Kanadai Magyarság, 1961. július-december (11. évfolyam, 26-51. szám)

1961-11-04 / 43. szám

Aég jfini kell, még jéni fog, Egy jobb kor, mely «tás ’ • V Búgó imádság epedes Százezrek ajakán. Vörösmarty KANADAI Authorized as Second Class Mail Fost Office Department, Ottawa. PRICE 10 CENT» Canada’s Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA: 10 CENT XI. évfolyamr 43. szám, Vol. XI. No. 43. KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1961 nov. 4, szombat Edited and Published at «96 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE. 6-0333, Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toront» TEL.: LE. 6-0333, HRUSCSOVOT EL KELL PUSZTÍTANI! Az egész világ elismeréssel fogad­ta Hammerskjold kitüntetését Az egész világ egyhangúlag megbélyegezte a Szovjetuniót Kanada, Dánia, Norvégia és még 5 más ország indít­ványt terjesztett elő az UNO politikai bizottságában (amelyben minden tagál­lam képviselve van) arra, hogy a Bizottság bélyegez­ze meg a szovjetet, amiért a n emzetközi m eg á I lapodé sok flagráns megszegésével nagyméretű atombombákat robbantott fel, s ezzel a lég­kört megfertőzte, s hívja fel a szovjetet, hogy a további atmoszférikus atombomba­kísérleteket azonnal hagyja abba. A Politikai Bizottság 75 :10 a rányban a megbé­lyegző határozat mellett döntött. A határozat ellen csupán a szovjet, a csatlós­­országok (Albánia és Ju­goszlávia nem), valamint Kuba szavazott. A most megszavazott javaslat arra SolSSSnS köbnek <*Y < képet Csarap ' bolsevista leaátusrol, aK1 a , Síkosok nevében toko­zott az ellen, hogy a világ közvéleménye fel merii hív ni őket arra, hogy «M|«nak el a légkör megmergezese töl- Az arc joggal lehetne rek­lám képe az "Ember vagy Szörnyeteg?" c.mu rém filmnek. Azt akarok hogy az anyák és a gyerekek ezt az arcot jegyezzék meg ma­guknak, mint a szovjet igazi arcát! És nem véletlen, hogy a Kreml ezt a magából ki­kelt, rém-arcu gazembert bízta meg azzal, hogy a vi­lág minden csecsemőjének, minden gyerekének elpusz­títására szövetkezett kom­munizmus álláspontját világ­gá kü-rtölje. Hruscsovék ezt akarják, azt szeretnék, hogy reszkes­sen a világ — a légkörmér­gező mega ton-bombá tói, a milliókat rabszolgává tevő kommunizmustól —, s a szovjetet kéDviselő ú(""/ne­vezett diplomaták állati, fe- [ is számítani kell arra, hogy nevadszerü arckifejezésétől. j sokezer, talán sok millió erfi- Mit mondott ez a vértől bér lesz kisebb-nagyobb csepegő szájú rém? "Az ■egész határozat nem egyéb, mint az Északatlanti'hatal­mak mesterkedése. De az egész világ minden határo­zata sem fogja a szovjetet arra bírni, hogy eláliljón bár­milyen légkOTmérgező ha­tású kísérlettől, ha ez a szov jet védelmi berendezésének meggyengítését jelenti. A világ naav része — mondot­ta Csarapkin — bizonyosan megérti a szovjet álláspont­ját. Mert — miután a szov­jet a yilág jólétéért (?!?) küzd, a szovjetnek igen is szabad ebből a célból bár­milyen kísérleteket .folytatni, s a szovjet nem fog törődni senkinek a tiltakozásával. Ebben rejlik az igazi huma­nizmus —, ez az emberiség' valódi érdeke". Ezeket mon­dotta Csarapkin a tigrisszá­jú rém. S mía ezeket mon­dotta, a Novaja Zemljai te­lepen valóban fel is robban­tottak egy 30 meg a tonos hidrogénbombát,. amely máris sok ezerszeres re emel­te a levegő rádióaktivitását számos országban. Svédorszán volt az első, amely megtiltotta a friss tej­nek gyerekek számára való kiszolgálását, s helyette po­rított tejet írt elő a svéd áruházaknak. Hasonló intéz­kedést vezet be Norvégia, s ha szükséges Kanada is. A már fellőtt radioaktiv felhő elsősorban magát Oroszországot éri el, s míg e sorokat írjuk, máris sok­ezer szovjet csecsemő és gyermek lélegezte be, vagy vette magába tej alakjában azt a rádióaktiv jódot, stron­­tiumot és más anyagokat, amely majd lerakódik a csontjaikban, s idővel — néhány év vagy évtized múlva — vérrákot és csont­velőrákot fon előidézni ben­nük. Mire a rádióaktiv .felhő.! Kanada fölé ér, már kisebb lesz a fertőző hatása. De így XXIII. János a külföldi KB -* ! ) POPE JOHN XXIII XXIII. János pápa fogad­ta a Rómában működő kül­földi újságírókat. A fogadás a Vatikán palota nagy ta­nácskozó termében történt rcaláríiac kÖZÖtt. pápa fogadta újságírókat A Pápa kérte az össze­gyűlt újságírókat, hogy szolgálják az igazságot, mert minden tévedés és "hazug­ság az emberiség ártalmára van. Az újságírók szövetsége engedélyt kért, hogy jelen lehessen nevemben 24-én, a PáDa nyolcvanadik szüle­tésnapján rendezendő ünne­pélyes nagymisén. Október 28-á-n volt há­rom éve, hogy János páoát megválasztották. Ez évfor­dulóra november 4-én a Szent Péter bazilikában ün­nepélyes hivatalos misét mu­tatnak be-János pápa előbb eqy asztalnál ült, majd később trónján foglalt helyet, s úgy 'köszönte meg az úisáqírók üdvözlését, "Szolgálják az igazságot — mondta a Pápa —, mert azzal a testvérisé­get szolgálják. A tévedés és a hazugság szétválasztja az embereket, az igazság pedig összetartja". mértékben beteq, s mind a szovjetnek, a vaddisznó H-ruscsovnak, a tigris Csa­­rapkinnak és társainak áldo­zata. A világ felháborodása óriási. A kétszínű, kigyó­­modorú Nehru is "arcátlan, felháborító cinizmusnak" minősítette a szovjet eljárá­sát. A szenilis Lord Russel, aki csak nemrég nyilvání­totta ki "szeretetét és meg­értését" a szovjet iránt, s aki lelki romboló tevékeny­ségével nagymértékben hoz­zájárult ahhoz, hogy a dol­gok idáig fejlődtek, tiltako­zó látogatást tett a londoni szovjet követségen, ahol kaviárral és pezsgővel kínál­ták, de Lord Russell kije­lentette, hogy "tömeggyilko­soktól nem fogad el ajándé­kot". A szovjet követ megnyug­tatta, hogy "ennek a bom­bának nincs káros hatása", de Russell sarkon fordult, s azt válaszolta : "Ennek a ki­jelentésnek nincs se hitele, se értelme". De elégi ebben a kérdés­ben magát Hruscsovot idéz­nünk, aki 1960. januárjában a következő kijelentést tet­te : "Miden atombombarob­bantás tömeggyilkosság. Az az ország, amely kísérleti célbói a levegőben atombom bát robbant fel, az emberi­séé: gyilkosa, s megérdemli, hogy az egész világ fegy­verrel fogjon össze ellene". Nyilvánvaló, hogy ezt kelle­ne alkalmazni a szovjet el­len. De, ha talán erre még merni« kerül sor, valami tör tenni fog. Alfa, höov az UNO Politikai Bizottsága meghozta megbélyegző hatá­rozatát a szovjet ellen( az ügyet máris soronkívül át­tették a közgyűléshez, amely a napokban foa Ugyanebben a kérdésben-szavazni.- Ter-i'vőleg az albán kormány mészetes, hogy a közgyűlés nem tehet mást, mint hogy újra egyhangúlag elítéli a r®­szovjetet, felhívja a kísérle­tek abbahagyására, de en­­’nek nem lesz ismét ered­ménye, mint a Magyaror­szág kérdésében hozott 12 megbélyegző határozatnak sem volt. S ezután fog sor kerülni Amerika akciójára. A megaton-bombá'k felrob­bantása —, vagy a-hogv a vi­lág ezt ma már nevezi a "megatonománia" létrehoz­ta az egész világ egységét a kommunizmus elleni. S most, hogy Amerika elvár­­hatólag meg fogja kezdeni a szankciók alkalmazását —• elsősorban aazdaságii téren — a kommunisták ellen, eb­ben már az egész világ se­gítségére számíthat. Az egyre egységesebbé váló szabad világgal szem- j ben a kommunista blokk egyre jobban széthullóban van. Nemcsak Albánia ügye a jellemző erre — tudvale­nem hajlandó a Kreml uta­sításait követni, s szakadár! mozaalmában Vöröskínára támaszkodik — hanem a vöröskínai -delegáció tünte­tőleg otthagyta a Moszkvá­ban ülésező kommunista kongresszust, s egyes hírek szeriint Bulgária* 1 is az albá niai szkizmához fog csatla­kozni. Ezek a hirek azt a teóriát erősítik meg, hogy a megatonbombák tulajdon­képpeni célja nem a szabad világ, hanem Vöröskína megfélemlítése. De oersze Kína helvzete más, mint a Nyugaté. A cinikus bolse­vista vöröskínai kormány csak hálás lesz Moszkvának, ha szép csendesen megmér­gez és elpusztít néhányszáz millió kínait, mert hisz az ő legnagyobb problémájuk a túlzott lako-sságszaporodás. Akárhogy is van, a mega­­tonomániákusok áttértek az eddigi h idea háborúról az egész világgal szemben foly­tatott gyilkos, véres háború­ra, amelyet a legaljasabb harceszközzel: tömegméreg­­oel folytatnak- Rajtunk mú­lik, hogy kiállunk-e ellenük. Inkább humoros, mint tragikus volt az a amelyet a te­levízión mutattak arról, mint amerikai tankok áthatolnak a kelet'berl'ini vasfüggönyön abból a célból, hogy két amerikai civil urat a Kelet- Berlinben fekvő opera elő­adásra kísérjenek. A kelet­­berlini "hatóságok" ugyan­is kijelentették, hogy az amerikaiak szabad mozgása csak egyenruhás katonákra vonatkozik, s ezért szemé­lyi igazolványokat kértek azoktól a civilruhás ameri­kaiaktól, akik katonai autó­kon Kelet-Berlimbe igyekez­tek. Az ügyből elvi kérdés lett. A berlini szovjet kato­nai parancsnok a keletberíi­­ni álláspontot tette -magáévá, mire az amerikai katonai pa­rancsnok tízpe-rcenkint "pró­ba-járatokat' indított útba a vasfüggönyön át, hoov ez­zel provokálja azt, hogy a ke­letberlini rendőrség, illetve a szovjet katonaság va-oy át­engedje, vagy feltartóztassa a katonai kocsikban ülő ame­rikai civileket. A helyi jel­legű, de nagyjelentőségű 'kísérlet azzal végződött, hogy a keletberlini rendőr­ség beadta a derekát. Mind­össze azt kérték, hogy a ci­vilruhás amerikaiak is a ka­tonai autókat használják közlekedésre. Az összetű­zés egyik pillanatában a ci­vileket fel tűzött szurony ú amerikai katonák, egy eset­ben pedig amerikai tankok kísérték át az átkelési ka­pun. FRANCIAORSZÁGBAN újabb puccs készül Algír miatt. Az ismeretlen helyen élő Sálán generális egyre nagyobb sikerrel fogja össze a katonai és civil erőket Al­gír francia jellegének meg­védésére. Mén nem tudrri, mikor fog a dolog kenyér­törésre kerülni, de annyi bi­zonyos, hogy a francia poli­tikusok legkülönbözőbb ár­nyalatai összefognak abból a célból, hoov Algírt ne en­­oedjé'k az arab felkelők ke­zére juttatni. Algírban hat-hét generá­ció óta élnek a francia tele­pesek, nagyrészt igen jó ba­rátságban az arabokkal. Ezenfelül a-z arab felkelők hivatalosán és nemhivatalo­­san is a szovjet támogatá­sát élvezik. Ez önmagában is elég volna arra, hogy Sa­­lan-éknak igazat adjon. Hoz­zájárulnak az ismételt arab merényletek úgy Algírban, mint Párizsban. De Gaulle viszont mindenekelőtt iloja- Mtást vár a kormánytól és a katonaságtól, még akkor is, ha parancsai az arabok mel­lett, s az algíri francia tele­pesek ellen szólnak. De Gaulle ellenfelei olyan­helyzetet akarnak létrehoz­ni, amelyben a francia állam­főnek aközött kelljen vá­lasztania, hogy francia ka­tonaságnak tüzparancsot adjon franciák ellen —, az arabok védelmében —, vagy, hogy teljes erővel az algíri arabok ellen kelljen fordulnia. Mindkét eset De Gaulle bukását hozná magé­Mongóliát felveszik az UNO tagjai közé Az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsa hozzájá­rult a kommunista Külső- Mongólia felvételéhez az Egyesült Nemzetek tagja közé. A következő'és végső épés a 101 tagú közgyűlés jóváhagyása lesz, ahol a Biz­tonsági Tanács ál tail nem ja­vasolt nemzetek eddig soha­sem értek el sikert. A 11 tagú Biztonsági Ta­nácsinak 9 tama Küíső-Mon­­gólia felvétele mellett sza­vazott, az Égyesült Államok és Nemzeti Kína nem vett részt a szavazásban. A Ta­nács tagjai, kivéve az Egye­sült Arab Köztársaságot, ki­jelentették, hoov nem fog­ják ellenezni Mauritániának, az új afrikai államnak fel­vételét az Egvesült Nemze­tek tagjai közé. A szovjet kijelentette, hogy vétó jogá­val él Mauritania felvétele ellen, ha Nemzeti Kína meg­vétózza Külső-Mongólia fel­vételét. Az afrikai államok azzal szerelték le Nemzeti Kína vétó-szándékát a kom­munista Mongólia felvételé­nél, hogy akkor támogatni fogják a közgyűlés előtt azt az indítványt, nogy Nemzet' Kína helyét Vörös Kína fog­lalja el a Nemzetek Szövet­ségében. A Nemzetek Szövetségé­nek élete rendkívül bonyo­lult. Ahol a szovjet jelen van, ott ördögi mesterkedése fel­borítja a népek békéjét. Egyesült Nemzetek katonai egységeit, melyek segítsé­gével sikerült Egyiptom és Izrael között a gazai fegy­verszünetet megkötni, vala­mint megállítani a Szuez­­csatorna elleni francia—an­gol katonai támadásokat. Dag Hammerskjoldöt, az Egyesült Nemzetek tragikus véget ért főtitkárát, az 1961. évi Nobel béke-díjjal tün­tették ki. Ez volt az első eset, hogy valaki halála után kapott Nobel-díjat. Lester Pearson, a kanadai ellenzéki párt vezetője, akit az 1956. évi szuezi krízis socén kifejtett eredményes békéltető tevékenységéért ugyancsak a Nobel béke-díj­­ia-l tüntettek ki, úgy nyilat­kozott, hogy Hammerskjold főtitkár valamennyi kortár­sa között legérdemesebb volt e kitüntetésre. Lester Pearson az egyet­len kanadai, akit a Nobel1 béke-díjjal kitüntettek. Az! ő javaslatára-állították fel az' LESTER PEARSON Pearson szerint pnég soha érdemesebb embert nem tüntettek ki a Nobel béke­díjjal, mint éppen Ham­­merskjold főtitkárt. Ez a leg­alkalmasabb emlék volt, amit korunk e nagy politi­kusának béketörekvéseire emelhettek. "Minden évben Ham­merskjoldöt illette volna meg a békédig, mióta az Egyesült Nemzetek főtitká­ri székét betöltötte" —• mondta elismerőleg Lester Pearson. i Szovjet rakéta-pusztító rakéták Kambodzsa megszakította Thailanddal a diplomáciai összeköttetést LÁZADÁS DÉL-RODÉZIÁBAN Dél-Rodéziában a rend­őrség többizben fegyver­­használatra kényszerült a vi­déken erőszakoskodó néger lázadók ellen. Az összecsa­­oásókban egy néger meg­halt, egy rendőr biztonsági­­járőrt pedig megköveztek. Bulawayo városában a bennszülött lakosság utcai -tüntetését gumibotokkal és könnygáz-bombákkal kel­lett szétverni. A harcok -ak­kor törtek ki, mikor a rend­őrség három fehér újság­írót igyekezett megmenteni a tömeg dühe elől. Egy fe­hér fényképészt, aki az ut­cai verekedéseket fotogra­­fáíta, kövekkel űztek ki a város központjából mintegy két mérföld távolságra. Bangkokból jelentik, hogy Norodom Sihanouk herceg, Kambodzsa államfője meg­szakította a diplomáciai ösz­­szeköttetést Thailanddal. A thailandi nemzeti rádió súlyos támadó hadjáratot indított a kambodzsai kor­mány ellen. Sihanouk her­ceg államfőt személves el­lenségeskedéssel vádolja és felelőssé teszi az egyre nö­vekvő súrlódásokért és fe­szültségért, mely e két Dél­kelet-Ázsiai nép között nap­­rói-napra elmérgesedik. Thailand szerint semmi oka sem volt Kambodzsának a diplomáciai viszony meg­szüntetésére. Sarit Thanarat, Thailand miniszterelnöke azt állítja, hogy Kambodzsa kommu­nista bázisul szolgál a szom­széd országok megtámadá­sára. Rodion Malinovszki mar­sall, a szovjet honvédelmi minisztere bejelentette Moszkvában, hogy a szovjet megoldotta "a repülő raké­ták elpusztításának" prob­lémáját. A szovjet hírügynök­ség ehhez még hozzáteszi, hogy a szovjet hadvezetőség új feayvernemet állított fel, melynek feladata a nukleáris­rakéták állandó ellenőrzése és megsemmisítése. "Ez az új fegyvernem al­kalmas lesz arra, hogy meg­semmisítse az agresszor tá madásait" — mondja Mali­novszki- "A legfontosabb szerepe a jövő háborújában ennek a rakéta csapatnak lesz. Meg vam'ok győződve róla, hogy a végső győzel­met mi fogjuk aratni e csa­patrészek segítségével az agresszorok fellett". "Az új világháborúnak ■ folytatja üres fenyegetéseit • Malinovszki marsall — bor­zalmasan pusztító jellege lesz. Az emberek százmilliói Az angol parlament visszauta­sította a munkáspárt támadásait fognak elpusztulni és sok ország helyén csak hamuval boritott sivatag marad. A Nyugat jól Ismeri ezt a ve szélyt s ezért próbálkozik mindig csak helyi kis hábo­rúkkal, melyben a taktikai atomfegyvert használja fel". Diefenba-ker kanadai mi­niszterelnök már szeptem­ber 11-i beszédében való­színűnek tartotta, hogy a szovjet azért kezdett hozzá újra az atomrobbantásokhoz, mert egy rakéta-pusztító ra­kéta feltalálásán dolgozik. Az olyan megzavarodott elméjű diktátorokat, akik százmillió ember elpusztítá­sáról és virágzó országoknak sivataggá való átalakításá­ról álmodoznak — az em­beriség ítélőszéke elé kell állítani. Az ilyen futóbolon­doknak elfnegyógyintézeti zárkában van a helyük. Re­méljük a szabad világ köz­véleménye az ilyen beszédek után, felébred eddigi tunya­ságából Az angol munkáspárt szenvedélyes támadást indí­tott a kormány gazdasági politikája, valamint Selwyn Lloyd pénzügyminiszter szi­­qorú takarékossági rendsza­bályai ellen. Az angol alsó­ház a munkáspárt javasla­tait 309 szavazattal 226 el­len elutasította. A munkáspárt kifogásolta,1 hogy a kormány megszegte ígéretét a köztisztviselők il-| letményrendezése ügyében,. beszüntette a tárgyalásokat; a tanítói fizetésrendezésről és elutasította a munkabérek döntőbíróságának felállítá­sát-Az alsóház ellenben 309 szavazattal 222 ellenében elfogadta a kormánypárt azon javaslatát, hogy erélyes intézkedéseket kell tenni a birodalom gazdasági érde­keinek megóvására és egyensúlyba -kell hozni a bé­rek és fizetések növekedé­sét a nemzeti termelékeny­ség növekedésével. Brentano lesz a német koalíciós kormány külügyminisztere végrehajtója volt mindig Adenauer politikájának-Adenauer párt értekezle­tet hívott össze a külügymi­niszteri tiszt betöltésében s azon teljes győzelmet ara­tott. A párt Brentano' mel­lett döntött. A 85 éves -kan­cellár pártjának ma is teljes bizalmát élvezi. A Szabad Demokraták igényeinek kielégítésére úqv döntöttek, hogy új mi­niszteri tárcát szerveznek a fejlődésben visszamaradt országok megsegítésére s ezt a tisztet szabad demo­kratával töltik be. A nyugatnémetországi Keresztény Demokrata párt Konrad Adenauer kancellár vezetésével koalícióba lé­pett a jobboldali beá-llított-I ságú Szabad Demokraták ’ pártjával. A Szabad Demo­kratáknak $z volt egyik fel­tételük, hogy a koalíciós kormányban a külügymi­niszteri tisztet nem Heinrich von Brentano korábbi kül­ügyminiszter fogja betölte­ni. j Brenta-not a Szabad Demo­kraták túl engedékenynek tartják, erélyesebb politi­kust követelnek ©r-re az őr­helyre. Brentano hűséges

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom