Kanadai Magyarság, 1960. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)

1960-09-17 / 37. szám

X. évfolyam, 37. szám, 1960 szept. 17, szombat 2 KANADAI MAGYARSÁG 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Telefon: LE. 6-0333 Főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto 4 Hivatalos órék: reggel 9-t6l délután 6-ig («fizetési árak: egész évre $5.00, fél évre $3.00., egyes szám éra: 18 cent Külföldön: egész évre $6.00, fél évre $4.00 Vélaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem érzünk meg és nem küldünk vissza, még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadónk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Miért hirdessünk? A hirdetés szükségességéről nagyjában véve egyeznek a véle­mények, van azonban egy elenyésző kisebbség, amely azt vallja, hogy a hirdetés nemcsak idő- és anyagi-pazarlás, hanem jogtalan beavatkozás az egyén választási szabadságába. A hirdetés ellenzői főleg egyes hirdetések szavait, a jó Ízlés­be ütköző hangját vagy az igazsággal ellenkező állításait kifogá­solják. Csak nagyon kevesen vannak, akik magát a hirdetés intéz­ményét ítélik el, mert ma már általánosan elismerik, hogy Ameri­ka tömegtermelésének alapjait a hirdetés vetette megt A tömeg­­termelés azután lehetővé tette, hogy a fogyasztók jobb áruhoz olcsóbban juthassanak és így ennek köszönhető, hogy az életszín­vonal felemelkedett. Minden közgazdasági rendszer, amely a munkásnak jobb megélhetést akar biztosítani, kénytelen a hirdetés eszközeit igény­bevenni. A Szovjetunió is bevezette a hirdetések különböző for­máit. Majd minden gyárban, amely kommunista földön dolgozik, plakátok buzdítják a dolgozókat a többtermelésre. De amikor a fogyasztók érdekeiről van szó, a kommunista termelés még távol van attól, hogy sokféle választási lehetőséget nyújtson a vevő­nek. A munkásnak ott azzal kell megelégednie, amit a politikai vezetőség részére engedélyezni hajlandó. Ezzel szemben az amerikai közgazdaság a vevő közgazdasága, ahol a vásárlók határozzák meg, milyenfajta árukat akarnak és a vállalkozóknak kell aikalmazkodniok a kereslethez. Az az üzlet vi­rágzik fel, amely a legtökéletesebben tudja kielégíteni a fogyasz­tók igényeit és itt merül fel a hirdetés szükségessége. A -legutolsó években például, mikor a legtöbb amerikai autógyár hosszabb és alacsonyabb kocsik előállítására rendezke­dett be, sok csillogó fém felszereléssel és több gazolin fogyasztás­sal, az amerikai fogyasztók elhatározták, hogy kisebb és gazdasá­gosabb kocsit akarnak, egyszerűbb kiállítással, de kevesebb gazo­lin fogyasztással. Ezért a külföldön készült ilyenfajta automobilok vásárlására vetették magokat. Az angol, francia, német, olasz és svéd gyárak képviselői nagyszerű üzleteket csináltak itt, míg a belföldi gyáripar sokszor veszteséggel dolgozott- Az amerikai fo­gyasztó — válogathatott és élt is a jogával, mire a három legna­gyobb gyár is kisautókat hoz forgalomba. A hirdetés feladata, hogy felhívja a fogyasztók figyelmét ar­ra, mi kapható; befolyásolja a vevő ízlését, de ne uralkodjék raj­ta; ne vegye el a választás szabadságát, csak irányítani igyekez­zék azt. Úgy ahogy a rádió vagy televíziós hirdetéssel tesszük; sok­szor szívesen hallgatjuk a jószövegű "commerc'ral"-t, azzal a biz­tonsággal, hogy átkapcsolhatunk más állomásra, ha már sok a jóból. A hirdetésnek hangsúlyoznia kell, hogy a fogyasztó az úr, meg kell bíznia a közönség1 ítélőképességében és át kell adnia ne­ki a döntés jogát. NÉHÁNY FINOM ÉTELRECEPT OLVASÓINKNAK RIBISZKE-TÉSZTA. 28 deka lisztből, 21 deka vajból, 10 deka cukorból, 3 tojássárgájából és annyi borból, hogy az egész meg ne ragadjon a gyúródeszkán, porhanyós tésztát készítünk, Kissé megdolgozzuk, kikeverjük és úgy kinyújtjuk, mint az íróval as tész­tát szokás. Aztán 2—3 óráig hűvös helyen pihentetjük. Végül any­­nyiira kinyújtjuk, mint a pléh nagysága, csaknem egészen meg­sütjük, aztán a száráról leszedett ribizkével meghintjük, három tojás fehérjéből vert, cukrozott habot kenünk fölébe és addig süt­jük, míg a tojáshabnak színe lesz. LÁGYTOJÁS TÁLALÁSA. Nyáron nagy a kereslete a lágy to­lj ásnak és hasonló, könnyű ételeknek, mert a húst sokan meg sem tudják enni. Azért a gondos háziasszonyok mindenkor szívesen veszilk azt a tanácsot, amely lehetővé teszi nekik a lágy tojásnak tetszető tálalását- Mert hiszen ezt különben csak forró vízben vagy szalvétákban volt szokás tálalni. Készítsen drótháló készüléket és a tojás szinte mint önálló étel szerepelhet a család asztalán,. Ha nagyobb ez a család, akkor nagyobb a készülék is, ha egy-két tag- Iból áll csupán, aszerint kell a készüléket készíteni,___________ Címváltozások bejelentése Kérjük olvasóinkat, Hogy címváltozásukkal kapcsolatban ne csak új, hanem a régi címet is szíveskedjenek közölni. I NYÍRI pajkos A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL Ha a Nyírségre gondolunk, visszavágyó emlékeink nemcsak az akác fürtös fehér virágának illatát érzik, nemcsak a világhírű Jonathan alma mosolyog ránk, burgonyája csábit, rizlingje má­­morosit, kenyere táplál, hanem eszünkbe jutnak a .nyírségi anéic­­dóták is, melyek az egész orszá­got megnevettették. iKi ne ismerné Krúdy Gyula "Nyíri pajkos"-át, a dzsentri tréfás irodalmi mintaképét? A mai vörös viharban úgy beszél­nek Krudyról, mint aki meghúz­ta a régi nemesi világ felett a lélekharangot. Pedig élete rém' ostorozása volt a dzsentri hibák­nak, hanem követése és dicsére­te. A nyíregyházi város dalárda temetési énekéből is az ég felé törő kiéngesztelődés derűjét hall­ja-Idézzünk vissza az emlékezés ködéből néhány ilyen nyírségi anekdotát. A NYÍRSÉGI FUVAROS Rögtön egy országos hírű anekdótával kezdjük. Az ital­­kedvelő nyírségi fuvaros kocs­­mázási problémájával. Ismer a Hajdúságtól az Ecsedi lápig minden bormérést, sűrűn csinál adósságot s nem szívesen hite­leznek neki a kocsmárosok. Gyakran valósággal ki kell ker­getni a garázdálkodó részeg fu­varost . Szekerén aztán így bölcse,Ike­­dik, míg a bor tüze egyre homá­­lyosítja szemeit: — Miért kesergek sorsomon? Nekem ugyan édes mindegy, hogy a tiszalöki kocsmából d.e­­nak ki, vagy a tiszadobi kocsmá­ból löknek ki részegen. • A NYÍREGYHÁZI ERDŐ Nyíregyháza északi határát gyönyörű tölgyerdő övezi. Rop­pant kincs ez ott, ahol a szél folyton szalad a homokkal. Az erdő keletkezése körül homály terjeng. A Nyírség valamikor a gróf Károlyi család birtoka volt. Gróf Károlyi Ferenc a 18. század ele­jén nyugati tanulmány utón já.t Franciaországban és Angliában. Bretagne-ban óriási máktáblákat látott, melyek festői virágjaikon kívül sokat jövedelmeztek is. Jónak látta meghonosítani nyír­ségi parlagon heverő földjein ezt a termelési ágat-Levelet írt tehát a nyíri földek ispánjának, hogy vessenek be ezer holdat mákkal. Az öreg nyírségi ispán rövidlátó szeme azonban a mákot — makknak ol­vasta. Nem csoda, hiszen akko­riban még ludtollal Írtak és bor­ral hígított tintába mártották. Szemüveget se árultak még ak­kor a nyíregyházi Piac-téren. Nosza hamar gyűjteni kezdték az ecsedi erdőségek makkját s a következő esztendőben ezer holdon kelt ki katonás rendben a tölgy csemete. Itt-ott ma is áll ' még egy-egy ilyen két és fél évszázados tölgy óriás, széles lombkoronájával szomorúan te­kintve le a városalapító ősök vörös utóda i rat Ez a tölgyerdő 1940-ben 59.900 nyíregyházi lakosnak szolgált hűs árnyékkal s most nem tudja megérteni, hogy húsz esztendő múlva a népszámlálás csak 56.875 lelket talált a "szo­cialista jólétben" nyomorgó vá­rosban. • A TISZAESZLÁRI PER A tiszaeszlári per idején Nyír­egyháza volt a világ közepe. Táv­iró hivatalából hosszú tudósítá­sok indultak a világlapok szer­kesztőségeibe. Legérdekesebb figurája ennek a hátborzongató pernek a védel­met ellátó Eötvös Károly volt, amint akkoriban nevezték: a nyírségi vajda. Nem egészen ön­zetlenül bocsátotta ragyogó jogi tudását a roppant kényes per rendelkezésére. Nyíregyházi la­kására a reggeli kávéval minden nap ezer forintot is be kellett küldeni a vajdának, különben nem ment el a tárgyalásra. A törvénykezési szünetekben gyakran kijárt a Sóstóra, ahová Inkább a szép hölgyek vonzot­ták, mint a fürdő. Gyógyvizét különösen gyermekáldásért só­­várgó asszonyok keresték fel. Amikor a fürdőből' hazatérve összeült társaságával a Koroná­ban, ugratni kezdték a vajdát: — Mit kerestél te a Sóstón, Károly bácsi? — kíváncsiskodott egy nyíregyházi újságíró, mire Eötvös nagyot fújva pipája füst­jéből, mosolyogva válaszolta: — Hát ti még nem tudjátok, hogy a vén kecske is szereti a sóst! LÉGI EKVIPÁZSON NYÍREGYHÁZÁRA Krúdy Gyula az ó-budai kocs­mák romantikus tájáról is ötök nosztalgiát érzett szülővárosa — Nyíregyháza után- Izgalmas, de egyben szorongó önömmel fo­gadta hát a meghívást élete utolsó előtti évében az első Bu­­dapest-nyíregyházi légiútra. Büszke volt szülővárosára, mert a repülőtér felajánlásával megelőzte szomszéd nagy ver­senytársát : Debrecent. A felava­tó beszédet Krúdy látogatása­kor éppen e sorok írója tartotta s még most is emlékszik simoga­tó baráti tekintetére, mely olyan Hírek, események, furcsaságok A NAGYVILÁGBÓL! — MEXIKÓI ÜGYVÉDEK TIL­TAKOZNAK az amerikai filmek beözöniése ellen, mivel ezek a filmek "megmérgezik az ifjúság szellemét". A mexikói ügyvédek szövetségének tiltakozását az Ex­celsior című lap közli • — KOMOLY VESZÉLY FÉNYÉ GETI a csa-csa-csá-t, jelentik Pá­rizsból. Egy nemkülönben szép nevű görög tánc, a kalamatiano — jósolják — a következő évad­ban valószínűleg elfoglalja he­lyét. — FINNORSZÁG LAKOSSÁGA a finn statisztikai hivatal jelen­tése szerint az elmúlt év végén 4,436.400 ember volt. Ebbői 1,667.200 — vagyis a lakosság 38 százaléké' — lakott városok­ban vagy városjelJegü telep "'lé­seken. VÉRÁTÖMLESZTÉS HELYETT TEJINJEKCIO? Neves külfödi orvosok újab­ban "tejátömlesztést" ajánlanak vérátömlesztés helyett. Borjúk­kal végzett kísérleteik azt bizo­nyítják, hogy intravénás tejinjek­ciókkal negyedrészben pótolni lehet a teljes véráliományt. A tej­fehérjék és a vér sejtjei között valóban nagy a hasonlóság. Hanem még a klinikai kísérletek ezreire van szükség, amíg el­dönthető, hogy valóban hasznát láthatja-e az új módszernek az orvostudomány. ADATOK AZ ANDROMEDA­KÖD MOZGÁSÁRÓL Amerikai csillagászok nemré­giben bejelentették, hogy a Tej­út belsejének a wilson- és pa'o­­m a r-hegy i esi II agvizsgá lókba n folytatott megfigyelése révén újabb értékes adatokra tette* szert a naprendszerek és a galak­tikus gázok mozgásáról- A nap. rendszerünk középpontjától 13- 30 ezer fényévnyire lévő 18 csil­lag mozgási sebességének méré­sé révén megállapították,’ hogy e csillagok más sebességgel mo­zognak, mint az őket környezd gázfelhőik. Eddig az volt a fel­tevésünk, hogy e gázfelhők együtt haladnak a csillagokkji, most azonban megállapították, hogy a naprendszerünk közép­pontjától 20 ezer fényévnyi *e levő csillagok gyorsabban, a 13 ezer fényévnyire levők viszont lassabban mozognak, mint a mellettük levő hidrogénfelhők. Minthogy a csillagok mozgárát gravitációs erők, a> gázfelhőkét I pedig a gravitációs erőkön kívül | mágneses erők szabályozzák, e mozgások összehasonlítása rend­kívül értékes felvilágosításokat nyújthat a galaxisokban ható erőkről. E gázok mozgásáról nemrégiben újabb értékes ada­tokat sikerült szerezni az Andro­­meda-köd megfigyelése révén. Ebben a spirális galaktikában óriási, a rendszer közepétől nagy sebességgel távolodó kerek felhőket észleltek, amelyeknek mozgása rendkívül hasonlít a Tejút centrumához közel levő hidrogénfelhők nemrég felfede­zett mozgásához. VÉDŐOLTÁS A TRACHOMA ELLEN A világon több mint 400 mil­lió ember szenved traehomáb?n. Ez a súlyos, fertőző szembeteg­ség főként Kínában, Egyiptom­ban, Indiában és más keleti or­szágokban terjedt ell. A tracho­ma vírusát először 1957-ben, Pekingiben sikerült elkülöníteni, majd később amerikai kutatók a betegség ötféle vírusát mutatták ki. Az Egyesült Államokban most olyan oltóanyagot fejlesztettek .ki, amely nemcsak védettséget nyújt a trachoma ellen, hanem bizonyos mértékben gyógyító hatása is van. Az új védőoltást eddig majmokon és mintegy 450 emberen próbálták -ki. A kísér­letek során a trachomas családok­ból származó, még egészséges gyermekeket oltottak be, s a trachoma-vírussal mesterségesen megfertőzött önkéntes jelentke­zőket vaccina-injekciókkal kezel­ték. A kísérlettek, eredményei szerint az új oltóanyag] meg-fe­lelő védettséget biztosított a trachoma ellen, a fertőzöttek esetében pedig kedvezően be­­foly'ásoülta a betegség lefolyá­sát. ÚJABB MEGFIGYELÉSEK AZ AGY VILLAMOS TEVÉ­KENYSÉGÉRŐL A kutatók már régebben :e­­fedez-ték, hogyan lehet felfogni az agysejtek villamos impu!: i­­sát az agy felületén elhelyez, tt elektródokkal. E módszer -töké­letesítésével ma már az agy mé­lyebb részeire is be tudják ve. zetni az elektródokat, így nem­csak az agy felületéről, hanem a -belső -részeiről kibocsátott im­pulzusok is mérhetők. Eie-ktro­­enkefalográffa-l az agynak éber állapotban és alvás közben vég­zett normális tevékenységét vizsgálják, de felhasználják kü­lönböző elmebetegségek mega ­lapítására -is. Külföldi kutatók most az agyhullámok és a visel­kedés közötti összefüggéseket is vizsgálják. Kísérleteik során macskák koponyájában a- hom­loklebeny felszínén és belsejé­ben 18 elektródot helyeztek el, s enkefalográffal feltérképezték a villamos aktivitás főbb köz­pontjait. Megfigyelték, milyen hullámokat bocsát ki a kísérleti állat agya alvás, mozgás, táplál­kozás közben, továbbá félelem és éhség, érzetére és e mérések alapján részletesen elemzik mindazokat a változásokat, ame­lyek összefüggésben lehetnek a viselkedéssel- A mérési eredmé­nyek összeállításával azt akad­ják megállapítani, vannak-e egyéni" különbségek az egyes állatok reakciói között. A kísérle­tek eddigi eredményeiből máris kitűnt, hogy az agykéreg villa­mos tevékenysége és a viselke­dés feltétlenül összefüggése in van egymással. AZ ANTARKTISZ, MINT AZ EMBERISÉG HÜTŐHÁZA A Föld népessége a kétezredik esztendőre a számítások szerint eléri az ötmiiliárdot: nem kis problémát jelent majd az óriási embertömeg élelmezése. Külföl­di szakértők ezért már most ter­vet dolgoztak ki -arra, hogy a fe- I e si'e ge s él e I mi szerkészlet teke t már a legközelebbi években az Antarkti-szra szállítsák, s -hatal­mas természetes "hűtőházban" tárolják. Hanem a terv megvalósí­tásának sok nehézség áll útjá­ban : ha a készleteket az Antark­tisz belsejébe szállítják, nehezen hozzáférhetők; ha pedig a pa-rt­­mellett helyezik el, fennáll a ve­szély, hogy "belecsúsznak" a tengerbe. Kenderessy Lajos szerzői estje i Ottawában és Montrealban Kenderessy Lajos szabadságharcos író szeptember 17-én, szombaton este 7.30-kor Ottawában a Szent Erzsébet egyház dísz­termében, szeptember 18-án, vasárnap este 7.30-kor pedig Mont­realban a D'Arcy Auditorium dísztermében magyar művészek köz­reműködésével szerzői estet tart. Mindkét est keretében bemu. -tatsára -kerül -két rva-gy -magyar film : Budai Cukrászda és Életre ítéltek. Kenderessy Lajos azután kanadai körútra indul és szerzői estet tart Toronto, Oshawa, Welland, Hamilton, Brandford, Lon­don, Windsor, Delhi, Alberta, Edmonton, Calgary, Winnipeg, Van­couver városokban, majd az Egyesült Államokba látogat!. Kenderessy Lajos nagysikerű "Harc az örökségért" című re­gényét most új irodalmi alkotás követi. A torontoi Stúdium könyv­kiadó most készíti "Házasság négyesben" című második regényét, mely az októberi torontoi szerzői esten kerül a közönség kezeihez. Kenderessy Lajost a vörös bíróságok! a nyugati rádióknak kiküldött irodalmi munkái miatt 10 évi 'börtönre ítélték. Hatodik | évét töltötte a váci fegyházban, mikor 1956-ban a magyar szabad­ságharc kiszabadította. A kanadai magyarság' szeretetébe fogadta Kenderessy Lajost j és támogatta őt előadásain való megjelenésével és könyve megvá­­j sárlásával. melegítőén szállt a dobogó fe­lé. Krudyt barátai szorongó hív­vel búcsúztatták az ó-budai hi' res Kéhli-kocsmában előző este nagy légiót ja előtt, mert ez voll a legelső repülőkirándulása Megfogadtatták vele, hogy más nap, visszatérte után azonnal je lentkezik a törzsasztalnál. Há rom napig vártak Krúdyra bará tai s csak a negyedik napon ál­lított be a találákára e szavak kai: — Ne haragudjatok gyerekek de ottfelejtettem magam egy kicsit a Koronában, vonaton jöt­tem vissza, mert nem születtem én szárnyas embernek. Valójában e Sorok írójának en­gedte át helyét a repülőgépen, aki sürgősen az új-dombóvári képviselőválasztásra utazott. A mátyásföldi repülőtéren helyszí­ni közvetítésben számoltam be az első Nyíregyháza-budapesti •légiót tapasztalatairól. A Horto­bágy felett légörvények voltak, a gép nagyokat zuhant, bizony igen rosszul éreztem magam azon a gyenge alkotmányon. A megnyitó ünnepségen még ja­vában bontogatták a sóstóhegyi riz-linget, mikor én már Mátyás­földről küldtem hozzájuk rádió­üdvözletemet. Erről a nyírségi kirándulásról számolt be Krúdy egy kis mű­remekben "Légi ekvipázson Nyír­egyházára" címen. khi# Nyíregyházy Pál Idegen nyelvek tanítása Amerikában A United States Office Education, a pennsylvaniai egyetem irányítása mellett, két évre kiterjedő megbízást adott Dr. Joshua A. Fisbman-nak, az egyetem pszichológiai tanárának, az amerikai nemzetiségek nyelvi smereténeki tanulmányozására!. A Közoktatás­ügyi Hivatal 141.000 dollárt szavazott meg erre a célra és az Ame­rican Council for Nationalities Service 40 fiókjával, segítő kezet fog nyújtani a kutatáshoz. Dr. Fishman szerint, hivatalos körökben nem nagy jelen­tőséget tulajdonítottak eddig annak, hogy csak kevés amerikai já­ratos idegen nyelvekben, pedig ha Amerika kulturális, kereske­delmi és diplomáciai összeköttetéseit a 'külfölddel megismertetni óhajtjuk, nagy és növekvő szükség lesz olyan egyénekre, akik írni, olvasni és beszélni folyékonyan tudnak idegen nyelveken. Amerika külföldi születésű polgárai tehát értékes segítségére le­hetnek fogadott hazájuknak. A kutatás meg fogja állapítani, milyen nemzetiségek azok, amelyek eredeti nyelvükhöz szívósan ragaszkodnak, milyen mér­tékben segítik elő. gyermekeik óhaza! nyelvismeretét és a nemze­tiségi szervezetek, egyházak és vezetőik mit javasolnak annak érde­kében, hogy híveik idegen nyelvekben való jártasságát előmozdít­sák. A tanulmány felöleli a nem-angol nyelvű sajtó és rádió tanul­mányozását is és azt is meg: fogják állapítani, hogy az amerikai főiskolák és középiskolák tanárai igénybe veszik-e az ország nemzetiségi csoportjának nyelvismeretét és készségeit. Dr. Fishman hangsúlyozza, hogy ez "kitűnő alkalom arra, hogy az amerikai -népcsoportok saját kulturális eredményeikre és nyelv­tudásukra felhívják az amerikai közönség figyelmét". A kutatás meg fogja álllapítani» a lehetőségeket és módokat, hogy az ország nemzetiségi csoportjainak aktiv közreműködésével, ezeket a tehet­ségeket megőrizhessük, sőt fejleszthessük. Hogy pontos és részletes ismereteket szerezhessünk a tanulmá­nyozás alá eső különféle tárgyakról, a magyar szervezetek, egyhá­zak és vezetők buzgó támogatására is szükség lesz, úgy országos, mint helyi viszonylatban. Elsősorban azok az egyházak, szerveze­tek és egyének jelentkezzenek, akik magyarnyelvű tanfolyamokat létesítettek és azok a szülők, akik anyanyelvűkre tanítják gyerme­­| keiket. Dr. Fishman: szeretne minél többet hallani az elért eredmé­nyekről vagy sikertelenségekről, mert "ezek a tapasztalatok a jö­vőbeli tervek lefektetéséhez rendkívül fontos anyagot szolgáltat­nak". Azok- az egyházak, szervezetek vagy egyének, akik magyar i nyelven tanítanak bármit Amerikában, közöljék adataikat a követ­kező címmel : Language Resource Project, 111 West 57th Street, New York 19, New York.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom