet-Németországot. Mintha nem testvér­népről volna szó, hanem évszázados ellenségekről, akik alig várják az alkalmat, hogy egymásra csapjanak. Ki tud minket kényszeríteni, hogy mondjunk le az erdélyi, vagy felvidéki magyarságról? Vajon ez a mi követelésünk ve­szélyezteti a világ békéjét? Akkor lehet majd végleg elte­metni a nukleáris fegyvereket, ha a népeket nem tördelik részekre gonosz határok. Montgomery szerint a két hatalmi csoportnak szerződni kell egymással, hogy Németország többé ne zavarhassa meg a világ békéjét. Úgy látszik, hogy az öreg tábornagy még most is fel-felriad éjszaka álmából, hogy üldözik Af­rikában a német tigrisek. A Lordok házában keres altatót lázas álmaira. Már aktiv szolgálata közben is olyan lehetett, mint a tehetetlen osztrák tábornokok. Az első világháború szer­biai offenzivája során egy ilyen totyakos osztrák tábornok éjszaka meghalt egy szerb falucska nádfedeles házában. Reggel a tábori orvos megállapította, hogy a halál oka: végelgyengülés. Aki a szovjet barátságának szükségét hirdeti, testi és szellemi végelgyengülésben szenved. Akit a szovjet sajtó “bölcs és szókimondó" államférfinek titulál, annak ajtaján már kopogtat az ördög és tábori orvos képében megálla­píthatja a hazaáruló rút haldoklását. BERNARD MONTGOMERY NEM CSÖKKENT SALAZAR NÉPSZERŰSÉGE PORTUGÁLIÁBAN Antonio de Olivera Sala­­zár portugál miniszterelnök népszerűsége nem csökkent.; Harminckét éve miniszter­­elnö»ke már Portugáliának s most újból egyhangúlag megválasztották. Az ellen­zéki jelölt öt nappal a vá­lasztások előtt visszalépett s azzal indokolta meg elhatá­rozását, hogy nem folytat­hatja a küzdelmet, mert Portugáliában a választások "se nem szabadok, se nem tiszták". Hruscsov és a firenzei polgármester vében, hogy hagyja abba azonnal az atom-robbantá­sokat. Hruscsov határtalanul szemtelen választ küldött a polgármesternek : "Ha Nyu­gat folytatja mai fenyegető politikáját, az atomháború nem kerülhető el". — A NATO hatalmak je­lenlegi politikája teljesen jo­gossá teszi azt a félelmet, hogv nemcsak rádióaktiv ki­sugárzás fenveaeti az em­beriséget, hanem a halálos és Dusztító atomfegyverek használatára is rövidesen sor kerül Az emberiségnek most dönteni kell jövő sorsa felett — íria Hruscsov, aki­nek elmeállapotában méltán kételkedik az eqész világ. Mi folytatjuk a robbantáso­kat és kifejlesztjük véde­kező fegyvereinket, hogy elhárítsuk magunktól az atomháború borzalmait. Az olaszországi Firenze polgármestere, Giorgio La Pira levelet intézett Nikita Hruscsov szovjet diktátor­hoz, melyben felszólította őt városának lakossága ne-

Next

/
Oldalképek
Tartalom