Kanadai Magyarság, 1961. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)
1961-06-17 / 24. szám
tfég jőni kell, még jőni fog 3gy jobb kor, mely után 3uzgó imádság epedet Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Claas Mail Post Office Department, Ottawa. XI. évfolyam, 24. szám, Vol. XI. No. 24. KANADA (fatadiatl ^ LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA PRICE 10 CENTS Canada's Largest and Oldest Weekly in the Kungarian Language ARA: 10 CENT Toronto, 1961 június 17, szombat Edited and Published at Szerkeszti: 096 Dovercourt Road, Toronto PHONE : LE. 6-0333, LE. 6-0906 __________________________________________KENESEI F. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TEL.: LE. 6-0333, LE. 6-0906 UJ UTAKON I A Kennedy és Hruscsov közötti bécsi találkozó kétséget kizárólag az utolsó kísérlet volt arra, hogy a kommunista imperializmust békés utón próbáljuk meg jobb belátásra bírni. A találkozót nem Kennedy, hanem Hruscsov kívánta, s ott a követelő fél mégsem a bolsevizmus volt, hanem a szabad világ, amelynek nevében az amerikai elnök kétséget nem tűrő módon kijelentette, hogy további engedmények nem lesznek, hanem ehelyett pozitív akció indul meg a világ szabadsága érdekében. Az Elnök személyesen állapította most meg, hogy Hruscsovékkal tárgyalni nem lehet, minden erre irányuló kísérlet hiábavaló. Azt is megái lapította, hogy egyességnek akkor sem volna értelme, ha azt meg lehetne kötni, mert a kommunisták számára minden szerződésnek egyedüli célja, hogy az ellenfelet -kösse, míg a vörös imperializmus nem ismeri az adott szó kötelező erejét. A bécsi találkozó eredményeiről, vagy inkább szomorú tapasztalatairól június 6-án sajtókonferencián számolt be az Elnök. Mindenekelőtt megállapította, hogy Becsben semmiféle komolyabb határozatot nem hoztak, sőt tervbe sem vettek, s hogy a szabad világ és a kommunizmus között fennálló szakadék áthidalására sem történhetett kísérlet. Az egyetlen dolog, amiben megegyeztek az, hogy ő és Hruscsov nem szakítják meg egymással az összeköttetést. Ezért — mondotta — valamivel csökkent az a veszély, hogy egyik vagy másik fél helytelenül ítéli meg a nemzetközi helyzetet. Kennedy közölte a sajtóval, -hogy a szovjet továbbra is kitart amellett a követelése mellett, hogy nukleáris fegyverek ellenőrzésénél vétójogot lehessen gyakorolni, hogy tehát a kommunistáknak joga legyen bármikor egyoldalúlag megtiltani a leszerelési bizottságok ellenőrző szerveinek a működését. "Hruscsov szerint, mondotta az Elnök — az ellenőrzés nem egyéb, mint -kémkedés, s ezért a most folyó leszerelési tárgyalások hiábavalóak". Miután a szovjetnek ez az álláspontja —, tette hozzá Kennedy — ezért mindazok a remények, hogy a nukleáris feoyverek további kifejlesztését meg lehet akadályozni, hogv az atom-robbantási kísérleteket abba lehet hagyni, hogy a fegyverkezési versenyt meg lehet szüntetni —, összeomlottak. Ezért nincs más hátra, mint hogv az USA ismét folytassa az atomkísérleteket, amelyeket Hruscsov korábbi Ígéretei alapján három évvel ezeőtt felfüggesztett. Laosz kérdésében kissé több optimizmussal beszélt az Elnök. Kijelentette, hogy ő és Hruscsov megegyeznek abban, hogy legalább a fegyverszünetet hathatósan végre kell hajtani ebben az orországban. (Lapunk más helyén számolunk be arról, hogy ez a valóságban hogyan-történt meg.) Berlin ügyében mindössze arra szoa Szovjet ragaszkodik a Kelet-Németországgal kötendő különbékéhez, s hogy ezzel szemben a nyugati hatalmak bármi áron fenntartják a Nyugat-Berlin szabadságára irányuló garanciájukat, akár háború árán -is. Azt is megemlítette az Elnök, hogy úgy a berlini ügyben, mint a többi európai ügyben teljes megegyezésre jutott De Gaulle-lal, Macmillan-mal és Adenauer-rel. Kennedy egyetlen szóval sem említette egyéni impresszióját Hruscsovról. Annál nagyobb lelkesedéssel beszélt De Gaulle-ról, akit rendkívüli, bámulatos egyéniségnek festett le, aki — mint mondotta — megtestesíti az új Franciaország nagyságát és erejét, „s reményt ad az egész világnak arra, hogy Európ-a nemcsak ellenáll a kommunizmusnak, hanem eqv felszabadító mozgalom fészke lesz az egész világ számára. Az Elnök egész beszédét egyébként komolyság és bizonyos szomorúság jellemezte. Egyetlen mosolyt, egyetlen humoros megjegyzést sem tartalmazott, s nem volt benne egyetlen vonása sem annak a fiatalos optimizmusnak, amely egyébként reá annyira jellemző. Ezzel szemben a moszkvai Pravda hoszszabb magyarázatot közölt a bécsi találkozóról, mintegy bocsánatot kérve az olvasóktól, hogy nem tud jobbat írni, s azt mondja, hogy mindenkinek meg kell érteni, hogy két nap alatt ilyen nagy és bonyolult kérdésekben megegyezésre jutni nem lehet'. Ennek ellenére — írja a vörös -lap — remélhető, hogy az emberiség reményei nem fognak csalódást szenvedni, s hogy a béke ügye győzni fog. Azt keli mondanunk, hogy végre eljutottunk a kezdet kezdetéhez. Többé nem a vörösök fenyegetőznek, mialatt a Nyugat barátságos, csaknem bárgyú optimizmussal rejtegeti zavarát, ahogy ez az utolsó évtizedben állandóan történt. Most végre a Nyugat diktál. Most végre Amerika mondja meg, mire hajlandó, s mire nem. S most végre a kommunisták azok, akik oktalan reményekre hivatkoznak- Az erő hangja most végre az amerikai partról szól. De ez csak a kezdet, amelyet követni fog a pozitív program. Hogy ez mennyire így van, azt mutatja Kennedy további bejelentése a sikertelen bécsi találkozóról szóló beszámolója során. "Nem elég — mondotta —, hogy a kommunista előretörés ellen beszéljünk, ha ugyanakkor nem vállaljuk az ezzel kapcsolatos feladatokat, nftég ha bármilyen terhesek is azok". Hogy ez alatt mit értett az Elnök, arra magyarázatot adott Dean Rusk külügyminiszter bejelentése a szenátusban, amely szerint a kormány a hadügyi költségvetésnek 5 billió dollárral való felemelését kéri, s amely szerint az USA a világ minden országában mindenfajta kölcsönt, anyagi és technikai segítséget meg fog adni, -mindenkor olcsóbban és előnyösebb feltételek mellett, mint a Szovjetunió. A harc tehát — végre valabéra — ezen a téren is megindult. A bécsi találkozó nem volt felesleges, mert az utolsó ilyesfajta összejövetel volt. Most, már csak a fegyverek beszélnek —, éspedig egyelőre a gazdasági és propagandaháború fegyverei. Valamennyien reméljük, hogy atomfegyverekre soha nem kerül a sor :—, de ha igen : ebben a harcban még ez -is megéri. S ennek a felismerése az, amely a békét fenn tudja tartani —, s eovúttaf a bolsevizmust vissza tudja szorítani, s végül meg is tudia semmisítem. EZ A LEGJOBB MÓDSZER AZ USA és a brit delegáció kivonult a genfi tárgyalóte-emből a laoszi feavverszüneti bizottságok összejöveteén, s a tárgyalásokon nem fognak részt venni mindad- 1-io amíg a szovjet nem jául hozzá, hogy a-z elrendelt egyverszünet végrehajtását a helyszínen hathatósan ellenőrizzék. A fegyverszüneti bizottság elnöke Georgi Pushkin — ugyanaz, aki Magyaror;zágon szovjet követ volt, amikor a Szabadságharc so-án a szovjet tankhadosztály halomra lövette Budapest házait, s a magyar gyerekek ezreit Ez a Pushkin most álszent arccal azt az álláspontot foglalja el Genfben, hogy a laoszi fegyverszünetet "nem lehet ellenőrizni", s hogy ezért a szovjet vétójogot gyakorol az ellenőrző bizottság működése ellen Laoszban. ' A ■ vétójog gyakorlásának tulajdonképpeni célja világos : a Laoszból érkező ' je- 1 lenbések szerint az ott mü• • • tan tovább harcolnak a fegyverszünet ellenére, két kulcspozicióban lévő várost heves tüzérségi előkészítés után máris elfoglaltak, s tűzzel árasztottak el egyebek között a Laoszban működő — vagy legalábbis a helyszínen tartózkodó — nemzetközi katonai bizottságot is. A Pushkirvféle machináció célja tehát nyilvánvalóan az, hogy befejezett tény elé állítsák a konferenciát Genf ben. Ez az a játék, amelybe a brit és az amerikai delegáció nem megy bele. Az erélyes fellépésnek máris meg van az eredménye. Gromyko szovjet külüavminiszter útban van Genfbe, hogy Püshkinéknak J új utasításokat adjon- Ha az 'utasítások nem lesznek megfelelőek, vagv nem kerülnek végrehajtásra, úgy az USA be fogja váltani a törvényes laoszi kormánynak adott szavát, s meg fognak szólalni az amerikai ágyuk is Laosz-Trujillo gyilkosai utcai harckan estek el A Dominikai Köztársas:g fővárosában Ciúdad TrujiIlóba n katonák és rendőrök között folytatott harc közben agyonlőtték Juan Tomas Diaz nyugalmazott tábornokot, akit Rafael Trujillo elnök meggyilkolásával vádolnak. Társa is halálosan megsebesült, akivel együtt hajtották végre a merényié tét. Az 52 éves Diaz tábornokot szitává lőtték gépfegy-; verrel s az utcán meghalt, j Társa, Antonio de la Maza; löviddel utána meghalt egy katonai kórházban- A két orgyilkos menedéket talált a lakosoknál, házról-házra bujdostak s min ten»» 100 fegyveres férfi védelmezte őket rejtekükben. A harcban résztvett tisztek az állítják, hogy De la 1 Maza elkerülte volna az üldözők golyóit, ha nem visz segítséget társa rejtekhelyére. A két orgyilkos 'kiugrott gépkocsijából és lövöldözni ; Kezdett az őket körülvevő Diztonsági ügynökök cropcrtiára HRUSCSOV SZERETNÉ KENNEDYT MOSZKVÁBA HÍVNI Egy amerikai női televízió riporterhez így szólt Hrus-j csov a bécsi utcán : "Miért nem jön Moszkvába s miért nem hozza maaaval az Unok fiatal elnökét?" Mikor a riporter megkérdezte Hruscsovtól, hogy tetszik-e nek Kennedy, Liven választ kapott: "Az egyik a magasakat, a másik az alacsonyakat szereti. Némelyik a kövéret, másik a soványát helyezi előtérbe-, Ez gusztus dolga". Bécsi sajtóhírek szerint Hruscsov kötetlen formában, n<»m m\/afa.l«een ,w.a«iU?..í-Pearson véleménye a kubai megoldásról Stevenson dél-amerikai küldetése Adlai Stevensont hatalmas tömeg hangos örömnyilvánításokkal fogadta Venezuelában, amidőn a caracasi repülőtérre érkezett. Itt kezdte meg John F. Kennedy elnök megbízásából délamerikai felvilágosító körútját- Stevenson az elnök személyes megbízottja, aki tárgyalásaiban átöleli a nyugati félteke minden problémáját, beleértve a gazdasági és szociális fejlesztést is. A caracasi repülőtéren rögtönzött sajtó konferencián kijelentette Stevenson, hogy jó jelnek tekinti azt a kezdeti lelkesedést, melyet a dél-amerikai vezető államférfiak részéről tapasztalt Latin-Amerika gazdasági és szociális jövője iránt. "Minden vitás kérdést megvitatunk az államok vezetőivel, beleértve természetesen Kubát is" — mondta Stevenson az összegyűlt újságíróknak. Tíz dél-amerikai államot látogat meg. Az Egyesült Államok kész együttműködni Venezuelával, hogy megvédje polgárainak biztonsagát. Megakadályozza külső erők beavatkozását a Dominikai Köztársaság. ügyeibe és támogatja az Amerikai Államok Szervezetének az egész kontinensre kiterjedő áldásos működését1. A Stevenson nagykövet által képviselt tiszta demokratikus politikai elvek, valamint személyes megnvőző ereje minden bizonnyal megteremti a szükséges délamerikai összhangot. Ez a kubai kérdés megoldásának is alapfeltétele. A dominikai vörös próbálkozások pedig nem tűrnek egy percnyi halasztást sem. A VADHÁZASOKNAK / I Dél-Korea katonai kormánya elbocsátott a kormány hivatalokból 1.385 tisztviselőt, akik vadházasságban éltek. Akí ilyen erkölrstelenü. él, nem teljesíthet közszolgálatot. Az elbocsátott tisztviselők között megtalálhatók a legmagasabb kormányhivatalok, a hadsereg és a rendőrség képviselői. A hivatalos indokolás sze- I int erre az intézkedésre azért volt szükség, mert ez az erkölcstelen élet fejlesztette ki a korrupciót. LOUIS DE WOHL NÉMET CSILLAGJÓS HALÁLA övajcban meghalt egy férfiú, aki a második világháborúban titkos katonai missziót töltött be. Louis de Wohlnak az volt a feladata az angol hadse regben, hogy elolvassa a csillagok üzenetét s megjósolja, mit fog tenni Hitler Adolf, aki minden fontosabb elhatározása előtt meghallgatta a csillagászok véleményét. Louis de Wohl most 58 éves korában Lucernben halt meg s azt állítják róla, hogy sok értékes tanácsot adott a ha d vezetőségnek. De Wohl a második világháború kezdetén menekült Németországból Angliába. • AZ OLASZ MINISZTERELNÖK UJ SZÉKHELYE Rómából jelentik, hogy az olasz miniszterelnök új székhelyéül a Piazza Colonnán fekvő Palazzo Chigi palotát jelölték ki. A pompás palota a tizenhatodik században épült. A Barnum and Bailey világhírű cirkusz előadásának szünetjében beszélget ez a bámuló-szemű fiatal Frankie Saluto cirkuszi bohóccal- A porondon most szünetel a "Greatest Show on Earth" előadása, a cirkusz ezer kis bámulója frissítőket fogyaszt. Nagy élmény a hires cirkuszi bohóc tréfáit hallgatni. Festett arcától nem ijed meg kis bámulója. A LÉLEKBÚVÁROK NEMZETKÖZI KONGRESSZUSA az egész világ nagyjainak részvétele mellett folyik. A tudományos világ vezető pszihiáterjei vannak együtt Montrealban, s a kongreszszusról szóló beszámolók minden újságban, minden nyelven érdekfeszítő olvasmánnyal szolgálnak. A legújabb kutatások alapján új fényben jelenik meg csaknem minden lelki tevékenység. A kongresszus egyik sztárja a hires magyar Nobeldíjas Szentgyörgyi profeszszor, aki felszólalása során azt fejtegette, hogy az elmaradt, vagy félig elmebeteg gyermekek nevelésére szánt összeg egy részét helyes volna inkább a fiatal zsenik i istápolására fordítani, akik' ; nek a működéséből a világ- 1 nak sokkal több haszna lenne. FÖLDRENGÉS T1BETBEN A Tass szovjet hírügynökség jelenti, hogy Tibetben ■súlyos földrengést észleltek. A földrengés központja Ke let-Tibet hegységeiben Alung-Gangri vidékén voh. MOZGALMAS HAJÓZÁSI IDÉNY ELÉ NÉZ VANCOUVER és több nyugati kikötővárosomért Kína mintegy hatvan millió dollár értékű kanadai gabonát, elsősorban búzát vásárolt. Egy svéd hajó a vancouveri kikötőben gabonát rak be kínai rendeltetéssel. Ezenkívül Vancouver visszanyeri régi, háborúeíőtti forgalmát a tá___i\.~L------1 — i----*A KOREAI KORMÁNYHIVA-' I TALOK FELMONDTAK "Ha azt válaszolnák rá, hogv Kanada hivatva volna a közvetítő szerepét betölteni — mondta emelt hangon Pearson — én tiltakozom ellene. Kanada ebben a kérdésben csak mint az Amerikai Államok Szövetségének tagja vehetne részt". "Kanada már sok évvel ezelőtt be akart lépni ebbe a világjelentőségű szövetségbe, de Washingtonban mindig ellenzéssel találkozott", — folytatta Pearson érdekes nyilatkozatát. Lester B. Pearson a bostoni Egyetem avatási ünnepségén vett részt, mely tiszteletbeli diplomával ajándékozta meg. 2.200 növendéket avattak fel s valamenynyiük nevében Pearson mondta az ünnepi beszédet. LESTER PEARSON Lester B. Pearson, a kana dai liberális párt vezére Bos ton-ban járt s ott azt a kijelentést tette, hogy az elgennyesedett kubai problémát az Amerikai Államok Szövetségének kell1 megoldani s az nem egyes országok kormányainak feladata. KÜLÖNBÖZŐ ORSZÁGOKBÓL JELENTIK:
