Kanadai Magyarság, 1961. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)

1961-03-25 / 12. szám

■> Még jőni kell, még jóni fog, Sgy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedea Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. XI. évfolyam, 12. szám, Vol. XI. No. 12 KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ HMMMMMBeBBB^BWHBggggBBggggSBBgaHBBS MAGYAR LAPJA Edited and Published at Szerkeszti: 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE, 6-0333, LE. 6-0906 KENESEI F. LÁSZLÓ PRICE 10 CENTS Canada's Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA: 10 CENT Toronto, 1961 marc. 25, szombat Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TEL.: LE. 6-0333, LE. 6-0906 Dél-Afrika kilépett A BRIT NEMZETKÖZÖSSÉGBÖL A londoni brit nemzetközössé­gi konferencián Verwoerd dél­afrikai miniszterelnök bejelentet­te, hogy országa ez év május 31-én köztársasággá alakul át, s hogy az új köztársaság nem fogja megújítani a Nemzetközösség tagságára vonatkozó kérelmét. Röviden ez azt jelenti, hogy a Délafrikai Unió kilépett a Brit Nemzetközösségből. HENDRICK VERWOERD A kilépést a miniszterelnökök hosszú vitája előzte meg, melyet végül is Diefenbaker kanadai mi­niszterelnök állásfoglalása dön­tött el. Mint ismeretes, a vita ar­ról folyt, hogy Dél-Afrika apart­heid politikája összeegyeztethető­­e a Nemzetközösség tagországai­nak azzal az általánosan elfogad­ható alapelvével, hogy minden embernek egyenlő politikai jogai vannak, bőrszínre és fajra való tekintet nélkül. Diefenbaker azt az elvi álláspontot fektette le, hogy mindazok az országok, amelyek a Nemzetközösség nyel­vi, gazdasági, kulturális és filo­zófiai kapcsolatait fenn akarják tartani, kötelesek bizonyos ma­gasabb erkölcsi elveket elfogad­ni és belpolitikai téren is követ­ni. Miután az apartheid-politika alapeszméje az, hogy a fehér- és nem-fehérbőrü állampolgá­roknak — egyedül faji szárma­zásuk miatt — egymástól eltérő politikai jogaik vannak, ezért a Délafrikai Uniónak le kell mon­dania az apartheid-ről, vagy kü­lönben nem maradhat meg a Nemzetközösség tagjai között. Verwoerd miniszterelnök azt az álláspontját fejtette ki, hogy a Nemzetközösségnek éppúgy nincs beavatkozási joga a tagok belpolitikájába, mint például az UNO-nak, vagy más nemzetközi szervezetnek, s rámutatott arra a megcáfolhatatlan tényre, hoov a Nemzetközösség számos "szi­­nes" tagja, elsősorban Ghana, Ceylon, India, Pakisztán és Ma­laya a legkifejezettebben faji megkülönböztetési belpolitikát folytat, s ezekben az országok­ban a lakosság egyes rétegeivel szemben sokkal súlyosabb el­nyomás uralkodik, mint Dél-Af­rikában ; hipokrita szemforgatás tehát faii üldözéssel vádolni Dél- Afrikát olvanoknak, akik kife­jezetten diktatórikus, oliaarchi­­kus államrendszert tartanak fent a saját országukban. Diefenbaker kanadai minisz­terelnök ioen helyesen tartózko­dott attól, hoov Dél-Afrika la­kosságának helyzetét, vaav a né­gerek ottani elnvomását kritizál­ja. Okfejtése szerint kizárólag az elvi kérdésről van szó, s a Nem­zetközösségnek meg kellene elé­gednie azzal is, ha Dél-Afrika legalább elvileg lefekteti azt a meggyőződését, hogy az embe­rek politikai jbgai fajra és bőr­színre való tekintet nélkül egy­­enlőek, még, ha gyakorlati szem­pontból szükség is van arra, hogy a műveltségben különbö­ző fokon álló néprétegekkel szemben más- és más kormány­zási intézkedéseket alkalmazza­nak. Hozzátette azonban, hogy most van az idő arra, hoov Dél- Afrika legalább elvileg fogadja el az emberek közötti egyenlő­séget, s ha ezt nem teszi, ebbőf levonja a szükséges következte­téseket. Kanadának ezt az álláspontját Ausztrália, Ujzéland és több más "fehér" nemzetközösségi tag nem osztotta- Az ausztrál minisz­terelnök szerint el kellett volna különíteni — legalább ezidősze­­rint — a faji egyenlőség elisme­résének kérdését a Nemzetközös­ségben való tagság kérdésétől Miután azonban a Nemzetközös­ségben a színes tagok többség­ben vannak, nyilvánvaló volt, hogy Dél-Afrika veszíteni fog, s így nem maradt hátra más, mint­hogy Verwoerd visszavonja nem­zetközösségi tagsági kérelmét. Nem tehetett mást, mert Dél- Afrika személy- és vagyonbiz­tonságát a délafrikai kormány tartja fenn, annak pedig alapel­ve az apartheid, s ha erről az alapelvről lemond, le kell mon­dania minden valóságos hata­lomról is, ez pedig azt jelentené, hogy Dél-Afrikában a kommunis­ták által lázított néger lakosság erőszakos cselekményekhez nyúl­na, s a Kongóhoz hasonló káosz lépne fel, vagy még annál is rosszabb. John Diefenbaker Dél-Afrika helyzete teljesen I más, mint a volt afrikai angol-, j francia- és belga gyarmatoké- j Dél-Afrikában tízmillió néger la-j kos mellett több mint hárommii- J lió angol- és búr fehér lakos él, I akik a társadalmi és gazdasági | helyzet mindenféle fokán van-j nak. Ellentétben például Kongó-J va!, vagy Kenyával, ahol a pro-{ letárok mind négerek, s a mun-J kaadók túlnyomó többségben! fehérek —, Dél-Afrikában igen j sok szegény fehérember él, sj igen sok dúsgazdag szinesbőrü } (nagyrészt hindu, vaav maiájii származású vállalkozó) tart fenn! különféle ipari és mezőgazdasági társaságokat. Ezenfelül Dél-Af­rikában a fehérbőrű lakosság is két különböző nemzetiségből van összerakva, kétféle hivata­los nyelven beszél s az ottani an­goloknak illetve buroknak épp­úgy meg vannak a maguk kul­turális sajátosságai és tradíciói, mint például Kanadában a fran­ciáknak és az angoloknak. Mi­után pedig a délafrikai négerek csaknem kizárólag mezőgazda­­sági- és bányamunkások, akik azonban nemcsak soha nem vol­tak rabszolgák, hanem 1834 óta — tehát 127 éve — a rabszolga­ság intézménye sem létezett, ez­ért semmiféle "felszadabításra", semmiféle "egyenjogúsításra" nem volt szükség abban az érte­lemben, ahogy például a többi volt brit gyarmaton, beleértve a volt északamerikai brit gyarma­tot is. Azt is tudnunk kell Dél-Afri­­káról, hogy a világ gyémántjá­nak 90%-át, aranytermelésének pedig 47%-át ez az ország tart­ja kezében. Ennek megfelelően Dél-Afrikában kolosszális egyéni vagyonok halmozódtak fel, de a gazdagság megfelelő mértékben kiterjed a néger munkásokra is. Egész Dél-Afrikában nincs egyetlen éhező néger sem, nincs egyetlen gyermek- sem, akinek ne volna megfelelő orvosi keze­lése és megfelelő elemi iskoláz­tatása, még a legtávolabbi ős­erdei bennszülött falvakban sem) A délafrikai néger lakosság az apartheid ellenére összehasonlít­hatatlanul magasabb nívón él, mint például a "szabad" Ghana néger lakossága, vagy akár Pa­kisztán és India szegény népréte­geinek nagy része. A délafrikai kormány igen sikeres nevelés­ügyi politikát folytat, s a néger lakosságnak — saját nyelvén, saját kulturális rendszerükben