Kanadai Magyarság, 1961. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)
1961-01-14 / 2. szám
Még jóni kell, még jöni fog, ágy jobb kor, mely után Buzgó imádság eped ej Százezrek ajakán. Vörösmarty KANADAI Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. XI. évfolyam, 2. szám, (fatadáut PRICE 10 CENTS 'A ml utunk, « mugyirtág utyi, ma la változatlan: hívan az aaar éva> múltúnkhoz, namzati tradiciánkhaa, a keresztény világnézetnek, a kriiztuii igazságoknak vagyunk követAi, hirdeti!" i A fenti Idáiat Kanaaal F. Léstié la punk eisi számában magja lant ba köszönti tikkábil vali.) ARA: 10 CENT KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1961 január 14, szombat Edited and Published at 996 Dovercourt Road,Toronto PHONE: LE. 6-0333 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6-0333 MIT HOZ A HOLNAP ? UTSMUÖ6 ZAVARÓÉ Z VUdMMSMN Azért mondjuk, hogy látszólagosak csupán a zavarok, mert az ellentmondó és részben riasztó hírek mögött a tapasztalt újságolvasó érzi, hogy a feszültségek csak mesterségesek, s a nemzetközi politika e pillanatban nem a háború felé, hanem kényszerű egyensúly felé halad. Ennek pedig az az oka, hogy Hruscsov pozíciója odahaza meggyengült, Kennedy pedig még nem képes, de nem is akar olyan nemzetközi politikai útra lépni, melyről letérni később nem lehet. Erre a helyzetre a legjellemzőbb az a hír, hogy az USA megszakította a diplomáciái kapcsolatot .Kubával. A végső törést Castronak az a legújabb követelése hozta meg, hogy a kubai amerikai követség személyzetének taglétszámát csökkentsék tizenegy főre- Ez a szemtelenség, amely — mint a szakítást kimondó külügyminiszteri nyilatkozat mondotta -— csupán az utolsó volt az indokolatlan, minősíthetetlen piszkolódások, szemtelenségek és kihívások szüntelen sorozatában. Mind ez kifejezetten azzal a céllal történt Kuba részéről, hogy Washingtont a diplomáciai viszony megszakítására bírja, vagy ha nem, úgy megalázkodást provokáljon az Egyesült Államok részéről. Az Eisenhower-adminisztráció elhatározta, hogy a teljesen erőtlen, de nagyhangú Castroék gyerekes piszkálódását nem tűri tovább. A követet visszavonták, s a kormány felhívta a Kubában tartózkodó amerikaiakat, hogy az országot hagyják el. Ellentétben azokkal, akik azt hiszik, hogy az Eisenhower-kormány nehéz helyzetbe hozta Kennedyt azzal, hogy mindössze két héttel uralomralépése előtt ilyen eléggé fontos fait accompli elé állítja —, mi azokhoz csatlakozunk, akik szerint a Kubával, illetve Castroval való formális szakítás pontosan a legjobb időben következett be-Kennedynek most már nem kell a Castro-féle pojáca-kormány[nyal törődnie. Kuba, mint kultúrország, illetve a Castro-féle •rezsim, mint egyenrangú korjmány az USA számára most már nem létezik. Az Egyesült Állaim oknak Kubával való kapcsolata két tételre korlátozódik: az egyik a Guantanamoi amerikai haditengerészeti támaszpont, amely a diplomáciai szakítás ellenére meg mai rád, s ezzel biztosítja azt, hogy Kuba ne válhas- Jsék amerikael lenes támaszponttá I—, a másik pedig az amerikai -élelmiszerszállítás, amely válto- Izatlanul folyik az USA-ból Kuba felé. Sem a kereskedelmi blokád, sem a diplomáciai szakítás nem tiltja meg ugyanis az amerikai kereskedőknek, hogy élelmiszert szállítsanak Kuba szegény lakosságának. Még'•nem olya n régen egy ilyen diplomáciai szakítás azonnal háborút jelentett volna. A húszadik század második felében azonban hozzászoktunk ahhoz, hogy két állam kormánya lehet egymással ellenséges, a két nép pedig ugyanakkor lehet semleges, sőt igen barátságos egymással. Kubával például a mai napig már hat latina-merikai ország szakította meg a diplomáciai összeköttetést, anélkül, hogy ez az országok népe közötti latinamerikai testvéri viszonyt zavarná. A vörös szatellita bábkormányok nagyrésze nincs diplomáciai!ag elismerve a nyugati országokban, de azért a népek közötti összeköttetés sok esetben sokkal sűrűbb, mint sok egytáborba tartozó nemzet között. Ennek megfelelőleg a Washington részéről bejelentett diplomáciai szakítás nemcsak, hogy nem jelent háborút, hanem egyenesen megnyitja a lehetőséget arra, hogy a Castro-ellenes kubai hajzafiak nyugodtan szervezkedjenek Amerikában a szakállas diktátor ellen. Jellemző módon a szovjet —, amely üres ígéreteivel a tulajdonképpeni oka volt annak, hogy Castro fejébe szálljon a diktatúra kétes dicsősége — semmiféle kommentárt nem fűzött a diplomáciai szakításhoz, éspedig azért, mert hiszen a moszkvai cézároknak eszük ágában sincs Castro megsegítése, sőt még az sem, hogy akár egy deka nyersanyagot, vagy egyetlen dollár értékű ipari terméket szállítsanak a fizetésképtelen Kubának hitelre. Pontosan ennek az ellenkezője történt: a szovjet pontosan az amerikai diplomáciai szakítás időpontját használta fel arra, hogy bejelentse, hogy a Kennedy-kormánnyal újra közvetlen kapcsolatot szeretne felvenni, s a megszakadt korábbi közvetlen tárgyalásokat folytatni kívánná. Hogy lesznek-e Kennedy és Hruscsov között közvetlen tárgyalások a közeljövőben, arra ma még nem lehet választ adni. A valószínű az, hogy nem. Hogy azonban a Kreml pontosan a Kubával való szakítást használta fel arra, hogy megpróbáljon 'békejobbot" nyújtani a Fehér Ház felé, azt mutatja, hogy Castrot a vörösök is teljesen elejtették- Ezen a ponton tehát a problémák lecsendesedése várható.. ÚJÉVI BEKÖSZÖNTŐ ELMONDOTTA VITÉZ KOVÁCS GYULA ALTÁBORNAGY A MAGYAR FELSZABADÍTÓ BIZOTTSÁG ÜGYVEZETŐ ALELNÖKE CLEVELANDBAN, 1961 JANUÁR HÓ 1-ÉN RÓZSA LÁSZLÓ WADC MAGYAR RÁDIÓ ÓRÁJÁN i A HELYZET LAOSBAN ? Ugyancsak túlzottnak és propagandisztikus jellegűnek mutatkoznak a Laosból érkező hírek is. Laos, amely agy részt Vöröskína és a vörös Észak-Vietmam között, másrészt a nyugati oldalon álló Thaiföld és a semleges Kambodzsa és Dél-Vietnam között van beékelve, már 1954 óta a megújuló, de mindig visszavert kommunista támadások színhelye. A iaosi hadsereg amerikai vezetés alatt áll, illetve amerikai pénzből él. A kormány jelenlegi feje, Boum Oum herceg, aki a nyugatbarát politikát képviseli, csak nemrégen ragadta magához a hatalmat a vörösökkel kacérkodó, semleges Phouma hercegtől- Az ország északi, dzsungellel borított felében harcok folynak a kommunisták és az an ti kommunisták között, amelybe úgylátszik most újra beavatkoztak a Vöröskinából beszállított gerilla csapatok, amelyeknek a 'szállítása szovjet repülőgépeken történik. Boun herceg szerint a támadást hét vöröskínai hadosztály vezeti Laos ellen, de a helyszínről érkezett angol és francia jeje'entések szerint a hír erősen túlzott —, a felkelő kommunisták csak anyagi támogatást kapnak Kínából, egyebet nem. Egyes stratégiailag fontos városok, elsősorban Szienkuang, amely a Laos közepén találkozó országutak csomópontja, óránként változtatja gazdáját, de úgy látszik, hogy a harc nem szervezett kommunista egységek es nyugatbarát Iaosi katonaság között folyik, hanem csak helyi frakciók között. A hasonló körülmények között 1954-ben felállított nemzetközi leszerelési ellenőrző bizottság, amely 1958 óta nem műköq*r, valószínűleg sürgősen újra felállításra kerül; ezt az újjászervezést nemcsak az USA, hanem a szovjet is kívánja, éspedig azért, mert minden közvetlen kommunista támadás Laos ellen ■maga után vonná a Délázsiai Védelmi Egyezményben (SEATO) egyesült országok beavatkozását, más szavakkal a világháborút. Ezt pedig Laos kedvéért nem kockáztatja meg a szovjet, különösen nem azért, hogy egyetlen igazi konkurensének, Vöröskínának a hatalmát fokozza. Ezért a Iaosi kérdésben is megbékélésre számíthatunk. Csökkenőben van a zavar ; Kongóban is Annak ellenére, hogy ebben az országban ma már összesen 1 hat, részben törvényes, részben ! törvénytelen kormány van uralmon, a helyzet kezd normalizálódni. Hammarskjöld UNO főtitkár ezidőszerint Kongóban tartozKO!dik, ahol Kasavubuval folytat ■ tárgyalásokat. Az eredmény máris előrelátható: a nagyhatalmak beavatkozására nem fog sor kerülni. Ez pedig nagy szó, mert igazi probléma csak ott van, ahol a szovjet sötét játékait űzheti. Ehelyett tovább fognak folvnl a lokális összecsapások mindaddig, amig a sötét vezetők közül egyik vagv a másik végleg magéhoz nem ragadja az uralmat. Bárki is legyen a győztes az ottani mérkőzés során, annyi már biztosítva van, hogy a végleges ‘kormányfő nem lehet 'kommunista-barát, tehát nem lesz sem szovjet-afn'ka, sem világháború Kongó miatt. Milyen politikát folytat Kanada Kubával szemben ? Ez a kérdés foglalkoztat^ a kanadai napisajtót, s a politikai! lag érdekelt polgárok beszélgetéjseit is- Mi, magunk azt a nézetet i osztjuk, hogy miután Kanada és az USA gazdaságilag (éppúgy, mint külpolitikailag és katonailag) azonos egységet alkot, ezért • Kanadának nem szabad rövidlej járatú anyagi előnyökért eltérnie az USA által alkalmazott blokád< tói Kuba elleni. I Akik ezzel ellentétes álláspontot vallanak, azzal-érvelnek, hogy j Kanada független, Kubával ninjcsen haragban, s hogy a nemzeti függetlenség feladása volna az, ha az USA parancsára Kanada \ megfosztaná magát egy véletlen folytán adódé gazdasági előnytől. — A gyakorlati érv valahol a középen van. A kubai piac Kanada számára nem túl jelentékeny, s az USA elleni soviniszta kanadai hepciáskodás valójában csak üres frázis, amelyet egyik oldalon sem vesz senki sem komolyan. Az az érzésünk, hogy a Kanada részéről Kubának történő ipari szállítások valójában Amerikával való hallgatólagos megegyezésen alapulnak-Minek az amúgyis szegény kubai lakosságot feleslegesen nyomorba kényszeríteni az ipari szállítások teljes megszüntetésével, amikor Castro uralma amúgyis csak ideiglenes (kitéve, ha letér a mostani gyerkes fanatizmus útjáról)? Arra az időre, amig Kuba visszatér arra a helyre, ahova gazdaságilag, földrajzilag és egyébként is való, a kanadai szállítások jótékony segítséget nyújtanak. A belgiumi krízis a kongói események logikus folytatása A kongói gyarmat elvesztése, illetve az onnan jövő óriási kincsek elapadása miatt a belga kormány nagyarányú takarékossági program végrehajtását határozta el. A program egyik pontja népjóléti segélyek és nyugdíjak csökkentése volt, de ezt a belgiumi szocialista pártok és a polgári pártok egyaránt kifogásolják. Ez a magatartás annál természetesebb, mert hiszen a környező országokban — Franciaországban, Nyugat-Németországban, Hollandiában — olyan mérvű gazdasági fellendülés van folyamatban, amiről soha nem is álmodtak Európában. Az egyébként békés belgák az erőszak eszközéhez nyúltak. ' Két hét óta egymást követik a i sztrájkok és a kormány elleni tüntetések. A kormány most szükségmegoldást jelentett be. Eyskens miniszterelnök meg fogja szavaztatni a parlamentben a takarékossági rendszabályokat, s ezután nyomban kérni fogja a parlament feloszlatását. Az új választások során fog kiderülni, hogy a lakosság többsége milyen utat akar követni. FEGYVEREKET GYÁRTANAK NYUGAT-BERLINBEN Keleí-Németars'tig hivatalos kommunista lapja azt állítja hogy a nyugat-berlini gyárakban fegyvereket 'készítenek a NAtO részére. Ezt ellentétesnek tartják a Berlin megszállására kötött négyhatalmi szerződéssel. Kedves Magyar Testvéreim! Ennek az új esztendőnek az első napján nem arra kell gondolni, hogy vájjon mit hoz nekünk az 1961-es év, hanem azt kell kutatni, hogy mit kell nekünk adni a legszentebb cél, a magyar jövendő szolgálatában. És mert a magyar jövő útján nem lehet vágyálmokat kergetni, az új év első napján nekünk is rá kell állam a valóság rideg talajára és ott kell keresni az erőnkkel arányban álló, leghatásosabb fegyvereket s harcmódot. Vissza kell tekintenünk az elmúlt évre, mert az 1961-es esztendő az elmúlt tizenkét hónap folytatása. A magyar jövendő ügyét az alól kell kiásni, ami alá az elmúlt év temette. Nyugat feltartóztató, az ellenfélhez igazodó, tétlen politikája 1960-ban érte el a tizenhárom év óta folyton gyarapodó politikai, gazdasági és katonai vereségek legmélyebb pontját. Többet veszíteni már nem lehet! Kelet — Nyugattal ellentétben — tiszta, határozott célokat követett 1960-ban is. Ezért maradt az ő kezén 1961. kezdetén is mindenütt a világon a 'kezdeményezés. A moszkvai "Kiáltvány" tiszta helyzetet teremtett. Moszkva nem atomháborúval, hanem a "békés együttélés" fegyverével, Nyugat eszmei, erkölcsi, politikai, társadalmi, gazdasági és katonai szétzüllesztése útján viszi győzelem felé a kommunizmust. Ne altassuk magunkat azzal, hogy a Szovjetunió a Kínával való ellentétei miatt valaha is megáll ezen az utón! Moszkva és Peking nem teszi meg nekünk azt a szívességet/ hogy mi kárörömmel és öl betett kezekkel nézhessük kettőjük élet-halál harcát. Erre is sor kerül egyszer, de csak a mi pusztulásunk után ! A magyar kérdés 1960-ban éppen olyan mostoha kezelésben részesült, mint aVnilyenne! Nyugat a saját maga ügyét is intézte. Rólunk és a többi rabnép sorsáról nem volt soha szó a külügyminiszteri, majd az ezt követő államfői és miniszterelnöki tanácskozásokon. A meghiúsult csúcs-konferencia tárgysorozatán sem szerepeltünk. A NATO évvági tanácskozásain nemcsak rólunk, do az egész keleteurópai kérdésről is megfeledkeztek- Az Egyesült Nemzetek Szövetsége eddig -nem ért ra foglalkozni a magyar kérdéssel. A vázolt sötét háttér ellenére, vagy talán éppen ennek a hatása alatt —, Nyugaton nagy kijózanodás következett be. A külpolitika kezdi érdekelni a tömeget is- Keressük a kivezető utat. Nyugatnak — akár az európai, akár az északamerikai teret nézzük — még ma is szinte felmérhetetlen erkölcsi, szellemi. [gazdasági és katonai ereje van. Nyugat világnézete felsőbbrendű, csak élettel és küzdeni-aka■rással kell megtölteni. Nyugat szinte kimeríthetetlen erőforrásaival győzni lehet minden válság felett, csa merni kell! A nyugati világ még mindig kezébe veheti sorsának Irányítását!. Ehhez azonban egy új szellemre van szükség, amelyik bátorán ki is meri mondani: mi nem átvészelni, hanem győzni akarunk a minden nemeset és jót halálra ítélő világválságban. Az Egyesült Államok új elnökének, Kennedynek, az első csúcs-konferenciáján nem Hruscsovnak, jhanem a szabad népek vezetőinek és a nem szabad népek szabad földön élő hivatott képviselőinek kell jelen lenni, hogy a [világ építő erőit végre egyszer 'már egyesíteni lehessen a világot leromboló erőkkel szemben. .Csak így lehet a "béke" a "megadás" helyett az emberhez méltó életért való felemelő küzdelem. Az elmúlt év fenyegető eseményei már kiérlelték ezt az új szellemet. A szabad népek kezdenek rádöbbeni, hogy a szabadság eszméje oszthatatlan és hogy az ember nem csupán az anyagi javakért él a földön. A mi szabadságunk és igazságunk is ehhez az új szellemhez van kötve. A mi hitünk 1961-ben nem lehet kisebb, mint az elmúlt évben volt. Az előttünk kitáruló új esztendő kezdetén az új korszakot elindítók között látjuk a mi helyünket is és látjuk a nekük jutó feladatot is. Többet kell tennünk és többet kell adnunk, mint eddig. Véges erőinkkel azonban okosabban kell gazdálkodnunk, mint eddig tettük. Sorsdöntő történelmi időszakokban a magyar kérdésben" az egész világon, azonos alapgondolatot képviselve —, egységesen kell fellépni- Ezért az azonos alapgondolatért azonban a részlet csatákat minden földrészen és országban más és más, az ottani adottságoknak és sajátsá-! goknak megfelelő eszközökkel és módon kell megvívni. E két küzdési szint és mód harcának a tervszerűségén és összhangján múlik, hogy az otthon pusztuló népünknek a világon szétszórtan is eredményesen harcoló, hűséges és méltó szolgái tudunk-e, lenni. , I Abban a hitben és meggyőződésben, hogy 1961-ben a magyar emigráció minden rétege egymást és egymás munkáját megbecsülve összefog — kívá-l nők minden magyar testvéremnek boldog, a magyar feltámadást meghozó új esztendőt! VILÁGPOLITIKAI HÍREK ADENAUER KANCELLÁR 85 ÉVES K5& w+*\ KONRAD ADENAUER Három napos nagy ünnepséget rendez Nyugat-Németország abból az alkalomból, hogy dr- Kon rád Adenauer kancellár 85 éves . A hadsereg katonai zenekara nyitotta meg az ünnepségeket, amikor Bonnban a Kancellári hivatalt magában foglaló Schaumburg palota előtt esti térzenét adott, melyen összegyűlt a német főváros egész lakossága. A kancellári hivatalban ezrek és ezrek keresik fel az ősz államférfiút, aki minden vendégével kezet fog. E fogadás az első. napon öt órán keresztül tartott. Az "öreg" kancellár vaskézzel irányítja a nyugatnémet kormányt- Tizenkét év óta ez az egyetlen nyugatnémet háború utáni kormány, mely Adenauer kancellár politikai elvei szerint, működik. — BONN — A nyugatnémet autóipar az. 1960-ik év folyamán két millió autót gyártott, melyből a fele, egymillió, exportra került. Az 1960-as termelés 20%kal múlja felül az 1959 évit. A német autóipar ezzel a teljesítménnyel a világ második legtöbb gépkocsit előállítója lett az Egyesült Államok után. MALAYA UJ KIRÁLYA Malaya fővárosából Kuala Lumpurból jelentik, hogy Tuanku Syed Pu-trát beiktatták a királyi méltóságba. Az'új király 40 éves és 10 gyermek apja. Ö az ország harmadik királya.. • NIGERIA SZAKÍTOTT FRANCIAORSZÁGGAL tagosból jelentik, hogy Nigeria megszakította a diplomáciai összeköttetést Franciaországgal. A francia követnek 48 órás határidőt adtak az ország elhagyására. Nigeria az elmúlt év október havában kapott függetlenséget Britanniától- Első lépés az volt, hogy tiltakozást jelentett be Franciaországnál a Szahara északi részében végzett atomrobantások miatt. A franciák tudvalevőleg már két atombombát robbantották a Szaharában Nigéria függetlensége előtt, a harmadikat pedig most december 27-én. Ghana köztársaság visszahívta diplomáciai képviselőjét már 1960 április 2-án, a második atombomba robbantása után.
