Kanadai Magyarság, 1959. július-december (9. évfolyam, 52-77. szám)

1959-07-11 / 53. szám

IX. évfolyam 53. sz., 1959 július 11., szombat 6 KANADAI MAGYARSÁG sosoosogo99009e99B099ge999soo9ogogosaeao PÉNZ GYÓGYSZER ÓRA TUZEX Vámmentes szeretétcsomagok küldése az óhazába Mindenfajta gyógyszer küldhető hazai receptre is Bankjegyek a legolcsóbb napi áron kaphatók. Hivatalos megrendelő iroda : OCEAN RELIEF AGENCY 808 Palmerston Ave., Toronto 4, Canada Tel.: LE. 4-1347 Túl.: LADÁNYI ZOLTÁN Hajó. és repülő. jegyek FORDÍTÁSOK BIZTOSÍTÁSOK VIZŰM BESZERZÉS liiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiniiiiinmiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiH1 1 TORONTÓI MAGYAR HÁZ 1= 245 COLLEGE STREET TELEFON: WA. 3-784« = MINDEN VASÁRNAP ESTE | TÁRSAS ÖSSZEJÖVETELT) Ü tartunk, amelyre ezúton is szeretettel hívjuk Torontó § magyarságát. § 1 BANKETTEK ÉS EGYÉB ÖSSZEJÖVETELEKRE 1 TERMEINK BÉRBEADÓK. 1 Minden pénteken és szombaton este táncmulatság. I ^llllllllllllllllllllllllllIlllllllllllllllillilllllilllllilllllllllllllllllllllllllHlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllP llllllllllllllllllllllllUllllllllilltUlllilIIIIIUIIIIUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIillllllllllllllllIIIIIIUIIIIIIIIIIIII^ * Az összes magyar képeslapok, piperecikkek. § „IRENE“ női fodrász-szalon * A magyar hölgyek kedvelt üzlete. * Elsőrendű budapesti munkaerők. * Reklám árak! — Még nem volt nálunk? * Önt is várja szeretettel Kanada legnagyobb i magyar fodrász-szalonja. 1 _ FEKETE ZOLTÁNNÉ | I 326 SPADINA AVE. TORONTO, ONT. TELEFON EM. 3.6553 I S SS (Közel a Dundashoz) = ^iiiiiiiiiiniiuiiiuniiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiHiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiimiiiiiiimiimiiiii 1 a 2SS 3 SACCO FUEL OIL 1798 AVENUE RD. TORONTO * 1331 GREEN AVE MONTREAL • AUTOMATIKUS FÜTŐOLAJSZÁLLITÁS • MINDENFAJTA OLAJFÜTÉS BERENDEZÉS • 24 ÓRÁS SERVICE-SZOLGÁLAT Bővebb felvilágosításért hívja magyar képviselőnket : SZMETTÁN KÁROLYT TELEFON: LAKÁS: RU. 1-5316. — HIVATAL: RU. 3-6137. ISMERJE MEG KANADÁT JOBBAN — VONATTAL — UTAZZON A .REL MOST, FIZESSEN KÉSŐBB ■ 100 dollár útiköltséghez, 10% lefizetés szükséges, a •többit 24 hónapig törleszthet!. Kombinált vasúti, ■ hajó utakra szintén adunk hitelt. ’® Sokféle lehetőség nappali és éjjeli elszállásolásra, ;• A CNR-en 150 fontig díjtalan poggyászszállítás. : :Két nagy vonat naponta keleti és nyugati irányban. SWISS UNITED WATCHMAKERS 382 BAY ST. TORONTO Telefon: EM. 8-2863 MAGYAR MESTERVIZSGÁZOTT ÓRÁS Omega, Doxa, s minden svájci, amerikai órák raktáron. 5 évi jótállással. Minden javítást a precíziós Watch-Master gépem­mel ellenőrzők. Javítások egy évi jótállással. E hirdetés felmutatója 20% engedményt kapl MAGYAR KÖNYVEK Szépirodalmi, ismeretterjesztő és tudományos szakkönyvek, szótárak, nyelvtanok. CONTINENTAL BOOK SHOP Tulajdonos: E. SCHULZ 463 SPADINA AVENUE TORONTO, ONTARIO, CANADA TELEFON: WA. 2-6828 Kérje könyváq‘egyzékünket. Kapható P. Howard (Rejtő) : A látha­tatlan légió c. érdekfeszítő regénye. Ára 95 cent. AUTÓJÁT javítássá szakemberrel ! BARTHA BÉLA a kiváló magyar autószerelő mester, hosszú hazai és több mint 10 éves kanadai gyakorlattal szívesen áll ren­delkezésére. Hozza kocsiját a BLOOR AUTO RITE GARAGE magyar autójavító üzembe : 871 BLOOR ST. W., TORONTO (közel az Ossingtonhoz.) Telefon : LE. 1-2808. ÓHAZAI HENTESÁRUT IGAZI minden időben friss húst, \ fűszer és csemege árút J KRASZNAI KÁROLY j üzletében vásároljon * 628 COLLEGE ST., TORONTO \ Tel.: LE. 5-6242 J EREDMÉNYT AKAR ? ITT HIRDESSEN! $1.25 $1.25 WALDI autóiskola 859 COLLEGE STREET (Ossington mellett) LE. 2.5461 TORONTO Mindenfajta autó vezetését ta­nítja, elméleti és gyakorlati oktatást nyújt. HÁZASSÁGRA VÁR sürgősen sok ezer minden korban lévő férjezetten nő. FÉRFIAK: Csaknem 200 legújabb fény­képet küldünk pontos adatokkal, azonnal, 2 dollár beküldése ellenében. Box 1021, STN. "C" Toronto 3 Ont., Canada. ontiaanta/ ** = Felvilágosítás és helyfoglalás az Ön Kanadai Nemzeti Jegyirodájában CANADIAN NATIONAL RAILWAYS ROSTA TRAVEL SERVICE MAGYAR UTAZÁSI IRODA Útlevelek, vízumok USA-ba is, bevándorlás, garancia levelek, tolmácsolás, levelezés, fordítás HAJÓ- ÉS REPÜLŐJEGYEK RÉSZLETRE IS! DR. ROSTA IMRE V. M. ÜGYVÉD ÉS KÖZJEGYZŐ Minden ügyben tanácsadás. Magyarországi válóperek. Vagyonjogi és egyéb ügyek. Házassági engedélyek, szakmai engedélyek, vizsgák, licencek. Bérleti és egyéb szerződések. SZABADALMAK SZAKMÉRNÖKI KIDOLGOZÁSA, TÖKÉLETESÍTÉSE. Pénz, csomag, gyógyszer küldés. Megbízható, gyors elintézés. 357 SPADINA AVENUE, TORONTO, ONT. • EM. 2-3122 V Az egész világon ismert, új METEOR VARRÓGÉP 20 éves garanciával MOST CSAK $39.95-TŐl Csak 5 dollár lefizetés, kis részletek m ORIGINAL FURNITURE Alapítva 1926-ban 438 QUEEN ST., W. — 515 QUEEN ST., W., TORONTO, ONT Eladunk még elsőrangú rádiókat, televíziós készülékeket, mosógépeket, kályhákat, bútorokat és jégszekrényeket Üzleti órák: reggel 9-től este 9 óráig. — Beszélünk magyarul-Ha kellemes meglepetést akar szerezni külföldön élő barátainak, ismerőseinek, rendelje meg számukra a KANADAI MAGYARSÁGOT LAPUNKAT A SZABAD VILÁG MINDEN ORSZÁGÁBA ELKÜLDJÜK I Előfizetési díj (külföldi államokban egész évre $12.00) BURROUGHESNÉL MINDIG A LEGKIVÁLÓBB BUTORMINŐSÉGEKET TALÁLJA! • Teljes hálószobaberendezések, nappali szobaberen­dezések, ebédlő garnitúrák, székek, asztalok, lám­pák, tükrök, televíziós készülékek, rádiók, lemez­játszók, Háj fideliti készülékek. • Kályhák, mosógépek, jégszekrények és igen sok más tétel, mind alacsony áron, hogy dohárakat ta­karíthasson meg! • Nagy megtakarítások, ha használt bútorát és egyéb berendezési tárgyát átadja (Trade-In). • Hitelt adunk olcsó kamatozásra és könnyű hitelfel­tételek mellett. Eladóink folyékonyan beszélnek magyarul! NYITVA MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ÉS PÉNTEKEN ESTE 9 ÓRÁIG. 643 QUEEN ST. W. EM. 3-1404 (KÖZEL A BATHURST STREET.HEZ} SZALAY JEROMOS: IGAZSÁGOK KÖZEPEM KÖRÜL Nemzeti érzés, nemzeti mozgalom “nincsen alávetve a logikai szabályoknak és mind­egyre csak az illető nemzet leikéből érthető meg, vagy méltányolható és érthetetlen len­ne, vagy elítélendővé válik ama pillanatban, ha kívülről egy ellenséges vagy semleges, de mindenképpen más nemzet köréből tekin­tik.” (199) Igazság, méltányosság nem léte­zik a nemzetiségi mozgalmakban, amely so­hase tud megállani az észszerű eredmények­nél. Az “elnyomottakból” a másik pillanatban elnyomó lesz. A nagy eszmék csak a szónoki lázban élnek. Az erdélyi román emigránsok túlzásai még a józan ítéletű román állam­férfiak méltatlankodását is kiváltották. Stur­­dza közoktatásügyi miniszter mondta 1896- ban róluk: “Ezek az emigránsok visszaélnek azzal a szabadsággal, amelyet nem erdélyi testvéreik javára használnak fel, hanem egy­szerűen arra, hogy megtöltsék zsebüket az­zal, hogy a rágalmazóik és hazudozók mester­ségét gyakorolják.” (200) A józanság és méltányosság hangja se hiányzott. Moldován Gergely ki merte jelen­teni: “A magyar nép ,és civilizációja többet tettek értünik, mint a többi népeik együtt­véve. ezzel szemben a szláv és görög befo­lyás keserű emlékeket és láncokat idéznek fel előttünk. Ne legyünk hálátlanok. Ne ve­zessük félre Európát és önmagunkat ravasz­­kodé hazugságokkal, mert szószerint vesznek bennünket és szégyenkeznünk kell miattuk.” (201) Ghibanescu képviselő 1924-ben még az Ujrománia parlamentjében is merte hangsú­lyozni: “Tiszteljétek a magyar történelmet, amelyben népünknek megvan a szerepe, és a magyar királyokat is, akiknek köszönhetjük politikai és szellemi fejlődésünket.” (202) Dehát a hazafias logika nem érti meg az ilyen nyelvet. Tudatosan, vagy öntudatlanul a pro­pagandisták álmodozásokból vagy rossz­akaratú ferdítésekből élnek. Különben a ma­gyarellenes propagandisták feladata nem volt emberfeletti. Nagyon is jól tudták ők, mennyi érdék kapcsolódik propagandái ükhöz. Műkö­désük következtében a magyar a nyugati közvéleményben “elnyomó”, “ázsiai kényúr”, “műveletlen barbár”, “sárgaszínű mongol” lett. “Mi rómaiak vagyunk, kiabáljátok Romá­niában. Latin eredetük miatt valamennyi franciában, spanyolban, olaszban együttvéve nincsen annyi önérzet, mint Memorandumo­tok (lásd később) egyetlen aláírójában. Ti megszakítottatok Rófrnával, a nyugati kultú­rával minden össszeköttetést.. . Szívetek, lel­­kületetek szláv, vagy görög ,nincs bennetek semmi a rómaiságból. (203) Tito Majoresco, erdélyi származású román, aki háromszor volt Románia közoktatásügyi minisztere, bukaresti egyetemi tanár, szin­tén elég szigorú: “Nagyon könnyű bizonyí­tani, hogy a magyar területen, a magyar nemzet mellett mi sokkal jobban szolgáltuk a latinságot, mint ti ott a szabad Romániá­ban, és hogy a mi latin szellemünk nem jön sem a szlávoktól, sem a görögöktől, hanem a magyaroktól. Kívülök senki se bátorított bennünket, hogy a római szellem szerint dol­gozzunk. A magyar az, aki megszabadította nyelvünket a szláv vagy görög befolyástól; ő az, aki minket nyomdával látott el, akiről azt állítjátok, hogy nem más, mint egy bar­bár, aki nem méltó arra, hogy Európában helye legyen.” (204) Bnatiano Vintilla, volt miniszterelnök mondta: “Nálunk a középkor akkor kezdő­dött, mikor más országokban már végző­dött. Mi az európai civilizáción kívül él­tünk.” (205) A kiváló szociológus E. Ciorin szerint “Románia múltja olyan korszak, amelynek nincsen története ... Mi semmit se tettünk. Románia földrajzi fogalom és nem történeti. És ha valami történt, az ké­sőn történt: mi akkor születtünk, mikor má­sok már kezdtek eltűnni.” (206) Áttekintve a nemzetiségi mozgalmak tör­ténetét, meg kell állapítanunk, hogy a nem­zetiségi mozgalmakat semmiféle engedmény nem szerelte volna le. Akár követtek el a magyarok hibákat, álcár nem, addig míg a szomszédságban ott voltak a nemzetiségek faj testvérei, az idegen hatalmak, akik saját érdekükben megtalálták az igazságnak olyan ismertető jegyeit, melyek ellen nincs felleb­bezés. “Egy millió bajonetitet jelentenek a délszlávok a hármasszövetség hátában”, volt az elfogadott igazság a nyugati hatalmak­nál; a románakra nézve is ellenmondás nél­küli igazság szűrődött le abból a reményből, hogy világháború esetén mindig készek lesz­nek megismételni a Hora-Kloska-féle (1784) vagy az 1848—49-es vérengzéseket. Osztrák részről szintén nem hiányzott az indítóok a magyar állam aláaknázására. Eisenmann, aki annyi igazságot állapított meg Magyarország javára, de a háború alatt egyik legelkesere­­dettebb magyarfaló lett, írja: “A földművelő Magyarország az osztrák ipar gyarmata. Az a vágya, hogy megszabaduljon ettől a függéstől politikai szempontból, lesz egyik főoka a dualizmus felbomlásának.” (207) Vegyük ehhez hozzá, a talán valamennyi tényezőnél súlyosabbat, azt a türelmetlen világnézeti, társadalmi felfogást, mely min­den áron a saját képére és hasonlatosságára akarta átgyúmi a világot, a szabadkőműves­séget és a szocializmust, amelyék még ma se óhajtanak tudomást venni arról a tényről, hogy a múlt minden társadalomnevelő, poli­tikát irányitó tényezőt felülmúló türelmet­lenségükkel, elfogultságukkal az emberiség­nek sokkal több kárt, szenvedést okoztak uralmuk rövid ideje alatt, mint az általuk annyira elitéit “obscurantizmus”, egy évez­red alatt. ' Ilyen talajra támaszkodott a magyarság legsúlyosabb kérdése, a nemzetiségi kérdés. A nemzetiségek izgatásai, túlzó követelései, az idegen érdekek bekapcsolódása a magyar­ság ellen, megerősítette a hazafiaskodó, leg­többször szlovák vagy német eredetű veze­tőktől irányított pártokat, mert gondolko­dóba ejtették azokat is, akik mindig a ki­békülés hívei voltak. Orvos, gyógyítsd elő­ször magadat, mondhatták teljes joggal. Hunfalvy Pál, a hires magyar nyelvész már 1868-ban megállapította, hogy az Egyesült Államok kevert népességét az angol-ameri­kai nemzetség kormányozza. Nagy - Britan­niában ír, a felosztott lengyel területeken lengyelkérdés van (hozzáadhatnánk ehhez a megállapításhoz még néhány feltűnő példát), a sehol sem rendezett nemzetiségi problé­mák sorában — a Dunatájra nem vonatkoz­tatható svájci példa kivételével — a nemze­tiségi törvényjavaslat egyéni kedvezményei­vel és szabadelvű jogfelfogásával korszakos jelenségnek számit. (208) A nemzetiségi, külföldi izgatás következ­ménye volt, hogy a magyarság felfogása megmerevedett és az “erőszakos” magyaro­sítás terére lépett. A következőkben részle­tesen foglalkozunk a magyarosítás eszközei­vel és eredményeivel. —-----------------------o--------------------------­A nemzetiségek beolvasztásának sok esz­köze van. Alig van nép, amely nem beolva­dások eredménye. Az angol, a francia, a spanyol, a német mesterséges vagy kénysze­rű beolvadásssal alakult ki, legalább is gya­rapodott, de ez a beolvadás a nemzetiségi küzdelmek előtt már többnyire befejeződött vagy a jelenkorban az erőviszonyok tehetet­lenségre kárhoztatták a kisebbségeket és igy a különféle mozgalmak érzelmes néprajzi, folklorisztikus működésben élik ki magukat. Magyarországon a természetes beolvadás állandóan folyt. A magyar földön talált szór­vány népek, szlávok, bessenyők, kunok be­olvadtak a többségben élő magyarságba, a kisebbségben lévő magyar és német települé­seket felszippantották a szlovákok, a keleti részeken pedig az oláhok vonzották maguk­hoz a görögkeleti vallású magyarokat. Erre nézve már a tizenharmadik század végétől vannak adataink (209). Azok a magyarok és székelyek, akik rossz fát tettek a tűzre, nagyon gyakran menekültek a hegyekben lakó románok közé. így például azok a szé­kelyek, akik 1599-ben a Báthoriak iránti elkeseredésből Mihály vajda mellé állottak. Ha volt harc a beolvadás körül, az csak a városokban volt meg, ahol a magyar és idegen elem, főképpen a német elem küz­dött a vezetőszerepért. Az első “merénylet” a nemzetiségek nyel­ve ellen az 1879-es népiskolai törvény, amely a magyar nyelvet, mint tantárgyat a nemze­tiségi iskolákba is bevezette. A hatalmon lévő népek mindig felhasznál­ták az iskolát, hogy siettessék idegenfajú és nyelvű alattvalóik beolvadását. Ezt az esz­közt használta a nacionalizmus hatása alatt Európánk minden népe, mióta a nemzet-ál­lam eszméje megszületett. De a legtöbb állam ezzel nem elégedett meg. Az iskolapolitikán kívül bőségesen éltek más eszközökkel is, mint az összefügggő területen lakó idegen­ajkú lakosságnak széttelepitése, a szociális törvényhozás, gazdasági előnyök vagy meg­szorítások. A magyar állam, eltekintve az erdélyi félénk telepítési kísérletektől, amit azonban nem kisajátított földeken próbált meg, hanem a magyar állam birtokain, ezeket az eszkö­zöket sohase alkalmazta. A fiatal Seton- Watson írta 1946-ban: “Kétségtelen, a ma­gyarországi románok elnyerhették az állami hivatalokat, a gazdasági életben teljes sza­badságot élveztek, de politikailag eszmé­nyeik nem valósultak meg” (210), vagyis a magyarok nem voltak hajlandók nekik te­rületi önkormányzatot adni, hogy azután ha­marosan elszakíthassák Erdélyt Magyaror­szágtól. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom