Kanadai Magyarság, 1961. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)

1961-04-01 / 13. szám

Még jőni kell, még jéni fog, Egy jobb kor, mely útin Buzgó imádság epedea Százezrek ajakán. Vöróemnrty Authorized as Second Claas Mail Post Office Department, Ottawa. XI évfolyam, 13. szám, Vol. XI. No. 13. &a*t<ldlaK KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA PRICE 10 CENTS Canada's Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA: 10 CENT Toronto, 1961 április 1, szombat Edited and Published at G96 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE. 6-0333, LE. 6-0906 Szerkeszti: KENESE! F. LÁSZLÓ ———KMBwaBaigqaqj Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toront« TEL.: LE. 6-0333, LE. 6-0906 Nagypéntek Rodostón IRTA : MATTYASOVSZY KORNÉL A bujdosó házában a törökök, a Fejedelem kérésére, asztalos­­műhelyt rendeztek be, hoov a keserves magányt, a tépelődést könnyű testi munka, egy kis al­kotáskedv enyhítse- Ezen a reg­gelen, az Ur 1735. esztendejé­nek nagypéntekén Mikes Kele­men halálos sápadtan lépett be a műhelybe. — A Nagyságos Fejedelem meghalt, mondotta halkan. Pillanatnyi néma csend után hangos zokogásba törtek ki a férfiak. Hét török foglalko­zott a bujdosók műhelyében. Mikes még törökül is elmon­dotta a gyászhírt. Azok a fejü­ket csóválták és nem hitték el. Hogyisne, hiszen tegnap este a Fejedelem még olyan jókedvűen nevetett, amikor észrevette, hogy a gyaluzás után forgácsokkal lett tele a szakálla .. . S akkor valaki megtörte a zo­kogást és a csendet. — Feltá­mad ! — mondotta mélv meg­győződéssel. Igen ! — felelték a többiek : feltámad, akárcsak a mi Urunk Jézus Krisztus is feltá­madott .. • A temetésén több mint har­minc magasrangú török főúr, tiszt és a Porta képviselői vettek részt. Később azt beszélték, hogy nem is Rákóczi Ferenc halt meg, hanem a Fejedelem Párizs­ba szökött és ruhájába öltöztetve egy másik bujdosót temettek Zrínyi Ilona a kedves-halott edes­­anvia mellé ... Egyikök meg par nappal azelőtt beszélt « előkelő tartású, okos mapvar fejdelem­mel S abban az időben, amikor még a hírközlés heteket ve« iséívb., n-indiírt “«*•* futótűzként terjedt el e bir Ma­­gyarországon a Fejdelem halá­láról. A nép kezdetben nem hit­te el. S nem hitte el meg evekig. Azután mélységes bizalommal « kiírthatatlan hittel Róttak ugyanazt, amit tan Bercsényi mondott ki elsőnek ott Rodosto ban, hopv : de feltárnádI. Több mint száz évig hitt a ma gyár nép abban, hogy feltárnád a szentként tisztelt magyar sia­­badságharcos, a jobbagyfelsza badításért küzdő arisztokrata földesúr, aki városokat tuntetett ki a "szabad város" jllegoelj aki az egész °««0ban szabad hajdúkat akart látni. Rónákat, akik nem a nemesi urak: baind riumában indulnak csataba az osztrák, vao-' a torok ellen, ha nem a Király, vacv a Fejdelem szabad katonáiként... A nép szerette és tisztelte Bo<*kaYt- Bethlent, becsülte es szerette haladó-szellemű magyar urakat akik készek voltak sajt vérükét is áldozni a szabadságért, de Rákóczit, csakúgy mint később Kossuth-ot, nemcsak rajongásig szerették, hanem alakjkat gló­riával ««nták be. , , A magvar nép eme «so«»/«® tulajdonsága mélységes hitből táplálkozik. S ez a megtörhetet­len hit adott erőt a magyarság­nak az elmúlt évszázadokban mindig. Surányi Miklós az első világháború után írt "Csodava­­rók" című remek reqényében elbeszéli egy menekült erdélyi nemesi család pesti életét. A volt pazdag főispán citromos kol­bászt ovárt és árul és a Nemze­ti Kaszinóban könnyű ^oso'v­­lyal bizonygatja a megrökönyö­dött gazdag, vagyonukat el nem veszített és rendkívül gőgös dunántúli és alföldi mágnások­nak, hoov persze mindez csak átmenet, hiszen jön a felszaba­dulás, Erdély újra mapvar, ő új­ra főispán lesz és a citromos kol­bász viszont a fővárost gazda­gította új gasztronómiai csodá­val . . . Ilyen csodavárókkal volt tele Budapest és a kis trianoni ország 1920-tól kezdve a nemzet el pusztításáig. Mindnyájan abban hittek, hogy a gonosz, mostoha­sors nem tarthat örökké, hogy van magasabbrendü erkölcsi igazság, amelv a csaláson, erő­szakon, történelemhamisításon végül is győzedelmeskedni fog. A két bécsi döntés után pedig a csodavárók részben igazat kap­tak. A boldogság, a beteljesült reménykedés évei hamarabb el­múltak mintsem azt vaiaminő történelmi igazság engedhetné... S azután jött valami, amihez ké­pest Mohács enyhe történelmi csapás volt. Mert, a bolsevizmus többet tett, mint: szociális for­radalmat, osztályok eltörlését, földreformot és borzalmas bosz­­szúhadjáratot minden és minden­ki ellen, aki nem várta ölelő ka­rokkal, hanem harcolni merészelt ellene. Többet tett, mert IDEGEN elnyomókkal egyszerűen meg­szüntette a nemzetet. . . Mindaz, ami Magyarországon századokon át a történelmi fejlődés folya­mán nemzetté kovácsolta a ma­gyar népet és a vele együttélő kisebbségeket: nincs többé. A hagyományokat hordozó nemes- 1 ség, arisztokrácia, a középosz­tály, a városi polgárság egysze- J rűen : nincs többé. A szabad ma­­! gyár parasztság, a 20—60 hol­das magyar kisgazda ma már a múlté. A nemzeti erőknek ez a remek rezervációja, amelynek fiaiból: a jegyzők, orvosok, ta­nítók, az új értelmiség, az új vá­rosi polgárság sarjadt, a kolho­­zositás áldozata lett. Aki ellen­szegül, eltűnik . . . De érdemes eltűnődni azon, hogy miként viselkedett ez a magyar parasztság, főként al­sóbb, szegényebb rétege 1945- ben. Miként ültek bele az úri há­zakba és kergették ki egyszál ruhában a tulajdonost. Miként ölelgették az előnyomuló orosz tiszteket, akik például Kendere­sen, Battonyán, Kábán három nappal a harcok után: egysze­rűen felosztották a Horthy-, Al­­másy-, Purgly-birtokokat a bére­sek és kisebb parasztok között. Azután jött a kommunista párt helyi bizottsága és pár hónap múlva legalizálták ezt a "földre­formot" .. . S mindeme gyaláza­tos rablás után vannak az emig­ránsok soraiban olyan ostoba, nemzeti és népi önérzetükből ki vetkőzött emberek, akik azt haj­togatják, hogy a "földreformot" nem lehet ám "visszacsinálni". Hiszen, ha az földreform lett vol­na, akkor igazuk lenne. Ezeknek az uraknak figyelmébe ajánljuk a nyugatnémet Bundestag határo­zatát, amelyet a szociáldemokra­ták alvezéra, a parlament alel­­nöke Carlo Schmidt egyetemi ta­nár terjesztett előzőleg be. A német orszáwvülés kimondotta, hoov a keletnémet "földreform­nak" nevezett földosztást, mint jogtalan, ideaen nyomásra elkö­vetett bolseviki rablást elutasít­ja, azt el nem ismeri és ha mód­jában lesz a földeket maid visz* szaadja jogos tulajdonosaiknak. Azután maid JÖN a földreform... |ov a németek. S nincs egyet­len szabad német sem ezen a földtekén, bárhol éljen is, aki a keletnémet földreformnak neve­zett földrablást elismerné. Nos, a magyar földnélküli falusi nép jogaiért, földhözjuttatásáért mi eleget küzdöttünk, de éppen olyan kevésbé szankcionálhatjuk a bolseviki tisztek földosztását, miként ma a németek sem szarik cionálják azt. De van ennek a történelmi fe­jezetnek azóta egy újabb szaka­sza. A magyar parasztság, a régi kisgazda réteg már régen kiáb­rándult a bolseviki rendszerből. A kényszerrel történt kolhozo­­sításnak engednie kelleltf de szíve mélyén gyűlöli a mai rend­szert és annak idegen urait. Az 1956-os népfelkelés letiprása óvatossá tette. Nem szervezke­dik, nem rejteget fegyvert, nem merészel szabotálni, de bízik és vár. Csodaváró lett, csakúgy mint ősei csodavárók voltak. S a csoda, amiben hisz, amire vár: túlnő a népi reménykedés kere­tein, mert annak inkább theoló­­giai jelentősége van. A magyar nép mélységes is­tenhite, Szűz Mária országának misztikus hatalma ezer éve nem­zetfenntartó erő. Nekünk könnyű a dolgunk, hiszen szabad földön, senkitől sem korlátozva el is mondhat­juk azt, amiben hiszünk: a ma­gyar feltámadásban. Nekünk a köini dóm, a pári­zsi Notre Dame, a newyorki Szent Patrick-bazilika, a római Szent Pé­ter Bazilika, Madrid. Milánó, Cle­veland és Toronto templomainak húsvéti harangjai a feltámadást zúgják, kongatják . . . De otthon? Simontornyán, Fe­hérváron, Gyöngyösön, Eger­ben, Pécsett és Szegeden, ha megszólalnak naayszombaton a péntek óta elnémult harangok, a magyar csak lelke mélyén re­ménykedik a feltámadásban, a nép, a nemzet feltámadásában. Beszélnie nem szabad. De ez a néma csodavárás, 113 évig táp­lálta a nemzet lelkét Rákóczi ha­lálától Kossuth Lajos harcáig Nemzedékről nemzedékre szállt a kemény, töretlen hit, hogy: feltámadunk, miként feltámadott a mi Urunk Jézus Krisztus is . . . Mikes Kelemenék nagypén­tekje Rodostón életük legszomo­rúbb napja volt. A nagv csapást, jóságos Fejedelmük elvesztését enyhítette hitük, hogy "de feltá­mad". Tán nem is hittek abban igazán, hogy II. Rákóczi Ferenc teste és leike éppenúgy feltá­mad, mint Jézus Krisztus, hi­szen nem volt Isten ... De hittek abban, hogy Rákó­czi SZELLEME feltámad, mert az nem halhatott meg. Mi bujdosó magyarok itt Európában, nála­tok Amerikában és mindenütt a világon, ahol elszórva élünk: bi­zonyos mértékig valamennyien csodavárók vagyunk- Igen, mert hiszünk a magyar feltámadás­ban. Mert tudjuk, hogy minden nemzet életében vannak kemény évtizedek, sőt évszázadok. De a nemzeti katasztrófákat minden­kor felváltja az enyhülés, a szen­vedések vége. A jogtalanság he­lyét újra elfoglalja a jog. Az el­nyomás helyébe jön a szabad­ság- A magyar nagypéntekek hosszú sora után eljön a magyar feltámadás napja. Hogy mikor? Azt nem tudjuk. Lehet, hogy a mi nemzedékünk meg sem éri. De bízunk abban, hogy az urá­nunk következő nemzedék nem hiába hitt a feltámadásban. Az atomkisérletek betiltásának kérdése ismét szőnyegen van Genfben újra összeültek az USA, Nagybritannia és a Szovjet delegátusai, hogy felvegyék azo­kat a tárgyalásokat, amelyek tavaly a hruscsovi U—2 féle han­­dabandával értek véget. Ma már az egész ügynek nincs olyan nagy jelentősége, mint pár év­vel ezelőtt, mert a nagyhatalmak bőven fel vannak szerelve az atombombák minden fajtájával, s az atomkísérleteket gyakorla­tilag már csak Franciaország folytatja, amely nem tagja a há­rom-nemzetből álló bizottság­iak. Ha megállapodás jönne létra —, amire alig van kilátás — az ényegében azt jelentené, hogy a három nagyhatalom kívánja együttesen kontrollálni -azokat az országókat, amelyek még nem érkeztek el az atomkészült ség olyan magas fokára, mint a többi. Valamilyen szuper-UNO atakulna tehát ki, amelyben a szovjet és az USA együtt ülne. Ez mind csak kommunista vágy­álom. A valóság az, hogy a nagy­hatalmak nem akarnak és nem is tudnak a fegyverkezés kérdései­ben megegyezni^ Ha tudnának, már nem is volnának nagyhatal­mak-Konkrét formában három fő­kérdés van a tárgysorozatban : a) A földalatti robbantások jelentésére szolgáló szerkezetek, b) Az ellenőrző bizottságok szabad mozgása a szovjet terüle­tén (mert az USA és Nagybritan­nia ehhez már hozzájárult), c) A megállapodások megsze­gőinek leleplezése. • AZ AMA DEBLAM HEGYCSÚCS MEGHÓDÍTÁSA Nepálban egy hegymászó kü­lönítmény meghódította a 22.300 láb maga- Ama Deblam csúcsot, amely a Mount Everest közelé­ben nyúlik az égre A hegymá­szó csoportot a 35 éves angol orvos, dr. Michael Ward vezet re, aki rásztvett Sir Edmund Hil­lary himalayai expedíciójában. A hegycsúcsról 'gyönyörű kilátás nyílik — mondja Sir John Hunt, aki szintén tagja volt a 29-028 láb magas Mount Everest óriás csúcsát elsőnek meghódító bátor különítménynek. A kongói helyzet továbbra is zavaros Miután a madagaszkári Tana­­narivo-ban a különböző kongói tartományok miniszterelnökei megállapodtak abban, hogy fel­adják a "Nagy-Kongó" álmát és helyette laza államszövetséget alkotnak, ennek az államszövet­ségnek ez elnöke, a nyugatbarát Kasavubu kijelentette, hogy most már nincs további szükség az UNO-csapatok jelenlétére, mert "a rend helyreállt". Úgy látszik, hogy a kongói lakosság különö­sen a hindu, ceyloni és maláj! csapatok jelenléte ellen emel ki­fogást, valószínűleg azért, mert ezek a katonák, noha szinesbő­­rűek, mégsem négerek, úgy hogy a bennszülöttek nem tud­ják, hányadán állanak velük a faji kérdéseket illetően. Ezért emeltek kifogást elsősorban Da­­yal hindu tábornok, az UNO- csapatok főparancsnokának sze­mélye ellen. Daya! jelentéstétel­re New Yorkba utazott Hammer­­skjold főtitkárhoz, azonban nemcsak, hogy megerősítették eddigi megbízatásában, hanem ezt is közölték vele, hogy az UNO-csapatok feltöltéséhez szük­séges új hindu, ceyloni és malá­­ji kontingens máris útban van Matadai kongói kikötő felé- Az UNO nemzetközi hadsereg lét­száma ma ismét 20 000 fő. Ka­savubu közölte ugyan az UNO- val, hogy Matadai kikötőjének felhasználása ellen tiltakozik, de az UNO csapatok a jelek szerint nyugodtan szállanak partra. Arról is egyre több hi'r érke­zik, hogy a kommunista Gizenga Moszkva részéről kegyvesztett lett, mert csatlakozott a Kasavu­­bu-féle szövetséges Kongó esz­méjéhez. Nyugat-Kongóban azonban tovább fegyverkeznek a lázadó törzsek, amelyek a kom­munista jelszavak hatása alatt most kifejezetten fehérember­ellenes programba kezdtek, s terveik végrehajtását azzal kezd­ték, hogy fegyveres rajtaütése­ket hajtanak végre Angola por tugál gyarmaton, ahol máris tu­catjával mészároltak le fehére­ket és négereket egyaránt. Mind­ez azt mutatja, hogy a gyarma­tok hirtelen felszabadítása sú­lyos tévedés. Guatemala körül ismét ellentmondó hírek szállongnak Ez a középómerlkai ország, amelyben 1953-ban a kommu nisták puccsot kíséreltek meg, amely azonban balsikerrel vég­ződött, mindössze 100 mérföldre fekszik Kubától. A guatemalai kormány már hosszabb idő óta olyan Ivrekről tesz jelentést, hogy Castro kommunistabarát kormánya ezt az országot el akarja foglalni. A hírekben min­den bizonnyal sok igazság van, annál is inkább, mert hiszen ép­pen Castro az, aki állandó fenye­gető amerikai invázióról beszá1. s nyilvánvaló, hogy ezeket az álhireket megtévesztési, elködö­sítő szándékkal röppenti fel. Guatemalában nagyszámú Castro­­ellenes hazafi él és szervezkedik. A világpolitika számára előnyt jelentene, ha Castro megkísérel né, hogy ezt a kis országot ka tonailag támadja meg, mert ez könnyű és régen várt alkalmat adna az amerikaiknak, hogy vég­re felszámolják a szaxállas kom­munistabarát vérengző rendsze rét­A lengyel kardinális visszautasítja a kommunisták vádjait Kellemes húsvéti ünnepet kívánunk minden kedves olvasónknak és hirdetőnknek A lengyel kommunista kor­mány és a római katolikus egy ház között fennálló ellentétek az elmúlt hetekben lényegesen ki­bővültek. Ennek oka a közeledő parlamenti választásokban ke­resendő. Wladislaw Gomulka, a kom­munista párt vezetője és Stefan Wyszynski kardinális egyaránt harcias beszédeket tartottak. Gomulka egy választási kortes­gyűlésen azt állította, hogy a lengyel római katolikus egyház püspökei "a Vatikánhoz tartoz­nak". Wyszynski biboros viszont legutóbbi' vasárnapi szentbeszé­dében kijelentette, hogy azalatt a 13 év alatt, mióta ő a lengyel katolikus egyház feje, a püs­pökök nem kaptak a Vatikántól utasítást a nemzeti egyház belső ügyeinek vitelére. Később egy másik szent be- j szédben, egyenesen a lengyel kommunista párt vezetőihez in-1 tézve, ezeket mondta a prímás: "Emlékezzenek rá a földi Cé-: zárok, hogy meg fogják fejüket ( hajtani Isten előtt és csakis öt fogják szolgálni, senki mást.. A sátán hatalmas, de megtörik raj­tunk ereje"­Gomulka választási kortes be­szédében kijelentette, hogy Len­gyelországban megszüntetik az iskolai vallás-oktatást. Ezt azon­ban nem szabad állami támadás­nak tekinteni az egyház el'en. MEGNYITJÁK A CITADELLÁT A KÖZÖNSÉG SZÁMÁRA Az érdekes műemléket tavaly a főváros vette kezelésbe s most elhatározták, hogy május else­­|ére megnyitják a nagyközönség számára. A Citadellát belépődí| elleneben lehet majd megtekin­teni. Északi oldalán 150 szemé­lyes turistaszállót építenek. Ki állítást rendeznek, amelyen a Citadella történetét ismertetik, Az épületben sörözőt és vendég­lőt nyitnak és az úgynevezett gyilokjárón kilátót építenek, me­lyet látcsövekkel szerelnek fel. A citadella autóbuszjáratokká1 lesz megközelíthető. VILÁGPOLITIKAI HÍREK ANGOL FÁRADOZÁSOK A KÖZÉP-AFRIKAI VISZÁLY ELOSZLATÁSÁRA Macmillan ango miniszterel­nök tárgyalásokat folytatott Lon­donban Sir Roy Welenskyvel, a Közép-Afrikai Államszövetség vezetőjével. Macmillan úgy lát­ja a viszályt kimozdítani a holt­pontból, hogy Észak-Rhodés-'ának új alkotmányt helyezett kilátás­ba. Az angol javaslat szerint Észak-Rhodésia törvényalkotási jogkörét lényegesen kiterjesz­tenék. Welensky az angol tervet visszautasította, miért az nem elégíti ki teljesen Közép-Afrika érdekeit; • MAROKKÓ RAGASZKODIK A ZSIDÓ LAKOSSÁGHOZ Hussa-n marokkói király kor­mánya kijelentette, hogy a zsidó 'akosségot az ország szerves ré­szének tekintik. Embarek Bekkai marokkói bel­ügyminiszter megjelent a Zsidó Kongresszus rabati tanácsülésén s ott a delegátusok nagy tetszé­se mellett azt a kijelentést tette, hogy "gyakran volt alkalmuk meggyőződni a zsidók loya'itá­­sáról és szeretetéről Moham­med királyukkal szemben". A Tanács főtitkárának, David Amarnak véleménye szerint Bek­kai belügyminiszter jelenléte bi­zonyíték arra, hogy a zsidók otthonra találnak Marokkóban. Itt mozgási szabadságuk van s a zsidó családok, még a legszegé­nyebbek is, tetszésük szerint te­lepedhetnek/ le. Marokkó nem ad engedélyt ar­ra, hogy a zsidók területükről Izraelbj költözzenek. • TÖMEGES SZERENCSÉTLENSÉG EGYIPTOMBAN Kairó közelében leszakadt egy felfüggesztett híd, mely alatt nagy tömegű kiránduló tartózkodott. A szerencsétlen­ségnek 23 halottja volt. Az or­szágos gyász annál mélyebb, mert a katasztrófa napján éppen Ramadán ünnepét ülték. • VÁMSOROMPÓK KONGÓBAN Albert Delvaux kongói helyet­tes belügyminiszter szerint vám­sorompókkal kell védekezni az Egyesült Nemzetek csapatainak utánpótlásával becsempészett kábítószerek és alkohol ellen. A miniszter meglátogatta Matadit, azt a kikötőt, ahol az Egyesült Nemzetek csapatait partra szállí­tották- Azt állítja, hogy a keres­kedők szabadon árusítanak whiskyt és más szeszesitalokat, melyeket külföldről csempész­nek be s amelyek után adót nem fizetnek. A kongói központi kormány megszüntette az Orientale tarto­mány ellen elrendelt gazdasági blokádot, melyet első engeszte­lő lépésnek szánt a Lumumba nyomdokaiban járó Antoine Gi­­zengával szemben. Fehér misszionáriusok 13 tag­ja menekült az Egyesült Nemze­tek csapataihoz a "leopárd em­berek fanatikus üldözése miatt. Ezek a "leopárd emberek" a po­gány Kitawala törzs tagjai, akik a feiükre leopárd bőrt húznak s azzal fenyegetőznek, hogy ki­irtanak minden fehér embert az egész Kasongo országrészben. Bennszülött kongói katonák ’ayesültek az Egyesült Nemzetek malayi csaoataivaí és üldözőbe vették a leopárd embereket- Az egyesült csapatok 200 mérföldes menetelés után elérték Kason­­gót s a főhadiszállásra kedvező jelentést küldtek be.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom