Kanadai Magyarság, 1959. július-december (9. évfolyam, 52-77. szám)

1959-12-26 / 77. szám

KANADAI MAGYARSÁG 11 IX. évfolyam, 77. sz. 1959 december 26, szombat HÍREINK a NAGYVILÁGBÓL A francia helyi nyelvjárások védelmében A francia nemzétgyűlésben a képviselők egy csoportja kam­pányt indított annak érdekében, hogy megmentsék Franciaország­ban a helyi nyelvjárásokat a ki­pusztulástól. A képviselők vé­­íeménye szerint ezeket a nyelv­járásokat, melyeket különösen Dél-Franciaországban máig is több millió ember használ, nem szabad kiveszni hagyni, mert részei a nemzet kulturális örök­ségének. Javasolják, hogy a helyi nyelvjárások oktatását egyes is­kolákban önkéntes részvétellel vezessék be. • — ELLOPTÁK AZ OMAJÁDOK ARANYKINCSÉT, amelynek a Krisztus utáni Vili. századból való becses darabjait Damasz­­kuszban őrizték. A tolvaj —, akit most elfogtak — aranyrúdakat olvasztott a Koránból vett idéze­tekkel díszített csodálatos gyűj­teményből. •y Hét éve alszik Az elmúlt napokban lett 13 éves San Franciscóban Beverly Ann Nilsson, aki semmit-sem tud arról, ami körülötte történik, mert hatéves korában autósze­rencsétlenség érte, s azóta ön­­tudatlanul fekszik. Csövön át táplálják. Fizikuma normális, de álmából nem lehet felébreszteni. • Emberi influenzavírus — állati szervezetben A svéd állatorvosi intézet ku­tatói az influenza egyik vírusát fedezték fel és különítették el Észak-Svédországban állatok •szervezetében. A virus felfedezé­se valószínűleg új fényt vet az influenza különböző formáira, a vizsgálatok hozzájárulnak a diag­nózis megkönnyítéséhez és hatá­sosabb védekező rendszabályok kidolgozásához. Megkísérlik az egyik legsürgetőbb feladat meg­oldását is : a védőoltás előállítá­sát. A horgászat nem válóok Gloria Wyndham brabrooki fiatalasszony válópert indított a férje ellen, aki annyira szeretett horgászni, hogy még éjszaka az ágyából is horgászott a ház mel­letti tóban. A hosszú horgászbo­tot gumiszalaggal csuklójához erősítette és amikor a hal meg. rántotta a botot, lármásan fel­kelt, az ablakhoz sietett és zsák­mányát biztonságba helyezte. A bíró visszautasította a válókere­setet és külön hálószobát aján­lott a házaspárnak. • Kellemes börtön Brazíliában Rio Grande állam­­rendőrsége hajnali két órakor körülfogta a Porto Allegre-i bör­tönt. Léfegyverezték a fogház­őröket, majd végigvizsgálták a cellákat. Kiderült, hogy mind a 684 fogolynak volt fegyvere. A legnagyobb meglepetés azonban a 8.as számú cellában várta a rendőröket. A helyiséget ugyanis előkelő éjszakai klubbá-»alakítot­ták, bárszekrénnyel, hevesükkel, lemezjátszóval. Azok a foglyok, akik pénz hiányában nem vehet­tek részt az éjszakai szórakozá­sokban, elmondták, hogy heten­ként kétszer ledér hölgyek jöt­tek táncolni a "klubba", ilyenkor hajnalig folyt a mulatás. A bör­tönből egyébként bizonyos díj­szabás szerint "szabadságra" is mehettek a rabok. • Mesterségük címere . . . Az angiliai Wormwood Scrub, si börtön foglyai "A színház ba­rátai" címmel műkedvelő szín­játszókört alakítottak, s a bemu­tató előadáson "A város legna­gyobb tolvaja" című darabot adták elő. A hírek szerint a fog­lyok a hivatásos művészeket megszégyenítő természetesség» gél alakították a bűnügyi tárgyú darab szerepeit . . . Ideje volt . . . Miután Alabama amerikai ál­lam gyógyszerészei általában munkaidejüknek több mint a fe­lét azzal töltötték, hogy megpró­bálták kisilabizálni a recepteken az orvosok olvashatatlan írásje­leit, a hatóságok úgy rendelkez­tek, hogy a jövőben az orvosok csak írógéppel írt recepteket ad­hatnak betegeiknek. • Tilos a tűsarkú cipő Alabamában Alabama állam Mobile nevű városkájában megtiltották a nők­nek, hogy 5 centinél magasabb tűsarkú cipőt viseljenek. Noha általános vélemény szerint az asszonyok nem igen fogják be­tartani az új rendelkezést a váro­si tanács mégis meghozta, hogy ne kelljen ezentúl kártérítési összegeket fizetnie a város ellen indított perekben. Ötvennél több tűsarkú cipőt Viselő nő per­li ugyanis kártérítésért a várost, mert az utcákon tűsarkú cipővei elesett a hepehupás kövezeten. • —A VILÁG LEGHOSSZABB HÍDJA Észak-Amerikában épült. 34 kilométer hosszú és a nagy Sós-tavon vezet keresztül. A vi­lág legfurcsább hídja viszont mindössze 60 méter hosszú, Ari­zonában van és megkövesedett fából épült. • — BERLINBEN MEGJELENT az "Orvosi Magnetofonszalag Új­ság" első példánya. Ez nemcsak az előadó hangját viszi el a hall. gatóhoz, hanem az előadásokat illusztráló szívhangokat, lélegzet­­vételi zavarokat, stb. is. A Tele­­funken-gyár a magnetofonszalag. újság sokszorosítására különle­ges berendezést készített, amely az "összalagot" egyszerre húsz magnetofonkészülékre veszi fel, s a felvételt mindaddig ismétlik, amíg minden előfizető számára elkészül a maghetofonszalag-új­­ság. • Vigyázat, robban! Carlo Alfieri olasz festőtől megvonták a kiállítási jogot, miután egyik képe —, amely különleges szürke színével ma­gára vonta a kritikusok figyel­mét — robbanást okozott, ami­kor egy látogató előtte állva ci­garettára gyújtott. A festő azon­nal magyarázattal szolgált: a kü­lönleges szürke szin kikeverésé­hez puskaport használt! • Élesszemű riporter Egy dán városkában nagysza­bású ünnepséget tartottak. A helyi lap így számolt be a fiata­lok ünnepéitől: "Városunk főte­re csak úgy feketéllett a fehér­ruhás lányoktól". Ideje már! Svájcban kiszámították, hogy az emberiség történelmének 5559 éve alatt 14.513 háború zajlott le, s ezekben 3640 millió ember veszítette életét. Ha a há­borúk okozta kár összegét arany­ra váltanák, akkor egy tíz méter vastag és nyolc kilométer széles aranyszalaggal lehetne körülte­kerni az Egyenlítőnél a Földet. Ideje már az általános leszerelés­nek . . . Baromfi.guillotin Nem kell többet könnyezniük az érzékenyszívű angol háziasz­­szonyoknak, ha jó pénzért meg­vásárolják a legújabb angol kony. hagépet, amely automatikusan levágja a baromfit. • Európai gépkocsik hódítása Az idén már mintegy 500.000 európai gyártmányú gépkocsi jelent meg az amerikai piacon. Száztízezer Renault kisautót és közel 400.000 Volkswagent visznek az Egyesült Államokba. A kis fogyasztású és kis alakú európai személyautók így jelen­tős győzelmet aratnak a még mindig mamut-mániában szen­vedő amerikai autógyárak termé­kei fölött. KARÁCSONYI ELMÉLKEDÉS Hosszú, hosszú évek után, először kaptam levelet Ma­gyarországról. A levél Írója egyik volt iskolatársam, aki minisztériumi tisztviselő volt a régi rendszerben és bár ta­lán soha életében nem ártott a légynek sem, Rákosiék 15 év­re ítélték. Most miután 10 évet letöltött a büntetéséből, szabadon engedték. Barátom levelében vissza­idézi azokat az időket, "ami­kor még Magyarországon ér. demes volt élni, amikor sze­gények, gazdagok egyaránt egy szebb jövőről álmodtak". — Ma már nincsenek ál­maink — Írja — csak úgy élünk, mintha holnap a saját temetésünkre készülnénk. —­­Nem az elveszett rang, gaz­dagság az, amely az életünket boldogtalaná teszi, hanem az a végtelen közöny, mondhat, nám gyűlölet, amellyel az em. berek egymás iránt viseltet­nek, vagy, ahogy az esemé­nyeket regisztrálják, sorsukat tudomásul veszik. — Nincs reményünk, hi­tünk, talán még Istenünk sincs már — írja. Sokszor feltesszük magunknak a kérdést, fele­ségemmel és gyermekeimmel, — érdemes-e ezt az életet to­vább kínlódni? Egy angol újságíró, aki a közelmúltban járt Magyaror­szágon azt irja, hogy az embe­rek, bármily szegények is, nem a vagyon, a gazdagság után vágynak, hanem a sza­badság után, amely az életük­ben valami változást hozna . .. Ha sokat szenvedett bará. tóm levelére gondolok (na­gyon is a hatása alatt vagyok), azt kell éreznem, hogy a ma­gyar nép nagy többsége már nem hisz semmilyen változás­ban, nem hiszik el, hogy va. laha is eljön számunkra a sza. badság napja. Mi, akik hosszabb, rövi­­debb idő óta emigrációban élünk, alig ismerjük — legfel­jebb sejtjük otthon élő test­véreink lelki állapotát. Ha ők, akik annyit szenvedtek és szenvednek, nem hisznek éle­tük jobbrafordulásában, azon nem szabad csodálkoznunk már csak azért sem, mert mi magunk sem igen hiszünk. Nehéz mind ezt leírni egy olyan embernek, aki több mint 14 éve eszi az emigráció ke­nyerét, s mint újságíró hivatá sának éppen azt tekinti, hogy életben tartsa a reményt az otthonélőkben, bátorítsa őket, hogy ne fáradjanak el a sok szenvedés ellenére se, hanem higyjenek abban, hogy egy szer minden fájdalomnak vé' ge szakad és majd ismét kisüt a szabadság napja Magyaror. szág felett. Egy Gondolat, egy Eszme csak addig él, amíg hisznek benne. Hetünknek is csak az ad tartalmat, nevezhetném úgy is, hogy értelmet, amíg van miért élnünk, amíg valami in­spirál bennnüket az alkotásra. Magyarországon ma kiváló, művelt koponyák, a régi tisz­tességes nevelés még megma­radt értékei "kínlódásnak" te. kintik az életet és nem hisz. nek már abban, hogy egyszer még értelme lesz az életnek. De nem hisznek mások sem I Nem hisz ma már az egyszerű kétkezű munkás sem, akiről több mint három évtizeddel ezelőtt megmintázták a vö­rös kalapácsot. Nem hisz jö­vőjében az egykori paraszt sem, akit az undorító kommu­nista jelvényben a sarló jelké­pezett. A magyar nép több mint ezeréves történelme folyamán, kevés megszakítással évszá­zadokon át élt szolgaságban. Talán éppen ez magyaráza azt a végtelen nagy vágyódást a független, szabad, félelem­mentes élet után. Bár azt is el kell ismernünk, hogy a szabad, sággal sem nagyon tudtunk bánni, amikor annak hosszabb, rövidebb ideig a birtokában voltunk. A magyar ember nem jobb és nem rosszabb, mint más népe a világnak. Az azonban nem igaz, hogy szeret a maga fejével gondolkozni. Nagyon is befolyásolhatók vagyunk és az idegen áramlatokat — nem csak a jót, ami egyébként rendjén való, hanem a rosszat, a károsat is szeretjük utánoz­ni. Nemzeti vonásunk a nya. kasság és a bizalmatlanság, amit ellenségeink politikai éretlenségnek neveznek. Ha­sonló betegségünk, hogy bár másoknak szeretjük megmon­dani véleményünket, ha vi­szont bennünket kritizálnak, legszíveseben bicskát ránta. nánk. Végtelenül rossz vonás ben. nünk, hogy mindenkit ellen­ségnek tekintünk, aki nem ért velünk egyet. A magyar népnek történel­me folyamán mindig "totális" vezetői voltak: ők parancsol­tak, a nép pedig tűrt és enge­delmeskedett. A szabad, féle­lemmentes életet, az úgyneve­zett nyugati életformát, demo­kráciát sohasem élte, sőt még megismerni sem igen volt al­kalma. Felvetődik a kérdés: mi. lyen erők gátolták meg önálló állami életünk megtartását, szabadságunk biztosítását? A válasz majdnem mindig ugyanaz: földrajzi helyze­tünk az oka, hogy mindig be­le sodródtunk a nagyhatal­mak háborújába, amely szá­munkra legtöbbször, a bukást, rabszolgaságot hozta, bármily hősiesen is küzdöttünk ellene. A fenti tézist magam is jó párszor leírtam. Leírtam, mert hittem benne, illetve, mert nem mertem a múltban elkö. vetett hibáinkat beismerni. Ma azonban, amikor a vi. lág és benne Magyarország is sorsfordulóhoz érkezik, úgy érzem nekem is, másoknak is be kell látnunk: nem egészen földrajzi fekvésünk az oka meg-megismétlődő Mohá­csainknak, hanem nagyon is nagy szerepet játszott abban rossz politikai érzékünk, év­százados mulasztásaink, hi­báink, politikai türelmetlen­ségünk. Mert mi, magyarok, politi­záló nép vagyunk: szeretünk másokkal, de főleg egymás­sal politizálni, melynek az eredménye az, hogy ahányan vagyunk, annyi felé húzunk. Azt is be kell ismernünk, hogy a MAGYARNAK MINDIG A MAGYAR VOLT LEGNAGYOBB ELLENSÉGE. Az idegennék, aki megcsalt, megrabolt ben. nünket, meg tudtunk bocsáta­ni, de a saját fajtánknak soha! Ma a legnagyobb nyomorúsá­gunkban is "hősök" vagyunk a politizálásban, persze úgy, hogy aki ellenvéleményen van, annak mindjárt akasztó­fát Ígérünk (sokszor adtunk is), de a külpolitikához . . . ahhoz egyáltalán nem értet­tünk, s ma sem értünk. A magyar történelem tele van külpolitikai tévedésekkel. Legkiválóbb, legbecsültebb áliamférfiaink is rossz politi. kusok voltak, amit csak a ma. gyár ember veleszületett be­csületességével lehet menteni. A politika ugyan is piszkos­mesterség, de ha a nemzet ér­dekéről van szó, akkor ezt a "mesterséget" meg kell tanul­ni. Amelyik politikus nem ta­nulja meg, azt a történelem elmarasztalja, népének pedig sírásója lesz. Egy cikk keretében nehéz volna felsorolni történelmünk folyamán elkövetett baklövés seinket, kezdve az utolsó ár­pádházi királyunktól Horthy Miklós kormányzóig. Nincs is sok értelme neki, hisz karak. terünket, faji tulajdonságain­kat úgysem tudjuk, talán nem is akarjuk sohasem megvál­toztatni. Mint ezeknek a meg­említése egyébként sem kíván más célt elérni, csak azt: hogy ne mindig másokat okoljunk sorsunkért, nemzeti katasztró. fánkért. Ami megtörtént, azon már egyébként sem tudunk változtatni. A feladat most inkább az: hogy a jövőben ne kövessük el azokat a hibá. kát, amit már elődeink elkö­vettek és legyünk felkészülve azokra a feladatokra, amit majd el kell végeznünk. Mert feladatok lesznek I Ezek első­sorban abból adódnak, hogy a nagyhatalmak külpolitikájá­ban nagy változás állt be! Magyarországból vélemé­nyem szerint még tavasszal, de legkésőbb jövő őszig kivonják az orosz csapatokat. Ami azonban távolról sem jelenti azt, hogy az ország rög­tön visszanyeri függetlenségét, nemzeti szuverénitását. Az oroszok egész biztos meg akar­ják őrizni befolyásukat az ál­taluk kiürített területeken, de főleg Magyarországon. Az Egyesült Államok és szövetsé. gesei valószínű valamilyen kompromisszumot kötnek ez ügyben az oroszokkal. A mi elsődleges kérésünk, követe­lésünk az, hogy nemzetközi ellenőrzés mellett, általános, titkos választásokat tartsanak Magyarországon, amelyen minden, a demokrácia elvét tiszteletben tartó párt indul hat. Mert egyedül a magyar népnek van joga meghatároz­ni, hogy milyen politikai rend. szerben akar élni. Ezt a kíván. Ságunkat valószínű méltányol ni is fogják a nagyhatalmak s így elérkezhetik az az idő, amikor majd tőlünk függ, hogy jól vagy rosszul tudunk e politizálni. A múltból le kell vonnunk a következményeket, amely­nek első tétele az: hogy kis nép vagyunk és így a nagy, a világot rendező hatalmak ügyeibe nem tudunk beleszól­ni, mert ők nem Magyarország vagy más kisnemzet érdekei szerint cselekednek, hanem olyan politikát folytatnak, amely terveiknek megfelel. Magyarország sorsa, jövője ma még teljesen bizonytalan. Semmi okunk sincs az opti­mizmusra, de azért csügged­nünk sem szabad. Karácsony Krisztus születé­se talán a sokat szenvedett magyar nép számára is elhoz­za a betlehemi csillag fényét és talán nem lesz igazuk azok. nak, akik MÁR SEMMIBEN SEM HISZNEK. KENESEI F. LÁSZLÓ A szovjet tenger­alattjárók fenyegetése A Szovjetunió 500 tengeralatt­­áróból álló hada el van szánva arra, hogy háború esetén elvág­ja az Atlanti Óceánon az össze­köttetést Észak-Amerika és Ang­lia között. Ezt a következtetést olvashatjuk Jane's "Harcoló ha­jók" cimű könyvéből. A tekintélyes szerző szerint a szovjet el van szánva arra, hogy régi tengeralattjáróit a szemétre dobja s új atomhajtásos hajók­kal cserélik ki. A könyv jelenti, hogy a szovjetnek eddig csak egy atomhajtásos tengeralattjá­rója van, a második már össze van állítva, a harmadiknak pá­dig most kezdték meg előmun­kálatait. A régi tengeralattjárók nagy része vezeféses rakétákkal van felszerelve. KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET kedves üzletfeleinek ES BULDOG ÚJÉVET KIVAN INTERNATIONAL AGENCY SERVICE (Kanada legnagyobb pénzátutaló intézete) 387 SPADINA AVE. TORONTO. KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN minden kedves vevőjének és az összmagyarságnak a L’Europe DINING ROOM 469 BLOOR STREET, WEST, TORONTO íEgyben közöljük, hogy az ünnep mindkét napján (este is)| |nyitva tartunk és kitűnő ebéddel, vacsorával szolgálunk kedves) vendégeinknek. KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET és BOLDOG UJESZTENDŐT KÍVÁN minden magyarnak a TIME JEWELLERS 776 YONGE St. (Bloornál) TORONTO, ONT. Telefon : WA. 4-7829 KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG UJESZTENDŐT kíván a Torontoi Magyar Ház vezetősége és tagsága minden igaz magyarnak. Ezúton kívánunk magyar vevőinknek KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET és BOLDOG UJESZTENDŐT VARSITY GIIFT AND SMOKE STORE ÓRAJAVITÁS 260 College St. (a Spadina-nál). KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN kedves megrendelőinek GAUDER PÁL szabómester 274 SPADINA AVE. TORONTO KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN minden kedves vevőjének és az összmagyarságnak az EUROPA BUTCHER (628 College St., Toronto) tulajdonosa : KRASZNAI KÁROLY ÉS NEJE KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN minden kedves vendégének MRS. KISZELLI (MAMI) A Continental Restaurant TULAJDONOSA KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN minden jószándékú magyarnak a GALAMB HÁZASPÁR AZ / Elite Photo Salon TULAJDONOSAI KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN Domino Cafe, Dining 255 COLLEGE STREET, TORONTO KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN minden kedves vevőjének, barátainak és ismerőseinek a BAGONYAI HÁZASPÁR AZ [Elizabeth Delicates Meat Market! tulajdonosai

Next

/
Oldalképek
Tartalom