Kanadai Magyarság, 1961. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)
1961-03-25 / 12. szám
■> Még jőni kell, még jóni fog, Sgy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedea Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. XI. évfolyam, 12. szám, Vol. XI. No. 12 KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ HMMMMMBeBBB^BWHBggggBBggggSBBgaHBBS MAGYAR LAPJA Edited and Published at Szerkeszti: 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE, 6-0333, LE. 6-0906 KENESEI F. LÁSZLÓ PRICE 10 CENTS Canada's Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA: 10 CENT Toronto, 1961 marc. 25, szombat Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TEL.: LE. 6-0333, LE. 6-0906 Dél-Afrika kilépett A BRIT NEMZETKÖZÖSSÉGBÖL A londoni brit nemzetközösségi konferencián Verwoerd délafrikai miniszterelnök bejelentette, hogy országa ez év május 31-én köztársasággá alakul át, s hogy az új köztársaság nem fogja megújítani a Nemzetközösség tagságára vonatkozó kérelmét. Röviden ez azt jelenti, hogy a Délafrikai Unió kilépett a Brit Nemzetközösségből. HENDRICK VERWOERD A kilépést a miniszterelnökök hosszú vitája előzte meg, melyet végül is Diefenbaker kanadai miniszterelnök állásfoglalása döntött el. Mint ismeretes, a vita arról folyt, hogy Dél-Afrika apartheid politikája összeegyeztethetőe a Nemzetközösség tagországainak azzal az általánosan elfogadható alapelvével, hogy minden embernek egyenlő politikai jogai vannak, bőrszínre és fajra való tekintet nélkül. Diefenbaker azt az elvi álláspontot fektette le, hogy mindazok az országok, amelyek a Nemzetközösség nyelvi, gazdasági, kulturális és filozófiai kapcsolatait fenn akarják tartani, kötelesek bizonyos magasabb erkölcsi elveket elfogadni és belpolitikai téren is követni. Miután az apartheid-politika alapeszméje az, hogy a fehér- és nem-fehérbőrü állampolgároknak — egyedül faji származásuk miatt — egymástól eltérő politikai jogaik vannak, ezért a Délafrikai Uniónak le kell mondania az apartheid-ről, vagy különben nem maradhat meg a Nemzetközösség tagjai között. Verwoerd miniszterelnök azt az álláspontját fejtette ki, hogy a Nemzetközösségnek éppúgy nincs beavatkozási joga a tagok belpolitikájába, mint például az UNO-nak, vagy más nemzetközi szervezetnek, s rámutatott arra a megcáfolhatatlan tényre, hoov a Nemzetközösség számos "szines" tagja, elsősorban Ghana, Ceylon, India, Pakisztán és Malaya a legkifejezettebben faji megkülönböztetési belpolitikát folytat, s ezekben az országokban a lakosság egyes rétegeivel szemben sokkal súlyosabb elnyomás uralkodik, mint Dél-Afrikában ; hipokrita szemforgatás tehát faii üldözéssel vádolni Dél- Afrikát olvanoknak, akik kifejezetten diktatórikus, oliaarchikus államrendszert tartanak fent a saját országukban. Diefenbaker kanadai miniszterelnök ioen helyesen tartózkodott attól, hoov Dél-Afrika lakosságának helyzetét, vaav a négerek ottani elnvomását kritizálja. Okfejtése szerint kizárólag az elvi kérdésről van szó, s a Nemzetközösségnek meg kellene elégednie azzal is, ha Dél-Afrika legalább elvileg lefekteti azt a meggyőződését, hogy az emberek politikai jbgai fajra és bőrszínre való tekintet nélkül egyenlőek, még, ha gyakorlati szempontból szükség is van arra, hogy a műveltségben különböző fokon álló néprétegekkel szemben más- és más kormányzási intézkedéseket alkalmazzanak. Hozzátette azonban, hogy most van az idő arra, hoov Dél- Afrika legalább elvileg fogadja el az emberek közötti egyenlőséget, s ha ezt nem teszi, ebbőf levonja a szükséges következtetéseket. Kanadának ezt az álláspontját Ausztrália, Ujzéland és több más "fehér" nemzetközösségi tag nem osztotta- Az ausztrál miniszterelnök szerint el kellett volna különíteni — legalább ezidőszerint — a faji egyenlőség elismerésének kérdését a Nemzetközösségben való tagság kérdésétől Miután azonban a Nemzetközösségben a színes tagok többségben vannak, nyilvánvaló volt, hogy Dél-Afrika veszíteni fog, s így nem maradt hátra más, minthogy Verwoerd visszavonja nemzetközösségi tagsági kérelmét. Nem tehetett mást, mert Dél- Afrika személy- és vagyonbiztonságát a délafrikai kormány tartja fenn, annak pedig alapelve az apartheid, s ha erről az alapelvről lemond, le kell mondania minden valóságos hatalomról is, ez pedig azt jelentené, hogy Dél-Afrikában a kommunisták által lázított néger lakosság erőszakos cselekményekhez nyúlna, s a Kongóhoz hasonló káosz lépne fel, vagy még annál is rosszabb. John Diefenbaker Dél-Afrika helyzete teljesen I más, mint a volt afrikai angol-, j francia- és belga gyarmatoké- j Dél-Afrikában tízmillió néger la-j kos mellett több mint hárommii- J lió angol- és búr fehér lakos él, I akik a társadalmi és gazdasági | helyzet mindenféle fokán van-j nak. Ellentétben például Kongó-J va!, vagy Kenyával, ahol a pro-{ letárok mind négerek, s a mun-J kaadók túlnyomó többségben! fehérek —, Dél-Afrikában igen j sok szegény fehérember él, sj igen sok dúsgazdag szinesbőrü } (nagyrészt hindu, vaav maiájii származású vállalkozó) tart fenn! különféle ipari és mezőgazdasági társaságokat. Ezenfelül Dél-Afrikában a fehérbőrű lakosság is két különböző nemzetiségből van összerakva, kétféle hivatalos nyelven beszél s az ottani angoloknak illetve buroknak éppúgy meg vannak a maguk kulturális sajátosságai és tradíciói, mint például Kanadában a franciáknak és az angoloknak. Miután pedig a délafrikai négerek csaknem kizárólag mezőgazdasági- és bányamunkások, akik azonban nemcsak soha nem voltak rabszolgák, hanem 1834 óta — tehát 127 éve — a rabszolgaság intézménye sem létezett, ezért semmiféle "felszadabításra", semmiféle "egyenjogúsításra" nem volt szükség abban az értelemben, ahogy például a többi volt brit gyarmaton, beleértve a volt északamerikai brit gyarmatot is. Azt is tudnunk kell Dél-Afrikáról, hogy a világ gyémántjának 90%-át, aranytermelésének pedig 47%-át ez az ország tartja kezében. Ennek megfelelően Dél-Afrikában kolosszális egyéni vagyonok halmozódtak fel, de a gazdagság megfelelő mértékben kiterjed a néger munkásokra is. Egész Dél-Afrikában nincs egyetlen éhező néger sem, nincs egyetlen gyermek- sem, akinek ne volna megfelelő orvosi kezelése és megfelelő elemi iskoláztatása, még a legtávolabbi őserdei bennszülött falvakban sem) A délafrikai néger lakosság az apartheid ellenére összehasonlíthatatlanul magasabb nívón él, mint például a "szabad" Ghana néger lakossága, vagy akár Pakisztán és India szegény néprétegeinek nagy része. A délafrikai kormány igen sikeres nevelésügyi politikát folytat, s a néger lakosságnak — saját nyelvén, saját kulturális rendszerükben és saját szokásaiknak megfelelően — jobb a sorsa, mint Afrika bár mely területén bármely néger népnek. Az apartheid-rendszerre alapított Dél-Afrika tehát igen sikeres ország, ahol fehérek és feketék egymással igen jól megférnek, s a rendszert mindkét oldalán természetesnek is veszik. Más kérdés, hogy azok, akik a politikai szabadság elvét fontosabbnak tartják, mint a lakos ság legnagyobb számának iehető legjobb egyéni sorsát, helyes Akik még kételkedtek abban, miféle "kormányt" ismertek el hivatalosan a szovjet és csatlósai, mint Kongó vezető, törvényes kormányát, most méltó választ kaDtak. LeopoldviLei jelentések szerint most érkeztek az első menekülők a moszkovita Gizenga Kiwu-tartománybeli kormánycsapatainak kannibál hadjárata rémségei elő) A szemtanuk elmondották, hogy az orosz tisztek által kiképzett félőrült négerek- meztelenre vetkőztették az apácákat, tömeaorgiákban erőszakolták meg őket, maid meztelen táncra kényszerítették az orosz agitátorok és a kannibál törzsfők röheje közben. A katolikus papokat rabláncra fűzve, géppisztollyal utat követnek-e? De a mi véle-} ményünk szerint Diefenbaker ka- j nadai minisztere!nöknek London-j ban elhangzott dö..tő beszéde/! amely végeredményben maga { után vonta Dél-Afrika kiválását, i mert ennek az elméletileg helyes, de gyakorlatilag kétséges eredménnyel kecsegtető elvnek adott helyt —, tulajdonképpen env másik, talán még fontosabb nemzetközi politikai cél érdekében hangzott el. Ez a cél pedig az, hogy megakadályozzák a brit Nemzetközösség tagjai között a "feherszines" ellentétek kitörését. Azzal, hogy a kanadai álláspont kilépésre kénvszerítette a világ egyik legfontosabb krsországát és pálcát tört egy elvileg helytelen, de eredményében kielégítő politika felett, Diefenbaker kiküszöbölte a "színes" országok vezetőinek azt a gya nuját, hogy az égész "egvenlő- " ség" elve csak maszlag, s hogy a fehérek mindig össze fognak tartani a színesekkel szemben, mihelyt politikai kérdésről van szó. Tudvalevő, hogy éppen ez a gyanú az, amely sok "színes" politikusból kommunistabarátot csinál.'Diefenbakert, illetve Kanadát most a színes népek úgy üdvozlik, mint az emberek eovenlőséqének élharcosát- Kifejlődik tehát egyfajta barátság a színesek és a fehérek között, amely barátság szoros frontot alkot a kommunistákkal szemben, akik ugyanezen színes népek barátságát a saját módjukon, a saját aljas céljaikra akarnák megnyerni. GYILKOLNAK AZ ALGÉRIAI TERRORISTÁK Oranban négy mozlemet gyilkoltak meg lesbenálló algériai terroristák. A lázadókat a gyilkosság után gépfegyverrel felszerelt rendőrség vette üldözőbe, de elmenekültek. Nem mutatnak eredményt a hát éves háború befejezésére törekvő béketárgyalások. SZATIRIKUS TV SOROZAT MUSSOLINIRÓL Az egvik olaszországi TV állomás szatirikus sorozatot kezdett Mussoliniról és koráról. Az új fasiszta párt, valamint a hadviseltek tiltakozására a közvetítést be kellett szüntetni. arra kényszerítették, hoov je-! lent-sék ki, hoqy "Kongóban j csak eov Krisztus van és ezj Lumumba". Az Egyesült Nemzetek ma-! Iáji nemzetiségi csapategysé-j gei útban vannak az őrült j kannibálok és orosz felbuj-J tóik förtelmes orgiájának! felszámolására. Egyúttal meg-} érkezett Matadi kikötőjébe a! nemzetközi hadsereghez de-j legált 3500 főnyi indiai sereg-} test is. Kiwu tartományt két-! ségtelenül meg fogják szállni! és le is fogják csendesíteni az} UNO-csapatok —, de azokat t az apácákat, papokat és pol- { gári egyéneket, akik a kanni-j bál négerek és a lelki kannibál} kommunisták pokoli nászá-5 näk az áldozatai: -többé senki | sem támasztja fel. ! A kommunista emberevők KENNEDY ÜJ LATIN-AMERIKA POLITIKÁJA Latin-Amerika diplomatái Kennedy USA elnök meghívására a Fehér Házban jöttek össze, hogy meghallgassák az Elnök programját. Kennedy 500 millió dollárban jelölte meg azt az összeget, amelyet az USA a latinamerikai országok gazdasági és kulturális felsegítésére kíván fordítani. Ennek az összegnek javarésze a különféle amerikai országok vám- és adózási rendszerének egységesítésére, és a javaknak praktikusabb elosztására lesz fordítva, egy más része pedig élelmiszerbeszerzésre, lakásépítésre és a közoktatásügy reformjára fog szolgálni. Az Egyesült Államok ünnepélyesen meghívta Latin-Amerika tudósait, orvosait és technikusait, hogy a számukra rendezendő különféle továbbképző tanfolyamokon vegyenek részt, hogy ilymódon egységesítsék az amerikai kontinens kulturális és technikai berendezkedését. Politikai szempontból két fontos bejelentésre került a sor: Kennedy mindenekelőtt kijelentette, hogy reméli, hogy a távolmaradt két latinamerikai ország, nevezetesen a kommunistabarát Kuba és a diktatórikus Dominica nemsokára visszatér a szabad amerikai országok körébe, s hogy az USA minden külső beavatkozástól meg fogja védeni a nyugati kontinens minden országát. A másik bejelentés úgy szólr,. hogy az amerikai országoknak missziójuk van a világ történek mében: meg kell mutatniuk, hogy a világ haladása és gazdagsági felemelkedése megvalósítható demokratikus eszközökkel. Ez az Amerika missziójára vonatkozó kijelentés tulajdonképp pen a 19. századbeli Monroedoktrina modern változata. Monroe annakidején azt az elvet fektette le, hogy Amerika az amerikaiaké — ott tehát idegen hatalmak gyarmatokat nem alapíthatnak, s hogv ezért mindert amerikai ország kötelessége, hogy szomszédjait is megvéd|e nem-amerikai politikai befolyások ellen. A Kennedy-doktrina ennél sokkal többet mond: kinyilvánítja minden amerikai országnak azt a feladatát és törekvését, hoov a demokratikus politikai rendszert az egész világra kiterjessze. Nem egyéb ez, mint szellemi harc meghirdetése a kommunizmus és minden másféle diktatúra ellen. Pontosan ez, az aktiv politikai program meghirdetése az, amit a világ Kennedytől várt és elvárt. Kongó politikai berendezkedése lényeges változás előtt áll A Madagaszkár fővárosában összeült különféle kongói tartományi vezetők megegyeztek abban, hogy lemondanak a volt Belga-Kongó egyesítéséről, s helyette a 7 kongói tartomány külön-külön szuverén országgá alakul, amelyek egymással szövetségre lépnek. A végleges megoldás egyedüli kerékkötője természetesen a Stanleyville-ben székelő Gizenga (ha ugyan még életben van), aki a saját Orienttartományát még mindig szeretné a szovjet kezére átjátszani. Kiwu-tartomány —, amely mostanáig szintén a Gizenga, illetve korábban a Lumumba-féle csm porthoz tartozott —, már átállt a federális Kongóhoz- lleo, Kongó jelenlegi miniszterelnöke és Kasavubu, az ezidőszerint az UNO-ban is elismert kongói kor mány feje, máris kijelentették, hogy mandátumukat ideiglenesnek tekintik s hogy az új Kongó szövetséges köztársaság helyett 6 vagy 7 ország államszövetségeként fog fennállni. Elméletileg feltétlenül helyes megoldás az, hogy eqy világháborúval fenyegető polgárháború helyett államszövetség alakuljon a Kongóban. Gyakorlatilag valószínűleg úgv lesz, hogy Kongóban helyi kormányok helyett anarchia fog uralkodni, s ez csak úgy kerülhető el, ha ott az UNO csapatok továbbra, talán igen hosszú időre bennmaradnak. Ez pedig nem más, mint a rend fenntartása egy idegen katonai erő segítségével —, más szavakkal gyarmati kormányzás. Megkérdezhetik tehát sajátmagukax. a forrófejű kongói nacionalisták r minek kellett a békát lenyelni? NAGY ÁRUHÁZAKAT GYÚJTANAK FEL KUBÁBAN Havanában a bolond Fidel Castro ellenségei két államosí tott 10 centes (Woolworth) áruházát gyújtottak fel, másik két üzletbe pedig bombákat dobtak. Ez a legnagyobb Castro-elienes szabotázs akció volt újév óta A tűz este 7 órakor tört ki és fesz for-csóvák által támogatva éjfélig tartott. A tűzoltóság jelentése szerint a tűz oka kétségtelenül szabotázs volt. A Castro-rádió Amerikát vádolja a foszforos gyújtogatással, melyet a Central i-ntelligence Agency arannyal fizetett ürömökéi követtek el. A kubai rádió átkokat szór Allan Dullesre. ALLEN DULLES A tüzo'tóság jelentése szerint gyujtóbombák robbantak az államosított Sears áruház, valamint a Precios Fijös üzletei előtt. A tüzeknek három sebesültre van : egv tűzoltó, egy rendőr és egy áruházi alkalmazott. A havanai kommunista Nők Szövetsége, melyet Castro Vilma nevű sógornője vezet, még a tűz éjszakáján mintegy 1000 nőt gyűjtött össze és felvonultak Havana utcáinj Tiltakoztak Amerika Santiago-i támadása ellen. • A KOMMUNISTÁK LUMUMBA TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJAKAT ALAPÍTANAK Varsóból jelentik, hogy Lengyelország több mint 40.000 dollár összeggel járult hozzá a Lumumba tanulmányi ösztöndíjak alapjához. A magyar iskolák ban is mindenütt gyűjtenek, minden falusi iskola játék-csomagokat küld Lumumba árváinak. • ÖNGYILKOS UGRÁS A PÁRIZSI EIFFEL TORONYBÓL Egy 23 éves francia leány, Miss Josette Gouteredonde, írásbeli üzenetet hagyott munkaadójánál, hogy "ma éjjel nem fog dolgozni". Azután felmászott az Eiffel torony második emeletére és 3?5 láb magasságból a mélységbe vetette magát. A leány teste azonban 180 láb zuhanás után megakadt az első emeleten, hol turisták és látogatók nagy tömegben ebédeltek. • A FRANCIA NYELV TERJESZTÉSE KANADÁBAN Quebec tartományban Kulturális Minisztériumot állítanak fel, melynek feladata a francia nyelv terjesztése lesz. Párizsból jelentik, hogy a francia közvélemény nagy örömmel fogadta a hírt'. A De Gaulle kormánv különös súlyt helyez a külföldön élő francia telepek gondozására. • ALGÉRIA BÉKÉT KERES Francia és algériai mozlemek előkészületeket tesznek a formális béketárgyalások megindítására, hogy befejezzék a hat éve tartó algériai háborút. Megbízható források azt jósolják, hogy a tárgyalások már a jövő héten megkezdődnek. A szembenálló felek máris megegyeztek egy fegyverszüneti tervben, mely első lépése lenne a béketárgyalásoknak. • EISENHOWER VOLT ELNÖK MEXIKÓBAN PIHEN A mexikói La Pazból jelentik, hoqy Eisenhower volt elnök odaérkezett és pihenő napjait horgászattal tölti. Ez történt még