Kanadai Magyarság, 1961. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)
1961-06-24 / 25. szám
Még jöni kell. még jönj fog, Sgy jobb kor, mely után Buzgó imádság epede* Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Poet Office Department, Ottawa. XI. évfolyam, 25. szám, Vol. XI. No. 25. Edited and Published at »96 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE. 6-0333, LE. 6-0906 “ibuttyvUAtte KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ PRICE 10 CENTS Canada's Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA: 10 CENT Toronto, 1961 június 24, szombat i—-as* Szerkesztőség és kiadóhivatalt 996 Dovercourt Road, Toront* TEL.: LE. 6-0333, LE. 6-0906 Mi van a Coyne-iigy mögött ? Donald Fleming A napi sajtó bőven beszámolt arról a harcról, amely Mr. E. Coyne, a kanadai Nemzeti Bank elnöke és Mr- Donald Fleming kanadai pénzügyminiszter között folyik. Hosszú hónapok óta fennálló súlyos pénz-politikai ellentétek miatt a Nemzeti Bank igazgatótanácsa már több mint egy évvel ezelőtt leszavazta Mr. Coynet, aki ezután a sajtón keresztül hozta nyilvánosságra a kormány elleni kritikáját, s egyebek között fokozott takarékosságot követelt, s az egész gazdasági rendszernek lényeges megszükítését kívánta. «.»mirBTtrrW -;wC8Xm Mr. Coyne véleménye szerint Kanada túlságosan erején felül él, az életnívó nincs arányban az ország jövedelmével, s ennek következményeként Kanada fokozott mértékben az Egyesült Államoktól függ. Ennek megfelelőleg olyan intézkedéseket sürgetett, amelyek végeredményben a vállalkozást csökkentik, a munkanélküliséget fokozzák, az ország szándékos elszegényedésére vezetnek, noha másrészről kisebbítik Karvada közadósságát. Már régen nyilt titok volt, hogy sem a kanadai közvélemény, sem a kormány nem ért egyet ezzel a pénzügyi politikával, s hogy vagy sikerül Mr. Coynet jobb belátásra bírni, vagy nem tarthatja meg magas állását. Miután a bank elnöke megmaradt álláspontja mellett, a Tanács és a pénzügyminiszter külön-külön olyan határozatot hoztak, hogy Mr. Coyne-nak le kell mondania. Az ilyen határozatot azonban nem lehet közvetlenül végrehajtani, mert a Nemzeti Bank elnökének állását felmondani nem lehet. Ezért most a pénzügyminiszter az ottawai parlamentben külön törvényjavaslatot nyújtott be Mr. Coyne azonnali hatályú elmozdításáról. A kormán« egyúttal nyilvánosságra hozta új pénzügyi politikáját, amelyet természetesen a Coyne utódjaként kinevezendő új elnök be kell, hogy tartson. Az új pénzügyi politika főbb pontjait közöljük, elsősorban azért, mert ezektől várja a kormány, hogy az erősen érezhető gazdasági lanyhaság megszűnjék, s főleg a munkanélküliségnek vége leoven. A főbb intézkedések a következők : 1. Az üzleti hitelek nyújtásának megkönnyítése. 2- A pénzügyi politika és a bankpolitika összhangbahozása. 3. A feldolgozó ipar felszerelésének értékcsökkenése címén adóleírások engedélyezése, hogy ezzel a másodlagos kisipar terhei enyhüljenek. 4. Exportra dolgozó vállalatoknak nyújtandó adókedvezmények. 5. Lényeges tőkebefektetések a kormány részéről az építkezési magánvállalkozás kiegészítésére. 6. A vállalkozók és a szakszervezetek közötti kérdésekre állandó bizottságok létesítése. 7. Gazdaságilag nehéz helyzetben lévő országrészek számára helyi segítségnyújtás. 8. A munkaerők és a munkalehetőségek alapos összehangolása. 9. Nagyarányú szakirányú kiképzési proorami. 10. A nemzeti munkaerőelhelyező hivatal és a munkanélküli segélyhivatal öszszehangolása-_________ KUBA ÜGYÉBEN bizonyos változások észlelhetők. Mindenekelőtt hoszszadalmas, de aránylag barátságos megbeszélések folynak Castro képviselői és az úgynevezett traktorbizottság között abban az értelemben, hogy a Castro által váltságdíjként kért 500 amerikai traktor és más munkagép milyen módon, mely kubai hazafiak szabadságáért cserébe kerüljön leszállításra. Ma már nyilvánvaló, hogy Castro ezt a félig zsaroló, de félig humánus ajánlatát csak propagandacélból tette meg, s hogy ezt a szovjet nem támogatja. Elsősorban azért, mert a szovjet nem örül annak, hogy Castroék ismét amerikai traktorokkal és más technikai eszközökkel hozzák rendbe csődbekerült gazdaságukat és mezőgazdasági termelésüket. Hruscsovék azt szeretnék, ha Kuba egyesegyedül orosz, nempedig amerikai gépekkel dolgoznék, részben azért, mert ilymódon el lehetne helyezni Castroéknál az összes kimustrált, használhatatlan orosz gyártmányt, részben, mert akkor Kuba technikailag is állandóan függő viszonyban maradna a szovjettel. A traktoroknak állandóan szükségek van pótalkatrészekre és pótanvagokra, s ami az amerikai traktorokra jó, nem használható az orosz traktorokon. Ha tehát Castro 500 amerikai traktorral kezdi újra a saját butasága miatt leromlott gazdasági élet felépítését, akkor technikailag újra és örökre Amerikától fog függeni. El fog következni — elég hamarosan — egy pillanat, amikor a kubai cukorgyárak nem fognak tudni tovább termelni, ha például az USA nem szállít nekik bizonyos alkatrészeket, amelyeket semmiféle szovjet politikai Ígérettel, sőt semmiféle nemamerikai szállítással sem lehetne pótolni. Ebben a pillanatban pedig az a furcsa helyzet állna elő, hogy Castro a szovjetet kezdené zsarolni gépalkatrészekkel, pontosan úgy, mint ahogy most Amerikát zsarolja a kubai hazafiak szabadságával. — De másodsorban azért nem áll a szovjet traktorjkontra emberélet című csereakció mögött, mert a Kubából visszatérő Castroeílenes hazafiak olyan bő adatokkal fognak szolgálni Kuba szovjet-megszáilasárc', melyek nyilvánosságra hozása után a szovjet többé nem állíthatja, hogy Kuba "nemkommunista csatlósország". Ha pedig lelepleződik — éspedig- nem külföldi, angol, vagy orosznyelvű sajtótudósítások útján, hanem tősgyökeres középametikai szabadságharcosok kijelentéseiből —, hopv Castro nem egy latinamerikai nép szabadságáért, hanem a bolsevista uralomnak Nyugaton való erőszakos bevezetéséért küzd —, akkor vége annak a maszlagnak, hogy a szovjet a "szabadságért" és a "diktatúrák ellen" harcol. Castro önmagánbanvéve egy eszelős, öntelt diktátor, aki valószínűleg kisebb-nagyobb mértékben máris a kommunisták foglya. Ellenben a kubai nép (beleértve még a Castrot támogató csőcseléket is) ma még szabad, mert az ottani politikai rendőrség egyelőre még nem kommunista. A szovjet népbiztosok rendszerét az Atlanti óceá non nem olyan könnyű be vezetni Kubában, s ezt Cast ro és véreskezű kormánya is 1 tudja. Ezért valószínű, hogy Castro, vagy méginkább a körülötte álló, vérszomjas, de nem okvetlenül kommu-1 nista alvezérek a Nasser által mutatott útat fogják követni : kijátszani egymással l szemben az USA-t és a szovjetet, hogy azután végeredményben elárulhassák a szovjetet is, amely könynyelmüen beleugrott a játszmába. c; * JA-, r-k „ Kennedyné a Földközi-tengeren töltötte szabadságát Jackie Kennedy tíz napi szabadságot kapott férjétől s a pihenés napjait a napsugaras Földközi tengeren töltötte. Egy tengerparti mulatóban cha-chat táncolt, ebédelt Pál görög királynál, úszott és vizi-sível száguldott a habokon. Amerika első asszonyának ezek voltak az első szabad napjai, amióta férjével a Fehér Házba költözött. Athénben a lakosság óriási népszerűséggel vette körünkét görög gverek, az egyik öt, a másik három éves, gyönyörű két miniatűr babával ajándékozta meg. Kennedyné magához ölelte a gyerekeket: "Nagyon köszönöm. Olyan édesek vagytok!" — mondta nekik. Szépségével és kedvességével meghódította egész Görögországot. Általános felfogás, hogy Jackie Kennedy kiváló diplomáciai munkát végez- Aszszonyi bájával ott is sikert ér el, ahol a hivatásos diplomaták tudománya csődöt mondott. A népszámláló biztos (a sokgyermekes kanadai családapához): Van Önnek valami szenvedélye? Négy halálos baleset a Niagarán Két házaspár zuhant le csónakjával tíz percig tartó elkeseredett élet-halál küzdelem után a Niagara vízesés 162 láb mély örvényébe. A parton több száz ember rémülten nézte, amint a 15 láb hosszú csónakban kétségbeesetten segítségért ordító négy embert a vízesés sodra falevélként sodorta le a szédítő örvénybe. A csónak 300 yardnyira borult fel a vízeséstől. Az áldozatok egyike úszni kezdett, de az ár belesodorta a Kanadai Niagara vizierőmű elágazásába, mely 145 lábra zuhan a turbinákhoz. Molloy, a Niagara Falls-i városi rendőrség őrmestere azt mondja: "Az egyik nő térdelve imádkozotta lezuha nás pillanatában. Mindenk le volt sújtva- De nem segíthetett senki". Az áldozatok a következők : George Stewart és felesége Ridgeway-ból és vendégeik Stanley Tessman és felesége Buffaloból. Három holttestet még nem találtak meg. A tragikus utazás a "Pink Lady" nevű csónakon a Navy Izlandtól indult el. A két család nyugodt vizen haladt két mérföldnyire a vízeséstől. A csónakot még látták később is a Hydro kapunál, mely mélyen belenyulik a vízbe. Ott a csónakot elkapta a víz sodra, valósággal repült előre és nem tudott már többé visszafordulni. A motor felmondta a szolgálatot s a csónak hozzáütődött egy sziklához._____ A két család régi barátságban volt eavmással és közös nyaralójuk volt Oakhill Forestben. A csónakot megtalálták a szerencsétlenség után : egy életmentő öv, egy pár női sárcipő és három ülőpárna volt még benne. Később még egy kékfehér vízhűtőt, egy evezőt és egy háromgallonos benzintartályt találtak meg. A csónak a Stewartéká volt és 35 lóerős külső motorral volt felszerelve. Mielőtt a vízre szálltak volna, együtt ebédeltek a parton egy barátjukkal, Steve Brodie-vel. A piknik utár» még el akarták szállítani Brodie csónakját Chippawi be, de Brodie nem vet igénybe ezt a szolgálatot. A genfi szalmacséplés Időközben arról is hírek érkeztek, hogy a szovjetben, újabb robbantásokat észleít tek, s ennek a következmé-» nye valószínűleg az !esz> hogy az USA is újra. megkezdi oz atomkísérleteket. Mert, mint Kennedy elnök egyik, szószólója Genfben kijelentette: "Amerika biztonsá-át és fennmaradását nem lehet a szovjet tisztességére bízni". A lelegram, Kanada közönségének "családi lapja", meghívta Ontario nemzetiségi lapjainak szerkesztőit, hogy szorosabb kapcsolatot építsen ki az angol és a nemzetiségi sajtó -között. A 40 nemzetiségi szerkesztő azután megtekintette a Channel 9 televizió állomást, ahol éppen a legközelebbi "Around the World" félórás műsort filmezték. A Telegram foglalkozik legtöbbet az újkanadások problémáival, ez alkalommal is 17 -különböző nyelvű sajtó képviselőit gyűjtötte össze. Képünk a nemzetiségi szerkesztőket mutatja be John Basset elnök, Richardson szerkesztő és ^Aacfarlane alelnök társaságában. (Ülősor balról jobbra.) Lapunkat főszerkesztőnk, Kenesei F. László és Szabolcsi-Szmolár Pál dr. képviselték. A genfi leszerelési konfe rencia ezidőszerint 318-i ülését tartja abban a valója ban nem is elsőrendű rész létkérdésben, hogy mikén lehet katonai célú atomrofc bantási kísérletek megtarts sát nemzetközileg megtilts ni. Az egész konferencia az zal kezdődött, hogy 195f őszén a világ legnevezete sebb szakértői, beleértv« úgy szabadországbeli, min kommunita szakértőket, né hány óra alatt megegyez tek abban, hogy a technikc mai állása mellett gyakorta tilag igenis lehetséges ellenőrizni, hogy történnek-e valamelyik idegen országbar atomkísérletek vagy sémi Ha az lehetséges — érveltek a 'politikusok — akkor már csak meg kell egyezni abban, hogy az atom-robbantásokat betiltsuk, s majd a szakemberek ellenőrizni fogjak, hogy ezt a tilalmat minden ország betartja-e? De a megegyezésre azóta sem kev ser-Miután 1959 decemberében Eisenhower kijelentette, hogy a szovjet nyilván nem hajlandó semmiféle ellenőrző bizottságot megtűrni a saját területén, s hogy azért a megegyezésre remény nincs —, a szovjet látszólag kissé engedett, s Kennedy megválasztása után újra megkezdődtek az abbamaradt tárgyalások Genfben. Azóta kiderült azonban, hogy a szovjet látszólago engedményei csak arra szol gáltak, hogy a most fennél ló átmeneti helyzet állan aósuljon, mert hiszen ma — noha egyesség nincsen — a valóságban nem történne! atomkísérletek. Legutóbb arni'kor az amerikaiak végrt valamilyen konkrét ajánla tot sürgettek a bolsevistái részéről, Csarapkin szovje' delegátus a már régen el avult, s százszor elvetett ötlettel jött, hogv az atomleszerelés ellenőrzését háromtagú bizottság intézze, melyben er-* nyuqati, eov kom munista, s eov "semleges' tag vegyen részt, s közülük mindegyiknek vétójoga legyen a bizottság határozatainak megakadályozására. Az ilyen háromtagú bizottságot a küipolitikai műnyelven a "trojka" csúfnévvel illetik (mint tudjuk, a trojka a háromlcvas orosz szánkó neve) s minden ilyen trojka-megoldás csupán halandzsa. Amint a genfi brit delegátus, Mr. Wright mondotta: "A trojka-megoldás végleg szétfoszlat minden reményt a nuk'eáris fegyverek oetiltására, a leszerelés ellenőrzésére, sőt minden nemzetközi békéé! lenőrző kísérletet 'ehetetlenné tesz". Nyilvánvaló, hogy ha a szovjetnek az ellenőrzés bármely kérdésében vétójoga van, akkor ellenőrzés egyszerűen nem lehetséges, s kár róla beszélni is. HAROLD MACMILLAN Macmillan angol miniszterelnök, a japán kormány meghívására ez év szeptem- I bér 20 és 27. között látoge- I tást tesz Japánban.