és saját szokásaiknak megfelelően — jobb a sorsa, mint Afrika bár mely területén bármely néger népnek. Az apartheid-rendszerre alapí­tott Dél-Afrika tehát igen sike­res ország, ahol fehérek és feke­ték egymással igen jól megfér­nek, s a rendszert mindkét olda­lán természetesnek is veszik. Más kérdés, hogy azok, akik a politikai szabadság elvét fon­tosabbnak tartják, mint a lakos ság legnagyobb számának iehető legjobb egyéni sorsát, helyes Akik még kételkedtek ab­ban, miféle "kormányt" is­mertek el hivatalosan a szov­jet és csatlósai, mint Kongó vezető, törvényes kormányát, most méltó választ kaDtak. LeopoldviLei jelentések sze­rint most érkeztek az első me­nekülők a moszkovita Gizen­ga Kiwu-tartománybeli kor­mánycsapatainak kannibál hadjárata rémségei elő) A szemtanuk elmondották, hogy az orosz tisztek által kikép­zett félőrült négerek- mezte­lenre vetkőztették az apácá­kat, tömeaorgiákban erősza­kolták meg őket, maid mezte­len táncra kényszerítették az orosz agitátorok és a kannibál törzsfők röheje közben. A katolikus papokat rab­láncra fűzve, géppisztollyal utat követnek-e? De a mi véle-} ményünk szerint Diefenbaker ka- j nadai minisztere!nöknek London-j ban elhangzott dö..tő beszéde/! amely végeredményben maga { után vonta Dél-Afrika kiválását, i mert ennek az elméletileg he­lyes, de gyakorlatilag kétséges eredménnyel kecsegtető elvnek adott helyt —, tulajdonképpen env másik, talán még fontosabb nemzetközi politikai cél érdeké­ben hangzott el. Ez a cél pedig az, hogy meg­akadályozzák a brit Nemzetkö­zösség tagjai között a "feher­­szines" ellentétek kitörését. Azzal, hogy a kanadai állás­pont kilépésre kénvszerítette a világ egyik legfontosabb krs­­országát és pálcát tört egy elvi­leg helytelen, de eredményében kielégítő politika felett, Diefen­baker kiküszöbölte a "színes" országok vezetőinek azt a gya nuját, hogy az égész "egvenlő- " ség" elve csak maszlag, s hogy a fehérek mindig össze fognak tartani a színesekkel szemben, mihelyt politikai kérdésről van szó. Tudvalevő, hogy éppen ez a gyanú az, amely sok "színes" politikusból kommunistabarátot csinál.'Diefenbakert, illetve Kana­dát most a színes népek úgy üd­­vozlik, mint az emberek eoven­­lőséqének élharcosát- Kifejlődik tehát egyfajta barátság a színe­sek és a fehérek között, amely barátság szoros frontot alkot a kommunistákkal szemben, akik ugyanezen színes népek barátsá­gát a saját módjukon, a saját al­jas céljaikra akarnák megnyerni. GYILKOLNAK AZ ALGÉRIAI TERRORISTÁK Oranban négy mozlemet gyil­koltak meg lesbenálló algériai terroristák. A lázadókat a gyil­kosság után gépfegyverrel fel­szerelt rendőrség vette üldöző­be, de elmenekültek. Nem mu­tatnak eredményt a hát éves háború befejezésére törekvő bé­ketárgyalások. SZATIRIKUS TV SOROZAT MUSSOLINIRÓL Az egvik olaszországi TV állo­más szatirikus sorozatot kezdett Mussoliniról és koráról. Az új fasiszta párt, valamint a hadvi­seltek tiltakozására a közvetí­tést be kellett szüntetni. arra kényszerítették, hoov je-! lent-sék ki, hoqy "Kongóban j csak eov Krisztus van és ezj Lumumba". Az Egyesült Nemzetek ma-! Iáji nemzetiségi csapategysé-j gei útban vannak az őrült j kannibálok és orosz felbuj-J tóik förtelmes orgiájának! felszámolására. Egyúttal meg-} érkezett Matadi kikötőjébe a! nemzetközi hadsereghez de-j legált 3500 főnyi indiai sereg-} test is. Kiwu tartományt két-! ségtelenül meg fogják szállni! és le is fogják csendesíteni az} UNO-csapatok —, de azokat t az apácákat, papokat és pol- { gári egyéneket, akik a kanni-j bál négerek és a lelki kannibál} kommunisták pokoli nászá-5 näk az áldozatai: -többé senki | sem támasztja fel. ! A kommunista emberevők KENNEDY ÜJ LATIN-AMERIKA POLITIKÁJA Latin-Amerika diplomatái Ken­nedy USA elnök meghívására a Fehér Házban jöttek össze, hogy meghallgassák az Elnök prog­ramját. Kennedy 500 millió dol­lárban jelölte meg azt az össze­get, amelyet az USA a latiname­rikai országok gazdasági és kul­turális felsegítésére kíván for­dítani. Ennek az összegnek java­része a különféle amerikai or­szágok vám- és adózási rendsze­rének egységesítésére, és a ja­vaknak praktikusabb elosztásá­ra lesz fordítva, egy más része pedig élelmiszerbeszerzésre, la­kásépítésre és a közoktatásügy reformjára fog szolgálni. Az Egyesült Államok ünnepé­lyesen meghívta Latin-Amerika tudósait, orvosait és techniku­sait, hogy a számukra rende­zendő különféle továbbképző tanfolyamokon vegyenek részt, hogy ilymódon egységesítsék az amerikai kontinens kulturális és technikai berendezkedését. Politikai szempontból két fon­tos bejelentésre került a sor: Kennedy mindenekelőtt kijelen­tette, hogy reméli, hogy a távol­maradt két latinamerikai ország, nevezetesen a kommunistabarát Kuba és a diktatórikus Dominica nemsokára visszatér a szabad amerikai országok körébe, s hogy az USA minden külső be­avatkozástól meg fogja védeni a nyugati kontinens minden or­­szágát. A másik bejelentés úgy szólr,. hogy az amerikai országoknak missziójuk van a világ történek mében: meg kell mutatniuk, hogy a világ haladása és gazdag­sági felemelkedése megvalósít­ható demokratikus eszközökkel. Ez az Amerika missziójára vo­natkozó kijelentés tulajdonképp pen a 19. századbeli Monroe­­doktrina modern változata. Mon­roe annakidején azt az elvet fek­tette le, hogy Amerika az ameri­kaiaké — ott tehát idegen ha­talmak gyarmatokat nem alapít­hatnak, s hogv ezért mindert amerikai ország kötelessége, hogy szomszédjait is megvéd|e nem-amerikai politikai befolyá­sok ellen. A Kennedy-doktrina ennél sokkal többet mond: ki­nyilvánítja minden amerikai or­szágnak azt a feladatát és törek­vését, hoov a demokratikus po­litikai rendszert az egész világ­ra kiterjessze. Nem egyéb ez, mint szellemi harc meghirdetése a kommunizmus és minden más­féle diktatúra ellen. Pontosan ez, az aktiv politikai program meg­hirdetése az, amit a világ Ken­­nedytől várt és elvárt. Kongó politikai berendezkedése lényeges változás előtt áll A Madagaszkár fővárosában összeült különféle kongói tarto­mányi vezetők megegyeztek ab­ban, hogy lemondanak a volt Belga-Kongó egyesítéséről, s helyette a 7 kongói tartomány külön-külön szuverén országgá alakul, amelyek egymással szö­vetségre lépnek. A végleges megoldás egyedüli kerékkötője természetesen a Stanleyville-ben székelő Gizenga (ha ugyan még életben van), aki a saját Orient­­tartományát még mindig szeret­né a szovjet kezére átjátszani. Kiwu-tartomány —, amely mos­tanáig szintén a Gizenga, illetve korábban a Lumumba-féle csm porthoz tartozott —, már átállt a federális Kongóhoz- lleo, Kon­gó jelenlegi miniszterelnöke és Kasavubu, az ezidőszerint az UNO-ban is elismert kongói kor mány feje, máris kijelentették, hogy mandátumukat ideiglenes­nek tekintik s hogy az új Kongó szövetséges köztársaság helyett 6 vagy 7 ország államszövetsé­geként fog fennállni. Elméletileg feltétlenül helyes megoldás az, hogy eqy világhá­borúval fenyegető polgárháború helyett államszövetség alakuljon a Kongóban. Gyakorlatilag va­lószínűleg úgv lesz, hogy Kon­góban helyi kormányok helyett anarchia fog uralkodni, s ez csak úgy kerülhető el, ha ott az UNO csapatok továbbra, talán igen hosszú időre bennmaradnak. Ez pedig nem más, mint a rend fenntartása egy idegen katonai erő segítségével —, más szavak­kal gyarmati kormányzás. Meg­kérdezhetik tehát sajátmagukax. a forrófejű kongói nacionalisták r minek kellett a békát lenyelni? NAGY ÁRUHÁZAKAT GYÚJTA­NAK FEL KUBÁBAN Havanában a bolond Fidel Castro ellenségei két államosí tott 10 centes (Woolworth) áru­házát gyújtottak fel, másik két üzletbe pedig bombákat dobtak. Ez a legnagyobb Castro-elienes szabotázs akció volt újév óta A tűz este 7 órakor tört ki és fesz for-csóvák által támogatva éjfé­lig tartott. A tűzoltóság jelenté­se szerint a tűz oka kétségtelenül szabotázs volt. A Castro-rádió Amerikát vá­dolja a foszforos gyújtogatással, melyet a Central i-ntelligence Agency arannyal fizetett ürömö­kéi követtek el. A kubai rádió átkokat szór Allan Dullesre. ALLEN DULLES A tüzo'tóság jelentése szerint gyujtóbombák robbantak az ál­lamosított Sears áruház, valamint a Precios Fijös üzletei előtt. A tüzeknek három sebesültre van : egv tűzoltó, egy rendőr és egy áruházi alkalmazott. A havanai kommunista Nők Szövetsége, melyet Castro Vil­ma nevű sógornője vezet, még a tűz éjszakáján mintegy 1000 nőt gyűjtött össze és felvonultak Havana utcáinj Tiltakoztak Ame­rika Santiago-i támadása ellen. • A KOMMUNISTÁK LUMUMBA TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJAKAT ALAPÍTANAK Varsóból jelentik, hogy Len­gyelország több mint 40.000 dollár összeggel járult hozzá a Lumumba tanulmányi ösztöndí­jak alapjához. A magyar iskolák ban is mindenütt gyűjtenek, min­den falusi iskola játék-csomago­kat küld Lumumba árváinak. • ÖNGYILKOS UGRÁS A PÁRIZSI EIFFEL TORONYBÓL Egy 23 éves francia leány, Miss Josette Gouteredonde, írásbeli üzenetet hagyott munka­adójánál, hogy "ma éjjel nem fog dolgozni". Azután felmá­szott az Eiffel torony második emeletére és 3?5 láb magasság­ból a mélységbe vetette magát. A leány teste azonban 180 láb zuhanás után megakadt az első emeleten, hol turisták és láto­gatók nagy tömegben ebédel­tek. • A FRANCIA NYELV TERJESZTÉSE KANADÁBAN Quebec tartományban Kultu­rális Minisztériumot állítanak fel, melynek feladata a francia nyelv terjesztése lesz. Párizsból jelen­tik, hogy a francia közvélemény nagy örömmel fogadta a hírt'. A De Gaulle kormánv különös súlyt helyez a külföldön élő francia te­lepek gondozására. • ALGÉRIA BÉKÉT KERES Francia és algériai mozlemek előkészületeket tesznek a for­mális béketárgyalások megindí­tására, hogy befejezzék a hat éve tartó algériai háborút. Meg­bízható források azt jósolják, hogy a tárgyalások már a jövő héten megkezdődnek. A szem­benálló felek máris megegyez­tek egy fegyverszüneti terv­ben, mely első lépése lenne a béketárgyalásoknak. • EISENHOWER VOLT ELNÖK MEXIKÓBAN PIHEN A mexikói La Pazból jelentik, hoqy Eisenhower volt elnök oda­érkezett és pihenő napjait hor­gászattal tölti. Ez történt még

Next

/
Oldalképek
Tartalom