Kanadai Magyarság, 1959. július-december (9. évfolyam, 52-77. szám)
1959-10-31 / 69. szám
KANADAI MAGYARSÁG 9 iX. évfolyam, 69. sz. 1959 október 31 szombat IT ÍRNAK MÁSOK... A betű védelmében ARTUROSCOTTI A KANADAI NEMZETISÉGI SAJTÓ EGYIK VEZÉRALAKJA ARTURO SCOTTI, október 16-án elhunyt. Az 50 éves Mr. Scotti a Corriere Canadese nevű közismert torontói olasz lapnak volt a főszerkesztője, valamint a Kanadai Nemzetiségi Sajtóklub volt igazgatósági tagja. Mr. Scotti nemcsak az olasz lakosság legfőbb informátora, nemcsak kulturális életének központi alakja volt, hanem évtizedes, fáradhatatlan munkájával talán minden kanadai lapszerkesztőnél többet tett, hogy az olasz nemzetiségi csoportot, s ezzel közvetve valamennyi kanadai nemzetiségi csoportot gyorsabban, tö. kéletesebben, simábban átvezesse a kanadai életformába. M. Scotti nevével a zsebében érkezett nap mint nap, száz meg száz olasz bevándorló. Soha nem csalódtak benne, mint emberben, — s azok az ujságirókollégái, akik tőle a kanadai kultúra épitését várták, soha nem csalódtak benne, mint újságíróban. Korai elmúlásával pótolhatatlan veszteség éri a kanadai olasz lakosságot, a kanadai újságírást, a kanadai kulturéletet., Felejthe. tetlen kollégánkat, október 19-én kisérték utolsó útjára az Assziszi.Szent Ferenc templomból, a Mount Pleasant temetőbe. CÉGÜNK MEGKEZDTE AZ I 1960-as római Olimpiásszal kapcsolatos utazások szervezését. CSOPORTOS repülőutat tervezünk két hetes RÓMAI tartózkodással és megfelelő jelentkezés esetén külön csoportot EGY HETI RÓMAI tartózkodással és EGY HETI EURÓPAI KÖRUTAZÁSSAL. AZ 1960.AS OLIMPIÁSZ IDEJE ALATT RÓMA LESZ A KANADAI MAGYAROK ÉS AZ OTTHONMARADOTTAK TALÁLKOZÓHELYE. A játékok iránti nagy érdeklődésre és a hotelszobák korlátozott számára való tekintettel ajánlatos az utazási igények mi. előbbi bejelentése, annál is inkább, mert a még kanadai állampolgársággal nem rendelkezők részére az útlevél és a vízumok beszerzése is hosszabb időt vesz igénybe. Irodánk vezetője jelenleg Európában tartózkodik az olimpiai utak szervezése miatt. Az utazások árát rövidesen közöljük. JELENTKEZZEN MÉG MA ! KELEN TRAVEL SERVICE 1467 MANSFIELD STREET, MONTREAL 2,QUE. TELEFON: VI. 2.9548. MILLIÓK HASZNAINAK DIANÁT SEMMI SEM SEGÍT OLYAN GYORSAN, MINT A HIRES DIANA CSEPPEK. — EZEK TÉNYEK. Ha ön vagy gyermeke fullasztó, kínzó KÖHÖGÉSBEN szenved, szorulás van a mellében és torkában szénaláz, orr, hurut, tüsszentés, csengi hangot hall fejében. Vagy leró« nikus asztmában, bronchitisben, nehéz lélegzés lehetetlenné teszi, hogy levegőt kapjon, vagy sípoló hangot ad melle. Vagy hasmenés, fájdalmak, gyomorégés, gázok Vfgy hurut kinozza. Vagy ha poros helyen dolgozik, huzatos vagy nedves helyen. NE VÁRJON addig mig állapotával ágyba kerül. Azonnal vegyen DIANA sósborszeszt, sót vigyen magával munkába és vegye tisztán, vagy cukorral, meleg vízzel, fekete kávéval, teával naponta többször, hogy vissza, nyerje boldog életét. Pirula vagy szirup nem ad olyan gyors enyhülést, mint a DIANA cseppek, mivel nincs olyan orvosság, amely azokat a hozzávalókat tartalmazza, mint a DIANA. Megelégedés garantálva, vagy a pénz vissza. Ara: kisüveg $1.25, nagy üveg $2.50. Az eredeti DIANA csak az, amelyen a fenti kép látható. Árulják minden Drug Storeban, füszerüzletben és sok más helyen. Ha az ön megszokott üzletében nem találná meg, hivjon bennünket telefonon: WA. 1-8500, vagy levélileg is megrendelheti az alábbi cimen: LUSCOE PRODUCTS LTD. T. H. 559 BATHURST STREET, TORONTO 4, ONTARIO A DIANA cseppek a kormány engedélye alapján minden üzletben árulható^ «MIMIM« MEG FOG TANULNI ANGOLUL Dr. Magyar László nyelvésztanár GRAMOFON-lemezes NYELVKÖNYVÉBŐL. Befektetése sokszorosan visszatérül. Tegye el Címünket: ELEK ZOLTÁN 75 BROADWAY AVE. TORONTO 12. ONT. llllllllllllllllllllllllttlUi Telefon: HU. 1-3625 A Délamerikai Magyar Hírlap A két háború közötti magyar irodalmi élet egyik problémája volt a — "ponyvairodalom". Különösen a harmincas évek után öltött roppant méretet ez az irodalmi selejt, amely valósággal elárasztotta az országot, az olvasóközönséget és elsősorban az — ifjúságot. Ki volt a bűnös benne? Az Író, aki lemondott a leirt betű méltóságáról és súlyáról és lelkiismeretlenül beállt a kiadó szolgálatába, a "tömegizlés" szolgálatába, vagy a kiadó, aki az Író munkáját, tehetségét vásárolta meg olcsó áron és arra kényszeritette, hogy komoly irodalmi alkotások helyett "álirodaimat" teremtsen? Valószínűleg felelősek voltak az irók is, a kiadók is s az — olvasók is. A második világháború alatt — amikor már nemcsak az irók sürgetése, a pedagógusok fellé. IRTA: MAGYAR LÁSZLÓ pése, de — a papir-beszerzési gondok is jelentkeztek, végül is hivatalos rendelettel betiltották a ponyvát.— 1941-ben még 36 millió példányban jelentek meg ezek a füzetes regények, mig végre 1942 nyarán a kormányintézkedés pontot tett a ponyvairodalom végére. Akkoriban Márai Sándor egyik "Vasárnapi Levelé"-ben foglalkozott a ponyvairodalom problémájával s végül is feltette a kérdést: "mit adunk a tömegek kezébe" ezek után? A kérdésre a felelet egyszerűnek látszott: jó irodalmat, színvonalas, komoly irodalmat. De még az Író lelkében is ott égett a kétség: vájjon kell-e az embernek, a tömegnek a komoly irodalom,vagy csak "Fütyörésző Dán", "Piszkos Fred" és "Kockás Pierre" kalandjai érdeklik. Megindult a Nemzeti Könyvtár sorozata, amelyben a klasszikusok mellett a legkiválóbb élő Íróknak a művei jelentek meg. És csodálatosképpen, ezek az igényes, komoly füzetes kiadványok is kellettek az embereknek. Sőt, egy napon rájöttek arra, hogy — a ponyvairodalommal becsapták őket, lebecsülték szellemi igényeiket. A Nemzeti Könyvtár csak a kezdet volt, -a program teljes egészében nem valósulhatott meg. A háború véres vihara zúdult át az országon-. Csodálatosképpen azonban, a második világháború után a "ponyvairodalom" már rtem tudott lábra kapni Magyarországon. Igaz, a kommunista hatalomátvétel után egy másfajta ponyva árasztotta el az országot, a pártzsargonban irt szovjet realista vonalas ponyva, mely a legtöbb esetben még csak nem is "füzetes kiadvány" volt, hanem vaskos kötet, de ez a fajta már éppúgy nem kellett az embereknek, mint a másik. Ugyanakkor megindult a "Filléres regény tár", amelynek -kiadványai között ugyan szerepelt Illés Béla- szovjet ezredes-iró-elvtárs "Ég a Tisza" és "Kárpáti rapszódia" cimű fércműve éppúgy, mint Fagyajev vagy Tyhonov s a többi szovjet irddalmi ál-nagyság regénye, de ezek mellett az olvasni vágyó magyar fillérekért hozzájuthatott Krúdy, Móricz, Mikszáth, Jókai sőt Illyés Gyula, Tamási Áron, Kosztolányi Dezső stb. műveihez is. És senkinek sem hiányzott a "Fütyörésző Dán". A száműzetésben a ponyva-irodalom számára nem volt terület. Legfeljebb az irók mellett sok műkedvelő és dilettáns adta közre, ha másképpen nem, hát a maga kiadásában művét, de az olvasó ember már — szelektált. Az emigrációban éppúgy, mint otthon. Az utóbbi hónapokban azonban váratlanul megjelent ismét a — ponyva. A "Világvárosi Regények" sorozata és a "Napsugár I Regénytár" kalandos "grand guignol"-ok és híg "szerelmes regények". Svédországban is alakult egy könyvkiadó, nagyon szép névvel "Svédországi Magyar Kiadó" és első kötetként megjelentette — Max Brand "Az ismeretlen bosszúálló" cimű "müvét". (Max Brand különben nagyon becsületes újságíró volt, aki a második világháború során, a Távolkeleten hősi halált halt. Csak éppen . . . mit tud mondani egy száműzött magyarnak — cow-boy-sablon regényeivel?) A napokban egy prospektust kaptunk, amelyben az észak-amerikában működő "Munkás" könyvkiadó ajánlja huszonegy kötetből álló sorozatát, amelynek "egy munkás könyvtárából sem szabad hiányoznia" — mint Írja. Vájjon mit nyújt ez a huszonegy kötet könyv? Eugen Sue-nak, a múlt század első felében élt francia regényírónak "A nép rejtelmei vagy egy proletárcsalád története a korszakokon át" cimű álromantikus, á-ltudományos hazug regénysorozata. Sue ma már irodalomtörténeti alak, regényei elavultak. -Mit is mondhat érdekeset vagy újat az olvasónak a 19. század elején élt iró, aki kora szellemének megfelelően "felvilágosult" volt és materialista? Hisz a mg tudománya ma már sorra megcáfolta azokat a tételeket, amelyekre az ilyenfajta irók egész életművüket felépítették. Hiszen még a Sue-nél sokkal jelentősebb és egyénibb Emile Zola is anakronisztikussá vált éppúgy, mint a jóval később élt Ibsen Henrik . . . A betűk védelmében vetjük papirra e sorokat. Nemcsak feleslegesnek tartjuk, hogy amikor az emigrációban élő szellemi emberek, irók, tudósok, kutatók csaík a legnagyobb nehézségek árán tudják közre adni müveiket, amikor a kiadóvállalataink komoly áldozatokat hoznak a száműzött magyar betű, gondolat, irodalom fennmaradása érdekében, ugyanakkor — elárasszon bennünket mindenféle "álirodalom", feltámadó ponyva, anakronisztikus és hazug módon tendenciózus áltudományosság, mely ebben az amugyis eitömegésitő korszakban csak rombol és további zűrzavart kelt. A minőség felé kell törnünk, mert erre kötelez bennünket — írókat, kiadókat és olvasókat egyaránt a leirt betű méltósága. ERRŐL - ARRÓL A MUNKAKERÜLŐ SZTAHANOVISTA Évekkel ezelőtt a kommunista napilapok, nap mint nap dicsérték Rőder Bélát, a Kossuth-dijas csucsesztergályost. Miniszterekkel parolázott és képei ott csüngtek az esztergapadok felett. Egyre jobban túlszárnyalta az előirt normákat, mig egy nap azután teljesítménye kezdett alábbhagyni. Inni kezdett, munkahelyét elkerülte és messze a munka norma alatt maradt. Később már veszedelmes mértékben kezdett inni és lógásban és munkakerülésben messze túlszárnyalta a leglustább munkatársait. Most a kommunisták megfosztották címeitől. Egyes hírek szerint Rőder Béla dicsősége teljén túlfeszítette erejét és az ostoba munkaverseny miatt összeroppant és idegileg kimerült, megutálta munkahelyét és ezért kezdett inni is. Ha nem lett volna sztahanovista, ma is szorgalmas munkás lenne. • PÉTER TOWNSEND KAPITÁNY HÁZASODIK Brüsszelben hivatalosan közzétették, hogy Péter Townsend kapitány eljegyezte titkárnőjét, Marie-Luce Jamangne-t. Már hónapok óta beszélnek Belgiumban erről a készülő, házasságról. Margaret hercegnőnek le kellett mondania arról a tervről, hogy házasságot kössön Townsend kapitánnyal, mert az angol királyi család törvényei nem engedték meg, hogy Margaret hercegnő férje elvált ember legyen. Townsend kapitány akkor világkörüli útra indult és fogadko. zott, hogy soha sem nősül meg. Hamar vigasztalódott. A Kanadai Magyarság nem pártok, klikkek érdekeit képviseli, hanem az egyetemes magyarságot I EREDMÉNYT AKAR? , ITT HIRDESSEN! 4í- >' ,f,í Iliit t ! ii I I I II ! I I I I I I I-t vv • ■ / ‘ I f i 3 ! •vV "■> ftf C iff] -T' f fi 4 T/r >• " . *í. ' ’ ér .. érdekeink szolgálata” A Volkswagen iránti kereslet állandóan növekszik. Nem tudja kielégíteni a széleskörű gyártás sem. Ma már a Volkswagen több mint egy egyszerű autó. Ez ma már hozzátartozik a háztartáshoz, mintaképe az igazi becsületes értéknek. Azért van ez, mert ön és mindenki könnyen "meglátja" a minőséget a Volkswagenben. Minden részletében és minden alkatrészében. Nincs olyan gépezet, mely jobban szelné az utat. Az ajtók kifogástalan biztonsággal zárnak. Ugyanígy a kocsifedél is, nincs hézag, ahol találkozik a karosszériával. A szakértő vizsgálatok — technikai kitünőségnék minősitik. Ha megvizsgálja részletesen ilyennek fogja találni minden egyes alkatrészét. Ez a Volkswagen. És a Volkswagen volt az, mely megkezdte tömeggyártását egy valóban értékes gépezetnek, léghűtéssel, mind a négy keréken felfüggesztett rugózással, csupa olyan technikai vezérelvekkel, melyeket azóta más gyártmányok is átvettek. A Volkswagent egyre fejlesztik s használatát egyre tartósabbá teszik. Ez az, amiért 100.000 kanadai Volkswagen tulajdonosa olyan valódi nagy értéket talál autójában. És akárhova megy, mindenütt talál kitűnő Volkswagen szolgálatot. Parttól-partig 280 engedélyezett Volkswagen kiszolgáló központ áll rendelkezésre valódi alkatrészekkel. Gyárilag készült felszerelések nyújtanak hatékony és olcsó segítséget. Mindezek mögött egy öt millió dollár értékű központi alkatrész raktár van Torontóban. Az autó, az alkatrészek, a javítószolgálat — az egyéni érdekeket segítik mindenképpen. VOLKSWAGEN CANADA LTD. ELOSZTÓK ÉS ÜGYNÖKÖK PARTTÓL-PARTIG