Kanadai Magyarság, 1960. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)

1960-07-23 / 30. szám

KANADAI MAGYARSÁG X. évfolyam, 30. szám, 1960 július 23, szombat Amikor még Kanada fiatal volt Közel egyszáz évvel történt megszületése óta Kanada nagy változásokon ment át. Akkoriban •az ország csupán a Nova Sctotia.i Halifaxtól az Ontario délnyugati félszigetén levő Sarniáig és Windsorig terjedt. Kanada lakói­nak száma alig érte el a 3 millió háromszázezret. Ennek fele On­­tarioban, egyharmada Quebecben élt. A lakosság* túnyomóan vi­déki voit, 81 %-a falun lakott. Ez különösen Quebecre állt, ahol a telepesek nagyrésze keskeny földsávokon telépedett le főleg a Szent Lőrinc folyó völgyében. De Ontarioban is legtöbben a •folyók és tavak mentén ütötték föl tanyájukat és a városok is Kingston és Toronto között az Ontario tó partján (keletkeztek, valamint attól 20—100 mérföld­re északra. Toronto és Quebec lakóinak száma 60.000 körül volt, Montrealé 100.000-A megélhetés alapja a mező­­gazdaság és az erdő voltak, míg Nova Scotia partjain a halászat. Quebecben és Nova Scotiában virágzott a hajóépítő ipar, mely­hez a québeci hatalmas fenyve­sek és az Ottawa folyó völgyé­nek erdei szállították a nyers­anyagot. Erős volt a kereslet a kanadai árbocok iránt úgy az an­gol kereskedelmi tengerészei­ben, mint a keletkanadai partok mentén. Az ország bevételének főforrása azonban kétségtelenül a faipar volt. Az élet ezekben az úttörő idők­ben egyszerű és romlatlan volt, időnkint kemény és kegyetlen. Még a városokban is kevés há­rom-, vagy négyemeletes ház volt. Falun, de még a városok, ban is sok volt a fatörzsekből épült ú. n. log-house. Viszont nem egy jól menő farmer és vá­rosi üzletember szép, kőből vagy téglából épült házat épít­tetett falusi otthonában. A vá­rosok utcáin legnagyobbrészt még hiányozott a kövezet és To­ronto akkoriban nem sokban kü­lönbözött "Muddy", vagyis 'Sá­ros Yorktól" (ami előbbi neve volt). A fő közlekedési eszköz nyáron a szekér és kocsi, télen a szán voltak. Később lóvontatású vasutakat rendszeresítettek a vá­rosokban. Az otthonokban ekkor még jó­formán mindent kézzel csináltak. Világításul otthon öntött gyer­tyát használtak, bár később ál­talánossá vált a petróleumlámpa. A ruházat nagyrésze is otthon készült az orsókon és szövőszé­keken. A vizet kútból húzták, vagy merítették még a városok­ban is, bár néhány gazdagnak volt már fürdőszobája- Minden falunak volt fűrésztelepe és mal­ma, mert a rossz utak miatt öná11átásra kellett berendezked­niük. A társadalmi élet a temp­lomokba összpontosult, bár ezekben persze tilos volt a tánc, dohányzás és kártyázás. Viszont annyi volt a fürészpor és sava­nyú sörszagú "tavern", akár benzinállomás manapság. Ezek is rendszeres találkozóhelyek vol­tak. Sok nyers pálinkát fogyasz­tottak, mert az akkori emberek­nek nem volt idejük arra, hogy bort csináljanak. Pálinkát viszont akár gabonából, akár krumpli­ból könnyen és gyorsan lehetett előállítani. Ezek az úttörő kana­daiak keményen dolgoztak, so­kat ettek és sokat ittak. És mégis e fiatal és erőteljes ország lakosságát egy hajtóerő vitte előre, amely ma is bennük van, olthatatlan szomjuk a mű­velődésre. Még Ontario elha­gyatott részein is, legalább az év egy részében iskolákat tar­tottak fönn. Gimnáziumok és egyetemek már a Konfederáció előtt működtek mind a négy tar­tományban. Ezenkívül elejétől fogva, sok, nagyon is sok újság jelent meg az ország minden ré­szén, bár nagyrészük nem volt nagy terjedelmű. Kanadában a szabad és nagyon is hangos saj­tó elejétől fogva a közvélemény erőteljes szószólója volt. Szabad­ságunk e *két alapon nyugodott, a szabad sajtó és az ingyenes közoktatás elvén. Bár Kanada 1867-ben, leg­alábbis a cinikusok megítélése szerint kétségtelenül nyers és kezdetleges volt, e szárnyait bon. tó óriás, amelyet gyakran "lum­­berjack"-nak, favágónak, vagy "Jack Canuck"-nak csúfoltak, tele volt erővel és kezdeménye­ző szellemmel. Viszont talán nem volt oly öntelt és magabiz­tos, mint a déli szomszéd. A nyerseség lassan eltompult, vi­szont az életerő — hála Isten­nek — még nem hagyta el ez or­szágot és népét. Mii írnak mások... MÉLTÓ TANÍTVÁNY .. Az amerikai Confidential ma­gazin 1960 május elsejei számá­ban fényképes riportot közöl Ma­rita Lorenz 18 éves német leány élményeiről Kubában. 1 (Az esetet egyébként a né­met lapok is hasábokon keresz­tül (részletesen ismertették.) Heinrich Lorenz dúsgazdag né­met kereskedő, a Bremen német luxushajó kapitánya feleségével, valamint Marita leányával Kubá­ba érkezett, aih'ol Fidel Castro vendégei voltaik. A vacsora során Fidel Castro érdeklődött, hogy mi a leány foglalkozása s nagy örömmel ( !) hallotta, hogy több nyelven be­szél, kitűnő gyors és gépírónő. Mindjárt ajánlatot is tett a leány­nak, hogy legyen a magántitkár­nője, mert szüksége van valaki­re, akiben teljesen megbízhat s ilyet Kubában nem talál. Lorenz kapitány kitért az aján­lat elől és családjával elutazott Kubából. Nem sokkal később, amikor leánya egyedül maradt, newyorki otthonukban, Fidel Castro telefonon felhívta és kér­te, hogy sürgős fordítások elvég1, zésére azonnal repüljön Kubába. A leány néhány napos gondol­kozás után elfogadta az állást és szülei tudta nélkül (kiét kubai diplomata kíséretében repülőgé­pen Kubába utazott. Itt a repülő­téren nagy ünnepélyességgel fo­gadták és a Havanna Hill ton luxus-szállóban helyezték el. Leg­nagyobb meglepetésére azon­ban a szállodát nem hagyhatta MEGÉRETT A BÚZA Kedves Magyar Testvér Amerika földjén ! Álmaidban néha otthon jársz úgy mit én. Emlékszel-e még rá, hogy az óhazában Aratásba fogtak PÉTER-PÁL napjára. Ragyogott a napfény a kalásztengerre, Pipacs — búzavirág virított közötte. Zengett a pacsirta, megpendült a kasza, Messzire hallatszott az aratók dala. Vágta a rendet a sok szép barna legény, Egy se maradt hátul, egy se maradt szegény. Hajladozva szedték a markot a lányok, Mint a nyíló pipacs, olyan az orcájuk. , , . És a fáradtságos, nehéz munka után ünnepre készültek minden falun — tanyán. Előbb a templomba, hálatelt lélekkel, Aztán muzsikával, nótás — táncos kedvvel. Kaszától — sarlótól kérges barna kezek Áhítattal fogták a fehér kenyeret. Szálljunk vissza mi is a tengeren túlra, Hol a Tisza mentén, PÉTER-PÁL napjára MEGÉRETT A BÚZA! Búza . . . négy egyszerű kis betű. Nem más, nem szebb, mint a többi — és mégis. Búza . . . tavaszi szántóföldön négy ökör ballag békésen s az eke nyomán frissen fordul a termő ugar. Búza . . . májusi eső után, ra­gyogó napsütésben pacsirta száll a magasra- a zöld vetés felett és énekétől vidámabbá válik a lé­lek-Búza . . . piros pipacs, ikék búzavirág díszíti az arannyá érett, ringó, hullámzó kalászién, gert s egy ország(népe boldog izgalommal készülődik a gazdag aratásra. PÉTER-PÁL után — hajnali ha­rangszó csendül — kis kapuk -nyilnaki és az alig pirkadó hajnal­ban erős, napbarnított férfiak, nótás ajkú, vidám asszonyok in­dulnak kaszával, sarlóval a búza­mezők felé. Dőlnek a levágott rendek, szor­galmas kezek kötik a kévéket és estére keresztekbe rakva áll -az aranyszínű, súlyos, acélos bú­za. Aztán felbugnak a cséplőgépek és ömlik belőlük az új élet — új kenyér — egy év nyugalma, békessége, megelégedettsége. Milyen kicsi egy szem búza, — szinte súlya sincs — és mégis mennyi minden fér el benne! Uj tető a házacskára : "be ne ázzon az őszi esős időben !" Andráiskának kis csizma: "ne fázzon szegény hajnali misén a hideg templomban !" Itt menyasszonyi koszorú kell — amott új bölcső: "majd ara­tás után . . .!" Egy egész év szorgalmas mun­kájának eredménye, reményei­nek beteljesülése a gazdag ara­tás. A legnehezebb, legfáradtsá­­gosabb munka és a legnagyobb ünnep. A szántó-vető ember ha­gyományos, szertartásos, ősi ün­nepe az ARATÓÜNNEP. A vilá­gon egyetlen nép sem ad annyi tiszteletet a búzának, kenyérnek, mint a magyar. PÉTER ÉS PÁL napján szálljunk vissza gondolatban az ősi, hazai földre, — ahol tüzes, vakítóan ragyogó magya-r nyár van — peng a kasza és bug a cséplő­gép. — Odahaza most virit a pi­pacs, meg a szarkaláb, — oda­haza aratnak. — Megérett a bú­za I R. Varró Klára A MUNKANÉLKÜLISÉGRŐL A Macleans képesújság otta­wai szerkesztője, Blair Fraser, néhány hónappal ezelőtt egy igen komoly cikkben határozta meg a munkanélküliség problé­máját, nevezetesen a gazdasági­lag pangó vidékek munkanélkü­­ségét, az egészségtelen iparok­ban mutatkozót, a nem szak­munkások körében jelentkező munkanélküliséget, továbbá a "csalók és téli szabadságukat töltők" csoportját. Az egyes ka­tegóriákon belül pontosan meg kell határozni a munkanélküliek jellegét, számukat, munkanélkü­liségük történetét, (korukat, ké­pesítésüket, családi állapotukat, a munlkianéíkülliiség helyét és tar. tárnát és a helyi gazdasági vi­szonyokat. Tűrhetetlen állapot az, hogy évente mintegy félmillió munka­nélküli tegyen az országban. Akármilyen nehéz is, erélyes lépéseket kell tennünk ez álla­pot megszüntetésére. Az első lépés ez irányban a munkanél­küliek különböző osztályainak pontos meghatározása és a mun­kapiac részletes és tüzetes meg­ismerése. Utána pedig a kor­mánynak a kötelessége, hogy mindenki számára munkát te­remtsen. A 'legutóbbi adatok szerint Kanadában az idén a munkanél­küliség a második legnagyobb számot érte el a háború óta. Az 1958-as legnagyobb munka­nélküliség ‘idején a munkásság 10%-a volt munkanélkül. Csakhogy 1958-ban egy álta­lánosan elismert gazdasági pan­gás volt; most viszont a kana­dai gazdasági élet tulajdonkép­pen virágzik, hacsak mérsékel­ten is. Vájjon a jelenlegi munka­­nélküliség olyan jelenség-e, amelyhez a jövőben hozzá kell szoknunk? Vagy tehetünk-e el­lene valamit? A harmincas évék nagy gazda­sági válsága óta a munkanélkü­liség elleni küzdelem eszközei imfláaió ellenes pénzügyi intéz­kedések és közmunkák voltak. Viszont több (kétség nyilvánul megi arra nézve, hogy ez elégsé­ges intézkedés-e a munkanélkü­liség leküzdésére. Ugylátszik, sörét helyett inkább jól irányzott golyós töltényt kellene használ­nunk e kérdés megoldására. De addig nem alkaImazhatunk sem­miféle új és különleges orvos­szert, amíg nem ismerjük a vá­laszt arra a döntő kérdésre, hogy vájjon kik vannak munka­­néllkül? fFüTöIzTríríTTTTM'TM'''" I UNIVERSAL BUTORHÁZBÓL! 1 Bloor St., West, Toronto \ A. 4-1414, WA. 2-2252 \ a el, mert állandóan őrizték fegy­veres (kubai katonák. Másnap megjelent nála Fidel Castro, értékes brilliáns gyűrűvel lepte meg és felszólította, hogy legyen a szeretője. A leány ezt a kérését elutasí­totta, mire Fidel Castro,erősza­koskodni kezdett, letépte a leányról' a ruháját, majd amikor az tovább védekezett, addig ver­te, amíg az eszméletlenül össze­esett. Az eszméletlen fiatal leányt akikor megerőszakolta. Fidel Castro csák nyolc nap múlva jelentkezett újra és meg­ismételte ajánlatát. Miikor a leány követelte, hogy azonnal engedjék szabadon, Fidel Castro megint addig verte, amíg elájult és ismét megerőszakolta. Ez a jelenet még heteken át megis­métlődött és az erőszakolások eredményeként a leány másálla­potba került. Fidel Castro erre egy dr. Ferrel nevű orvossal til­tott műtétet hajtatott végre a leányon, ami azonban nem jól sikerült és a súlyos vérvesztesé­get szenvedett leányt további ke­zelésre egy villába szállították­­nnen aztán egy óvatlan pilla­natban, amikor az őrség mula­tott, Sikerült Marita Lorenznek te­lefonon értesítenie anyját sorsá­ról. Az anya azonnal tájékoztatta leánya sorsáról a sajtót és felje­lentette Fidel Castrot az ENSZ- nél, valamint egy jónevű new­yorki ügyvéd útján követelte Fi­del Castrotól leánya kiadatását. Fidel Castro erre visszaszáHit­tattá a nagy beteg leányt, aki azóta is kezelés alatt áll, s hosz­­szabb ideig volt idegszanató­riumban. . A családnak azonban azóta sincs nyugta, mert naponta kap­ják a halálos fenyegetéseket te­lefonon és levélben, hogy hall­gassanak. Heinrich Lorenz kapitány azon­ban mindent nyilvánosságra ho­zott és ima a nemzetközi sajtó világszenzációja Fidel Castro emberrablási és erőszakolási bot­ránya. Heinrich Lorenz kapitány kü­lönben Cabbot Lodge unokatest­vére. (Egyébként nem tudom miért viselkednék Fidel Castro más­képpen, mint nagy eszményké­pei az oroszok I ?) VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK ÉLELMISZEREK GYARMAT­ÁRUK, TEXTIL, IPARCIKKEK, ÉPÜLETANYAGOK ÉS EGYÉB ÁRUCIKKEK IKKAA PÉNZ BANKJEGYEK ARANYPÉNZEK, állandóan raktáron TUZEX vámmentes csomagok ’ Csehszlovákiába Hajó-, repülőjegyek részletre is kaphatók KÖZJEGYZŐSÉG L. Chato nyilvános kanadai közjegyző vezetése mellett Hiteles fordítások, hitelesítések, útlevelek, vízumok intézése, ma­gyarországi válóperes iratok beszer- 4 zése és hitelesítése ÁTUTALÁSOK MAGYAROR­SZÁGRA, ROMÁNIÁBA, JU­GOSZLÁVIÁBA, KÁRPÁTAL­JÁRA, HIVATALOSAM, A LEGGYORSABBAN KÉRJE LEGÚJABB 1960-AS HIVATALOS KÉPES ÁRJEGYZÉKÜNKET GYÓGYSZER A világ összes gyógyszerei küldhetők, receptre, vagy recept nélkül is. Minden rendelést hivatalos A/R kártyával igazolunk vissza, melyet a címzett személyesen ír alá. A beteg érdekében a gyógyszert azonnal küldjük és .utólag számlázzuk ROYAL GENERA L AGENCY Owned by: Rogency Enterprises Can. Ltd. incorp. under the Laws of Canada 273 SPADINA AVENUE TORONTO 2/B ° TELEFON KÖZPONT: EM. 4-9333 Amerikaiak és vidékiek Írjanak • Magyarul levelezünk ' ? "rw jatniMBBBDraainBn ARANYPÉNZ KIOSZTÁS! Minden megrendelőnk, megfelelő értékű nyugta bemutatása ellenében teljesen ingyen különböző országok 22 karátos aranypénzét kapja ajándékba! Ingyen kaphat magyar 10, 20 és 100 koronást, Napoleon aranyat, amerikai aranydolláró­kát. Kérjen részletes felvilágosítást még ma*. Ne mulassza el ezt az 'alkalmat írjon, jöjjön, telefonáljon. ROYAL GENERAL AGENCY 273 SPADINA AVE , TORONTO 2/B, CANADA — EM. 4-9333 f i * * ‘ i; FIGYELEM ! "CÉGÜNK NEVE ÖNNEK IS BIZTOSÍTÁS" TORONTÓBAN MA IS a legrégibb, egyedülálló, hivatalos engedéllyel (licence-el) ellátott magyar repülő és hajó utazási iroda. ADJA ÖN IS közvetlenül — nem közvetítve — megbízá­sát: hivatalos áron, részletre is. IBUSZ és CEDOK hivatalos képviselet, óhazai, erdélyi és felvidéki látogatáshoz. IKKA főképviseieti befizetőhely: szabadválasztásra is. BEVÁNDORLÁSI ÜGYEK intézője 1926 óta, útlevél és vizűm ü gyeik. KÖZJEGYZŐI HITELESÍTÉSEK, Notary Public, fordítások, TUZEX, pénzátutalások, gyógyszerek leggyorsabb kül­dési lehetősége. BIZTOSÍTÁSOK, minden fajta. Ha szükséges felvilágosí­tást és tanácsot is adunk. — Ha bajban van segítségére vagyunk. KÜLÖN MAGYAR OSZTÁLY. KENNEDY TRAVEL BUREAU (Alapítási év 1926) 296 QUEEN ST., WEST, TORONTO 2B, ONTARIO TELEFON : EM. 2-3226. Hogyan érheti el, hogy a pénze gyarapodjék ? Attól a pillanattól kezdve, hogy takarékbetétszámlát nyit, az ön pénze elkezd pénzt hozni. Minden megtakarított dollár­ja egy év alatt 1023A centre nö­vekszik. A Bank of Nova Scotiá­­nál biztonságos helyen van az ön pénze. Nem veszhet el* nem lophatják el. Nem forgácsolódik szét apróságokra. Visszakaphatja a pénzt, amikor akarja, gond és nehézség nélkül •— és nyugodt lehet, hogy a pénz biztonságban van, ha azt egy olyan bank őrzi, amely több mint 125 év óta működik, s a ka­nadai kormány Engedély-levele alapjár, folytatja üzletét. Az ön takarékbetétkönyve minden pillanatban pontos képet nyújt arról; hogy mennyit taka­rított meg. Bármikor csekket állíthat ki a számlára, s a betétjét részben, vagy akár egészben kiveheti. Tegyen ön is úgy, mint a többi kanadai: takarítson meg pénzt azokra a dolgokra, amelyekre szüksége van. Még most nyisson takarékbetétszámlát a Bank of Nova Scotia-nál. ri7k<^( UEl Ol L NICK BODNÁR FUEL OIL AND OIL BURNER SERVICE CO. Biztosított és garantált automatikus fütőolajszállítás. A furnace kitisztítása porszívógéppel minden évben díjmentes. Egyetlen magyar fűtőolaj Company egész Toronto területén. Felvilágosításért hívja a tulajdonost BODNÁR MIKLÓST 153 HARRISON STREET, TORONTO 3 24 órás Service szolgálat. TELEFON : LE. 6-9848 / ^iiimiiiiiiiiiHiiuiiiiiiiiiuiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiininHitiimniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniitmiiiiiii Toronto legújabb szenzációja! I AZ ELSŐ MAGYAR VAS- ÉS FESTÉKÜZLET, MELY MODERNÜL I FELSZERELVE MÁRCIUS 31-ÉN MEGNYÍLT. ÓRIÁSI VÁLASZ- 1 TÉKBAN VASÁRUK, HÁZTARTÁSI CIKKEK, SZERSZÁMOK, I ÜVEG ÉS PORCELÁN ÁRUK, FESTÉKEK ÉS AZ AZOKHOZ 1 SZÜKSÉGES KELLÉKEK. TEGYEN ÖN IS EGY PRÓBAVÁSÁR­LÁST, GYŐZŐDJÉK MEG OLCSÓ ÁRAINKRÓL. LÉTRA ÉS FESTŐSZERSZÁMOK KÖLCSÖNZÉSE. INGYEN HÁZHOZSZÁLLÍTÁS. I RAINBOW HARDWARE Cö. | 964 BATHURST STREET (2 blockra a Bloortól északra) TELEFON: LE. 5-8292 — TORONTO Tulajdonosok: KÁLMÁN ZOLTÁN ÉS HÉDY KÁLMÁN ^iiiiiiiiHiiiiiuinimiiiiiHmniiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiimiiuniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii A KANADAI MAGYARSÁG ONTARIO LEGRÉGIBB MAGYAR LAPJA. Tíz éve szolgálja becsülettel Kanada magyar népét. Politikai tisztán­látása egyedülálló az emigrációs sajtóban. Tárgyilagos krónikása a hét eseményeinek. Hirei érdekesek és aktuálisak. Hívja fel bará­tai, ismerősei figyelmét is lapunkra, amely*más, mint a többi/ A Kanadai Magyarságból csak egy van. Ne tévessze össze más ma­gyar nyelven írt lapokkal! 9tnitiriiiiiiiiimiiifiriiiiiiiiiiiii!iiuiii!iiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiii]iMiiiiiiiimimi!!iiiiiiiiiii!^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom