Kanadai Magyarság, 1959. július-december (9. évfolyam, 52-77. szám)

1959-10-31 / 69. szám

KANADAI MAGYARSÁG 7 IX. évfolyam, 69. sz. 1959 október 31 szombat A NAGY TAVAK SZERENCSEJÁTÉKOSAI Amidőn 1955 március 22-én egy az amerikai midwest síksá­gairól jövőádáz vihar végigse­perte Dél-Ontariot, olyan tengeri drámát hozott magával, amely örökké emlékezetes maradt. A Nagy Tavak legdélibbjén, az trie tavon öt hivatásos halász­ember — Harold Young kapi­tány, Gordon Rockefeller, John Siskovitsh, Gordon Messecar és John Wilson, a Ciscoe halászhajó fedélzetén kétségbeesetten küz­döttek a tomboló hófergeteggei és a jeges hullámokkal. Ugyan­akkor kikötőjükben, az ontarioi Port Doverben feleségeik és ba­rátaik a rövidhullámú rádióké­szülékek mellett ültek és imád­koztak azért, hogy legalább vala­mi életjelt kapjanak a hajóról. Közvetlenül este 7 óra előtt még hallották Young kapitány .gyenge hangját. Rövid üzenete Így szólt: "a viz emelkedik, sür­gős segítségre van szükségünk". Ebben kevés volt a vigasztalás. A vihar erősödése minden men­tési kísérletet lehetetlenné tett és a hosszú percek órákká való hú­zódása a legtapasztaltabb öreg halászokból is csak fejcsóválást váltott ki. Másnap reggel egy repülőgép felfedezte a Ciscoet, amint Port Dovertől 25 mérföldre tehetetle­nül hánykolódott. Személyzete kétségbeesetten integetett a ha­jóablakokból. Késő délután lett, mire a gyengülő hullámtörés le­hetővé tette, hogy a félig meg. fagyott, kimerült hajósokat part­ra hozzák. De egyikük, John Wil­son, nem jött vissza többé: a hullámok magukkal sodorták előző éjjel. Az ehhez hasonló tragédiák nem ritkák a Nagy Tavak halá­szai körében. A viharos március­tól a jeges decemberig kint van­nak a vizeken csónakjaikkal és hálóikkal. Megküzdenek a fa­gyos szelekkel, a jégtorlaszok­kal, a sűrű tejfehér ködökkel, a foorotvaéles szirtekkel és homok­zátonyokkal, a forgószelekkel és nyári zivatarokkal. A legnagyobb veszélyeknek azonban kora ta. vasszal és késő ősszel vannak ki. téve, amikor a legjobb a halá­szat. Ez időszakban az északról íeáremló hideg levegő és a Ka­ribi tenger felől előrenyomulj meleg páratelt levegő gyakran összetalálkoznak Amerika közép­­sikságain és viharokat, zápora^, •kát, havasesőt vagy hurrikán erejű szelek kíséretében érkező hóviharokat idéznek elő, amelyek a Nagy Tavak vizét forrongó hul­lámtengerré korbácsolják fel. Megesett, hogy e viharok 9000 tonnás teherhajókat is elsüllyesz­tettek. Amióta Harry Gamble, mint­egy 30 évvel ezelőtt Port Dover­ben elkészítette az első "tug" rajzát, e különös hajó a Nagy Tavak halászainak kedvence lett úgy az Egyesült Államokban, mint Kanadában. E. tömzsi, nehézkes külsejű, tiszta acélból készült, egyfede­­les hajóházhoz hasonlító vizi épít­mények, hosszuk, 40 és 65, szél­a kormánykerékfülkében gyüle­kezik. Ez egy skatulyaforma, tör­hetetlen üvegből -készült abla­kokkal -körülvett építmény a kö­zépső fedélzetről átnyúlik a felső fedélzeten is, úgyhogy állandó szabad kilátást biztosit minden Irányban. Amig a hajó a felszí, nen van és olajhajtásu motorjai puffognak, a személyzet, illetve a halászok biztonságban vannak, sőt nem is fáznak, mert a közvet­lenül a fülke alatt levő hajómo­torok melegen tartják őket. Ha a motorok leállnak, a hajó még mindig dacolhat’ a legerősebb hullámveréssel is, de a halászo­kat könnyen a megfagyás veszé. ye fenyegeti. Egy "tug" ára 10.000 és 25.000 dollár között mozog nagy­ságától függően. Egy halász­ember számára rendesen fél éle­iének- megtakarított filléreit je* (lenti. A Nagy Tavak kikötőinek mintegy 220 ilyen halászhajója majdnem kivétel nélkül magán­­ulajdonban van. Rendesen csa­­ádi tulajdont képeznek, hol az apa a hajóskapitány és fiai és unokaöccse; a legénység. A né. hány többi, mintegy 35 kanadai halfeldolgozó üzem tulajdona és személyzetük részesedési alapon dolgozik rajtuk. A Nagy Tavak kanadai halász­­flottiilájának teljes értékét, bele­számítva a "tug".okat, bárkákat, evezőscsónakokat, halászhálókat és más felszerelést mintegy 8 millió dollárra teszik. Ezen be­fektetés hozama évente mintegy 40 millió font hal, amelynek ér­téke mintegy 6 millió dollár. Ez összeg 2.400 kanadai halász kö­zött oszlik meg. Kanada halásza­tának évi összhozama ezzel szem­ben átlagosan 1.300 millió fon­tot tesz ki 15Ö millió dollár ér­tékben. Ma a Nagy Tavakban fogott összes halak értékének egyhar­­madát az Erie tóban halászott kék "pickerel" (egy csukafajta) teszi ki. Az utolsó két évtizedben a Nagy Tavak két legérdekesebb és leggyakoribb halfajtája, a ta­vi pisztráng és a whitefish (fe­hér hal, kanadai specialitás) szá­ma rohamosan csökkent egy an­golnafajta (a lemprey) és a "smelt" nevű kis halfajta elsza­porodása következtében. A ten. geri lemprey az angolnák szolká­sához hiven más halak vérén él és majdnem teljesen kipusztitot­­ta a tavi pisztrángot úgy a Huron mint a Michigan tavakban. A smelt szintén ragadozó, de kis hal, amely egyszerű számbeli fölényével és szaporaságával szorította vissza a többi halfajtá­kat az elmúlt 25 évben. A halászat úttörői a Nagy Ta­vak mentén a New Englandból, Nova Scotiából és Newfound­­landból bevándorolt halászok voltak. Skót és angol ujbeván. dorló halászok ugyancsak szíve­sen telepedtek meg a gazdag ha­lászatot Ígérő halászkikötőkben. Ma a halászok legnagyobb része tűk 10 és 16 láb között válta­kozik. De e szélesfedélzetű, vi­zen úszó kacsára emlékeztető ügyetlen kinézésű hajók bár­mely vizen megállják helyüket és a legvadabb hullámverésben sem borulnak fel. fenekük 3—16 inch vastagsá­gú acélból készült, úgyhogy a jégtorlaszokon vagy úszó jégtáb­lákon is minden további nélkül átvágnak. Egész szerkezetük úgy van összeolvasztva, aminek következtében rendkívül ellen­állók. Fedélzetüket ugyancsak összeforrasztott acéllemezek fe. dik, amelyen csupán négy ajtó­forma nyílás van éspedig 2—2 a fedélzet két oldalán — továbbá egy nagyobb nyilas a hajó tat­ján. Ezek a nyílások egy inch vastagságú csapóajtók segítsé­gével teljesen elzárhatok;. Mégis, ez ajtók e páncélhajók leggyen­gébb részei és erős hullámverés tói tépi ki őket helyükből. Veszély esetén személyzetük még mindig ezen korai beván­dorlók leszármazottaiból kerül ki. Számuk azonban megnöveke­dett a többi tengeri országból, mint Hollandia, Norvégia, Lett­ország és Litvániából jövő ujbe. vándorlókkal. Az ujonan érkezők nágyrésze z Erie tó mentén telepszik meg. 9.940 négyzetmélföldnyi terüle­tével e tó a világ leggazdagabb vizi farmja. Amerika és Kanada halászai évente 60 millió fontnyi halat ejtenek zsákmányul. A Nagy Tavak halászatának össz­­eredménye 120 millió, vagyis e mennyiség fele az Erie tóból ké­ül ki. Ennek több mint felét vi­szont kanadai halászok, fogják, (gawwyjc......iwm*» j mwpm Vezető helyét a halászatban az Erie tó sekély voltának köszön­heti. Átlagos mélysége csupán 58 láb. Ennek következtében ■termékeny homokpartjain és zá­tonyain a planktonok és más vi. zi növények bőséges táplálékot nyújtanak 91 különböző halfaj­­tájának. Ezek (közül kereskedel­mi szempontból a legfontosab­bak a kék és sárga pickerel, a whitefish, ciscoe (tavi hering), silver bass (nagy kárászhoz ha­sonlít), a smelt és a tok (stur­geon). (A tavi pisztráng számá­ra a tó vize túl sekély.) A helyzet fonákságára jellem­ző, hogy az Erie tó sekélysége, amelynek a halászok megélheté­süket köszönhetik, egyben leg­nagyobb ellenségük is. A hurri. cán erejű szelek ugyanis vizét percék. alatt forrongó tengerré varázsolják. Ezenkívül maga a tó északkeleti fekvése egyene­sen beleesik a délnyugatról fel­vonuló viharok útjába és amig mélységét Nyugaton olykor- 10 lábbal csökkentik, északi részén ugyanennyivel képesek emelni. A tó partjai ezenkívül rendkívül sekélyek, tele vannak homokpa­dokkal és zátonyokkal és igen kevés rajtuk a természetes kikö­tő vagy védelmet nyújtó öböl. Az Erie tó halbősége szolgál­tatja a legfőbb jövedelmét és biz­tosítja a megélhetését a kanadai parton elterülő számos fehérfalu halászfalunak és kisvárosnak^ nint Port Burwell, Port Dover, ’őrt Maitland, Port Rowan, Port Stanley, Erieau, Wheatley, Lea­mington és Kingsville. Port Dover 2.600 lakosával, magas pattjáról meSszeterjedő homokos partokra nyúló kilátá­sával a világ legnagyobb édes­vízi halászflottájával dicsekszik. Port Dover évi bevétele Így osz­lik meg: 1 millió dollár a nya­ralókból, 1 és fél millió külön­böző kis üzemekből és 3 millió a halászatból. Port Dover hősei a fialászflot­­tilla kapitányai. Vállaikon nyug­szik a városka anyagi jóléte. Fel­adatuk és munkájuk nem köny­­nyű. Azonkívül, hogy nem ve­szélyeztetik saját, valamint le­génységük életét, ismerniük kelj a halaik, járását az év különböző időszakaiban, meg kell tudni taiálniok sok időt veszítő kere­sés nélkül a napokkal azelőtt ki­vetett hálókat, tisztában kell len­niük a szelek járásával és az idő­járással és végül jó tengerészek­nek is kell lenniük bármilyen vi­harok idején. A halászat mesterségével járó veszélyek, csekély jövedelem és az elsajátításhoz szükséges nagy ügyesség és szakértelem ellené­re közismert tréfa Port Dover­ben, hogy a halásznak nincs több kilátása mestersége feladására, mint a halnak arra, hogy úszás helyett másba kezdjen. Amerikai posta A ZENÉLŐ AMERIKA A zeneművészet minden ága jelentékeny tért hódított az utol­só két évtizedben az Egyesült Államokban. Általánosan ismert tény ez, de a statisztika számai (Az "Opera News" szerint) feltűnő hala­dásra mutatnak. Vegyük szemügyre először a "legnehezebb" műfajra, a szim­fonikus zenére vonatkozó adatokat. Az egész világon körülbelül 2.000 szimfonikus zenekar működik, amelynek több mint fele (1142) Amerikában játszik. 1920-ban még csak 100 ilyen zenekar volt az Egyesült Államokban. A legkiválóbb amerikai zenekarokat magyar származású karmesterek vezénylik. Hogy csak néhányat említsünk meg közöttük: Ormándy Jenő, Reiner Frigyes, Doráti Antal, Széli György, Ajtay Viktor, Bartal Jenő, Baráti György, Ba­lázs Frigyes, Domonkos Nándor, Dániel Ernő, Harsány! Miklós, Ha­lász László, Kozma Tibor, Rózsa Miklós, Roth Ferenc, Serly Tibor, Zádor Jenő. A zenekaroknak több mint a felét 1947 óta szervezték meg. Államilag fenntartott nemzeti operaházzal, mint amilyen Bu­dapesten volt, nem dicsekedhetünk ugyan, az amerikai felfogás azonban az, hogy a művészetek pártolása nem állami feladat, mert magán igazgatás alatt függetlenül és erőteljesebben fejlődhetnek. New Yorkban, San Franciscóban és Chicagóban mégis hatalmas és állandó operatársulatok állanak fenn, világviszonylatban is verse­nyen felülálló művészekkel, akik közt szintén számtalan magyar származású énekes, énekesnő és zenész akad. De nagyvárosokon kívül még 728 társulat működik ország úrikban, amelyek 1958-ban 258 különböző operát 3953 előadásban hoztak színre. Az Egyesült Államok minden egyes államában volt operaelőadás, amelyeknek zenéjét több mint 50%-ban amerikai komponisták Írták és a kö­zönség nemcsak az ismert áriákért lelkesedett, hanem érdemük­höz képest méltányolta a modern szerzőik alkotásait is. Hogyan állunk az aktiv zenebarátokkal? Százhetven millió amerikaiból 30 millió játszik valamilyen hangszeren, rnig 1936-ban csak 14 millió muzsikus élt az országban. Ma több mint 20 millió ember zongorázik és négymillió a gitár és hárommillió a hegedű műkedvelője. Mint a legjellegzetesebb fokmérőre, hivatkozunk a statiszti­kára, mely szerint többen látogatják a hangversenyeket, mint a baseball mérkőzéseket (az amerikai nemzeti sportalkalmakat) és több pénzt költünk hanglemezekre, mint mindenféle egyéb lát­ványos sportra. Mondanunk sem kell, hogy az amerikai zenekultúra alapjait a különféle bevándorlók fektették le, de a nagyközönség örömmel és lelkesedéssel vesz részt úgy az aktiv (előadó), mint a passzív (hallgató) zene élvezetében. American Council KEDVENC ITALÁHOZ SZÜLŐHAZÁJÁBÓL LEGKÖZELEBB ÁLL A COLA ORANGE CREAM SODA GINGER ALE INGYEN AZ ÜZLETBE SZÁLLÍTVA I piknikekre, társasvacsorákra 1 és minden más ünnepi alkalomra. WAlnut 1-2151 MINDEN HÉTKÖZNAP HÍVJA FEL TORONTÓBAN * . este 7 fríig PRIVÁT HÁZHOZ NEM SZÁLLÍTUNK AI KIRÁLYI VAR Nemrégiben jött hire az ausztriai menekülttáborok egyikéből, hogy a négy tagból álló Sárkány-családnak sikerült átmenekülnie a nagy elővigyázattal őrzött magyar határsávon. Már majdnem az ausztriai oldalon voltak, mikor a 18 éves Klára leány­zó aknára lépett, mely egyik lábát szétzúzta. Azonnal kórházba szállították és min­den igyekvés dacára le kellett a sérült lábat amputálni. A Sárkány leánynak egy los angelesi magyar szabadságharcos, kinek mindkét lábát leoperálták, 100 dollárt küldött műlábra. Sárkány József és családja a napokban érkezett ki Los Ange­lesbe, miután az ontarioi (Calif.) független magyar ref. egyház, Négyessy Ber­talan lelkész ajánlatára biztositatta amerikai életüket. «»miiinmmniiiiuiiummHutiiuiimiimniniiHHiiHiimiuiiiiiHiimunmr.anmiiiinumiHiumiiimHiimmiimiiiiiiiiiiiiiniiiiHmiiHiiiiiiiiiiiiuiiniimBHWWMMiM» , A budapesti lapokból vesszük a hirt, hogy tervbe vették a vi­lágháború alatt lerombolt királyi vár újjáépítését. Ez alkalomból nadd emlékezzünk e sok dicsősé­get és tragédiát egyaránt átélt várról, annak múltjáról, esetle­ges jövőjéről. A várról sokat tud a történe­lem. Az első királyi lakhelyet a budai várhegyre IV. Béla király építette a tatárdulás után. Itt halt meg III. Endre, az utolsó Árpád­házi király. A monumentálisabb várpalota alapját Zsigmond ki­rály vetette meg, tiz évig épitet­lom birtokosa, a megkoronázott magyar király. Erzsébet királynő volt a vár utolsó úrnője. Rudolf trónörökös ■idejében, a koronázás után, ami­kor megbékült érzésekkel- köze­ledett egymáshoz a nemzet és a király, ekkor volt a várpalotának arany kora. De voltak a királyi palotának szép és ragyogó nap­jai. A milléniumi ünnepélyeik alatt élénk volt benne az élet és királyi fényességben ragyogott, mikor Magyarországon járt Vil. mos német tsászár. Az osztrákokat is sok szeretet és emlék köti a Várhoz. Valahogy magukénak képzelik, amint ke­resztül jártak udvarán és szemük előtt vonult el az udvartartás fé­nyességének sok utcára kiáradó élénk szinessége: az őrségre ki­rendelt diszszázad, amint zene­karával peckesen végiglépdelt a jezek a díszbe öltözött katonák jegyenesen a király őrizetére ^mentek fel a várba. És a palota .előtt a bejáró kapunál ilyenkor nemcsak egy szomorú, unatkozó rendőr posztolt és egy palotaőr, hanem a diszszázad is. Volt valami ideges és ritka iz­galom az egész városban ilyen. |kor. Valami szokatlan érzés, |amely máskor nincs meg, vala­mely lüktetése a pesti életnek, amely máskor ismeretlen és csak ^olyankor szökik elő, amikor ott jvolt a király. Pest, a könnyen he­­vülő város, szinte szivén kérész, tül érezte, hogy ott él közöttünk a koronás király. J Esztendők szomorúsága száll most a falakra, az elhagyott kert. re, ahonnan fenséges panorámá­jában hever a szemlélő előtt Bu­dapest, messzi lent a Margit-szi­­get, szembe a pesti part tarka ember korzójával, épület kolosz. szusaival és éjjeli ragyogásával, j A mai Budapest csak árnyéka a régi, szép elegáns, világhirö j Budapestnek, amelyet a külföl­diek Párizs után, a világ legszebb városának tartottak. Szerintünk Budapest, a szürke Dunával és a királyi várral páratlan az egész világon. Nem tudjuk mi lesz a sorsa ennek a csodálatos szép épületcsoportnak, valóban ujjá­­épitik-e Magyarország mai hely­tartói, vagy csak az emberek, a régi múltat becsülő, tisztelő ma­gyarok érzéseivel játszanak, ami­kor a Vár újjáépítését Ígérik? Királyi vár, drága, szép Buda­pest, emlékeim csodás városa vájjon látlak-e még egyszer? S | vaj jón magadba fogadod-e egy­szer majd. azokat, akiket a sors ^ényszeritett arra, hogy elhagy- I anaik, de akiknek a szive örökké 1 /issza vágyik. té palotáját. Homlokzata a Szent j György-térre nyílt és ennek er- ^ ikélyéről nézték végig Hunyady László lefejezését. A palota igazi királyi lakhely, pompa és a mű vészetek otthona Mátyás király alatt lett. De mindent tökre tett a török dulás, aztán 1686-ban Budavár-ostroma. A budai vár­hegyről sokáig romhalmaz nézte a medrében hömpölygő Dunát. Mária Terézia építtette újra, egy­részt nemzeti adakozásból, mert az építéshez megyék, városok, magánosok is hozzájárultak. Má­ria Terézia palotájának legna­gyobb része szintén elpusztult, mert negyvennyolcban, mikor a honvédek ostromolták a várat, egy gránát, melyet a Gellérthegy­ről lőttek, felgyújtotta. Az ötvenes évek elején láttak hozzá a kijavításához, később pedig berendezték. Csak a koro­názás után indult meg a palota újjáépítése Ybl Miklós tervei sze­rint és Így kapta meg mai gaz­dag alakját. Az egész épület­kolosszust összekapcsolja, egy. gyé forrasztja a nagy kupola, melyet szép szimbólumként fed a magyar korona, jelezve, hogy a pompázó termekben, a palota falai között ott élt a királyi hata­A Halászbástya A királyi vár képe a pesti oldalról nézve Belvárosban és a Lánchidnak tar­tott, hogy felvonuljon a várba, már a déli utcák élénkségében feltűnést keltett és ugyancsak megnövekedett kiváncsiakkal, akiket magával ragadt a kürtök harsogása, a katonapompa és az a szinte titokzatos valami, hog> m i I ’ *r*rm-----

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom