Kanadai Magyarság, 1960. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)
1960-09-24 / 38. szám
Még jőni kell, még jőni fog, 3gy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedea Százezrek aj aMn. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. X. évfolyam, 38. szám, \ Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE. 6-0333 PRICE 10 CENTS "A mi utunk, a magyarság ut{a, ma Is változatlan : hívan az azar ávas múltúnkhoz, namzati tradíciónkból, a karasztány világnézatnak, a krisztusi igazságoknak vagyunk kövatái, hirdatál" (A fanti idézat Kanasai F. Lássié la* púnk alsö számában mag|alaitf ba köszöntő cikkéből valő.) ARA: 10 CENT KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1960 szept. 24, szombat Szerkeszti: Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto KENESEI F. LÁSZLÓ TELEFON: LE. 6-0333 Ezúttal komoly a válság! A sok görögtüzszerű vörös fény, amely az elmúlt hónapokban véres árnyakat vetített a politikai égre, semmiség volt. tretlen fenyegetőzések, jelentéktelen maszlagok, öncsinálta diktátorok handabandázása éppúgy nem jelentett semmit, mint a pojáca Hruscsov üres fenyegetései. Most következett el az az idő, amikor a nemzetközi válság komolyra fordult. Az Egyesült Nemzetek szeptember 20-án megnyíló közgyűlésén az UNO egész léte fog eldőlni, s ha nem is valószinű (bár lehetséges), hogy ez a szervezet már most szétbomlik ,az bizonyos, hogy ha bomlásra kerül a sor, annak első fázisára most kerül a sor. Mindenekelőtt teljesen meg fog változni az UNO összetétele. Amidőn ez a szervezet megalakult, az akkori 57 taggal, a nyugati hatalmak számszerű fölénye minden szavazásnál biztosítva volt- Az amerikai országok egyedül a teljes taglétszám 43%-át tették ki, a szovjet blokk a szavazatok 30%-át tudta magáénak, s a többi semleges ország gyakorlatilag Amerikától függött. A nyugatiaknak ez a fölénye volt egyik legfőbb oka annak ,hogy a Biztonsági Tanácsban a szovjet kikötötte a vétójogot, amivel azután az UNO érdemleges működését, minden olyan kérdésben megakadályozta, ahol kommunista érdekek szerepeltek. A mai 80 tagú UNO-ban az amerikai országok már csak 33 %* kal szerepelnek, s ezek közül is Kuba a szovjet oldalán áll. Ugyancsak erős a befolyás a semleges országok között is, s nem lehet tudni, hogy adott esetben melyik fog esetleg a kommunisták oldalán szavazni, üres Ígéretektől, vagy hatásos propagandától megszédültén. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a semleges országok jelentős része analfabéta, politikailag teljes sötétségben álló volt gyarmatokból áll, amelyek most egyenlő értékű szavazati joggal rendelkeznek. Ez a helyzet még jelentősen rosszabbodni fog a most megnyitó ülésszakon, ami. kor mintegy 15 új afrikai ország fogja felvételét kérni és bizonyára megkapni. Amerika fölénye az UNO-ban — legalább is a közgyűlésen való Számszerű szavazatok során — megszűnt. Elkövetkezhet az a korszak, amikor az USA lesz kénytelen fontos kérdésekben vétójogát gyakorolni, pedig a vétójog szerkezeténél fogva a politikai kisebbség, nem a többség javára biztosított előny. Az, hogy a szovjet delegációt ezúttal Hruscsov fogja vezetni, s hogy az úgynevezett leszerelés kérdését akarja szőnyegre hozni, azt mutatja, hogy a szovjet arra törekszik, hogy aZ új műveletlen és nincstelen UNO-tagok védőjeként lépjen fel, s hogy ezzel visszaszerezze azt a fiktiv nimbuszt, amelyet 1956-ban a magyar szabadságharc és a szuezi válság idején oly csúfosan vesztett el. Egy olyan Egyesült Nemzetek Szervezete, amelyben a szovjet akár formailag is, akár csak egyes szavazások során is szám. szerű előnyt képes felmutatni, — vagy amelyben a szovjet úgy szerepel, mint a kis népek vé. delmezője : annyira eltér az Alapokmányban lefektetett feladataitól, hogy nem maradhat fenn. Más kérdés, hogy ilyen körülmények között fennmaradása egyáltalán óhajtandó-e. Ismét más kérdés, hogy az UNO küszöbönálló kettészakadása okvetlenül háborúhoz vezet-e? Szerintünk nem, mert a békét ma sem az UNO léte, nem az UNO tekintélye, nem a nemzetközi együttműködés tartja fenn, hanem kizárólag az, hogy a szovjet fél az amerikai atomfölénytől. Szerintünk az UNO felbomlása csak erőteljesebb nyugati politikát, határozottabb kommunistaellenes harcot; tehát jobban biztosított nemzetközi békét eredményezhet. Lehet, hogy a kongói válság fogja kirobbantani az UNO szétbomlását, lehet hogy még nem ez, hanem a következő. Lehet, hogy csoda történik, — de ez már nem az újságíróra, hanem a jó Istenre tartozik. KONGÓBAN VÁLTOZATLANUL SÚLYOS A HELYZET A kongói köztársaság elnöke, Kasavubu és miniszterelnöke, Lu. mumba, kölcsönösen elbocsátották egymást, s a kongói hadsereg is két pártra oszlott. Lumumba csapategységei váratlanul és az UNO határozatai flagráns megszegésével a szovjettől kaptak segítséget, egyelőre repülőgépek, teherautók és technikai személyzet formájában, míg a Katanga önálló létét védő Tsomba és kormánya Belgium részéről kaptak anyagi segélyt. A Kongóban állomásozó nemzetközi UNO-hadsereg most már több oldalról van támadásnak kitéve, bár komoly harcokra még nem került sor. Lumumba csapatai a katangai tartomány meghódítását tűzték ki célul, Tsomba a mai helyzetet akarja fenntartani addig is, amíg az UNO nem dönt arról, hogy Katanga önálló országgá alakulhat-e vagy sem, — s valószínűleg azután is fegyverrel fogja megvédeni önállóságát. Hammerskjöld főtitkár, akinek szerepe e pillanatban már a nemzetközi, szuverén országok feletti főhatalom letéteményesének a szerepével aionos, mindent megtesz, hogy a szembenálló felek respektálják az UNO csapatokat, függetlenül attól, hogy ezeknek van.e militáris fölényük vagy sem? Nemzetközi jogi szempontból óriásit fordult a helyzet akáre-k a szuezi ügy óta is. Mostanáig az volt a nemzetközi jog tanítása, hogy az UNO csapatok csak a mindenkori helyi kormány kérésére, s annak engedélyével állomásozhatnak valahol, s tarthatják távol a szembenálló kormányok csapatait. Kongóban azonban nincsen valóságos kormány, s ott az UNO csapatok mindenkivel szemben, tehát az egymást áruiénak tituláló különféle helyi kormányok akaratával szemben is tartani kötelesek pozíciójukat. Hasonló helyzet például 1956 november 4-én azt jelentette volna, hogy Nagy Imre kormánya és Kádár kormánya egyaránt respektálni lett volna kénytelen az UNO-csapatokat, ha Magyarország legalább anynyira érdekes lett volna, mint ma Kongó. Miután a szovjet máris beavatkozott a kongói ügybe, — szokásához híven a béke eflensé. geinek oldalán, az ártatlanok legyilkolásával és nők megbecstelenítésével hírhedtté vált Lumumba-hadsereg oldalán — várható, hogy az UNO-hadsereg Kongóban sem lesz képes feladatát betölteni. Vagy lezajlik az egész ügy magától, vagy vissza kell vonni az UNO-csapatokat, s ez esetben Belgium, s a nyugati nagyhatalmak kell, hogy újra átvegyék a magukrahagyott kingói fehér emberek és fehér érdedekek védelmét. Ez lokális háborút jelent, nem világháborút, — de hogy az ilyen eredmény az UNO-hadsereg álmát örökre szétszakítja, az világos. HRUSCSOV NEWYORKI KÍSÉRETE A gyilkos pojácát piszkos uszály kísérte New Yorkba. Egyedül a szovjet küldöttség több mint 140 tagból áll. Elkiísérték véreskezü gazdájukat Gromyko külügyminiszter, Zorin helyettes külügyminiszter, Soldatov angol és Vinogradov francia nagykövetek. A piszkos uszályban azután ott találjuk a magyar Kádárt, a lengyel Gömulkát, a csehszlovák Novotnyt, a román Gheorghiu-Dejt, a bulgár Zhivlovot és az albán Shehut-Az 51 éves Gromyko jobban ismeri a Nyugatot, mint az öszszes kollegái együttvéve, ő a nemzetközi tanácskozó termek nagy "Nyet" embere. Gátlás nélkül tagadja meg előző napi állításait. Eleinte washingtoni tanácsadó volt, később londoni nagykövet,. majd a szovjet állandó képviselője a Biztonsági Tanácsban. 1957-ben lett külügyminiszter, mikor Molotovot félreállították. Valerian Alexandrovits Zorin a szovjet kíil ügyminiszteri urn leg. sátánibb alakja. Logikus, de könyörtelen és jéghideg. Sztálin parancsára ő húzta szorosra a rabnépek nyakán a hurkot. Nem (hinné az ember, hogy azelőtt egy szelíd középiskolai tanár I volt. Alexander Soldatov, kövér és kopasz ,Hruscsov legbefolyásosabb tanácsadója a nyugati ügyekben;. Berlin kulcssza'kértője. Mindössze 44 éves és Hruscsov különös személyes vonzalommal viseltetik iránta. Az 53 éves Sergei Vinovgradov, aki széles mosolyáról és bubájáról ismeretes. Ezelőtt történelem tanár volt. ö a szovjet francia szakértője. Nem sikerült neki Franciaországot kiléptetni a NATO-ból. Kádár János most 48 éves, paraszt szülők gyermeke, aki a jugoszláv határ közelében született és már 19 éves korában magyar ifjúsági kommunista csoport tagja volt. A Tito ellenes kampány során letartóztatták s irtózatos kínzásbkon esett ke. resztül, körmeit is letépték. A kínzásokat .Péter Gábor rendőrfőnök és Farkas Vladimir vezették. A szabadságharc első napjaiban együtt működött Nagy Imre miniszterelnökkel. De november 3-án elfogadta a szovjet megbízatását, hogy Moszkvát-támogató kormányt alakítson. Antonin Novotny, 57 éves cseh elnök, a kommunista párt első titkára, ma is "munkásként dolgozik" Prága egyik ipari külvárosában. 1921 óta vesz aktiv részt különböző kommunista szervezetekben s mikor 1935- ben visszatért Moszkvából, ő lett a prágai pártszervezet vezetője. 1941-ben a német Gestapo letartóztatta. A második világháború után ő lett a prágai párt első titkára. Novotny Moszkva teljes bizalmát élvezi és parancsainak fanatikusan engedelmeskedik. Wladysl^w Gomulka, a lengyel kommunista párt első titkára, 1905-ben született a délkelet lengyelországi Krosno városában. Az elemi iskola elvégzése után olajipari munkás lett. 1942-ben belopózott a német megszállás alatt álló Varsóba Is ott a földalatti kommunista pártot szervezte. 1949-ben ti tóista elvei miatt megfosztották minden párt- és kormánytisztségétől s 1951-től 1955-ig börtönben volt. A Sztálin befolyás megszűntével 1956-ban a kommunista párt első titkárává választották. . Az 58 éves Gheorghe Gheorghiu-Dej egy moldvai kis városkában született s már nyolc éve uralkodik Románia felett. 1952- ben lett miniszterelnök, miután az Anna Pauker és Vasile Luca frakciót elűzte. 1953-tól a kommunista párt első titkára is. Az 59 éves Todor Zhivkov egy Szófia melletti kis falucskában született, miint paraszjtszülők gyermeke. Néhány évig elemi iskolába járt szülőfalujában majd egy szófiai müvésziskola növendéke volt-Mehmsh Sherhu hazájában "Albánia mészárosa" .nevet érdemelte ki. Mint miniszter véres kegyetlenséggel irtotta ki Albániában a* kommunista ellenes elemeket. JUGOSZLÁV—ALBAN ELLENTÉTEK Jugoszlávia azzal vádolja a szomszédos Albániát, hogy terrorista bandákat szervez ellene. A belgrádi sajtó ezt háborús gyújtogatásnak minősíti. Tito időnkint műfelháborodással fordul a szovjet és csatlósai ellen. • NEHRU PAKISZTÁNBA UTAZIK Jawaharlal Nehru, India miniszterelnöke szeptember 19-én Pakisztán fővárosába, Karachiba utazik, ahol megállapodást írnak alá az Indus folyó vizének használatáról. Pakisztán felveti e találkozáson békés formában Kashmir kérdését. Nehru e találkozó kedvéért visszautasította Hruscsov meghívását az Egyesült Nemzetek newyorki. közgyűlésére. Nehru egyébként tüntetni akar távolmaradásával a kínai vörösök által táplált ellenséges magatartással szemben. NASSER BESZÉDÉVEL IZGATJÁK AZ ARAB NÉPET A SZOVJET HÁBORÚS HISZTÉRIÁVAL VÁDOLJA KANADÁT A NATO légi és tengeri hadereje az Észak-Atlanti Óceán felett nagyszabású légi és tengeri hadgyakorlatot folytat) mely összeesik az Egyeseit Nemzetek szeptember 20-i megnyitásának idejével. A moszkvai rádió szerint e hadgyakorlatokkal Kanada és az Egyesült Államok háborús hisztériát akarnak előidézni a világ ideges közvéleményében. Miután Moszkva bejelenti, hogy Hruscsov egyik Balti tengeri kikötőben hajóra szállt s magával hozta a magyar, a román és a bolgár UNO küldöttségeket, szeptember 19-én megérkeztek New Yorkba Soha még ilyen nemzetgyilkos banda nem tette a lábát — a területenkívüliség nemzetközi védelme alatt — amerikai földre. S minthogy itt Tito is csatlakozik hozzájuk, elmondhatjuk, hogy együtt lesznek a világ gyilkosai. A szovjet rádió szerint Nyugat "azzal akarja semmivé tenni az UNO előtt folyó lefegyverzési tárgyalásokat, hogy bemutatja fegyvereinek hatalmát". Hat órán át fenyegették az USA bombázók két amerikai állam népességét azzal, hogy szovjet légi támadás indult ellenük. A Pravda szerint Eisenhower, De Gaulle és Macmillan távolléte átengedi teljesen a vezető szerepet Hruscsovnak, aki "a békeszerető világ nevében beszél majd az UNO közgyűlésén". A FRANCIÁK LEFOGLALTAK EGY HAJÓ SZÁLLÍTMÁNYT Az algériai Oranból jelentik, hogy francia tengerészeti erők elfogták a Las Palms nevű 3.112 tonnás német fehérhajót és a Mer El Kebir nevű tengerészeti bázisra vontatták be. A francia haditengerészet megkezdte a hajó kirakását és a rakomány vizsgálatát. A hajó lefoglalására azért volt szükség, mert a teherhajó' az algériai felkelőknek szállított hadászatilag fontos felszereléseket. • A PÁPA 1962-RE ZSINATOT HÍV ÖSSZE POPE JOHN XXIII XXIII. János pápa a Római Katolikus Egyház zsinati tanácsát 1962. évre összehívni szándékozik. A tanácskozások főtárgya a kereszténység egyesítése lenne. I ABDEL NASSER Baghdadban olyan forró a politikai hangulat, mint a napsütés. Nem túl szigorú ez a megállapítás, mert akik így nyár közepén Baghdadban laknak, azt hihetik, hogy befutott kemencében élnek. Árnyékban 115 fok hőség van. Az új városrészekben, nagyobbára az utolsó öt évben épült modern palotákban, már léghűtés van, de a régi városrészek zsúfolt • lakásai olyanok, mint a pokol. A házak szinte agymás felé vannak építve, ólmozott ablakok néznek egymással közelről farkasszemet, melyeken keresztül beáramlik amacskakövekkel foltozott poros; utca nyirkos hőségei. E nyomorult utcák közepérr ásott árokban szabadon folyik a> város szennyvize, amely -mellett mezítlábas, kimerült és elszegényedett arabok vonszolják fáradt testüket. E rosszhirü baghdadi utcák: szinte valamennyi sarkán var> egy-egy kávéház, melyben hoszszú failócákon kinyújtott lábú arabok ülnek, szívják hosszúszárú pipájukat, morognak és, kis poharakból erős teát isznak- Olyan ez mint egy bomba, melynek kanócát majd'nem meggyujtja az égető nap. Az egyik kávéház előtt megszólal az Egyesült Arab Köztársaság elnökének, Gamal Abdel Nassernek lázító hangja. A kávéház tulajdonos — heves arab nacionalista — a rádióból "taperecorder"-rel felvette Nasser egyik ilyen lázító beszédét s most a kávéház előtt ordítja egy hangosan beszélő készülék. Az emberek összegyűlnek, némelyik éljenez, másik megvetőleg ordit s véres verekedéssel; igyekeznek érvényt szerezni politikai nézeteiknek. Ilyen Nasser országa. Ez történi mée
