Kanadai Magyarság, 1960. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)

1960-09-17 / 37. szám

I Még jőni kell, még jőni fog. Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedea Százezrek aj akan Vörösmarty KANADAI PRICE 10 CENTS "A ml utunk, a magyarság utfa, ma is változatlan : híven az ezer múltúnkhoz, nemzeti tradiciánkh«*, a keresztány világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői" (A fenti idézet Kenesei F. Lászfé la punk első számában megjelent be köszöntő cikkéből veié.) ÁRA: 10 CENT Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. X. évfolyam, 37. szám, KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1960 szept- 17, szombat Edfted and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto _ PHONE: LE. 6-0333 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6-0333 Polgárháború Kongóban! DE GAULLE NEM BÍZIK AZ UNO-BAN CHARLES DE GAULLE Az afrikai helyzet tovább sö­tétedik. Miután a Kongóban dúló ősi törzsi ellentétek tömegmé­­száriásokra és sokszázezer em­bert magukbanfoglaló zavargá­sokra vezettek, amelyek alatt a rend fenntartására kiküldött UNO csapatok beavatkozni nem vol­tak képesek, — szeptember 5-re nyilvánvalóvá vált, hogy a Lu­mumba kongói miniszterelnök és Tsamba katangai miniszterelnök közötti személyes ellentétet meg­oldani nem lehet, ahogy az új­donsült Kongói Köztársaság nem képes egészséges önálló állam­ként megalakulni. Lumumba, az öncsinálta kon­gói miniszterelnök úgylátszik közgyűlölet tárgya az egész or­szágban. Mindemelett mostanáig legalább az UNO hivatalos támo­gatását élvezte, mert hiszen az UNO csapatok kifejezett felada­ta az volt, hogy Lumumba köztár­saságának megerősödését, illet, ve az ottani rend fenntartását segítse elő, amellett, hogy meg­akadályozza a nagyhatalmak, el­sősorban a szovjet beavatkozá­sát. Az UNO csapatok kezdette* fogva nem szóltak és nem is szólhattak bele abba a kérdés­be, hogy a gazdag Katanga tar­tomány elszakad-e Kongótól vagy sem. Mostanra azonban nyilvánvalóvá vált, hogy Katan­ga önálló lesz részben mert ez a nép akarata, részben azért is, mert amíg Kongó többi réizér* véres zavargások vannak és tel­jes a gazdasági káosz, addig Katangában teljesen helyreállt a rend és az élet nemcsak nyu­godtan megy tovább, hanem ko­moly fellendülés kezdődött. Vár­ható tehát, hogy az UNO szep­tember 20-án megnyíló közgyű­lésén Katanga önálló országként fogja felvételét kérni, s ahogy a helyzet ma áll, van is mire hi­vatkoznia. Erre való tekintettel a Kongói Köztársaság elnöke, Kasavubu elmozdította Lumumba minisz. terelnököt, s helyette Joseph lleot, az ottani felsőház elnökét nevezte ki ideiglenes miniszter­­elnökké. Minden demokratikus állam­­szervezetben az a természetes, hogy válság esetén a miniszter­elnök, illetve a kormány elmoz­dítására a köztársasági elnöknek joga van, s az új kongói alkot­mány is ezt írja elő. Lumurnba azonban nem egykönnyen mond le újsütetű hatalmáról. Mint a hadsereg parancsnoka, az elnök elfogatására és a stratégiai pon­tok megszállására adott paran­csot katonáinak, akik azonban csak csekély részben engedel­meskednek neki; emlékezhetünk arra, hogy az egész válság erede­te az volt, hogy az új kongói hadsereg soha nem követte Lu­mumba parancsait, hanem a bel­gák kirablásával és legyilkolá­­isával mutatkozott be mindjárt kezdetben, noha akkor a hiv i i­­los kormányfelfogás, illetve Lu­mumba akkori intenciói szerint Belgiummal szoros barátságot akartak volna fenntartani, úgy, mint ahogy az Katangában va­lóban fenn is maradt. A tapasz, talatlan és hatalomvágyó Lumum­ba most ennek a csőcseléksz.iü katonaságnak a lojalitására a<ar támaszkodni, hogy fegyverrel I lerohanja a valójában önálló Ka- I tangát. I Mindez világpolitikai szem­pontból nem volna túlságosan érdekes, ha nem jönnének hírek , arról, hogy a szovjet szállítóre­pülőgépeket küldött Lumumbá­­nak, amelyek segítségével ké­­j szül ugylátszik egy nagyobb ka­­itonai akció Katanga ellen. Pon­tosan ez az a helyzet, amelyben az UNO csapatok jelenléte döntő jelentőségű kellene, hogy le­gyen. Hammerskjöld főtitkár egész akciója arra irányult, hogy a j kongói boszorkánykonyháról ki­zárja a szovjet mérget. Nyilván­való, hogy ez a terv most dugá- 1 ba dőlt. Szovjet pilóták máris szállítják a négereket, hogy a szomszéd törzs négereit modern eszközökkel gyilkolhassák, s csak természetes, hogy ezekutin Lumumba —, ha uralmon marad, vagy ha Katangát elfoglalja — engedelmes szovjet csatlóssá fog válni. De ugyanolyan termé. szetes, hogy ezekután a nyugati nagyhatalmak sem fognak tét­lenül ülni. A várható következő lépés az lesz, hogy Franciaor­szág és talán Nagybritannia a maguk részéről az önálló Katan­gát fogják támogatni. Erre ko­moly alapot nyújt az, hogy Kasa­vubu kongói elnök máris azzal a kérelemmel fordult az UNO Biz­tonsági Tanácsához, hogy az egész országot szállja meg és a kormányzását mandátumos terü­letként vegye át. Erről a kérdés­ről lesz szó a Biztonsági Tanács legközelebbi ülésén, — bár alig vitás, hogy a kérelem teljesítését a szovjet valami címen meg fog­ja vétózni, mert hiszen a célja az, hogy Kongóban továbbra is fej­veszettség és zavar uralkodjék. Az Amerikán kívüli nyugati hatalmak felfogását jól mutatja De Gaulle legutóbbi nyilatkoza­ta, melyet szeptember 5-én az algíri kérdés ügyében összehí­vott sajtóértekezleten tett. Eb­ben kijelentette, hogy Franciaor­szág az algíri ügyben saját szu. vérén határozatait fogja végre­hajtani, s nem fogja teljesíteni az Egyesült Nemzetek esetleges ellenkező intézkedéseit. De Gaulle gúnyosan "az úgyneve­zett Egyesült Nemzetek" jelzőt használta, hivatkozással arra, hogy az UNO-ban valóban olyan imperialista, háborút és félel­met óhajtó terror-országok is helyet foglalnak, mint a szovjet és csatlósai. Franciaország — jelentette ki De Gaulle — az Északatlanti Egyezmény revízió­ját fogja kérni azzal, hogy Euró­pa védelmét közöshadsereg lás­sa ugyan el, de nem valamilyen felsőbb központi parancsnokság alatt, hanem az érdekelt nyugati országok nemzeti hadseregének szövetséges vezénylete útján. Ugyanakkor szorosabbra kell fűzni a már fennálló gazdasági kapcsolatokat, főleg a közös eu­rópai piacokra vonatkozó egyez­ményeket, s a Nyugat nagyhatal­mainak közösen kell fellépniük minden afrikai zavar megoldá-De Gaulle azt is kijelentette, hogy Algir kérdésében soha nem fogadja el az UNO hatás­körét, mert ebben a szervezetben nagy számban — s talán több­ségben — olyan országok fog­lalnak helyet, amelyek parancs, uralmi rendszerre alapulnak, vagy rosszul vannak informálva, vagy amelyek számára a nem­zetközi élet csupán állandó pisz­­kálódások és támadások soroza­ta. "Ezek az országok, illetve az ilyen országokból alakult több­ség — mondotta — nem bírhat­nak hatáskörrel arra, hogy Fran­ciaországnak előírják, mit kell, s mit nem szabad tennie". Nyilvánvaló eszerint, hogy az UNO mai szervezetében újabb válság előtt áll. Hruscsov beje­lentette, hogy szeptember 20-án ő fogja a szovjet delegációt az UNO közgyűlésen vezetni. Az PATRICE LUMUMBA amerikai reakció igen helyesen az volt, hogy ebben őt megaka­dályozni nem lehet, de Hruscsc­­vot Amerikában nem fogják mint államfőt fogadni, s vele semmiféle "négyhatalmi" vagy más csúcskonferenciát nem fog­nak tartani. Ha a szovjet ezek­után megpróbálja, hogy az UNO intézményének védőjeként lép­jen fel, s hogy a leszerelési kér­dést az UNO előtt a nyugati nagyhatalmaik akarata ellenére tárgyalja, úgy az UNO széthullá­sa már most bekövetkezhet. Hruscsov rózsás Ígéreteket tett ! Finnországnak Hruscsov a múlt héten megle­petésszerűen meglátogatta Finn­országot. Bevallott célja az volt, hogy -rész-tvegyen Urho Kekko­nen finn -köztársasági elnök 60. születén-apjá-n rendezett ünnep­ségeken. A titkos cél pedig az volt, hogy megakadályozza Finn­ország belépését az Anglia ve­zetése alatt álló hét európai nyu­gati állam kereskedelmi szövet­ségébe. Minden elő volt már készítve, hogy Finnország belépjen ebbe a szövetségbe. Eddig hét tagja van a szövetségnek, éspedig Anglia, Portugália, Ausztria, Svájc, Norvégia, Svédország és Dánia. Most lépett volna be Finn­ország nyolcadik tagjának. Hruscsov látogatása során éle­sen 'kifogásolta Kekkonen finn köztársasági elnök előtt a szán­dékolt tagságot és a szovjet ré­széről előnyös kereskedelmi fel­tételeket ajánlott fel, ha Finnor­szág eláll a -nyugati belépési szándékától. Meghívta Kekkonen elnököt november végére Moszk­vába, amikorára előkészítik egy kereskedelmi szerződés terveze­tét- Kekkonen a meghívást elfo­gadta. Helsinkiben részt vett Hrus­csov azokon az ünnepségeken,, melyeket Kékko-nen elnök 60.1 születésnapjára rendeztek. Húsz percig tartó nyugatellenes poli­tikai beszédet tartott, melyben | hivatkozott az U—2 incidensre! és kijelentette, hogy minden ál- * lám pusztulásnak teszi ki magát,1 amelyik katonai bázisok felállí-1 Nikita Hruscsov Castro lefoglalta a Kínai Bankot FIDEL CASTRO A kubai kormány államosítot­ta a Kínai Bank 10,000.000 dol­lár alaptőkéjű havanai A Kubában élő -kínaiak megro­hanták a bankot, hogy betétjei­ket felvegyék. A bank államosítása várható volt, mióta Castro bejelentette, hogy megszakítja a diplomáciai összeköttetést Nemzeti K'nával és baráti közeledést mutat v • rös-Kína kommuni-sta kormányá­hoz- A Nemzeti Kina-i -kormány egyik legnagyobb részvényese a banknak. Ugyancsak államosította Cast­ro azt a sok millió értékű nyom­­davállal-atot, melyben a Time Magazin Latin Amerika részére -készülő példányait, továbbá a Reader's Digest spanyolnyelvü kiadványait nyomtatják. Mu *kás­­őrség vette át a vállalat fe-leti el­lenőrzést, m-iután az alkalmazot­tak panaszkodtak az igazgatóság kizsákmányoló magatartása el­len .Ez -Kubában az államosítás !megszokott előjátéka. Megszűnt a berlini válság A kelet-németek megszüntet­tek minden korlátozást, mellyel akadályozni igyekeztek a forgal­mat Berlin nyugati és keleti ré­szei között, valamint Nyuga:­­Berlin és Nyugat-Németország között. I Visszavonulásukat a kelet-né­metek azzal magyarázzák, hogy sok "katonai személy" van Nyu­­gat-Benlinben, akik a korlátozó intézkedések miatt nem tudnak j lazatérn-i. A másik titkos ok pe­dig a kelet-német kormánynak taz a szándéka, hogy az idei Lip­|csei Vásárt az elmúlt éveket ! meghaladó módon kifejlessze és I látogatottá tegye. Arra számíta­nak, hogy Nyuga-t-Németország­­bó-l 25%-kai tö-bb látogató ér­kezik, -mint tavaly. Félnek, hogy ia berlini válság miatt a nyugat­német kormány megtiltja a Lip­csei Vásár látogatását. Az Elbe folyón tizenhét szén­nel és más áruval meg-rakott uszályt -tartóztattak fel — út-j ban Nyugat-Berlin felé. A hiva­talos kifogás ellenük, hogy túl .vannak terhelve áruval. 1 NKRUMAH SZEMÉLYESEN VEZETI GHANA UNO KÜL­DÖTTSÉGÉT I tását engedélyezi a nyugati ha­talmaknak. Finn politikai körökben felhá­borítónak nevezték Hruscsov támadásait. Mielőtt elutazott volna Hrus­csov Helsinkiből, sürgette egy lefegyverezési csúcstalálkozó tar­tását az Egyesült Nemzetek kőz­­ig-yülésén szeptember 20-án New Yorkban. A finnek bátor és szabadság­szerető -nép, biztosra vesszük, hogy ellenállnak a szovjet csá­bításnak. Nyugati diplomáciai -körök­ben Hruscsov finnországi szerep­lését nagy politikai baklövés­nek tartják*. Politikai olympia Cyprusban A világ hatalmasságai az alig egy hónapos Cyprusi Köztársa­ság -külügyminisztériumát való­ságos politikai olympiai mérkő­zések szinterévé tették. A mérkőzést az athéni szovjet -követ, Mikhail Sergeyev kezdte meg, aki a múlt héten Nicosiába érkezett és technikai valamint pénzügyi segítséget ajánlott fel a Köztársaságnak. Állítólag nem fűzött hozzá politikai feltétele­ket, de a szovjetnek sohasem le­het hinni. A nyugat-német követ ezután rögtön bejelentette, hogy orszá­ga szintén kész segítsége-t nyúj­tani az új köztársaságnak. Erre Sergeyev ráduplázott és sürgő­sen közölte, hogy hajlandók Ni­cosiában szovjet követséget fel­állítani. Kommunista Kína is be­jelentette ezt a szándékát. A következő lépést Nemzeti Kína gö-rögorszá-gi követe tette, aki szintén cyprusi követség fel­állítására kért engedélyt. Spyros Kyprianou cyprusi kül­ügyminiszter ajtajának kilincsét egymás kezéből kapkodják ki az Egyesült Államok, Anglia, Tö­rökország és Görögország kép­viselői. Ghana állam három évvel ez­előtt nyerte el függetlenségét. Most először történik, hogy az ország UNO küldöttségét maga Nkrumah elnök vezeti. Szemé­lyesen vesz részt az Egyesült Nemzetek közgyűlésért. Szep­tember ló.án érkezik repülőgé­pen New Yorkba. Diplomáciai körökben úgy tudják, hogy Nkrumah éles tá­madást készül indítani Dél. Afrika elkülönítési politikája el­len,- Reméli, hogy az Egyesült Nemzetek közgyűlését meggyő­zi az "apartheid" (elkülönítési) politika elítélésének szükségé­ről. Indítványozni fogja a Nemze­tek Szövetségénél, hogy a Déí­­afritkái Uniót fosszák meg- Dél­­nyugat-Afriika kormányzására -nyert mandátumától- E mandá­tummal még a régi Népszövet­ség ruházta fel 1918-ban. , szovjet New Yorkba hivja a semleges országokat i J_1 J. NEHRU Í aki nem áll kötélnek és nem utazik New Yorkba. Nikita Hruscsov személyes nyomást gyakorol a semleges országok vezetőire, hogy vegye­nek részt az Egyesült Nemzetek szeptember 20-án megnyíló new yorki közgyűlésén. Hruscsov a semlegesek felvo­nultatásával előnyt akar szerezni magának a Nyugat felett. Diplo­máciai források szerint azt terve­zi, hogy egyes nyugati vezető államférfiak távolmaradását, m-int a béke ügyével szerrroe*' tanúsított "érdektelenségüket" fogja feltüntetni. Hruscsov az ázsiai, afrikai és európai nemzetek vezetőihez in­tézett leveleiben, va'amint dip­lomáciái utón erőteljesen hang­súlyozza az Egyesült Nemzeteik mostani közgyűlésének világje- If-ntőságét s a tárgyalásokban teljesen a szovjet küldöttség kí­vánja magának biztosítani a fő­szerepet. A közgyü!és jelentőségét akarja biztosítani Hruscsov azzal, hogy egy egész sereg ázsiai, af­rikai és latin-amerikai vezetőt felszólított a megjelenésre. Indo­nesia és Ghana elfogadták a meghívás ft. Hruscsov minden erőlködése azonban összeomlik azon ,hogy India miniszterelnöke Jav/aharia! Nehru visszautasítot­ta a meghívást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom