Kanadai Magyarság, 1960. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)

1960-07-23 / 30. szám

X. évfolyam, 30. szám, 1960 július 23, szombat 2 KANADAI MAGYARSÁG m KANADAI MACVOTS/tó @úm*uUam "íb<t*fyan(AH4 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Telefon: LE. 6-0333 Főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : 996 Dovercourt Rd., Toronto 4 Hivatalos órik: reggel_9-tíl délután 6-ig egész évre $5.00, HSfizetéfi árak: egész évre $5.00, fél évTe $3.00., egyes szám éra: 10 e< Külföldön: egész évre $6.00, fél évre $4.00 Vélaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Fölhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem Srzünk meg és nem küldünk vissza, még külön felhívás, vagy portóköitség mellékelése eseten sem. A közlésre alkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada A magyar cserkészet ötven éves jubileumi táborából! A MADARAK CSODÁJA Ontario tertományának közepe táján, a festői Algonquin nemzeti park közeiében 500 cserkész ütött tanyát július elején, hogy a magyar cserkészetnek ötvenedik évfordulóját 'megünnepelje. A tábor a Wadsworth tó meflett terüli' él, fenyvesék és nyírfaer­dők között- A résztvevők serege eiltóborokma van szétosztva, me­lyek a magyar cserkészet egy­­egy kiemelkedő eseményéről nyerték nevüket. A kiscserkész ad,tábora a "Véig“, emlékeztetve a híres vági tutajéba, mély ind;u­­lö cserkészetünk első komoly ■.megmozdulása volt 1913-ban. A fiúk ' "Meg-yer"-en Jaknak,, mert ott vollt 1926-ban az első magyar nemzeti miaigytábor. A vendégcserkészék táborának ne­ve "Gödöllő", a parancsnokságé "Hárshegy" és a JeányailStábor a Gödöllőn 1939-ben tartott leány­­cserkész vii.lágtáboráról a "Pax Ting" nevet kapta. A cserkésztábor egy kis Ma­gyarország, ahol magyar beszéd­től és daltól hangos a környék, maguk készítette gyönyörű nép­viseletben a leányok magyar tán­cokat mutatnak be az esti tábor, tűznél (ám mondanunk sem kell, hogy táncban a fiúk sem marad­nak el mögöttük) és vezetőik felügyelete mellett csarkészszel­­.“lemben élik vidám tábori életü­ket. Impozáns volt a megnyitó ün­nepségen a felvonuló csapatok hosszú sora. A fárasztó és sok­szor többezer kilométeres út után. beérkezett cserkészek tábo­ruk felverése után egy hegyol­dal enyhe lankáján gyülekeztek össze, majd az adott jelre a zász­­dóárbocokhoz vonultak. Velük együtt menetéit 41 külföldi cserkész is a meghívott cserkész­­szövetségek képviselőiként. Dr. Maittyasovszky Zsöllnay Miklós, a Szövetség elnöke, ünnepi be­széddel köszöntötte a megjelen­teket, majd Főt. Dr. Ádám János, S. J. és Nagytiszteletű Kallós Ár­pád cserkészt i sztok imája utá-n a magyar himnusz hangjára kúsz­tak fel a zászlók az árbocokra. A magyar lobogó mel lett a hegy­oldaliban ott lengeti a szél, a ka­nadai, amerikai, lengyel, litván, ukrán és orosz zászlókat is, az illető országok cserkészképvise. íletének jelenlétét hirdetve. Az utóbbi négy ország cserkészei, csakúgy, mint a magyarók, szin­tén menekült cserkészek. Jelen­létük szint ad a, tábornak, s cser­készeinket a közös sorsra emlé­kezteti. ■ • Az említett külföldi cserkészek -mellett még 27 nemzet cserkész­­szövetsége üdvözölte levélben, MEGOLDATLAN REJTÉLYEK A természetbúvárok 6—7 év­tized óta (különös gonddal fi­gyelik a vándormadarakat és ar­ra törekszenek, hogy a vándor­lással kapcsolatos rejtélyeket megoldják. Kétségtelen, hogy igen sok tárgyi adattal gyarapí­tották természetrajzi ismeretein­ket : milyen madárfajok mikor, hogyan és merre költöznek. De mihelyt feltesszük nekik a "miért" kérdést, bizonytalan találgatásakon kívül alig tudnak felmutatni érdemleges eredmé­nyeket. Miért költöznek egyes madár­fajok? Biztos, hogy egyes fajok­nál szerepet játszik az éghajlat­változás : a hideg elől melegebb tájra mennék, telelni. Több fajnál szerepet játszik az élelem kérdé­se. A grönlandi halászka eseté­ben egy egészen sajátságos ok áll fönn. Miután ez a madár, a költés időszakában, jó négy hó­napon át "élvezte" az északi sarkvidék állandó nappalát (a nap négy hónapon át nem megy a látóhatár alá), nem várja be a majdnem öt hónapig' tartó állan­dó éjszakát, hanem leköltöziik a déli sarkvidékre, hogy ott újból négyhónapos nappalt élvezze. Az éghajlat és élelem kérdése azonban a vándormadaraknak csak egyes fajainál hozható fel a költözködés magyarázatául, de nem áll az összes vándormada­rakra nézve. Általános érvényű magyarázatként most afelé a föl­tevés felé kezdenek hajlani, hogy a vándorlás ösztöne a fajfenn­tartás ösztönével van szoros ösz­­szefüggésben: r a ,'fi!a-mada:rek földünknek csak azon a tájékán költik ki saját fiókáikat, ahol ők maguk látták meg a napvilágot. Akár helyes ez a magyarázat, akár nem, számunkra változatla­nul rejtély marad ez a ikét kér­dés : miben áll a költözés kény­szerítő ösztöne és hogyan örök. lödik tovább a madárban ez a csodálatos adottság? Honnan tudják a madarak, hogy mikor kell vándorútra kel­niük, hová kell menniük és hogy /agy táviratilag a jubiláló ma­gyar cserkészeket- A jubileumi tábor 'külön ér- Jekessége a rengeteg faépít­mény, ímelyelket az őrsök és a :sapatok állítottak fel. H atal más Tyírfakapuk, ízléses kerítések, i clevelandi keletoldáli lányok miniatűr vára, a montreali fiúk cil'átótornya mind megannyi liát­ii valló, amit a fában bővelkedő canadai terület tett lehetővé. Jgyanakikor lenn a vízen kajakok ;i;klámák és vitorlák feszülnek, a óparton délutánonként szaksze­rű felügyelet mellett fürdés fo­lyik1,, a a kiscserkészek szorgal­masan gyűjtik az élő kagylót zsebeikben. Ha vezetőjük enged­né, talán még éjszakáira is fejük alá raknák. A magyar cserkészet ötven­éves történetét sziines csapatbe­­mutatók és kiállításii sátraik il­lusztrálják. Ehhez járul még az egyes csapatok, kiállítása, mely­nek keretében saját készítésű népművészeti, cseriklészügyessé­­gi és csapattörténeti tárgyakat mutatnak be a látogatóknak és a táborozó cserkésztestvéreik­nek. Van itt három darabból összever rőt t cserkésznyakkendő a németországi menekült tábo­rokból, iinighátból készült őrsi zászló olaisz iinternálótáborból, kézzel hímzett Hungária jelvény, de mesterien készített kalocsai, buzsáki és tairdonai népviselet is. A Zrínyi I lona csapat leányai táborukat Magyarország alakjá­ban építették fel. Konyhájukon minden étkezéskor ízletesen ké­szül el a- tábori G. H. által 'leszál­­lítütt nyersanyag. A lányok ál­talában jobban főznek, mint a fiúk, de ez már így szokott len­ni. Az akadályversenyen viszont a fiúik vitték el a pálmát, azaz hogy a kanadai országos meg­bízott által felajánlott vándor­díját. A büszke győztesek a mewyorki Erős Gusztáv csapat Sas Örsének tagjai. A tábor hírszolgálatát a "Ba­­golyhínadó" és a "Magyar Cser­kész" látják el, melynek tábori kiadásai úgy fogynak, mint a cukor. Meglepő volt látni, ahogy a kiscserkészek Is nagy buzga­lommal Igyekeztek a csapatukról szóló tudósításokat kiböngésznii. A nagyvilág felé a kanadai CBC rádió és televízió, a torontoi és montreali napilapok és az Ame­rika Hangja viszi szét a tudósi, t ásókat. A tábor végeztével a jubileu­mi év tovább folyik s újabb ju­bileumi táborok kerülnék' lebo­nyolításra- Németországban az európai, Brazíliában a délame­­rikai és Ausztráliában az ottani magyar cserkészek számára.­mikor kell visszatérniük? A leg­több madárfajnál szinte órákra pontos "dátumhoz" van kötve a gyülekezés és az indulás ideje, a naponta megteendő útszaka­szok is szinte órákra azonosak, legfeljebb erős szelek, egyéb légköri- nehézségek módosíthat­ják őket valamelyes mértékben. Az irányváltoztatások földrajzi pontjai is, lényegtelen ingado­zásokkal, évről-évre ugyanazok. Szóval: a költöző madarak szi­gorú "menetrendet" követnék, Az ösztön annyira kényszerí­tő erővel hat rájuk, hogy a ka­litkában, vagy állatkerti .ketre­cekben tartott vándormadarak a költözés idejének elérkezése­­kor kétségbeesett erőfeszítések­kel próbáinak kitörni börtöneik­ből : össze-vissza zúzzák magú. kát, szárnyaikat véresre csap­kodják a rácsokon. Nincs kalen­dáriumuk és mégis pontosan tudják, hogy mikor jött el a köl­tözés ideje. I A REJTÉLYEK REJTÉLYE A tudomány tehetetlenül áll azzal a kérdéssel szemben, hogy a madaraik hogyan tájékozódnak vándorútjaikon. Hogyan találnak meg valami apró szigetet a ten­geren, 3—4000, sőt 10.000 kilo­méteres út után, hullámzó ten­ger felett repülve, amely semmi­féle tájékozódási pontot nem nyújt? Talán a nap állása a tá­maszpontjuk? De hiszen a nap állása állandóan változik, a ma­darak meg nyílegyenest röpül­nek céljuk felé. Ha egy hajós­­kapitánynak kellene hajóját a nap állása alapján kormányozni, szextáns és csillagászati tábláza­tok nélkül egy-két órán belül rossz irányba tévedne. Különben is fennmarad a másik kérdés : mire támaszkodnak az éjjel vo. nuió madaraik? Ezek csak sötét­ben röpülnek és -még hozzá olyan magasságokban, hogy on­nan aligha láthatnak valamit is a tájékokból, amelyek felett elhúz­nak. Egyes természettudósok azt a feltevést kockáztatták meg, hogy a madaraknak valami titok­zatos képességük van, amely a föld mágneses erővonalait érez­teti meg velük és azok alapján tájékozódnak. Különféle kísérle­tek hamarosan arra a megállapí­tásra vezettek, hogy ennek a föl­tevésnek nincs semmi alapja. De akkor mégis honnan tudja a Né­metországban fészkelő gólya, hogy előbb a Dunát, azután az előázsiai tengerpartot, végül pe­dig a Nílust kell "útjelző tábla­ként" követnie? A grönlandi ha­lászka már akkor váltogatta a tartózkodási helyét az északi és déli sarköv két helye közt, ami­kor az ember még semmit sem tudott ezeknek a helyeknek a létezéséről, vagy éghajlati vi­szonyairól I Ez a madár honnan tudta és tudja azt, hogy a két sarkkör mögött váltakozva kö­vetkezik be a sarkövi ' hosszú nappal? De nem értünk még kérdéseink végére! Tudjuk, hogy igen sok­­madár nem rak minden évben új fészket, hanem a régibe köl­tözik vissza. Az ilyenek, vissza­tértük után, pontosan, keresgé­lés nélkül megtalálják azt az ereszalját, vagy sziklahasadékot, Vagy erdei fát, amelyre egy év­vel azelőtt megépítették fészkü­ket. És hihetetlen eréllyel támad­nak neki a betolakodó idegen madaraknak, amelyek esetleg be­költöztek az üresen hagyott fé­szekbe. Próbáljuk csak kiszabni akár a legügyesebb pilótára is azt a feladatot, hogy pl. Kanada 4—500.000 holdas őserdeiben keressen meg egy meghatáro-. zott fát: nem fog vállalkozni a feladatra! A mi, csipetnyi eszü kis madaraink tévmentesen meg­találják régi fészküket. Ha ezeknek a tényeknek a magyarázatát keressük, csak azt a választ kapjuk, hogy a költö­ző madarakat valami utolérhetet­­lenül tökéletes "ösztön" irányít­ja. Hogy honnan vették ezt az ösztönt, vagy hogy miben á arra nézve a természettudósok­nak nincs válaszuk. (A Szív) A SZOVJET KÉMHAJÓ ÜGYE Tekintettel arra, hogy a szov- j jet úgyliátszik erőnek-erejéve! azt a látszatot igyekszik kelteni, .mintha az USA rendszeres felde­rítő tevékenységével' a világbé­­ke megbontására törekednék, hogy ezzel elleplezze a saját örö­kös felforgató tevékenységét, a washingtoni katonai információs hivatal most elhatározta, hogy a maga részéről sem tartja többé kötelezőnek a nemzetközi ud­variasságot hasonló -ügyekben, hanem tájékoztatja a közvéle­ményt azokról a naponta sokszor megismétlődő incidensekről, me­lyek a szovjet szüntelen kémke­dési akcióiról tesznek tanúságot. Mindenekelőtt közzétették azt az eddig titokban tartott térképet, amely az elmúlt tíz év alatt kom­munisták által elpusztított, vagy erőszakkal foglyulejtett ameri­kai repülőkről tájékoztatja a vi­lágot. A térképből látható, hogy igen csekélyszámú kivételektől eltekintve, az amerikai felderí­tés mindenkor a nemzetközi jog által megszabott .keretek között, nemzetközi területeken folyt. Ezután következik egy hosszú lista, amely az amerikai hatósá­gok által megállapított, de a leg­különbözőbb okoknál fogva mégis megtűrt kommunista kémkedések egy kicsiny töredé­két tartalmazza. Az USA eddigi politikája ugyanis az volt (sze­rintünk nagyon helytelenül)', hogy a szovjet kémtevékenysé­get sem üldözni, sem büntetni nem szabad, amíg annak elköve­tője ellen nem lehet szabályos perrendszerű váda.t emelni, — SŐt még akkor sem, ha a kémte­vékenység leleplezése a világbé­két veszélyeztetné. A Pentagon által közzétett le­leplezések egyik legérdekesebb­je annak a szovjet vontatóhajó­nak az ügye, amely ez év áprili­sában azt a feladatot -kapta, hogy az új amerikai atomtengeralatt­­járó, a Poláris próbaútjának rész­leteit kiderítse-Az orosz vontatóhajó a leg­modernebb elektronikus kémle­lőszerkezetekkel volt ellátva, s a Polaris próbaútja alatt állandóan keresztezte az amerikai kísérleti utakat. Pontos adatokat szerzett a tengeralattjáró technikai fel­­.készültségéről1, lövedékei útjáról és hatásáról és így tovább, sőt addig ment, hogy az egyik ame­rikai segítőhajót, amely bizonyos adatokat volt hivatva összeszed­ni, oldalba akarta furnit hogy a legénység, kimentésének örve alatt megszerezze az értékes adatokat. Az amerikai hadihajók semmi vonatkozásban sem avat­koztak bele a szovjet kémhajó tevékenységébe, mert az incidens a nyílt tengeren történt, ahol minden járműnek korlátlan joga van közlekedni. ÉHENHALNAK TIBETBEN A BENNSZÜLÖTTEK Túlnyomó erejű kínai kommu­nista, katonai egységek megsem­misítették a szabadságharcos Khamba törzs bennszülötteit dél­kelet Tibetben. A jelentések szerint egy hónapig tartott a harc, mindkét részről .rettenetes kegyetlenséggel, a Se-khar Dznog vidékén, 40 mérföldre Nepal északkeleti határától. A borzalmas harcokból mint­egy 5.000 tibeti menekült át a nepáli határon, délre a Mount Everesttől. Rettenetes ínségben vannak /lines egyebük rongyos ruháiknál. Bala Krishna, a nepáli tibetie­ket segítő társaság főtitkára je­lenti, hogy a kínai vörös tisztek oly kegyetlenül üldözik a tibeti bennszülötteket, hogy azoík, saját élelmiszereiket sem vehetik ma­gukhoz, kénytelenek döglött szarvasmarhákkal és kutyákkal cs illa p ítami éh ségüket. A tudomány műhelytitkaiból A nagy nyomások világában tották, hogy a tenger fenekét mély árkok szabdalják, de csak most sikerült ilyen rendkívüli hosszúságú összefüggő árkot kimutatni. Minthogy a most fel. fedezett szakadék az Atlanti- és az Indiai-óceánban Afrika déli csúcsát is megkerüli, ez a körül­mény ismét ellene szól annak a korábbi feltevésnek, hogy az amerikai és az afrikai—európai kontinens valamikor összefüg­gött-MÁSFÉL ÓRÁIG SZÍV NÉLKÜL Az uppsalai akadémia kórhá­zában nemrégiben rendkívül bo­nyolult szívműtétet végeztek egy aortaszűkületben szenvedő 20 éves fiatalasszonyon. A műtét során a 12—14 C fokra lehűtött beteg szívét 97 perces időtar­tamra kiiktatták a vérkeringés­ből! A vér oxigénellátásáról ez idő alatt szív-tüdő géppel gon­doskodtak. AZ ELŐEMBER SZERSZÁMAI Hovatovább négy évtizede, 1924-ben bukkantak Transvaal­­ban először olyan koponyára, amely az ember közvetlen előd­jének maradványa volt. Később Dél-Afrikában számos más lelet alapján sikerült meghatározni ennek a "prachominum"-nak (előembernek) az anatómiai fel. építését és korát is. Ma már tud­juk, hogy a legrégibb jégkorszak­­bal élt, nagyjából majomszerü koponyaalkata volt, de már tel­jesen felegyenesedve járt. Afelől teljesen egyöntetű volt a véle­mény, hogy ez az élőlény tekint­hető az ember fejlődéstörténeté­ben közvetlen elődünknek, arról azonban mindmáig sók vita folyt, vájjon az "előember" hasz­nált-e és készített-e már szerszá­mot. Nemrégiben Tanganyiká­­ban nagy jelentőségű leletre bukkantak, a legrégibb jégkor­szak rétegeiben feltárták egy előember koponyáját, s mellet­te egészen kezdetleges kőszer­­számokat, valamint az előember által valószínűleg zsákmányolt állatok maradványait találták. E rendkívül értékes lelet értékelé­se után bizonyossá vált, hogy az ember közvetlen elődjének te­kinthető élőlény már készített és használt szerszámokat. MORZEADÓ IRÓGÉPBILLEN­TYÜKKEL Egy norvé,g rádiós a közel­múltban érdekes készüléket szerkesztett: olyan morzeadót, amely írógépbillentyűzettel van felszerelve. Az egyes betűik bil­lentyűinek lenyomására a készü­lék a betű megfelelő pont-vonás morzekombinációját sugározza ki. Az új készülék sorozatgyár­tását Svédországban már meg is kezdték: s már sok mentőcsó­nakot felszereltek írógépbillen­tyűs morzeadóval, ennek az az előnye, hogy a készülékst a mor­­ze-ábécé megtanulása nélkül is bárki működtetheti. • Tömeges 'kincskeresés" Dániában Egy t jótékonycélú sorsjáték eredeti ötlete volt, hogy nagy összegű pénzjutalmaikat helyez­tek el vaskazettákban, amelye­ket egy lezárt övezetben elás­tak. A "kincses övezetet" ter­mészetesen csak meghatározott belépődíj ellenében lehet felke­resni. Vállalkozó szellemű dánok most éjjel-nappal ásóval és kapá­val túrják fel a megjelölt terület földjét, hogy ráakadjanak az ígért kincsekre. A belépődíjak­ból máris jóval nagyobb összeg folyt be az ígért 'jutalmaknál. A kincseket egyébként olyan töké­letesen rejtették el, hogy állító­lag ma' már a sorsjáték rendezői sem tudják a pontos helyet, ahová a kazettákat elásták. A clevelandi magyarság trianoni emlékestje Június 4-én, a trianoni békeparancs aláírásának 40-i.k évfor­dulóján az USA állambeli clevelandi magyarság színükig megtöl­tötte a város hatalmas hangverseny-termét, hogy a magyar egyhá­zak és egyesületek által együttesen rendezett nagygyűlésen tanú­ságot tegyen magyarságáról, hitéről és arról, hogy fáj, sajog még ma is az óhaza sorsa. A clevelandi egyházak énekkaraival kibővített Szent István dalárda nyitotta meg az ünnepséget. Előbb az amerikai, aztán a magyar himnuszt énekelte el Balogh Miklós dr. egyetemi tanár vezényletével. Ft. Horváth Miklós egyetemi tanár lélekbemarkoló bevezető imát mondott. Somogyi Ferenc dr., a pécsi egyetem volt tanára, a Tníanon-í Gyászév Központi Bizottság nevében üdvözölte a megjelenteket. Bevezető beszédében példaképül állította a megjelentek elé öreg amerikás magyarjainkat, akik már 40 évvel ezelőtt is küzdöttek Trianon ellen s akik tevékenysége nem kis mértékben eredmé­nyezte, hogy az amerikai'kongresszus sohasem ratifikálta a trianoni bókeparancsot. Majd a következőket mondotta : "Ma, ezekben az órákban öt világrész magyar templomainak tornyaiban kondulnak a harangok, amelyek a trianoni gyászt hirdetik s a szabad világ minden zúgába szétszórt, számkivetett, árva magyarok gyújtanak az emlékezés felizzó parazsánál messzevilágító lármatüzeket. Eb­be az egész világot átfogó, egységes, osztatlan magyar gyászba és megemlékezésbe kapcsolódik a mi mai nagy-gyűlésünk is, hogy isteni küldetésünk és emberi végzetünk szerint —, mint már annyiszor ezeréves történelmünk folyamán — megint egyszer el­kiáltsuk a riadót: igazságot, szabadságot Magyarországnak és minden eltiport kicsi népnek napkelettől napnyugtáig !" V. Kovács Gyula, szkv. altábornagy, a Magyar Felszabadító Bizottság, ügyvezető alelnöke mondott nagyhatású ünnepi beszé­det. Meghatott érzéssel és könnyes szemekkel vette át az ünnepi szónok a hazai földet és a szögesdrótot tartalmazó, ezeréves szülő­hazánk térképét ábrázoló művésziesen kimunkált és díszített fala­pot, melyet a "NEMZETŐR" képviselője a következő szavakkal adta át: "Ez ünnepélyes .alkalomból szeretettel köszöntünk Ben­neteket Becsből, a vasfüggöny tövéből. A szögesdrót egy darab­jából és szülőföldünkből küldünk maroknyi rögöt, annak szimbó­lumaként, hogy lélekben Veletek vagyunk. Sem most, sem a hét­köznapok során nem feledkeztünk meg a clevelandi magyarságról, akik olyan szeretettel és bizalommal karoltátok fel munkánkat és vittétek tovább odaát. Az Isten adjon erőt mindnyájunknak, hogy megkezdett harcunkat becsülettel és töretlenül folytathassuk ide. kint is hazánk és valamennyi rabnép szabadságáért: "Nemzetőr". Az Egyesült Államok elnökéhez intézett emlékiratot Donó András, a Clevelandi Egyesült Magyar Egyletek elnöke ismertette. Közreműködtek még: Takács Teodor színművész és özv. Vég­ső Jánosné hatásos szavalataikkal, Tóth Linda és Sebő László remek énekszámaikkal, Mózsi István művészi zongoraelőadásával. Az énekszámokat Halmos Margit zongoratanárnő kísérte. A nagy-gyűlést Nt. Szabó István dr. ref, lelkész szavai zárták be, aki a magyar mezők egyik jellegzetes virágáról vett hasonlattal az örök magyar gyászról és a tisztító, új életet, kivirágzást bizto­sító magyar fájdalomról beszélt. A magyar társadalom összefogásának lehetőségét bizonyító '■ eme szép és lélekemelő ünnepség Brachna Gábor evangélikus lel­kész áhihatot keltő záróimájával fejeződött be. ' Vigyázni kell az ételek felmelegítésére Az angol Medical Press című orvosi szaklap legújabb számá­ban megállapítja : még a Borg.iák sem találhattak volna kJ jobb módszert az ételek mérgezésére, mint a kávéház- és étteremtulaj­­'donosok, de hasonló vádat emel­hetnénk a háziasszonyok ellen is. 1 Az történik ugyanis, hogy az [ételt először megfőzik, majd hagyják; lassan kihűlni és így a benne levő baktériumok száma megsokszorozódik. Tálalás előtt az ételt újra melegítik, még hoz­zá olyan hőfokra, amelyben újabb baktériumok kelnek ki. Mi tehát a helyes eljárás? Elő­ször is a megfelelő ételt gondo­san le kell taíkarnl és a felmelegí­tésnél megfelelő, azaz legalább 80 fokot kell elérni, hogy a bak­tériumok elpusztuljanak. • Hetvenegyéves doktorjelölt A 71 éves Franois Gouvril a ■napokban nyújtotta be dóktori disszertációját a reness-i egyete­men. A disszertáció tárgya Her­­•sant de le Vi'llemarque XIX. szá­zadi breton költő. Gouvril 30 évi szorgalmas és kitartó műn­|káva>l végigjárta Franciaorszá falvait és felkutatta a breton ,kö tő által összegyűjtött népdalo és legendák "forrásait". Bebizc nyitottal, hogy Villemarque gyű | ése egytől-egyig "hamisítvány' a költő a népdalokat és népmese .két kitalálta. Az ultranagy nyomások világa még sok meglepetést tartogat számunkra. Különleges jelensé­geit szerte a világon sok labora­tóriumban kutatják. A legújabb hírek szerint külföldön olyan be­rendezést készítettek, amellyel százezer légköri nyomást és 2800 C fokos hőmérsékletet le­het előállítani. Az ultranagy nyomású berendezésekben a vizs­gálatra kerülő anyagokat pirofil­­litbe ágyazzák, s erre négy hid­raulikus dugattyúval gyakorol­nak nyomást. A pi ráfi Ilit a nyo­mást egyenletesen adja át a pró­­badarab minden 'pontjára, ezen­kívül még hő- és villamos szige­telő is. Újabban dugattyúk he­lyett már víznyomást alkalmaz­nak, mert így a kisebb teljesít­ményű gépekkel is nagyobb nyo­más érhető el. E berendezéseket elsősorban mesterséges gyémán­tok előállítására használják, de számos más, fontos vizsgálatot is végeznek velük. Megállapították pl., hogy ha az acélokat nagy nyomás alatt hőkezelik, sokka kedvezőbb szerkezeti tulajdon­ságokat lehet elérni. Nagy nyo. mással új ötvözetek és vegyüle tek is előállíthatók. Eddig pl nem sikerült titán-magnéziurr ötvözeteket létrehozni, mert kő önséges nyomáson a magnéziurr forráspontja alacsonyabb hőmér sékleten van, mint a titán olva­dáspontja. Ultranagy nyomásor valószínűleg majd titámmagné­­zium ötvözetet is lehet készíteni A kutatások eredményeinek nagy jelentőségük lesz a porko­hászatban is, mert az ultranagy nyomáson sajtolt tárgyak fajsú lya elérheti az elméleti fajsúly 99.8 százalékát is. SZAKADÉK AZ ÓCEÁNBAN Egy külföldi kutatóintézet ‘a közelmúltban közölte, hogy ge­ológusai az Indiai-, az Atlanti- és a Csendes-óceán alján rendkívül hosszú összefüggő szakadékot fe­deztek fel. A korábbi kutatások már kétséget kizáróan bebizonyí-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom