Kanadai Magyarság, 1960. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)

1960-07-09 / 28. szám

KANADAI Még jőni kell, még jóni fog, Egy jobb kor, meiy után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. (fatadiatt ‘Tfunyviituu PRICE 10 CENTS "A ml utunk, a magyarság ut|a, ma Is változatlan : hlvan az axar múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követíi, hirdetil" (A fenti idézet Kenesel f. láezlá la­punk első számában meg|elent be koszőntS cikkéből való.) ÁRA: 10 CENT X. évfolyam, 28. szám, KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1960 július 9, szombat Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto _ PHONE: LE. 6-0333 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6-0333 Véres harc Tibetben! Általános felkelés az ország egész területén Az Indiából érkezett jelenté­sek arról számolnak be, hogy Tibet egész területén megindult a lakosság támadása a kínai bi­torlók ellen. A nagyrészt nomád lakosság a laposabb keleti Tibet­­ből sokszázezres tömegekben Nyugat-Tibetbe menekült, ahol sok helyen körülkerítette a vö­röskínai helyőrségeket. Bár a ti­betiek csak kezdetleges fegyve­rekkel vannak felszerelve, a he­lyi ismeretek és a hegyi terep hatalmas előnyöket biztosítanak a partizánhareoknak. Sokezer kí­nai katona esett máris áldozatául az általános szabadságharcnak. Nők és gyermekek nagy szám­ban menekültek át Nepálba és Indiába, de a férfiak utolsó le­heletükig harcolnak. A pekingi kormány hatalmas csapaterősíté­seket küldött Tibetbe, s egyúttal lezárta a nepáli határt. Ezen mű­veletek közben a vöröskínai csa­patok több helyen behatoltak, a legutóbbi egyességben semle­gesnek nyilvánított, demilitari. zált nepáli zónákba és az ott lé­vő határőrséget letartóztatták. In­diai jelentések szerint 15 nepáli katona vesztette életét- A pekin­gi kormány nem tagadta ezt a behatolást, amelyet azonban ideiglenesnek és helyi jellegű­nek minősített, abból a célból, hogy a tibeti menekülők özönlé­­sét megakadályozza. A jelenlegi helyzet tehát az, hogy a vöröskí­nai katonaság géppuskával mé­szárolja a Ti hétből életüket men­tő gyermekeket és asszonyokat, míg a férfiak a hegyek között folytatják élet-halál harcukat. A tibetieknek kevés reményük van a győzelemre. Repülőgépek, modem bombák, ágyuk ellen a hősiesség csak akkor használ, ha a szabadságharcosok mögött anyagi támogatás is van. Ezt ke­' serüen láttuk a magyar szabad­ságharc tapasztalataiból. A pe­kingi kormány egy lábig ki fog­ja irtani a tibetieket, ezzel meg­ismételve a második világháború­ból és a megelőző háborúkból oly jól ismert népgyilkosságot, — tele fogja telepíteni Tibetet kínaiakkal, s tovább fogja köve. telni, hogy mint "békeszerető népi kormányt" vegyék fel Vö­­röskínát az Egyesült Nemzetek közé. Majd, ha azután vége lesz a vörös terrornak Kínában, né­hány embert, vagy néhányszáz embert fel fognak akasztani. Ha az Egyesült Nemzetek Biz­tonsági Tanácsának eljárási sza­bályai között nem volna ott az Alger Hiss és társai által becsem­pészett vétójog, úgy a Tanács most elrendelné az egész világ minden hadseregének koncent­rikus támadását Peking ellen. I Egy atombomba az USA részéről elég volna, hogy Mao rémural­mát megdöntse. De nem lehet. Mert az USA fél a Szovjettől, a Szovjet fél az USA-tól és még jobban Vöröskínától, — s azok­nak, akik most szenvednek az elnyomók terrorjától, csakúgy, mint Magyarország szenvedett 1956-ban és előtte a szabadság­­harcosok végeláthatatlan bil­liói a történelem során minden­kor: nem marad más választá­suk, mint a hősi pusztulás. Szinte hihetetlen, hogy még egy ilyen drámai küzdelem, mint amely most a Világ Tetején, a tibeti fennsíkon folyik, sem ké­pes felrázni a világot. Pedig a megoldás oly egyszerű: kizárni a szovjetet az UNO.ból, megsza­vazni a katonai szankciókat Vö­­röskína ellen, ledobni egyetlen­egy atombombát, akárcsak lakat­lan területre is. A válasz nem vi­lágháború volna, hanem a kom­munizmus belső bukása. A “VÉGZETES" BEFOLYÁSÚ NIXON KÉM A KUBAI SZOVJET KÖVET Az 1945-ben Gouzenko által leleplezett kanadai szovjet kém­hálózat főnöke egy bizonyos Kudritaczev nevű professzinonis. ta kém, akiinek a háború alatt az volt a feladata, hogy Kanadán keresztül szerezzen be informá­ciókat az amerikai hadititkokról, egy készülő Amerika-ellenes szovjet támadás előkészítésére. Kudriatczevet annakidején ki­utasították Kanadából. Most új megbízással bukkant fel, mint a legújabb kubai szovjet követ. Fi­del Castro rövidesen érezni fog­ja, mit jelent ilyen cégéres bű­nözőkkel barátkozni, mint a szov­jet kémfőnök. Más kubai jelentés szerint egyébként Hafoanában ismét nagyarányú lőszer robbanás tör­tént. A merénylet, amely Kuba egész lőszerállományának csak­nem 50 százalékát elpusztította, Battista híveinek volt a müve. Castro természetesen az USA-t hibáztatja-A GiH KONFERENCIÁT IS FELRÚGTÁK AZ OROSZOK A genfi úgynevezett leszerelé­si konferencia ugyanúgy ért vé­get, mint a párizsi négyhatalmi találkozó. Gromyko szovjet kül­ügyminiszter, illetve az éppen Genf ben tartózkodó helyettese váratlanul kijelentette, hogy "a Nyugat nem törekszik a leszere­lés céljainak elérésére" és ezzel otthagyta az üléstermet. Eljárá­sát természetesen szolgailag kö­vette a konferencia négy csat­lóstagja, Lengyelország, Bulgária, Csehszlovákia és Románia is. Az egyesség, amelyet egyes opti­mista diplomaták azért remél­teik1, mert azt képzelték, hogy a leszerelési konferencia az a nyi­tott kapu, amelyet a szovjet egy­előre nem akar betenni, amíg némi valószínűség lehet arra, hogy a hidegháború nem újul ki teljes erővel, — ezzel a gesztus­sal megbukott-A leszerelési konferencia t«l­­jes sikertelensége csak azokat érte váratlanul, akik vágyálmok­ba ringatták magukat a szovjet céljai felől. Közülük egyik legsú­lyosabban csalódott politikus volt Mr. Green kanadai külügy­miniszter, aki még a párizsi szov­jet arculcsapás után is azt mon­dotta, hogy a szakértőkből és nem hordószónokokból álló gen­fi leszerelési konferencia komoly reményekre jogosít. Most sajtó­­nyilatkozatban jelentette ki, hogy csalódott, s a nyilatkozatot Diefenbaker miniszterelnök azzal toldotta meg, hogy az oroszok megbízhatatlan, lesipuskás politi­kusok. Bármennyire sajnáljuk, hogy a tú-loptim-ista kanadai külügymi­nisztériumnak és a sajnos még mindig kisba-básan naiv kanadai ' közvéleménynek csalódnia kel- í lett, annyira őszintén reméljük, j hogy a kormány a jövőben nem j az ellenségekre, hanem a bará- j tokra és fegyvertársakra fog haíl­­gatni. S az egyetlen olyan barát,! akire — akár földrajzi, akár po- j íitikai, akár katonai okoknál fog­va— feltétlenül számítani lehet: ' az Egyesült Államok. Nem kell nagy fantázia annak a -belátásához, hogy mihelyt az elnökválasztás lezajlott és füg-' getlenül attól, hogy a -két nagy amerikai párt közül melyiknek a ( jelöltje viszi el a pálmát —, az. amerikai külügyminisztérium szó- j ros amerikai egységet fog létre-1 hozni az egész kontinensen. Ak-, kor, amikor egy neveletlen Hrus­csov elpusztítással fenyegeti a világot, amikor képletesen arcul­­csapja az amerikai elnököt, — akkor, amikor rakétás, atombom­­bás felfegyverkezést sürget a szovjetben, — amikor békés együttélés címe alatt fegyveres fenyegetéseket hangoztat min­den békés országgal szemben: akkor nem lehet helye sem olyan komm u n i st aba rá t po I iti kának, mint amit Kuba folytat, sem olyan húzódozó barátságnak, mint amit sok USA és kanadai politikus és sok elbutított polgár szeretne — gyávaságból. A -katonai és politikai egység szükségszerűségét csak aláhúz­za Hruscsov június 28-i legújabb beszéde, amelyben megmagya­rázni próbálja, miért hagyta el a szovjet a genfi leszerelési kon­ferenciát. "A Szovjet — mondot­ta — általános leszerelésre tett javaslatot, minden ellenőrzés, s minden batáridő nélkül. Miután ezt a Nyugat nem fogadta el, ezért leszerelésre nem kerülhet sor". IZRAEL NEM BÜNTETI MEG EICHMANN ELRABLÓIT DAVID BEN GURION David Ben-Gurion izraeli mi­niszterelnök kijelentette a lon­doni televízió előtt, hogy az iz­raeli bíróság "teljesen pártatla­nul" fog eljárni Adolf Eichmann bűnügyében. Ben-Gurion tíz napot töltött Ny ugat-Eu répában, hogy ott vé­delmezze eljárásukat az argentí­nai ember-rablásuk ügyében. "Biztos vagyok az izraeli bíró­ság pártatlanságában, hiszen or­szágunkban az igazságszolgá'ta­­tás teljesen független a közigaz­gatástól". Meghívta a külföldi újságírókat és megfigyelőket e tárgyalásokra. "Ha Argentina képviselője meg akar ott jelen­ni, nagyon szívesen látjuk". A miniszterelnök visszautasít­ja azt az argentin követelést, hogy az Eichmann elrablóit bün­tessék meg- "Lehet, hogy ezek jogtalanul jártak el, de minket érre emberi jogaink felhatalmaz­tak. Az igazság mindig erősebb a formalitásoknál. Az Eichmann­­ügy rendkívül kivételes eset" — hangsúlyozta. HÍREINK A NAGYVILÁGBÓL KANADAI LESZ AZ UNO KÖZ­GYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE New Yorkból jelentik, hogy az Egyesült Nemzetek tagállamai Kanadát jelölték a közgyűlés al­elnöki tisztségére. Ez a jelölés is egyik beszédes bizonyítéka Ka­nada egyre növekvő külpolitikai jelentőségének. • NEM SZŰNTEK MEG A JAPÁN TÜNTETÉSEK Tokióban az Amerika-el lenes tüntetések vezetői sorában újabb letartóztatások történtek- Erre az adott okot, hogy váratlanul 2.000 túlzó baloldali egyetemi hallga­tóból álló csoport verődött össze és tiltakozott három fiatal tár­suk letartóztatása ellen. A japán rendőrség jelenti, hogy a baloldali acélmunkások szakszervezetének 11 tagját vet­ték őrizetbe, mint a Hagerty el­nöki sajtótitkár ellen június 10- én rendezett tüntetések főko­lomposait. • NÉGY AMERIKAI GYILKOSSÁGOT KÖVETETT EL JAMAICÁBAN A jamaicai Kingstonban hat napos kitartó nyomozás után négy amerikait tartóztattak le a sligowiilei hegyek között, akiket 5 ember meggyilkolásával vádol­nak. A halottak közül kettő an­gol katona volt. Egy ötödik amerikai is fogság­ban van, akit szintén a katonák meggyilkolásával vádolnak!. Felmerült a gyanú, hogy az ópium-szívó Rastafarian szekta ^árom vezetőjét, akiknek holttes­­jtét elásták, de most napvilágra .kerültek, szintén ezek az ameri­kaiak gyilkolták meg. Az egyik letartóztatott amerikai apját, az 57 éves Claudius Hen-ryt, aki egy Rastafarian szekta vezetője, most hallgatják ki hazaárulás vádjá­val terhelten. A RAKONCÁTLAN KUBA A washingtoni külügyminisz­térium Kubát a "támadó akciók" egész sorozatával vádolja, mely rendkívül megnövelte a feszült­séget a Caribbean-környékén. A bódult Castro a kommunizmus karjaiba vetette magát s kényte­len teljesíteni Moszkva paran­csát. Ha nem engedelmeskedik, a szovjet módszerek szerint ha­marosan eíteszik láb alól. RICHARD NIXON 4 A szovjet újságok Nixon alel. nökről úgy írnak, mint "a táma­dó szellem buzgó képviselőjé­ről", aki "végzetes befolyást gyakorol az akaratgyenge" el­nökre. Az egész világ látja, hogy Hruscsov handa-bandázása a szovjet gyengeségét takarja, Nixon elleni dühe pedig csak emeli az aíelnök választási esé­lyeit. A KONGÓI KÖZTÁRSASÁG I960 június 28-án alakult meg, a korábbi Belga-Kongó nevű gyarmatból. Joseph Kasabavu, az új köztársaság Londonban végzett fiatal elnöke, mindenek­előtt korábbi uralkodóját, Bau­­douin belga -királyt látta vendé­gül. Az új köztársasági elnök mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy országának lakossága hálá­val van eltelve a fehér gyarma­tosítók által hozott kultúráért, s célja az, hogy most, hogy néger népe politikailag önállóságot nyert, ezt a nyugati értelemben vett kultúrát tovább fejlessze. A megnyitó ünnepségek a legna­gyobb rendben zajlottak le. Kon­gó népét még nem érte el a kommunista propaganda méte­lye. Három nagy spanyol városban Kubából irányított terroristák bombái robbantak. Nyomában nagy tisztogatási hullám indult el egész Spanyolországban. A bombák San Sebestianban, Barcelonában és Madridban rob­bantak s a tettesek külföldi ele­mek voltak együttműködve sze­paratista munkásokkal és spa­nyol kommunistákkal. A februári madridi bombarob­banások után több mint 100 sze. mélvt tartóztattak le s ki ha I Iga-Hová viszik az uránt_? A magyar forradalom óta sok­féle hír keringett a magyaror­szági urán lelőhelyekről. Meg­bízható hírek szerint a szovjet urán szakértőket nagymértékben érdekelték a -magyar lelőhelyek és Magyarországon gazdag lehe­tőségekkel számoltak. A "Társa­dalmi Szemle" májusi számában egy cikk jelent meg "a magyar­­szovjet gazdasági kapcsolatok­ról", amelyből nem -nehéz kiol­vasni, hogy a szovjet a magyar uránt is kéz-beve-tte. A cikk töb­bek között ezeket közli: A hazai urán geológiai felkutatásá­ban és felmérésében, a bányá­szat megszervezésében sokat kö­szönhetünk szovjet szakemberek­nek, akik magyarokkal együtt megvetették ennek a fiatal új iparágnak az alapját." A cikk ez­után dicséri a szovjet kölcsönö­ket, de arról már hallgat, hogy ezek kamata fejében oda kellett és kell adni a magyar ipari ter­mékek javát, de az urániumot is.. NAGYARÁNYÚ NÉMET VISSZAVÁNDORLÁS és Amerikába való kivándorlás észlelhető Ontarioban — jelenti itteni német laptársunk a Courier. Hasonló információkkal szolgál a német konzulátus és a toron­tói amerikai főkonzulátus is. Az új áramlatnak! kettős indoka van-. Egyik az, hogy a nagyszámú ka­nadai német bevándorló jelen­tős része nem tudott szakmájá­ban elhelyezkedni, a másik az, hogy jelenleg Nyugat-Németor­­szág-ban olyan nagy az üzleti fel­lendülés, hogy úgyszólván min­den városban hirdetések útján -keresnek úgy szakképzett, mint be nem tanult munkásokat. Amíg Nyugat álmodo­zik.:. A -tibeti -nép hősi ha reál ról kap tájékoztatót mai számunk­ban az olvasó. A nyugati világ — még a pári­zsi kudarc után sem akar feléb­redni ; -még mindig csak a szemét dörzsöli. Mao Ce-Tun-g közben "végle­ges leszámolást" Ígér a "kapitalis­ta- világnak", amelytől még az oroszok is fáz. -na-k. Csak a Nyugat nem haj­landó kimosni szeméből azt a bizonyos dol­got, amely 15 éve akadályozza a tisztánlátását. Montgomery s a hozzá hasonló néhány idióta azt állítja, hogy Vörös-Kína emberek nem veszik észre, hogy Mao Ce-Tung háta mögé dugott kezében tibeti nép vére. jóbarátja a világ népeinek. E balgatag tartott tőrről még csepeg a legyilkolt Kubából irányított terror Spanyolországban tásuk után megállapították, hogy a terrorista cselekményeket ku­bai parancsra követték el. Ku­ba Franco-ellenes menekültek székhelye lett. Most utoljára a Barcelona- Madrid között közlekedő éjjeli személyvonaton robbant a bom­ba, majd Barcelonában, San Se­­bastianban és Madrid Északi pá­lyaudvarán követtek el merény­letet. A robbanásoknak nyolc sebe­sült áldozata van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom