Kanadai Magyarság, 1960. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)

1960-07-23 / 30. szám

Még jőni kell, még jöni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedea Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. X. évfolyam, 30. szám, (fatodülK '%CCK$CUUCUt& KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA PRICE 10 CENTS "A ml utunk, a magyarság utfa, ma is változatlan : híven az ezer éves múltúnkhoz, nemzeti tradiciénkhee, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követéi, hirdetői" (A fenti idézet Kenesei F. Láazlé la* punk első számában megjelent be­köszöntő cikkéből való.) ARA: 10 CENT Toronto, 1960 július 23, szombat Edited and Published at . , .. Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto Szerkeszti: 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE. 6-0333 ’ KENESEI F. LÁSZLÓ TELEFON: LE. 6-0333 A SZABADJÁRA BÖCSÁIOTT ŐRÜLET Még két hete sincs annak,' hogy a világ egyik legjobban j megszervezett, leggazdagabb gyarmata, Belga-Kongó elnyerte azt az úgynevezett politikai füg­getlenséget, amelyet a színes népektől való félelem hatása | alatt megadott nekik a belga kormány. A független Kongó miniszter­­elnöke, Lulamba, olyan értelmű szerződést kötött a belga kor­mánnyal', hogy a független új ország fenntartja baráti kap­csolatait a volt anyaországgal, vele katonai és gazdasági szer­ződést köt, tiszteletben tartja az európaiak minden szerzett jogát és békésen fog élni a Nyugat minden országával. Ezen szerző­dés alapján a kivonuló belga had­sereg átadta fegyvereit és lőszer­raktárát az újonnan felállított fe­kete hadseregnek, majd elhagy­ta az országot. Alig múlt el az egynapos függetlenségi örömün­nep, az új néger hadsereg: fellá­zadt legitim hadügyminisztériu­ma ellen, leölte vezető tisztjeit, s nyomban véres törzsi harcot in­dított Belga-Kongó gazdag észa­ki tartománya Katanga ellen- A Katangában állomásozó kor­mányhű bennszülött csapatok felvették a harcot, de néhány ■napon' át a lázadó déli csapatok lettek úrrá- Miután sokezer né­gert legyilkoltak ősi törzsi gyű­lölködés alapján, teljes erővel a fehér lakosság ellen fordultak. Miint őrült horda száguldottak egyik városról a másikra, egyes faivakban kivétel nélkül minden egyes fehér nőt megbecs te leni­­tettek, férfiak tucatjait ölték ha­lomra, amíg végül Joseph Kasa­­vubu, Kongó új elnöke az Egye­sült Nemzetekhez fordult fegy­veres segítségért — saját hadse­rege ellen. Az új kongói parlament rend­kívüli ülésén Katanga tartomány miniszterelnöke, Csőmbe gene­rális kijelentette, hogy tartomá­nya' máris elszakad Kongó köz­társaságától, önálló kíván lenni, s az ott élő összes fehér embert el fogja távolítani. Ugyanekkor néger csapatok elzárták az euró­paiak fejveszett menekülését. Vér folyik az utcákon, a még két héttel ezelőtt virágzó gyar­mat a legteljesebb, ördögi káosz hazájává lett, amit még fokozott az, hogy a mámoros, őrült nége­rek egyik percről a másikra meg­tagadták az európai orvosok ál­tal előírt gyógyszerek szedését, aminek következtében órák alatt borzalmas járványok törtek ki egyes területeken. • A belga kormány nyomban bejelentette az Egyesült Nemze­teknek, hogy a veszélyeztetett belga életek és vagyontárgyak védelmére csapatokat vezényel Kongóba az új kongói kormány felhívása alapján. Július 11-én és 12-én belga ejtőernyősök szállták meg Leopoldvillet és Eíizabethvillet, s megjelenésük után néhány órával a rend tel­jesen helyreállt. Ezt a rendet azonban az őrült, gyerekes, Írás­­tudatlan kongónéger lakosság körében csak hosszantartó fegy­veres őrséggel lehet fenntartani, s miután Belgium ezt a szerepet nem vállalja, Dag Hammerskjöld UNO főtitkár a Biztonsági Tanács elé terjesztette a kérdést, s fel­hívta a tagállamokat, hogy fegy­veres erővel és technikai segít, seggel járuljanak hozzá a rend megteremtéséhez... Eisenhower elnök ezzel kap­csolatban máris kijelentette, hogy az USA nem.ad egyetlen katonát sem a kongói ügy megoldására, mert nem vállalja azt az ódiumot, hogy Amerika bármiféle gyarma­tosító, vagy politikai szabadsá­got megtagadó akcióban részt­­venne. A helyes megoldás — mondotta — az, hogy a kongói rendet az UNO azon tagjai te­remtsék meg, amelyeket nem lehet nagyhatalomnak minősíte­ni:, s amelyek amellett nem fe­hérbőrű népekből állanak. Amint azt várni lehetett, Hrus­csov is nyilatkozott, s természe­tesen oly értelemben, hogy á lázadó kongói hadseregnek iga­za van, hogy a tömeggyilkos, őrült négerek "a szabadságért küzdenek". Kérdéses azonban, hogy az UNO bizonsági tanácsa előtt megszavazandó együttes katonai akciót meg fogja-e vétóz­ni a szovjet, — mert hisz ezzel nyíltan bevallaná, hogy a rend­bontás, a tömeggyilkolás, a mé­szárlás oldalára áll? A kongói ügynök az ad újabb jelleget, hogy miután a belga ej­tőernyősök a fehér emberek éle­ténél megvédésére megszállták Leopoldvillet és Elizabeth viliét, ja kongói kormány, illetve annak AUSZTRIA PÉLDAADÓ MAGATARTÁSA lazok a tagjai, kik a tömeggyilko­­íások pártján vannak, kijelentet­ték, hogy Kongó ezennel háborút üzen. Belgiumnak. Az UNO felhívásának egyéb­ként mindenekelőtt a csupáp öt éve független Marokkó tett elő­ször eleget, azzal, hogy Marokkó kormánya. mindén segítséget megad arra, hogy -a kongói "test­vérnép" országában a béke hely­reálljon.. A Biztonsági Tanácsot egy másik fontos kérdés is fog­lalkoztatja. A szovjet léglökéses harci repülői egy héttel ezelőtt orvul megtámadtak és lelőttek egy amerikai B—47-es típusú .bombavető repülőgépet, amely­nek 13 főnyi személyzete rutin­szerű légii térképezést hajtott végre a sarki Óceán felett. Az oroszok azt állítják, hogy a gép "kémkedett" s hogy szovjet fel­ségterület felett végezte beméré­seit. A washingtoni kormány nyomban megcáfolta ezt az aljas rágalmat azzal, hogy a gép sem­miféle katonai berendezést nem szállított, ellenkezőleg, oly régi típusú s annyira lassú gép volt, amelyet nem .is lehetett volna kémtevékenységre felhasználni, s emellett igen. távol volt a szov­jet parti vizekről. Eisenhower nyíltan hazugnak és alávaló mé­­regkeverőnek nevezte Hruscso­vot, amiért ezt a szovjet táma­dást úgy próbálja beállítani, mintha a gép az U—2-höz hason­lóan a szovjet felett végzett vol­na felderítést-A helyzet ezidőszerint úgy áll, hogy míg a Szovjet az USA-t az­zal vádolja a Biztonsági Tanács előtt, hogy "újabb kémkedést" követett el szovjet terület felett, s hogy ezzel a békét veszélyez­teti, addig az USA i-s vádolja a Szovjetet ugyancsak a Biztonsági Tanács előtt azzal, hogy aljasul és ok nélkül lelőtt egy feladatát végző amerikai hadirepülőgépet. A most meginduló tárgyalások természetesen nem hozhatnak eredményt , hiszen a (kölcsönös vétójog miatt gyakorlati határo­zatra egyik vád ügyében sem kerülhet sor. A klasszikus Monroe-féle elvet proklamálta Eisenhower elnök a kubai 'kommunista 'beavatkozási kísérlet ügyében azzal a kijelen­tésével, hogy Amerika soha nem fogja engedni, hogy a nyugati félteke belügyeibe bármely kül­ső hatalom beavatkozzék, s hogy a kommunistáik Kubában, támasz­pontot, vagy akár politikai hatal­mat nyerjenek. Kuba. ezzel kap­csolatban az UNO Biztonsági Ta­nácsa elé viszi az egész 'kérdést azzal, hogy Amerika "veszélyez­teti a békét olymódon, hogy gazdasági harcot kezd Kuba el­len". A kommunista pénzért ha­záját áruló Castro nem keveseb­bet állít, mint azt, hogy Kubának joga. volt ellenérték nélkül, fegy­veresen birtokba venni az ott fekvő amerikai olajfinomítókat, s az amerikai polgárok vagyonát, elleniben az USA-nalk nem volt jo­gában megtagadni azt, hogy to­vábbra is .kétszeres áron átvegye a kubai cukortermelést, s ezzel évente sokszázmiil Hőnyi ajándé­kot adjon Kubának. Kuba álláspontját Hruscsovék fogják támogatni az UNO Bizton­sági Tanácsa előtt, valószínűleg megismételvén, azt a tipikusan üres fenyegetést, hogy t. i. a szovjet otthonról kilövendő atom­­rakétákkal fogja támadni az USA-t, ha megakadályozza Kuba vörös szatellitévé való átalakítá­sát. A kubai ügy csak egy módon végződhet: Castro eltávolításá­val. Hogy ezt egy ellenforradal­már golyója, vagy az akasztófa, esetleg egy gyáva menekülés fogja-e létrehozni, még kérdéses. De arra nem kerülhet sor, hogy ez a bőbeszédű, öntelt szadista a saját glóriája érdekében be­csempéssze a kommunizmust az amerikai féltekére. Ha mostanáig még nem történt az USA részé­ről teljesértékű közbelépés, en­nek az a magyarázata, hogy az elnökválasztás befejezéséig Áme­nének csak ideiglenes kormánya van. Egy államfő látogatási vízum­­kérelmét nem szokták. megta­gadni ok nélikül. Ilyen ok volt legutóbb a japán kommunista arcátlan tüntetése Eisenhower érkezése eliten, ami miatt a mi­niszterelnök jobbnak látta, hogy az (Elnök látogatásának elhalasz­tását kérje. Ausztriának azonban nem volt oka arra, hogy Hrus­csov kierőszakolt látogatását le­mondja'. Nikita tehát megérke­zett ezúttal Ausztriába, ahol a táj szépségeínelkl élvezetén kívül á világon semmi keresnivalója sem volt- A látogatás csak meg­erősítette azt a régóta táplált gyamunkat, 'hogy Hruscsov mind­össze azért járja, be a nyugati vi­lágot, hogy — ha már egyszer faragatlan, pojáca létére fel tu­dott mászni Sztálin véráztatta trónjára — legalább egy kis ju­­taHoip utazást tehessen a szovjet nép költségén.. Ennék megfele­lőéin, fogta fel az egész látoga­tást Ausztria népe is. Hideg hall­gatás fogadta Nikiié t, ' annyira hideg., hogy még a gyűlölet és utálat kitörései sem hangzottak el. A kövér gyilkos személyes biztonságára 8000 rendőr és 1000 detektív vigyázott, — leg­alább kétszeranmyi ember, mint amennyi érdeklődő az egész tú­rán át együttvéve az utcán volt. A repülőtéren való megérkezése­kor a diplomáciai testület tagjai közül mindössze a csatlósorszá­gok követei jelentek meg., a töb­biek egy emberként mellőzték a fogadást. Miután azonban a Pravda már előző nap nagy cikk­ben azt közölte, hogy Bruscsovot »WOOQOOOPOOOQOOOOOQOgOOOWfflCKXMOWOOOeeOOOOOaOO LEMONDOTT JAPÁNBAN A KISHI­­KORMÁNY NOBUSUKE KISHI Nobosuke Kishi japán minisz­terelnök és egész kormánya el­határozták közös lemondásukat. A Kishi kormány, amely a kom­munista diákok lázadása miatt kénytelen volt Eisenhower terv­be vett látogatását elhalasztani, ■három és fél évig volt hivatal­ban. AZ AMERIKAI DEMOKRATA PÁRT ELNÖKJELÖLT KONGRESSZUSÁN John Kennedyt választották meg elnökjelöltnek, 765 szavazattal a 409 szavazatot kapott Johnston szenátorral szemben. Akik a rá­dión és a televízión hallgatták a rendkívül fiatal és még valósá­gos koránál is sokkal ifjabbnak ható Kennedyt, azt a benyomást nyerték, hogy az elnők jelölő kongresszus, illetve a mögötte álló amerikai liberális érzelmű választók 'helyesen szavaztak. Jövő hónapban kerül sor a repub I lkán usok el nők jeiöltjének megválasztására, s az elnöki tisztségért folyó politikai harc a két jelölt között fog1 majd eldől­ni. A VILÁGTÖRTÉNELEM EGYIK EGYÉNI CSODÁJA vált valóra július 9-én, mikor egy hétéves amerikai kisfiú, Rodger Woodward, teljes épségben élt át egy lehajózást a Niagara víz­esésen. A gyermek nővérével és egy felnőtt férfivel csónakázott a vízesés fölött. A csónak felbo­rult. A leányt még a vízesés fe­lett kimentették, a férfi ször­nyethalt az elképzelhetetlen ere­jű áradatban, de a kisfiú, a.ki kisméretű mentőövével a víz szi­­nén fennmaradt, lesodródott az ötven méteres zuhatagon, s ezt a szörnyű halálugrást karcolás nélkül úszta meg. Ha volt vala­ha egyéni csoda, úgy ez kétség­telenül az. A világtörténelem­ben eddig még nem történt meg, hogy valaki túl élte volna I a Niagarán való önkéntelen le­­száníkázást. Mindössze néhány 'feltűnési vágyban szenvedő fér­­! fi és egy nő úszott eddig le a Niagarán, acélhordóban, vagy ' gumilabdában, évekig tartó elő­készület után. A hétéves Rod­ger Woodward önkéntelenül a j világ egyik csodájává nőtte ki magát. OLVASÓINKHOZ! INDONESIA MINISZTERELNÖ­KE MOSZKVÁBAN Djuanda, Indonézia miniszter­­elnöke két hetes látogatásra Moszkvába érkezett, ahonnan Warsóba repült. Hruscsov és Anastas 1- Mikoyan elkísérték látogató útjára. Közöljük kedves olvasóinkkal, hogy LAPVÁLLALATUNK 1960 július 31-től augusztus 8-ig NYÁRI SZABADSÁGOT TART. így lapunk augusztus 6. száma NEM JELENIK MEG. Következő számunk AUGUSZTUS 13-án JELENIK MEG, a szokott időben. NOTICE TU ÖÜR READERS! This is to notify our readers that our Offices will be closed for SUMMER HOLIDAYS from July 31st. to August 8th. The August 6th. issue of our paper will not appear. Our next issue will be dated of August 13th. leaving the press et usual time. "mosolygó néptcmeg fogadta" ezért Bécs utcájára rendelték ki a császárváros összesen 300 főt számláló kommunistáját, akik súlyos napidíjakért az orosz sajtó­­fotog.rafusok lencséjébe vigyo­rogtak, majd a szovjet követség bérelt autóbuszán a térre vonul­tak, ahol ugyanaz a pár rongy­ember ugyanazt a mosolyt adta e ugyanazoknak! a fényképé­szeknek. Ezután került sor az operai díszelőadásra. Mozart Varázsfü­veié ja volt a színen. A díszpá­holyba' detektívek között elhe­lyezett Hruscsov már az első fel­vonás alatt oly hangosan hortyo. gott, hogy több Ízben fel kellett ébreszteni. A felvonás végén Ni­kita a páholyban szokás szerint felállt, közismert "jóindulatú" ■mosollyal várván a neki szóló tapsot. Nem akadt azonban egyetlen tenyér sem, amely megtapsolta volna, — egyetlenegy sem. Ez­zel szemben, mikor leült és szé­gyentől piruló izzadó arcát tö­rölte, iá közönség dörgő tapssal üdvözölte a színészeket. Az osztrák nép megvetésének ezzel még. (koránt sem volt vége. Vidéki' túráján, amelynek leg­érdekesebb részét, a Grossgtlock­­ner-autóutat szívgyengeségé miatt le kellett mondani, egyet­lenegy ember sem üdvözölte, sehol. Erre békövetkezett az, a miit ettől a neveletlén poj ácá tól várni lehetett: beszédét mon­dott — éspedig ezúttal egy autó­gyár apró kommunista beállí­tottságú szakszervezetének gyű lésén (megjelentek száma: 200 fő) s ebben. Ikijeltentette, hogy "a szovjet egész Ausztriát meg tudja vásárolni, míg Amerika csak katonákat akar csinálni az osztrákokból". Végül Nyugat- Berliniről beszélt és kijelentette,, hogy "annyi embert, mint amennyi ott lakik, az orosz fér­fiak egiy-két éjszaka létre tudnak hozni, ha akarnak". Hogy Raafo osztrák kancellár és az osztrák minisztérium tagjai ezen miinősíthetetten Ízléstelen­ség dacára sem dobták ki for­málisan Hruscsovot, annak egy gyakorlati célja volt: Ausztria,, amelynek a szovjettel szembe» ennálló jóvátételi kötelezettségei a jövő évben lejárnak, az eddig ingyen szállított ipari terméke­ket ezentúl is el akarja szállítani a szovjetbe, most azonban már készpénzért. Ilyen értelemben valóban létre is jött egy kisebb’ jelentőségű megállapodás Auszt­ria és Oroszország között- —­­Raab kancellár azonban búcsú­­zásul nem állta meg, hogy egy letörülhetetlen, finoman megfo­galmazott fricskával meg ne bé­lyegezze Hruscsovot és egész al­jas rendszerét: "Az osztrák nép mindenkor hálás? lesz Önnek — mondotta — azért a megértésért, hogy az Ön miniszterelnökségre való emelkedéséhez fűződik Ausztria részbeni szovjet meg­szállásának a visszavonása". Más szavakkal az a Hruscsov, akit ál­lítólag az osztrák nép "hívott: meg" megérte azt, hogy egy kis­­nép vágja az arcába a régen tu­dott igazságot: hogy a szovjet embereknek mindenki csak ak­kor örül, ha eltávoznak. Felőlem jöhet az atom­háború -mondja — Fidel Castro, aki elhatározta, hogy túltesz mesterén és esz­ményképén Hruscsov bo­hóc-diktátoron, aki atom­háborúval fenyegeti az ■Egyesült Államokat, ha "zavarni merészelik" Castro barátját kisded 1 játékában. Az "orosz származású" (szülei Galibából ván­doroltak Kubába) fiók­diktátor ugyanis nem akar egyebet, mint PATRASZÁLLÁSI HÍDFŐT BIZTOSÍTANI az oroszok­nak Amerika szívében. Ez pedig- ugyebár cse­kélység . . . Még1 jó, hogy lassan az USA vezetői is maguk­hoz térnek ésmamár nem tartanak minden tömeg­gyilkost SZABADSÁG- hősnek! Havana egyébként már készülődik "védszent­­jének" és mintaképének Hruscsov cárnak látoga­tására. Már tanítják lel­kesedni a beszélő kóru­sokat és Ígérik tagjainak a szovjet napidíjat. De Hruscsov egyelőre nem meri kitűzni a láto­gatás időpontját, a vé­res Kuba egyedüli meg­hívása nem elégíti ki diktátort hiúságát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom