Kanadai Magyarság, 1959. július-december (9. évfolyam, 52-77. szám)

1959-07-11 / 53. szám

KANADAI MAGYARSÁG 5 IX. évfolyam 53. sz., 1959 július 11., szombat AZ OROSZOK 1M HISZNEK EISENHOWER HATÁROZOTTSÁGÁBAN Christian Herter hazaérke­zett Géniből, mint egy tehet­séges diák, aki első vizsgáit fényesen letette, de akinek még egy van hátra, amelynek sikeres elvégzése után meg­kapja kitűnő bizonyítványát. Genfben már megmutatta, hogy jól vezeti a nyugati együttest a tárgyalásokon, ahol nyugodtan és éles elmé­vel folytatta a szovjettel a megbeszéléseket. Hátra van azonban a kö­vetkező vizsga: Washington­ban is meg kell mutatnia rá­termettségét és ügyességét; meg kell győznie az Elnököt, hogy bizonyos fájdalmas, de szükséges változtatásokat kell politikáján végrehajtani. Ez lesz a végső vizsga. Fájdalmas változtatásokra van szükég most és pedig sürgősen, hogy Genfben a si­kert akadályozó fő ok elhárul­jon. Herter tárgyalási készsége és ügyessége ellenére is a genfi megbeszélések első sza­kasza sikertelen volt, mert Nikita Hruscsov a Nyugati Szövetségeseket általában, de Eisenhower elnököt különösen blöffölőnek tekinti. Nyilvánvaló, hogy Hruscsov nem hiszi, hogy Eisenhower egy szót is komolyan gondol abból, amit mond, hogy tudni­illik “‘egy inchet sem enged” Berlinben. Minden jel arra mutat, Hruscsov azt hiszi, hogy Eisenhower feladja Ber­lint, ha a durva fenyegetések és a sima modorú tárgyalá­sok együttes, ügyes keverékét alkalmazza. Határozott lépésekre van szükség, hogy az Elnök meg­mutassa, komolyan gondolja azt, amit mond. A genfi tárgyalások kezde­tén a nyugati diplomatáknak csak egy kis csoportja tartott attól, hogy Hruscsov nem ve­szi az Elnököt komolyan. A végén a többség kelletlenül bár, de meggyőződött erről. Még szövetségeseink között, így elsősorban az angolok kö­zött is kételyek merültek fel az Elnök kijelentéseinek ha­tározottsága tekintetében, hogy nem enged, bármi­lyen árat kell is érte fizetni. De azok, akiknek alkalmuk volt az ügyet az Elnökkel ala­posan átbeszélni, egész világo­san látják, hogy Eisenhower határozottan döntött maga­tartását illetően, miután át­tekintette a veszélyeket, ami­­|vel az járhat. Biztosak benne, hogy elhatározta, mindén, — még egy atomháború meg­­kockáztatása is jobb annál, minthogy engedjen az erő­szaknak. Herter külügyminiszter fel­adata azonban ennek ellenére is igen nehéz Eisenhower mé­lyen gyökerező két tulajdon­sága miatt. Az egyik az, hogy hisz az emberi természet őszinteségében és nem tudja elképzelni, hogy valaki, bele­számítva Hruscsovot is, blöf­­föléssel vádolhatja őt. Ha ki­jelenti, “nem enged egy inchet sem”, azt várja, hogy ezt el is higyjék neki. Ehhez járul, hogy az Elnök irtózik az olyan beszélgeté­sektől, vagy intézkedésektől, amelyeket “riasztóknak” lehet nevezni. Pedig éppen erre van szükség, hogy nyomatékot ad­janak az Elnök szándékainak Berlin esetében. Az országot nem figyelmez­tették eléggé a válság várható elmélyülésére. A kormány nem használta föl azt a két­ségtelenül hatásos lélektani módszert, amelyet a Bonnban lévő amerikai követ ajánlott, hogy szállítsák el Berlinből a nyugati diplomaták ezrekre menő hozzátartozóit. Még ridegebben utasította el a kormány azokat a javas­latokat is, amelyek katonai téren kívánták a helyzet ko­molyságát kihangsúlyozni. így például a NATO csapatok megerősítése és részleges légi készültség elrendelése lett volna igen hatásos e tekin­tetben. Az Elnök a riasztó intézkeT déseket el akarta kerülni, hogy ne nyugtalanítsa túlsá­gosan a hazai közvéleményt. Ezzel azonban akaratlanul is felbátorította az oroszokat, hogy előjöjjenek fenyegeté­seikkel. Ezt a problémát kell Her­­ternek most megoldani. GALAMB ATILLA A NEWYORKI TELEVÍZIÓBAN Felelőtlen újságírás Az egyik kanadai 'napilap a német elnökválasztásról írva olyan megjegyzéseket fűz Ade­nauer ismeretes elhatározásához, amely alkalmas arra, hogy az ol­vasóban teljesen ferde képet keltsen. Azt állítja az elmefuttatás, hogy Adenauer elhamarkodott elhatározásával két munkatársá­nak érzékenységét sértette meg; Luebke nem felejtheti el — a cikk szerint —, hogy csak pótlás­ként húzták elő, második ember­ként Adenauer helyett. Azzal pedig, hogy Erhardot elzárta a kancellári tisztségtől, azt hang­súlyozta ki, Erhard nem alkalmas erre a feladatra. De Adenauer "szeszélye" ár­tott pártjának, a Keresztény-De­mokrata Pártnak, Nyugiat-Német­­országnak és az Északatlanti Vé­delmi Szövetségnek is, amelynek Nyugait-Németország egyik osz­lopos tagja. Azt is felrója a oiikk, hogy Ade­nauer nem magyarázta meg el­határozásának okát. Amit mon­dott, hogy felelősséggel tartozik népének, nem meggyőző. Fiata­labb embernek kellene átadnia helyét 83 éves korában. Adenauer önkényuralmát a demokratikus elvek megsértése jellemzi — állítja a cikk és szem­forgató módon hozzáfűzi, sajná­latos, hogy a tíz éves erőteljes vezetése eredményét a szemé­lyes hatalomvágy most tönkre­teszi. Eddig a cikk és elfogulatlan, józanul gondolkozó ember ré­szére nem is kell sok magyarázat ahhoz, hogy meglássa a . cikk okoskodásának hibáit. Már a kiindulópont is téves és önkényes. Semmi bizonyíték nem támasztja alá azt a feltevést, hogy a 83 éves Adenauer hata­lomvágyból, személyes érdekből ragaszkodik a kancellári tiszthez. Ha hiúsági szempontok vezetnék, nyugodtan maradhatott volna az ■elnökjelöltség mellett, mert mint elnök gondtalanul élvezhette vol­na az elmúlt tiz év teljesítmé­nyeivel méltán kivívott tekinté­lyét és hírnevét. De nem ezt a kényelmes, saját személyére nagyon előnyös meg­oldást választotta. A genfi kon­ferenciának már az első napok, ban megmutatkozó sikertelen­sége azt mutatta, hogy a legjob­ban érdékelt félnek Németor. szágnak továbbra is erős vezetés­re van szüksége. Arra ai erős vezetésre, amelyet a cikk a2 utolsó mondatában elismeréssé idéz. Elismeri, hogy az erőteljes vezetés áldásos volt és bozzáte. hetjük, hogy nemcsak Németor. szág, hanem az egész szabad vi. lág részére. De vájjon miért nincs szükség most erőteljes vezetésre, amikor a feladatok még nehe­zebbek, a zerőfeszitéseknék még nagyobbaknak kell lenni? Ilyen időkben kiadni a gyep­lőt a kézből nem bűn, hanem en­nél több — hiba volna. Amit a kor talán elvett Adenauer fizikai erejéből (szellemi képességei változatlanul kitűnőék), azt bő­ven pótolja tapasztalata, amit a küzdelmes, de sikeres tiz évben összegyűjtött, legfőképpen pe­dig az, hogy tudja, mit akar és tudja, miilyen utón érheti el azt. A tét olyan nagy, hogy szemé­lyi érzékenység nem vehető fi­gyelembe. Ha Erhard — akinek olyan elévülhetetlen érdemei vannak Németország gazdasági újjáépítése terén — nem tudja Adenauer elhatározásának okait megérteni, ez csak azt bizonyí­taná, hogy őneki is vannak em­beri fogyatékosságai. Még egy megjegyzést a demo­kratikus módszerek megsértésé­ről : nem értjük, milyen sérelmet jelent a demokrácia részére, ha valaki nem pályázik egy állásra és ha nem mond le régi tisztségé, ről. A demokráciának az a lénye­ge, hogy azok, akik szabadon megválasztották őt, szabadon el is távoli (hatják helyéről. Ez azon­ban már a németekre tartozik. Csak azt tanácsolhatjuk a cikk­írónak, nyelje le krokodil köny­­nyeit és inkább engedjen szabad folyást azoknak a könnyeinek, amelyeknek az Európa más ré­szein eltiprott demokráciákért pa­takokban kellene ömleni szemé­ből ! | | Kelet-német utiképek Egy nyugati újság,Író egy heti körútra indult a kommunista uralom alatt élő Kelet-Németországiba és útjáról érdékes beszá­molót közölt lapjában. A kép, ami eléje tárult, a nyugati megfi, gyelőnek szokatlan, különös. Annak, aki a Vasfüggöny mögül jött, túlontúl ismert. Nem fontos, hogy az újságíró Kelet-Berlinről ír például, az olvasó pedig történetesen Budapestről jött. Amit Ke. let-Berlinrő! olvas, budapesti emlékeket ébreszt benne. A különbség talán csaik annyi, hogy mig1 Kelet-Németország­­nak két főexportcikke a propaganda és á menekülték emberanya­ga, addig Magyarország csak az előbbivel rendelkezik, az utóbbi elől ismét gondosan lezárták a határ-ókat. Az újabb időkben Kelet-Niémetországban havi ötezer ember hagyja el hazáját, hogy szabadföldre meneküljön. Ez az ember­­áradat főként Berlint használja ,a szabadságba vezető kapunak és ez a magyarázata, hogy a kommunisták annyira szeretnék bezár­ni ezt a kaput. A különbség a két városrész, Nyugat- és Kelet-Berlin között feltűnő. Mig Nyugat-Berllnben élénk, forgalmas az utca, a-kira­katok tele vannak a legváltozatosabb és legfinomabb árúval, az emberek jól öltözöttek és vidámak, a -keleti városrészben első­sorban a propaganda feliratok és plakátok azok, amik az idegen figyelmét felkeltük. Hruscsov és Ulbricht képe látható mindenütt, külön.külön, vagy amint kezet fognak egymással. Propagandájuk egyik alapmotívuma : a múlt hibái. A Hitler uralom kegyetlenségei és a nyomor, amibe az ország az elvesztett háború következtében került. Minden biráló szó azonban, amely Ulbrfdhték szájából hangzik, -minden megjegyzésük, amely a régi rendszer kegyetlenségeiről szól, Ulbrichték szájából csak torzul hangzik és mindenkiben menthetetlenül felveti a kérdést, hogy a kommunisták vájjon mennyivel különbek? Pedig erre a gyűlöletre alapítják a Ikammunisták elsősorban államukat. A gyűlölet azonban nem elég erő egy ország tartós összefogására. Ami ezen felül van, a kommunista eszme és ideoló­gia, szintén nem elég erős arra, hogy lekösse az embereket. Külö­nösen nem, ha olyan kisérő jelenségei vannak, amilyeneket itt, Kelet-Németországban különösen jól meg lehet figyelnie. Ilyen, például az a h'ipökrizis, amivel itt is fitogtatják a par­lamentáris formát és a leglkevésbbé sem hagyják érvényesülni a lényegét. Amikor 1949 októberében az oroszok csatlósaikkal puccs­szerűen létrehozták az ú. n. "Demokratikus Német Államot", pa­piroson több pártot hagytak meg, amelyek koalíciója vezeti az or­szágot. A yezető Ikommuoiisa párt mellett formailag megmaradt a baloldali1 szocialisták, a keletnémetországi keresztény-demokraták és a l'iiberáLcfem ok ráták pártja is. Valamennyi párt azonban a Nemzeti Frontba tömörült, amelyet a kommunisták Irányítanak. A parlament éppen úgy, mint a többi kommunista országban, csák1 arra való, hogy a kormány által hozott törvényekre bólitson egyet. A parlamentet csak akkor hívják össze, ha egy-egy ilyen fejből intést szükségesnek lát a pártvezetőség. Hogy mikor kerül egy-egy parlamenti ülésre sor senki sem tudja, legkevésbbé a kép­viselők. Amiint az egyik hberá[-demokrata képviselő, Hannemann gú­nyosan megjegyezte, sokkal többet ér, ha a képviselők új házakat mennek építeni, mintha a "Tisztelt Házban" ülnek. Galamb Atilla A mi Ikis szaxofonos csoda­gyerekünket, Atillát immár egész Kanada ismeri a külön­böző televíziós adásokból. Iga­zán büszkék vagyunk rá. De úgy látszik hogy a “kis Tubi” karrierje mégsem áll meg Ka­nadánál. Édesapja az amerikai Columbia TV társaság még tavaly téli meghívásának tett eleget a múlt héten és bemu­tatta Atillát a newyorki CBS- ben. Azon nyomban szerződ­tették is két fellépésre. Az egyik a Sam Levenson Show, a másik a Ted Mack tehetség­­kutató Show. A Ted Mack Show-ban julius 10-én, pén­teken este 10.30-lkor lesz lát­ható newyorki időszámítás szerint a Channel 4-en (Buf­falo) . Ezt a műsort egész Amerika és Kanada is közve­títi. Nagyképességű amerikai művészekkel fog versenyezni a mi kis honfitársunk. Ezúton kérünk minden magyart, ad­ják le szavazatukat a kis Atil­lánkra, ezzel is elősegítve őt nehéz, fáradságos művészi pályáján, amelyen — remél­jük — még sok dicsőséget fog szerezni a magyar névnek. A szavazás igen egyszerű: 4 centes postai levelezőlapra “I vote on Atilla Galamb” Írjuk. Cím: Box 191. Radio City Station, New York, USA. Reméljük, a (kis Atilla győze­lemmel tér vissza New York­ból.-----------------o---------------­NAGY MAGYAR MŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS LESZ CLEVELANDBAN I K K A VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK, SZABADON VÁLASZTHATÓ ÁRUCIKKEK, ÉLELMISZER CSOMAGOK, TEXTILÁRUK, MOSÓGÉPEK, is SOK MÁS ÁRUCIKK. — Kérje a most megjelent hivatalos képes árjegyzéket. Intézetünk KÖZPONTI BEFIZETŐHELY. A VILÁG ÖSSZES GYÓGYSZEREIT küld­hetjük Magyarországra, LEGOLCSÓBBAN, vizsgázott gyógyszerészeink felügyelete ___________________________________ mellett. Intézetünk az egyetlen, mely a küldeményeket repülőpostán, express, A.D. utalvánnyal továbbítja, ami biztosítja a gyógyszer leggyorsabb megérkezé­sét a címzetthez. — A rendeléseket azonnal továbbijuk és utólag számlázzuk. Gyógyszerek PENZATUTALAS A VILÁG MINDEN RÉSZÉBE, LEGELŐNYÖ­SEBBEN. - BANKJEGYEK KAPHATÓK. T U Z E X VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK felvidékre. Kanada és Amerika főképviselete. FORDÍTÁSOK, KÖZJEGYZŐI HITELESÍTÉSEK, VÍZUMOK és REPÜLŐJEGYEK beszer­zése. — Hivatalosan kinevezett Commissioner for Oaths áll a közönség rendelke­zésére irodánkban. biztosítások AUTÓ-, BALESET-, TÜZ-, LOPÁS-, BETÖRÉS stb. biztosítások L. MÁTÉ General lnsu­­rancs Agent vezetése alatt. PIATNIK gyártmányú magyar, tarokk, romi át jóskártyák állandóan raktáron. Amerikaiak út vidékiek írjanak. Magyarul levelezünk. Forduljen mindenkor ex egyetlen hivatalos, nemzetközi intézethez: INTERNATIONAL A G E N SERVICE 387 SPADINA AVE. • TORONTO 2B, CANADA TELEFON: WA. 2-1014 • WA. 2-1458 KEDVENC ITALÁHOZ SZÜLŐHAZÁJÁBÓL LEGKÖZELEBB ÁLL A COLA ORANGE CREAM SODA GINGER ALE INGYEN AZ ÜZLETBE SZÁLLÍTVA piknikekre, társasvacsorákra és minden más ünnepi alkalomra. WAlnut 1-2151 MINDEN HÉTKÖZNAP HÍVJA FEL TORONTÓBAN PRIVÁT HÁZHOZ NEM SZÁLLÍTUNK este 7 óráig Magyar festő-, szobrász-, gr afikus-, ötvös-, ipar- és nép­művészek, valamint írók, köl tők, tudósok és zeneszerzők, 1 svábbá újság, könyv és zenem ű-kiadóvállalatok figyelmébe! A magyar tehetségeket és azok jeles alkotásait kivánja a nagy nyilvánosság elé tárni a MAGYAR KÖZPONTI TAN­KÖNYV BIZOTTSÁG, hogy ne csak szűk, kis magyar kö­rökben, hanem ország-világ előtt, minden nemzetségek kö­zött ismert legyen magyar művészeink, Íróink, költőink tudósaink neve és bemutassa kitűnő alkotásaikat. A cél megvalósítása érdekében a fo­lyó évben (november közepén) USA állam legnagyobb ma­gyar településű városában, CLEVELAND BAN nagysza­bású művészeti kiállítást ren­dez. Felkéri a magyar szárma­zású képző-, ipar- és népművé­szeket, írókat, költőket, tudó sokat és zeneszerzőket, továb bá újság-, könyv- és zenemű kiadókat, hogy a kiállitásoi műalkotásaikkal résztvenni é részvételi szándékukat rendező MKTB elnökségéve mielőbb közölni szíveskedj e nek. Már most közölhetjük: kiállítás anyagát kívánság sze rint a bizottság eladásra i bocsátja, rendelést megbizá alapján közvetít. A fkiállitásra vonatkoz részletes tájékoztatót mindé résztvevőnek a MKTB kül< Felvilágosításért forduljo mindenki a rendező MKTI hoz, cime: Magyar Közpon Tankönyv Bizottság 1835 W 58 St., Cleveland 2, USf Amerika. TÖBB INT NÉGYEZER EB A COURTLANDI BÚCSÚN Verőfényes szép időben tartotta meg a Dohányvidék katolikus magyarsága szoká­sos évi Szent László búcsúját Courtlandon. Az ünnepély szentmisével kezdődött, ame­lyen Father Havas mondott megrázóan szép beszédet, idézve Szent László példaadó magyarságát. A szentmise után ünnepi ebéd következett amelyen több Delhi-i és Tillsonsburg-i köz­életi személyiség is résztvett. Az asztali áldást Ugrin Béla plébános mondotta és ő mu­latta be az angol vendégeket Hughes biró, az Ontarioi Legfel­sőbb Bíróság tagja, a kanadai Ci­vil Service Commission (Köztiszt­viselői Bizottság) elnöke lett. Hughes tóró új méltósága vise­lésének idejére, ami tiz év, hiva­talos szabadságon lesz bírói szé­kétől. A. D. Heeney hivatásos diplomata utóda lesz új beosz­tásában. Mrt. Heeney újra elfog­lalja régi beosztását, mint Kana­da washingtoni nagykövete. MIT SÜSSÜNK, FŐZZÜNK ? HÉTFŐ: Köménymagosleves, pirított zsemlyekockákkal. Töltött borjúszegy finom vegyes zöldség főzelékkel. Cékla. Apró sütemény és kávé. KEDD: Tejfölös hagymaleves tésztával. Hagymás ros­télyos burgonya főzelékkel. Diós metélt és kávé, vagy tea. SZERDA: Zöldségleves. Sertés ragu, pirított burgonyá­val. Kompot, apró sütemény, kávé és tea. CSÜTÖRTÖK: Húsleves májasgombóccal. Főtt leveshús, sajtos karfiol és hagymás tört burgonyával. Túrós csipetke és kávé. PÉNTEK: Halászlé tejfölösen. Tükörtojás spárgával. Burgonya körítés. Sonkás tészta és kávé vagy tea. SZOMBAT: Gyors tarhonya leves. Hurka, kolbász. Sa vanyú káposzta, cékla, uborka. Almás lepény és tea. VASÁRNAP: Karfiolleves. Malac sonka, szép ropogósra sülve. Párolt vöröskáposzta. Burgonya püré. Vegyes kom­pot. Farsangi fánk barack és eper lekvárral. Kávé. is a közönségnők. A hatalmas ünnepély megrendezésében Father Ugrinon kívül nagy része volt Bakos Györgynek és annak a sok derék asszony­nak, leánynak, akik fáradsá­got nem ismerve dolgoztak azért, hogy ezen a hatalmas nagy magyar seregszemlén mindenki jól érezze magát. A (király és a királynő vá­lasztáson, melyen több, mint ötezer ember vett részt, ki­rálynak Deák Jánost és király­nőnek Horváth Mária Annát választották meg. MEGHÍVÓ A Courtland-i Szent György Magyar Görögkatolikus Egyház tisztelettel és szeretettel meghívja és elvárja csa­ládjával, barátaival és ismerőseivel együtt templomszentelési évfordulóra, amelyet julius hó 12-én fényes és méltó kere­tek között tartanak meg. Program: ünnepi nagymise körmenettel fél tizenegy óra­kor. Díszebédre tálalnak az Egyházközség asszonyai fél egy órakor. Ebéd után ismerkedés, bazár, stb. Délután három órakor bemutatásra kerül Zilahy Sándor amerilkaszerte jól ismert nagynevű színigazgató rendezésében és betanításában, az Egyházközség ifjúságának szereplésével: Vidám, szóra­koztató, dalos, táncos, tarka műsor. A színdarab után az Egyházközség háziasszonyai a sza­badban lacipecsenyét, a basementben pedig vacsorát fognak felszolgálni. Vacsora után tánc, amelyhez a zenét a hires brantfordi Nemes fivérek zenekara szolgáltatja. Nyereménytárgyak kisorsolása este tiz órakor. Belépődíj: önkéntes adományok a templomadósság tör­lesztésére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom