Kanadai Magyarság, 1961. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)
1961-05-06 / 18. szám
Még jőni kell, még jóni fog, Egy jobb kor, mely a tin Buzgó imádság epeden Százezrek ajakén. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. ( *% XI. évfolyam, 18. szám, Vo!. XI. No. 18. KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA PRICE 10 CENTS Canada's Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA: 10 CENT Toronto, 1961. május 6, szombat JilUU__LJBBSÜffiSMSBSBBäWSEKäB Edited and Published at S k zt' • Szerkesztőség és kiadóhivatal G96 Dovercourt Road, Toronto 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE. 6-0333, LE. 6-0906 KENESEI F. LÁSZLÓ TEL: LE. 6-0333, LE. 6-0906 MEGHIÚSULT A RM KATONAI ftWSMm CHARLES DE GAULLE Április 20-án riasztó hírek láttak napvilágot Franciaország körül. Az algíri francia haderő, amely Maurice Challe tábornok vezénylete alatt állt s körülbelül 400.000 'főt számlál, fellázadt a De Gaul le kormánya ellen, megszállta Algír összes stratégiailag fontos pontját és minden nagyobb városát és átvette a közigazgatási hatalmat is, Challe tábornok napiparancsa szerint a hatalom átvétel célja az volt, hogy algíri lázadókkal való megegyezésre alapított északafrikai francia politikát megváltoztassa, Franciaországot katonai nagyhatalommá tegye, a De Gaulle kormányát erőszakkal lemondásra kényszerítse. A katonai felkelést az algíri francia lakosság támogatta, mert hiszen a kommunisták által támogatott arab nacionalizmustól semmi jót sem várhatnak, De Gaulleban pedig súlyosan csalódtak. A katonai puccs igazi erejét az adta meg, hogy a francia haderő legnagyobb része, elsősorban az ejtőernyős hadosztályok az algíri hadtesthez voltak vezényelve, s' hogy az Idegenlégió teljes mértékben a Challe-féle diktatórikus törekvéseket támogatja. Erre való tekintettel abban a pillanatban, amikor Challe tábornok bejelentette az algíri hatalomátvételt, De Gaulle azonnal mozgósította a franciaországi tartalékos haderőket, Párizs utcáit tankok szállták meg, s az összes franciaországi repülőtéren minden forgalmat nyomban beszüntettek, hogy egy esetleges ejtőernyős leszállást meg lehessen akadályozni. Ugyanakkor a De Gaul!e-hoz hű francia hadite.ngerészet egységei is kifutottak az afrikai vizekre, hogy ott megakadályozzák az algíri hadtest esetleges tengeren való szállítására irányuló kísérleteket De Gaulle hathatós intézkedései sikerre vezettek. Már a Challe-féle bejelentést követő napon érezni lehetett, hogy a kormány erőszakos megbuktatása nem nyerne támogatást az ország közvéleményében, s hogy azért minden hatalomátvétel csak véres és hosszantartó polgárháború alakjában ' jöhetne létre. Az is nyomban kiderült, hogy minden ilyen forrongásból csak a kommunistáknak volna haszna, — hiszen a párizsi kommunista szakszervezetek első dolga az volt, hogy De Gaulle-tól fegyvereket kérjenek arra az esetre, ha az algiri lázadó hadtest megtámadná íz anyaországot. Ezt a kérelmet De Gaulle azonnal elutasította, de maga az a tény, hogy a párizsi polgári lakosság egy része fegyverekét kért a francia katonaság ellen megmutatta, hogy a Challe-féle diktatúrát Franciaország nem kívánja. Az algiri hadtest nem kapott támogatást külföldről sem Kennedy, USA elnök halogatás nélkül egyértelmüleg De Gaulle mellé állt, kijelentette, hogy minden katonai segítséget megad, ha kell. Ugyanekkor a Nyugat-Né rrietországban állomásozó, kisszámú, de jólfelszerelt francia hadosztály is hűségnyilatkozatot tett De Gaulle felé, s a hadosztály nyomban útnak is indult, hogy Párizst, ha kell, fegyverrel védje meg. Ilyen körülmények között a Challe-féle katonai puccs meghiúsult, még mielőtt összeütközésre került volna a sor. Április 26-án Maurice Challe tábornok belátva, hogy kísérlete nem sikerült, bejelentette, hogy a francia kormány rendelkezése re adja magát, s Párizsba repült A katonai ügyészség nyomban letartóztatta, lázadás miatt vádat emelt ellene és bűntársai ellen, s egyúttal politikai segítőtársai, Raoul Sálán, Edmcnd Jouhaud és André Zeller voit tábornokok ellen is elfogatóparancsot adott ki. Ezzel a puccskísérlet véget ért. De Gaulle tekintélye jelentékenyen megnőtt, a polgárháború veszélye elmúlt, az algíri kérdés békés rendezésére pedig több a remény, mint azelőtt. A francia kormány nyilvánvalóan súlyos büntetést fog mé.mi a lázadókra, de az is bizonyos, hogy tanulni fog az eseményekből. Mert a lázadók algiri politikai céljai nagyonis indokoltak voltak. Algír közel százötven éve került francia uralom alá, s közel száz éve szerves alkatrésze Franciaországnak —, legalább annyira, mint amennyire Quebec alkatrésze Kanadának. Algír arab kézre való adása — különösen, amikor ez az arab klikk a kommunisták kifejezett támogatását élvezi, sőt Észak- Afrikát kommunista csatlósállammá kívánja változtatni — legalább olyan súlyos veszé'y volna, mint például Franciaország katonai diktatúrává való alakítása. Korunknak az a tendenciája, hogy a "színes" népeknek adandó minden önállóság elvileg helyes, a "fehér", lakosság pedig mindenütt "gyarmatosító és elnyomó" — nemcsak hazug, hanem a legnagyobb mértékben igazságtalan is. Az Észak-Afrikában élő franciák (csakúgy, mint a délafrikai burok és angolok, vagy a Kongóban élő belgák) hosszú generációk óta élnek azon a földön, s eltekintve attól, hogy kultúrát és civilizációt vezettek be a régen teljesen barbár, belháborúktól szenvedő területeken —, ők mindig ott éltek, ctt születtek, nekik az a hazájuk, s őket onnan kiüldözni semmiféle nacionalizmus semmiféle visszájára fordított fajvédelem nevében nem lehet. Ha a "le a kolonializmussal" című jelszót ilyen szélsőséges módon alkalmazzuk, akkor az amerikai indiánok kiüldözhetnék az egész amerikai fehér lakosságot (beleértve egész Dél-Amerika lakosságát is) —, sőt, ha tetszik, a franciákat is ki kellene üldözni Franciaországból és a spanyolokat Spanyolországból, mert ezek az országok is kétezer évvel ezelőtt római ovarmatokból alakultak, s az őslakosság leigázása útján kerültek annakidején uralomra-SZOVJET SZÁLLÍTMÁNYOK ÁRADNAK KUBÁBA Sok ezer tonna szovjet szállítmány árad Kubába, hogy leküzdjék a sziget fenyegető Ínségét. A hivatalos rádió szerint az utolsó 24 órában három szovjet szállító hajó érkezett a havanai kikötőbe. A hajók nem hadianyagot szállítanak, hanem éfelmet, traktorokat, teherautókat és ipari felszereléseket. Hruscsov békülékeny hangokat penget Kubáról Moszkvai jelentések szerint Hruscsov békülékeny hangokat keres az Egyesült Államokkal a kubai vitában. Eleinte azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy ott készítették elő Kuba fegyveres megszállását. De Kennedy elnökhöz intézett legutóbbi üzenetében már más húrokat penget: "Mi jó összeköttetést akarunk kiépíteni az Egyesült Államokkal- A világnak ez a két leghatalmasabb népe ne kardját villogtassa egymás felé és ne dicsekedjék a másik nép felett elért katonai és gazdasági fölényével". Második üzenetében már arról biztosítja Hruscsov Kennedy elnököt, hogy a Szovjetunió nem"' szándékoz!k semminemű bázist létesíteni Kuba területén. Hruscsov kerül minden szót, ami fenyegetésnek látszik. Úgy állítja be első üzenetét, mint aki nem avatkozott be közvetlenül a kubai viszályba. Edward L. Freers, amerikai ügyvivő megállapítása szerint Hruscsov üzenete megfelel a nemzetközi etikának és kivételesen nem vádolja az Egyesült Államokat-Kuba terhére elkövetett bűncselekményekkel. Nagy súlyt helyezhet Hruscsov a Kennedy elnökkel való békülékeny magatartásra, mert ez az első üzenetváltás, mely a szovjet hivatalos lapjában, az Izvestiában megjelenhetett. Ezzel egyszersmind meghúzták a lélekharangot Castro felett. Még nem sikerült megoldani a laoszi kérdést A laoszi krízis rendszertelenül továbbfolytatódik, eddig nem sikerült azt megfékezni. A figyelem is elterelődött róla, mert időközben sokkal nagyobb krízis keletkezett Kubában. A szovjet visszautasította az angolok javaslatait a fegyverszünet életbeléptetésére és semleges kormány hivatalba helyezésére- Nem találták Moszkvában elfogadhatónak. A harcok tehát továbbfolynak Laoszban. Vörös repülőgépek fegyvereket és élelmiszert dobnak le a Pathet-Lao gerilláknak a laoszi királyi csapatok háta mögött — és megforditva. A legújabb esemény, hogy Anglia újra megpróbálta a szovjetet azonnali fegyverszünetre bírni, másrészről pedig, hogy Laosz új amerikai katonai segélyt kér. Valami mégis történt. Souvanna Phourna herceg, aki korábban laoszi miniszterelnök volt s aki meglátogatta Hruscsovot és tárgyalt Kennedyvel is, most újabb washingtoni utat jelentett be-Castro napjai meg vannak számlálva! A kubai forradalom ügye távolról sincs befejezve, s egyre több a jele annak, hogy a balulvégződött legutóbbi partraszállási kísérlet csak az első fejezete volt egy olyan mozgalomnak, amelv csak e kommunisták kubai hídfőjének szétrombolásával véqződhet. Ma már nyilvánosságra került az a tény, hogy az egész kubai nacionalista hadsereg csak 1300 főből állt, nem volt egységes vezetése, mindössze nyolc kicsiny hajón szálltak partra, a szükséges hadianyagokat szállító hajók el sem indultak, s a Kubában harcoló Castro-elienes partizánokkal fel sem vették az összeköttetést. Az ügy tehát nem volt előkészítve, s az egész támadást csak azért indították ilyen hirtelenül és hebehurgyán, mert Guatemala, ahol a ku bai hazafiak kiképzésüket kapták, nem volt hajlandó lovább is szállást adni a katonai egységeknek. Miután azonban Kennedy elnök félreérthetetlenül kijelentette, hogy Castro kommunistabarát diktatúráját fel fogja számolni Kubában, ezért a világ el lehet készülve arra, hogy a következő csapás jól elő lesz készítve, s akkor fog bekövetkezni, amikor a siker iránt kétség nem lehet. Az új fejezetet a diplomáciai előkészítés vezeti te. Mindenekelőtt Kanada az, amelynek közvéleményét meg kell győzni arról a keserű igazságról, hogy Castro uralma Kubában nem azt jelenti, hogy a "szegények" átvették a hatalmat az "amerikai kapitalisták"-tól, hanem azt, hogy Amerika földAz utolsó felvonás... jén szovjet zászló lobog, hogy tehát közel van az az idő, amikor a kanadai bámész tömegeket davajgitárral kergetik Szibériába, ahol i egy csajka hallevesért halál- j ra dolgozhatják magukat,, amíg gyermekeiket az orosz , nép felsőrendüségéről győzik meg a katonái gyakorlótereken. Mindez elkerülhetetlenül be fog következni, ha Castrot félre nem állítják Ku-, bábán, s az sem baj, ha emiatt kiabálnak azok, akik CadiPacban ülve proletár-' diktatúráról álmodoznak. | Ezt a-felfogást —, ha ta-1 Ián nem is ennyire rossz módon — tükrözi vissza Dietenbaker miniszterelnök beszéde, amelyben a kubai küzdelemmel kapcsolatban ezeket mondta : "A Nyugat és Kelet közötti harc új, aggodalmat keltő fordulatot vett Hruscsov üzenetével, amely kétséget kizárólag leleplezte, milyen messzemenően ragaszkodik a nemzetközi kommunizmus ahhoz, hogy Kubában örökre megmaradjon, hogy ott hídfőt alkosson, amelyből egész Latinamerika meghódítására irányuló célját megvalósíthassa. Kuba a saját nemzeti forradalmának eszméit ejtette el, amikor a nemzetközi küzdelem áldozatául esett- Kuba népének érdekeit alárendelték a külső, kommunista erők érdekeinek. A magánember szabadságát nemzeti önvédelem jelszavára hivatkozva megszüntették, s a kegyetlen, egyoldalú diktatúra vette át az igazságszolgáltatás helyét. A parancsuralom ez a fajtája undort kelt az egész világon". Ehhez a kérdéshez tartozik az, hogy az OAS (amerikai államok szervezete),, amelyet az Egyesült Nemzetek a kubai kérdés megvizsgálásával bízott meg, Kanada nélkül működik. A közvélemény most egyre inkább FIDEL CASTRO sürgeti a kanadai kormányt, hogy mi is csatlakozzunk ehhez a szervezethez, amelynek feladata, hogy a Monroe elvet modern fogalmazásában végrehajtsa, s ez a fogalmazás úgy hangzik: "Amerika területén nem maradhat egyetlen kommunista sem." Elvárjuk a Diefenbaker kormánytól, hogy ennek a célnak az érdekében harcoljon. Gagarin nem láthatta a földet Blagonravov szovjet professzor a firenzei nemzetközi világűr konferencián azt a nyilatkozatot tette, hogy Gagarin légürhajójén nem volt ablak. Csak "optikai ablakon" keresztül tudta repülés közben megfigyelni a földet. Csak rádió segítségével "látott". Mikor részleteket kérdeztek tőle, azt felelte, hogy az "optikai ablakról" a szovjet tudományos világ majd hivatalosan fog nyilatkozni. Ismét Jugoszláviát támadják a pesti bolsik Kállai szokatlanul éles támadást intézett Jugoszlávia ellen. Kállai szerint a jugoszláv revizionisták főszerepet játszottak az 56-os forradalomban- Kállai új perspektívájában megemlíti ugyan "a szocializmus építésében elkövetett hibákat, a "hazai osztályellenség szerepét", de tagadja, hogy a forradalom hazai talajon született volna, szerinte azt az amerikai imperializmus exportálta". Ebben felhasználta a jugoszláv revizionistákat. Kállait társaival együtt a jugoszláv szimpátiával vádolva likvidálta Rákosi 1950-ben. barátaival a Naov Imre forradalom alatti kormányában résztvevő, később a börtönben meghalt Losoncy Géza miniszterrel és a bebörtönzött Donáth Ferenccel együtt. Annak, hogy most ő vállalta a támadó szerepét, több oka van • egyik, hogy ő a Kádár ■endszer legfőbb politikai ideológusa. A pártban ma is erős a "|ogosz!áv irányzat". Kádár a moszkvai értekezlet után úgy nyilatkozott, hogy emiatt .sok támadást is kapott. A Jugoszláviával való kapcsolatokat a szomszédos szovjet csatlósállamok közül Magyarország fejlesztette a legjobban az elmúlt két esztendőben. így Kállai támadásának kül-beípolitikai és személyi okai vannak: j bizalmat kíván ébreszteni I egészen Kínáig, hogy Magyarországon nem ismétlődnek meg az "1956-os tévedések", i ■ hadüzenet a párton belül a titokban Jugoszlávia fele kacsintgatóknak és 1 bizalom ébresztése sajátmaga iránt a nemzetközi kommunista mozgalomban, mire a jelenleg Münriich utódjául kiszemelt Kállainak szintén szüksége van. Beigrádot láthatólag meglepte a nem várt oldalrói ért támadás és a belgrádi magyar követnek a jugoszláv külügyminisztérium éré :yes tiltakozó jegyzéket nyújtott át, Kállai beszédét "durva támadásnak minősítve, mellyel a magyar kommunista mini szterel nök-hefyettes megkísérelte feltámasztani "Jugoszlávia felelősségének vádjait a magyar, 1956-os felkelés kirobbantásában ... jól ismert módszerekkel és Jugoszlávia elleni vádaskodásokkal a magyar felkelés igazi okait el akarván tussolni".
