Kanadai Magyarság, 1959. július-december (9. évfolyam, 52-77. szám)

1959-08-08 / 57. szám

Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. IX. évfolyam, 57. szám. Edited and Published at 996 Do ver court Road, Toronto PHONE: LE. 6-0333 PRICE 10 CENTS 'A mi utunk, a magyarság ut|a, na is változatlan; hívón az tzar év«» nultunkhoz, nemzeti tradiciónkhex, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői" (A fenti idézet Kenősei F. lásilé la­punk első számában megjelent be köszöntő cikkéből valő.) ARA: 10 CENT (tyuMcUott ‘ZHíttQWUOMAr KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA I! .% Toronto, 1957. aug. 8. szombat Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiaaomvatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6-0333 A KOMMUNISTÁK MÓDSZEREI A kommunista szervezkedést Moszkvából irányítják és ugyan­csak onnan látják el pénzzel, propaganda anyagokkal és ügynökök­kel. Moszkvában hatalmas főiskolát tartanaik fent, ahol minden or­szág. számára előkészítik a kommunizmust. Ilyen iskoláikból ikerültek ki mindazok, akik ma kommunista országokban vezető szerepet töltenek be. A kínai kommunista ural­mat közel huszonöt éven keresztül készítették elő, minden tarto­mány, számára külön osztályokat tartottak fent és több ezer kínait képeztek ki előre a hatalomátvételre. Ugyanilyen óriási aparátussal dolgoznak jelenleg a spanyol­­nyelvű kommunista osztályok Moszkvában, ahol is jelen vannak a spanyol polgárháború menekültjei és igen sokan a latin amerikai ál­lamokból olyanok, akik kommunista tiltott tevékenység miatt bör­tönbüntetést szenvedtek. A kommunista tanítványoknak kemény sorsuk van. Igen sokat kell tanulniok és minden áron meg kiéli ismerniük az orosz nyelvet. (Az anyag két részből áll éspedig az ideológia, vagyis a kommunista párt története és a szocialista1 irodalom, a másik része pedig az agi­táció, vagyis a szervezés művészete. időnként a "területről" párthíveket visznek Moszkvába, kom­munista pártiskolába és helyettük újakat küldenek ki "dolgozni". Az agitátorok nagyrésze börtönviselt és éppen ezért az úgy­nevezett földalatti munkára kiválóan alkalmas. A párt felé minden­kor a legjobb ajánlólevél: a börtönévek. Teljesen mindegy, hogy miért ült az illető, rabolt, vagy ölt, vagy topott. A ibörtönviselt em­ber szemben áll a fennállórenddel, a társadalommal, az erkölcsök­kel, a börtönviselt ember a kommunizmus biztos tartaléka.. Minden nagy börtönben (kivéve a kommunista országokat) van a kommunistáknak alapszervezete. A nagy városok színes ne­gyedei, nyomortanyái, az internálótábordk1 és a getthók, az alvilági elemek búvóhelyei, a mulatók és a prostituáltak tanyái, a ikábító­­szercsempészet széles területe, mindennemű csempészek és tolva­jok, zsebmetszclk!, az ócskapiacok, illegális bevándorlók, munkanél­küliek a kommunizmus első szálláscsinál ói. A kommunista agitátor, aki maga is börtöntöltelék, ezek közé az elemek közé tér vissza és ott kezdi eszméit terjeszteni. Az el­esett, a bajban lévő embereknek nyújt segítséget és ilymódon to­borozza híveit. Az agitátornak igen nagy hatalma van, mert nagy szervezet és anyagi fedezet áll mögötte. Bármelyik államból rend­őrség által üldözött embereket meg tudnak szöktetni, el tudnak buj­tatni, pénzzel tudnák, ellátni stb. Tehát a .kommunizmus minden államban a csatornákon, a sze­méttelepeken keresztül, a penész és a rothadás világa, által terjesz­kedik. A kétes elemeket, az erkölcsi halottakat, az elbukottakat, a részegeket, a kábítószer rabjait, a szenvedély megszállóttjait, vala­mint a testi vagy szellemi hibás embereket, a vakokat, a süketeket, a némákat és nyomorékokat, vagy a megbélyegzetteket, a szinese­­ket, a lenézetteket, az üldözötteket szervezi meg,. Lenin azt tanítja, hogy a lánc a leggyengébb szeménél szakad. Az állam leggyengébb láncszeme éppen a fentebb leirt világ. Minél nagyobb a nyomor valahol, annál kiterjedtebb az alvilág, annál több a beteg, a rokkant, a száműzött, a bűnöző. Ha már az alvilágot megnyerték maguknak és ott elszaporod­tak, a következő lépés pedig á munkanélküli ipari munkásság, majd, ha a munkanélküli ismét munkába Ikerül, akkor beviszi a gyárakba is a kommunizmust. Az alvilágban tulajdonképpen nem is keli agitálni, elég, ha a bűnözök tudják, hogy ott van valahol elérhetően a kommunista agitátor. S aki aztán igen nagy bajba került, aki még a zsivány­­becsület, a gangsztermoral ellen is vétett, aki már kétszeresen erköl­csi halott, s akinek a nyaka körül most már a legális hatóság és az illegális hatalmasságok hurokja is szorul ,az végső kétségbeesésé­ben a kommunizmushoz menekül. Az agitátor kezet nyújt neki, segítségével a veszélyből meg­menekül, de egyúttal belépett az oroszlán barlangjába, ahová a nyomok csak befelé vezetnék. Az új hívet más területre küldik, feladatokkal bízzák meg, ki­próbálják, ellenőrzik, kézről-kézre adják és néhány éves eredményes munka után Moszkvába küldik kiképzésre. így születnek meg az agi­tátorok. Az agitátor kijátsza a rendőrséget, hiszen, maga is bűnöző volt, az agitátor legalább tíz évet töltött különböző börtönökben, az agitátor mögött ott áll az alvilág és Moszkva segítsége. Minden rendőrséget,’vámhatárt ki tud játszani. Az agitátort egyben mások ellenőrzik, a titkos kommunista rendőrség, mely ott van az agitátor háta mögött a nem-kommunista országokban is. Ha rosszul végezte munkáját, azonnal leváltják, megvonják tőle a támogatást, veszni hagyják, sőt egyes esetekben rendőrkézre juttatják, az árulókat pedig "likvidálják". ' Bolond András Tíz igaz magyar és meg van mentve a világ Tele vannak a magyar újságok, sőt angol világlapok ,is fényké­pes riportokat 'közölnek a ma­gyar szabadságharc idején be­özönlött magyarok viselt dolgai­ról ; legújabban arról a négy be­törőről, akik a toron tói College Streeten egy szőrmeüzletből il­legálisan pótolták azt az anyagi hiányukat, amit a becsületes magyarok verejtékükkel öntözött kitartó munkával szereznek meg. Kik ezek a magyarok és hon­nan jöttek? Mindenki nagyon jól tudja, hogy a mi becsületben fogant, vérbefojtott dicsőséges Szabad­ságharcunk idején megnyíltak a börtönök zárai és a szürke akiok lakói közül igen sok közönséges bűnöző: gyilkosok, betörök, ÁVH ügynökök egész légiója szökött ki a szabad világ min­iden országába, hogy az aliapjá- Iban talán nem is bűnöző, de gyenge akaratú, sikamlós talajon álló magyar fiatalságot a bűn út­jára vigye s ezzel az egész ma­gyarság hírneve alá legyen ásva a szabad világiban. Talán ép­pen Kádár János és "dicső elő­dei" irányították ki ezt a társa­ságot, összefogva a nemzetközi politikai bűnözőkkel abból a cél­ból, hogy az egész magyarságot bemocskolják a külföld előtt. A szabad világ elég vakon, elég rövidlátón ezúttal is beug­rott ennek a trükknek, mint aho­gyan évtizedek óta mindig bele­esett a szovjetók irányította sok­féle szinváltozatú csapdába. Ho. mokbadugott fejükkel azt hiszik, meglassíthatják előretörését a mögöttük, nyomukbahömpölygő áradatnak az előretörését, melyet XV. Bourbon Lajos a maga ko­rában — "utánam a vízözön" — történelmi szavaikkal érzékelte­tett, ugyanabban az önzőén ké­nyelmes és langyos életszemlé­letben ringatózva, mely azt hi­szi ; elég, ha a maguk életében, különféle diplomáciai zsonglőr­­ködéssel fel tudja tartóztatni a romboló elemeket. Mennyire tévednek ezek a nyugati és keleti vezetők! Akit az Isten meg akar verni, annak előbb elveszi az eszét" — mondja egy régi magyar köz­mondás — s éppen ők maguk hullnak bele a másiknak felállí­tott verembe a Következmények Törvényének kérlelhetetlenül vas logikáiü követikezetességé­­;ben. — Amióta ennyi bűnöző van a magyarság között szégyenlem, hogy magyar vagyok v s igyek­szem is ezt letagadni ott, ahol le­het — mondják igen sokan ma a magyarok soraiban. , Azok, akik így beszélnek, nem a magyarsággal azonosítják ma­gukat, hanem ama magyarul be­szélő, valójában azonban nem magyar bűnözőkkel, akiket olyan lelkűkből megvetnek. Mert, ha a Magyarországról Nyugatra özönlött áradatnak 80%-a volna is bűnöző és csak 20% az igaz magyar, én akkor is büszkén vai. lom magam magyarnak a 20% kisebbséghez való tartozásom tudatában, jóllehet az én őseim sem Árpád apánkkal jöttek be az országba. Tiz igaz, jóratörekvő magyar meg tudná menteni a világot a végveszedelemtől, ha Magyaror­szág bilincseit a nagyhatalmak , közös megegyezéssel feloldanák, jhogy ez a kiváló nép szabadon ! mozoghasson, szabadon gó-ndoL i kozhassák, nemes dinamikáját i szabadon sugározhassa széjjel a világba — talán egy újabb ezer Jévre. Hálát mi senkitől sem várunk, hiszen a Hála anyja, a Bosszú, s Gyűlöletnek, melyet gyerme­kéi majd mindig nyomon követ­nek. Mi csak jogaink és igazsá­gunk elismerését, helyreállítását várjuk, melyektől Trianonban olyan durván megfosztottak. Miféle erők azok, amelyek a magyarságot bűnözők csoportja, ként állítja be és állította be a múltban is, hogy nagyszerű elhi­vatottságának útjáról létéritse? Ha tiz igaz, jóratörekvő ma­gyar a becsületével —, mely az igaz magyarnak életénél is töb­bet jelent — kezességet vállalna Magyarországért, ez az ország megmentené a világot a végve­szedelemtől, hiszen ennek a tiz igaz magyarnak millió és millió -követejője lenne. Semmi egyéb nem kellene eh­hez, mint Magyarországot mind a keleti, mind a nyugati nagyha­talmak semleges országnak nyil­vánítsák, ott mindenféle idegen befolyást megszüntessenek s a szabad választásokhoz hozzáse­gítsék. Amennyiben a nyugati és kele- Iti nagyhatalmak — világviszony­latban ezt az igazán csekélységet •—-nekünk megadnák, Magyaror­szágiról egy olyan eszmeáramlat indulna ki, mely kihívná az egész műveit világ csodálatát s nagyon valószínű, hogy ennek a szellemi áramlatnak a megismerése min­denütt követőkre találna azok­ban az országokban, ahol a hu­manizmus nemcsak, Írott papír, hanem elevenen él a fejlődőké­pes emberek lelkében, tudatá­ban. Amennyiben Magyarország új­ra semleges szabad államként él. hetne ezeréves történelmi határai között, akkor írott törvényeinket, melyek nagyjából egyidősek a Magna Chartával s amelyeket állandóan bővitettünk, újítot­tunk — bár a különböző idegen Lefolyások kényszerítő parancsai- I nak engedelmeskedve nem min­idig a szociális fejlődés szellemé­iben — ismét bővitenénk. Még­­;pedig az íratlan Törvények cik­kelyének a behelyezésével. A nemcsupán papíron írott humá­­; «izmussal, magyarul — Ember­­' séggel. ' j Amennyiben Magyarország új­­, ra semleges szabad államként I élhetnie ezeréves történelmi hatá­rain belül, -akkor mi lennénk a világ külső és belső békéjének őre. Soha többé semmiféle ide­gen átvonuló háborús hatalom­nak nem lenne országutja. Csak testünkön keresztül, ha semle­gességünket nem védené meg a nagyhatalmak egyesült kezessé­ge. Amennyiben Magyarország is­mét semlteges szabad országként foglalná el helyét népek és or­szágok között ezeréves történel­mi múltjához méltóan, —- nálunk minden üldözött menedéket ta­lálna, természetesen parancsoló szükségességű létérdekeink szemmel tartásával; tanulva, okulva második vendéglátó ha­zánk és az egész nyugati világ jóhiszeműségén. Ezek a. nyugati országok minden magyar Sza­badságharcost és az Ő nemes soraik közé vegyült gyüíevész börtöntőlteléket befogadtak, az üldözöttekkel együtt keblükre öleltek. Jóhiszeműségükben azonban keblükre ölelték népünk szégyenét, gyalázatát Is, a — közönséges bűn őzöket. Ez a ne­mes, de kissé könnyelmű gesz­tus nemcsak a befogadó orszá­gok erkölcsi és anyagi kárát je­lenti csupán, hanem mindennél jobban lerombolta a magyarságá­ba vetett bizalmat, népünk hírne­vével. Ezért nem szabad az eljö­vendő Szabad Magyarországnak fenntartás nélkül minden bűnö­zőt befogadnia, csak bizonyos kötelező óvatossági rendszabá- I yok fog ama tosi tá s á val. Amennyiben Magyarország új­ra semleges, szabad államkén1 foglalná el helyét a népek!, nem­zetek között ... de sok minden megváltoznék a nagyvilágban... Emese A MENEKÜLTEK ÉVE 1959 július elsején, az Egyesült Nemzetek közgyűlésének ha­tározata értelmében, a Világ Menekültjeinek Éve kezdődött meg. Harmincegy nemzet kormánya kötelezte magát arra, hogy az Euró­pából, Ázsiától, Észak-Afrikából és a. Közép-Keletről elmenekült tömégek sorsán ez év folyamán segíteni fog:. Bár a kivándorolt millióik problémáját egy év alatt megoldani lehetetlen volna, egyes nemzetek jelentős lépéseket tettek a cél érdekében. Német-, Olasz- és Görögországi, továbbá Ausztria átképzést, orvosi segítséget, kisebb üzleti kölcsönöket helyezett kilátásba annak a 30.000 menekültnek, akik ott még' mindig táborokban él­nek, — egyesek már több, mint tiz éve. Hasonló segítséget ígér Franciaország, Belgium, Hollandia és Törökország annak a 100.000 embernek, akik ugyan nincsenek táborokban elhelyezve, de még mindig hontalanoknak tekintendők. Az Arab Köztársaság, Libanon, Szíria és Jordán átképzést és segítséget Ígér annak a közel egymilliós palesztinai tömegnek, amely eddig1 csak az Egyesült Nemzetektől nyert igen szerény tá­mogatást. Tuniszban és Marokkóban 180.000 algir menekült tar­tózkodik, akik a legnagyobb nélkülözések közt tengetik életüket és elsősorban is élelmet, ruházatot és orvosságot igényelnek. Hong-Kongban egymillió 'kommunista-ellenes menekült ősz. szezsúfoltan, emberhez, nem méltó viszonyok közt, sürgős segítsé­get igényel, hogy életben maradhasson. Kommunista kínai terüle­teken körülbelül 800 fehérorosz van internálva. Koreaiak és Vietnamtól való kommunista-ellenes csoportok Ázsiában élnek, akiknek; a számát legújabban a tibeti menekültek szaporították meg.. Indiában legalább 12.000 tibeti menekült tar­tózkodik. Dag Hammerskjöld, az Egyesült Nemzetek vezértitkára, 40 millióra becsüli azoknak a szerencsétleneknék a számát, akiket a második világháború földönfutóvá tett és akik közül 15 millió még ma sem tudott sehol gyökeret verni. Maga az Egyesült Nemzetek szervezete hárommillió menekültet segélyez. Ugyancsak az Egyesült Nemzetek védelme alatt állnak azok is, akik a Vasfüggöny mögül, politikai okoktól menekültek Nyugatra, de azokat, akik Kelet- Németországiból Nyugat-Németországba szivárogtak át, nem segé­lyezi, mert ezeknek német polgár jogúik van. A Menekültékl évének programját a Fehér Házban 160 köz­életi vezető vitatta meg nemrégiben. A United States Committee for Refugees az új szervezet, amelyben úgy az amerikai nagy­­vállalatok, mint a munkásság vezéremberei éspedig katolikusok, protestánsok és zsidók, egyaránt képviselve vannak. A tanácskozáson azt javasolták, hogy az amerikai kormány még tízmillió dollárral toldja meg a menekülteknek eddig is nyúj­tott évi támogatását, hogy élelmiszerfeleslegéiből bőségesen utal­jon ki az egész világ éhező tömegeinek, hogy a fennálló kvóta szá­mokon kívül még húszezer menekült bevándorlását engedélyezze és hogy az amerikai közönség magánúton még 20 millió dollárral adakozzék erre a célra. Soprontól Vancouverig és vissza Budapest jégszekrénye A Kepes Magyar Hírek vörös újság közli B. Ernő Vancouverben élő volt soproni Erdőmérnöki Fő­iskolái hallgató -levelét, melyet állítólag Magyar János igazgató­hoz intézett Sopronba. "A távoli Kanadából — kezdődik a levél — bizalommal és reménykedve keresem fel levelemmel az igaz­gató urat. Az 1956-os események utá-n hagytam el a Főiskolát, mint sok -meggondolatlan társam. Az idegen világban, a rohanó ese­mény efc között kerestem a kive­­zétőt utat, de hiába. Sopront, a Lövereket, a dunántúli dombo­kat, a Balaton kék tükrét, a szü­lők és az otthon iránti vágyat számomra semmi sem tudja pó­tolni. Árván és egyedül érzem m-ag-am, pedig sokan vagyunk itt a soproni Főiskoláról. Sokan min­den percben indulnánk haza, de va-jjon -mi vár ránk otthon? Ké­rem az igazgató urat, Írja meg véleményét. És azt is, van-e re­mény, lehetőség az egyetemre való visszajutásomra". A Képes Lap közli Magyar Já­nos igazgató üzenetet: Orszá­gunknak évről-évre több erdő­­j mérnökre lesz szüksége. Évtize­­|dek kellenek ahhoz, hogy annyi j szakember végezzen nálunk, mint amennyi- a betöltetlen állás. Ebben az évben alig-több mint 20 erdőmérnököt adunk az er. dőgazdaságoknak, holott több, mint 900 a betöltetlen munka­hely^ Persze nem rimánkodun-k. Aki munkaszeretettel, épitőszán. dákkal jön vissza hozzánk, áz ott­honra talál, megleli barátait és csak afféle emlékként marad meg benne az út, amelyet Sop­rontól Va-ncouver-ig és Vancou­vertől Soproniig megtett". | Az igazgató úr csábító képet fest a hazatérésről. Csak azt nem mondja el,'hogy a. hazatérőt az ÁVÓ veszi gondjaiba, örökös vád alatt áll, kihallgatások, kín­zások és börtön követik egymást. Mint megbízhatatlan a kinevezé­seknél háttérbe szorul, örökre megbélyegzett marad. Számtalan hazatértet ismerünk, aki a kom­­jmunista kegyetlenség elől má. sodszor is Nyugatra menekült. ,a hőmérő szála. A friss meggyet konyhák részére úgynevezett1 asszonyok válogatják. Itt még "töki-apokat" fagyasztanak be.! nem ad hangot, puhán, zajtalanul lőle öt kilós súlyban. Az idei új­ból! egymásra minden szem. Ti.'donság a naturl®csó, mely mag-o-: zenöt méterrel feljebb, a máso- zott paprikából és egészben fa­­tök emeleten azonban tizenkét gy-asztott paradicsomból áll. óra mul-v-a. csörög a cseresznye, Hagymát nem tesznek bele. Száz­­'vasgolyó módjára gurul a meggy ötvenezer csomag félkilós ada- és tizenöt ribizlibogyóra egy láb- got szállítanak -belőle az éhes pes­­bal nyugodtan ráállhat az ember, tieknek. Milyen borzasztóan ki­­a nélkül, hogy össze roppanna, j rabolhatták már az országot, Az idén főleg ritbizi.it, epret, hogy szegény népének egész té- j meggyet, málnát hütöttek. A len fagyasztott tököt keli ennie. ; kint .mínusz 40 C. fokra süllyed j->an kerül forgalomba. Az üzemi

Next

/
Oldalképek
Tartalom