Kanadai Magyarság, 1959. július-december (9. évfolyam, 52-77. szám)

1959-10-31 / 69. szám

IX. évfolyam, 69. sz. 1959 október 31 szombat 10 KANADAI MAGYARSÁG A MAGYAR ASSZONYOK ÉS TORMAY CECIL EMLÉKÉRE... IRTA: M. KATONKA MARIA Október van, — 1959. Ebben'el a a hónapban emlékeznünk kell 4 évtizeddel előbbi októberre. Le­hetetlen volna róla elfeledkezni, mert minden, ami bennünket itt idegenben körülvesz —, de a Rab-Nemzetet is — arra a régi októberre emlékeztetett. Akinek emlékezőtehetsége nem érne el 4 évtized távolságra, azok gon­doljanak 1956 októberére, amely­nek eredményeképpen, még nem horpadtak be a hősi sirhan­­tok. Mi most arra a 4 évtizeddel előbbi októberre emlékezünk. Ennek a régi októbernek emlé­két — édesanyánk adta át hű­séggel és mi megőriztük. Min­dent, amit az édesanyák adnak - át, — őrizni kell. Negyven évvel ezelőtt ebben •a hónapban jött az "őszirózsás" forradalom Magyarországon, a sokak — (de milyenek . . .?) ál­tal megénekelt "nagyszerűségé­ben". Temetővirág az őszirózsa. Jól választották ezt jelvényül annak­idején. Ahol ennek a virágnak jegyében megjelennek a bolse­­vizmus hordozói, — ott megtel­nek a temetők. A forradalom jel­szava "egyenlőség", azért hát, aki (különb mer .lenni, mint a bol­­sevizmus hordozói, — annak a temetőben a helye. Napjainkban már nem kell a ■bolsevizmust bemutatni sehol senkinek. Mindenki ismeri, — nem úgy, mint 1919-ben. Négy évtizeddel később most emléket kívánunk sorainkkal ál­lítani azoknak a tüneményes asz­­szonyoknak, akik 1919-ben szem­­befordultak a kommunizmussal. És ezen évforduló alkalmával, az 1919.es forradalom halhatatlan nagyasszonyainak sorába emel­jük 1956 októberének hős ma­gyar nagyasszonyait, akik követ­ték édesanyjuk 1919-ben állított példáját, — szembefordultak a bölsevizmussal — évek távlatá­ból. A magyar nő nem Tgen hason­lítható más népek asszonyaihoz. A mi asszonya ink tudnak csönd­ben élni és pajkos gyermekse­regnek játszópajtása lenni még éltesebb korban is. Veszély ide­jén azonban komoly lesz, mint erős férfi. Ha szól a vészharang a Haza, vagy a család háza felett, a magyar asszony ura mellett van és egyenlő erejű bajtárs. Az 1919-es első bolsevista forradalom idejéből a többi kö­zül egy asszony neve világit elő — Tormay Cecil. Tormay Cecil magyar írónő volt. Az ő idejében is divat volt szajkózni, hogy "úri nő nem poli­tizál . . .". Ezt a jelmondatot ter­mészetesen idegen jövevények honosították meg nálunk, ép­pen olyanok, %ldk azt is emle­gették, hogy "közös nagy érde­keket nemzetközi siikon mozgó személyekkel, csak fehér asztal­nál lehet elintézni . . ." Termé­szetes ezen jövevények a "fehér asztalnál" a nemzeti ügyeket -mindig a háziasszony. elnökleté­tével intézték, vagyis, hogy ők politizálhattak —, nélkülünk. Jó! látták ezt a magyar asz­­szonyok, azért nem is vették ko­molyan az ilyen mondásokat. Tormay Cecil, mint érzékeny lelkű nő, lelki szemeivel látta, hogy a bolsevizmus a magyar szellemiségre sokkal veszélye­sebb, mint bármi más eddig volt a történelmünkben, azért néhá­­•nyad magával, kis csoportot szer­vezett, hogy velük együtt meg­szervezze a magyar nőket a ma­gyar szellem védelmében és, ha kell szembeforduljanak a bolse. vizmussal. Először kis csoportgyűléseket tartottak, hol egyikük, hol mási­kuk lakásán, néha éjjel is. Majd, •mikor számuk egyre növekedett, több ezer volt már, akkor nyíltan gyűlést hirdettek olyan időben, amelyben gyűlés-tilalmat rendelt kommunista kormány. A gyűlés hélyét — természetesen körülvették kommunista bizal­miakkal (1919-es ÁVO-val). Azonban a gyűlés meg lett tart­va. Tormay Cecil volt a vezér­szónok, s ezen a gyűlésen egye­sültek a különböző Egyházaikhoz tartozó női csoportokkal. Rövid idő alatt TÖBB MINT 300 EZER tagja lett a Magyar Asszonyok nemzeti szövetségének szerte az országban. Hogyan és miképpen érte el Tormay Cecil ezt a nagyszerű eredményt a legválságosabb időkben? Idézzük az ő munkás­ságát. — Két templomot látok ma­gyar földön, a katolikus és a pro­testáns templomok nagy Egyhá­zait. A föld, amelyen állanak, az ég, amely reájuk borul, a Haza és a Hit. Ez kössön bennünket testvéreim, mert nem járhatunk külön utakon, akik Krisztus jelöl, te utón járunk. Szeressük egy­mást, fogjuk meg egymás kezét és induljunk el Magyar Asszo. nyok azért, hogy Magyarország magyar és Krisztusé legyen . . . — Pilátus tornácán az Ur és a tömeg üvölt, — feszítsd meg. Keresztet tesznek a vállára és fel­hajszolják a Golgotára, rászege. zik a keresztre, hogy ne moz­dulhasson és lássa vérbeborult szemekkel, hogy lábánál köntö­sére is kockát vetnek. Fegyvere­sekkel őriztetik, hogy halott ma­radjon . . .,de harmadik napon asszonyok mennek Krisztus sír­jához . . . Asszonyok voltak, akik először meglátták a Feltá­madást . . .! Tormay Cecil szavai ma is idő­szerűek. Pilátus ma, — az UNO. Asztalán Hazánk, mint Krisztus köntöse és kockát vetnek reá, fegyveresekkel őriztetik, hogy fel ne támadjon és a kereszten a Nagyszenvedő-Magyarország né­pe. Milyen csodálatos, isteni gond­viselés lenne, hogyha sorainkból, akik a szabadföldön élünk, újra egy hatalmas női tábor alakulhat­na. Munkálná, segítené a Feltá­madás útját. Újra asszonyok le­hetnének az elsők, akik a Nem­zet nagypéntekje után a dicsősé­ges Feltámadás reggelét köszönt­hetnék. Ne gondoljuk, hogy 1919-ben könnyebb volt ez, mint napjaink­ban . . . írja Tormay Cecil: "Ne­künk, asszonyoknak kell valamit tenni, mert a férfiak nem tesznek semmit, az asszonyokat kell meg­szervezni, mert a magyar nő tu­dat alatt is várja, hogy szólít­sák . . .!" A sorokból láthatjuk, hogy 1919-ben is vártak és politikai jelszavakkal licitáltak az uraik, — a magyar asszonyok pedig befe­jezett tények elé állították őket. Négy évtized után, azonban le keli szűrni az elmúlt idő ta­nulságait. Túlságosan nagy tan­dijat fizettünk érte. Ki kell küszö­bölni a hibákat, azért, hogy a Jö­vendő biztos alapokra legyen építve és ne átmeneti idő legyen újra, mint volt az 1919-es bolse­vista forradalom után. Láthattuk és megjegyezhettük, hogy a bolsevizmus csak okozat! Azért, hogyha minden időre le akarunk vele számolni, akkor először az ok-ot kell megszüntet­ni. Nem volt ismeretlen az ok 1919-ben sem, hiszen évekkel az első világháború előtt pámutatott arra a magyar dolgozók szent püspöke, Prohászka Ottokár, amikor irta: ". . . hogyha az em­ber az Isten képét milliókban eltorzítja, hogyha a munkajármá­ban a verejtékezőket kifejlődni sem hagyja, úgy tesz velük, mint mikor a fűre követ henge­­ritenek. Vegyétek el a követ, hogy az élet örülni tudjon a nap­sütésnek . . ." Rámutat szent püspökünk ar­ra az áldatlan állapotra is, amely a különböző Egyházak tagjai kö­zött dúl, —.©zt sem árt tudni. Ir. ja a bolsevista forradalom előtt: ". . . fogjanak kezet mindazok, akik testvérek Krisztusban, mert olyan rém közeledik Keletről el­lenük, amely ellen meg nem áll­hatnak külön utakon . . ." Amikor kitört a forradalom, fájó lélekkel jegyzi Prohászka : " . . .borzalmas mély eke szánt a magyár nép lelkén, bárha az élet, amely majd az eke után a barázdákba kerül, gazdag ter­mést hozna a szenvedő Nemzet­nek . . . I" Az első kommun után, remény­­teljes mag került a mély eke he­lyén támadt barázdákba. Sajnos, a szépen fejlődő vetést, elkótya­vetyélték. Rosszul gazdálkodtak. Kevés helyen túl sok volt felhal­mozva, — sok helyen nem volt meg a mindennapi kenyér. Pro­hászka intelmeit nem jegyezte meg az ember, — Isten képét milliókban torzította tovább. Nemcsák Magyarországon, de szerte a világban. Ez az ok és ezt követi az okozat, — a világ em­beri társadalmainak mai helyzet­képe. Akik tehát a bolsevizmus el­len harcolnak, elsősorban azt kell nekik kihangsúlyozni, ami majd a bolsevizmus megdőlte után következik. Mi magyarok, azért vagyunk legfőbbképpen erre kiváncsiak, mert mi már egyszer láttuk megdőlni a vörös bálványt. Mi már tudjuk, hogy annak, akit nyúznak . . . mind­egy, hogy milyen "izmusokat" szajkózik a hóhér és milyen színű ruhában van, — mert az, a meg. mentőjét fogadja örömmel úgyis. Annak a négy évtizedes ok­tóbernek évfordulóján Tormay Cecilt és a régi asszonyokat vél­jük hallani. Talán nem süket fü­leknek szólnak . . . elindulnak az utón, kéz a kézben, hogy újra asszonyok lássák meg, •— most már az igazi Feltámadást. Adja Isten, hogy úgy legyen. ^ -Asszonyoknak-lányoknak NŐI KALAPOK... A színek és díszek ama orgiá­jában, amelyet a mai kalapdivat terén látunk, döntő szerepe jut a tolinak és virágnak. A toll jogai talán régibbek, mert hiszen már két-három éve szállóigévé vált a "pleureuse", amit méteres hosz­­szuságban és sok ezer frankos árban árulnak Párizsban, Lon­donban, New Yorkban és min­denütt, ahol gazdag asszonyok megfordulnak. Csodás színűkkel, lenge finomságukkal hóditanák ezek a tol (remekek és e téren fejlődött a legnagyobb versen­gés a toll "művészeinek" köré­ben. Mi ismerjük őket bár az igazi értékek ott kelnek el a nagy virágvárosok piacán. Ahol tatán könnyebben terem meg a pénz — és könnyebben röpülnek szer­te a bankók. A virág már sokkal demokra­tikusabb disz. Minden árban és minden kivitelben készül. Úgy aztán megszerezheti az, aki drá­gán fizeti meg, de vehet belőle az is, aki néhány bankóból akar­ja kiállítani a kalapja diszét. Csak egy szabálya közös ennek a kétféle virágnak: tarkának kell lennie. Mert az élénk színek határozott világát éljük. A hupi­kék, pipacsvörös és kankalinsár­minő legyen is foglalkozása, vagy múltja. Azok tanulmányai lehetővé tételére, akik nem láto­gathatják a rendes egyetemi elő­adásokat, a kanadai egyetemek u. n. Extension Department-^t, kiegészítő szakosztályt tartanak fenn. Ezek esti tanfolyamok és levelező kurzusok formájában adják elő a tanulmányi anyagot, amelynek elsajátítása magasabb végzettség elérésére, vagy egy­szerűen magasabb műveltség, több tudás, szélesebb látókör el­nyerésére vezet. A kiegészítő tanfolyamok ren­desen október elsejétől tavaszig tartanak. Kanada minden részé­ből nem egy tájékoztató füzet áll rendelkezésünkre e tanfolyamo. •kát illetőleg- Ha találomra kivá­lasztjuk a torontoi és British Co­lumbia-! egyetemek füzeteit, úgy ezek elég jellemző tájékoztatást adnak a Kelet- és Nyugat-Kana­­dában rendelkezésre álló tanul­mányi anyagról. A British Columbia-i egyetem 21 év óta tart fenn esti tanfolya­mokat, mégis e szaka az utolsó öt év alatt fejlődött ki rendkívüli mértékben. 1954—55-ben 2.185 hallgatója volt, 1958—59-ben 5.232, vagyis majdnem 150%-al több. Ennek ellenére az egyetem már felkészült arra, hogy az idén további 15—20%-al fog nőni hallgatóinak száma. A tananyag átlapozásakor sok olyan tanfo­lyamra akadunk, amelyek külö­nös érdekkel bírnak ujkanadások számára, mig mások arra az ér­deklődésre mutatnak, amelyet Kanada tanúsít az ujbevándorlók képességei iránt. Van például egy népi tánctanfolyam, amely­nek keretében ukrán táncokat tanítanak; egy másik sorozat az "olasz civilizációról" szól; ismét mások az európai irodalmat és zenét tanítják. De ezenkívül van­nak az ujbevándorlók részére nagy gyakorlati értékkel biró kurzusok is, mint a "Writing bet tér English" ("írjunk jobban an goiul") és "Foods for you anc your family" ("Hogy élelmez zük családunkat és magunkat") Elmondhatjuk, hogy az amber tudásnak alig van olyan tere amely ne szerepelne e tanfolya mokon, bár a fősufyt a művésze tek tanítására helyezik. A torontoi egyetem kiegészíti tanfolyamának mintegy 18.00C hallgatója volt az 1958—59-e: tanévben. Általában négy cső portra oszlanak: esti előadások amelyeken sok különböző tár­gyat adnak elő, de amelyek nerr adnak különleges végzettséget; ipari és 'kereskedelmi tanfolya. mok, amelyek elvégzéséről vag\ adnak ki bizonyítványt, vag> ■nem; levelező tanfolyamok é: egy általános kurzus, amelynek sikeres befejezése B. A. (Bache lor of Arts),) /képzőművészet ga mellett ott látjuk a mérges zöldet és ujvöröst. Mind meg­annyi véglete a színek skálájának, melyet művészi Ízléssel tetszetős együttessé olvasztanak és úgy helyeznek el, hogy előnyös keret kerül belőlük halvány és rózsás arcnak egyaránt. Még a kabátra is kerül ebből a tarka virágból, de itt többnyire selyemből bogozott csomócskák alkotják. Olyesfélé, mint az apró, sokszínű cseresznyék lenni szok­tak. Ezeket a kedves, apró bok­rétákat a kalapra és a kabátra tűzik, valami bályos hetykeséget kölcsönözve vele viselője meg­jelenésének. Amellett a minden fajtájú vadvirágok is alkalmasak a már említett dísznek. Ezek a parányi virágbokréták különben dominálni fogják az idei divatot. Úgy a szalagokon ^csakis ilyen apró virágminta van megengedve. Kedvesen simul­­jnak meg az aprócska kalapokon, mint csokrok, a csipkés jabot­­kon, mint keskeny díszek. Vala. mint a legdivatosabbak az apró, tarka virágos szöveték lesznek. Legyen az anyaguk akár selyem, delain, batiszt, grenadin vagy az annyira kedvelt spongyavász­­nak. előítélet még igen erős volt, Aaron fiát, Ezekielt 1807-ben be. választották a telep törvényhozó testületébe. Viszont vallására va­ló tekintettel székét nem foglal­hatta el. A város népe azonban makacsul kitartott mellette és 1808-ban újra megválasztotta, amit Ezekiel Hart ismét kényte. len magától elhárítani. Végül is arra kérte polgártársait, ne hoz­zák ismételten zavarba kitüntető bizalmukkal és válasszanak meg helyette olyat, aki tényleg be is tölti hivatalát. / Ezekiel Hart még megérte a zsidók egyenjogúsítását. 1832- ben ugyanis, előbb, mint a Brit jBirodalom összes többi országá­ban, törvényt hoztak, amely a ka­nadai zsidóknak "ugyanolyar 'jogokat adott, mint az orszác többi polgárainak". Ezért októ' ber;30-án a kanadai zsidóság nagyszabású ünnepélyt ta rí Montrealban, amely alkalomma a Hart család egy tagja, Alar Hart e törvénynek az u. n. Ac of Emancipationnak egy másola tát fogja ünnepélyesen átadn Quebec tartomány alkormányzó jának. ELJEGYZÉS Varga Gloria Helen Maryt I Anthony Varga és felesége le­ányát Tillsonburgban, 9 Bear jStreeten eljegyezte Francis E. Barnes, Frank Barnes és felesége fia Aylmerben ( R. R. 1 ). A meny­asszony a Forest District High School tanárnője, a vőlegény pedig utolsóéves orvostanhallga­tó a torontoi egyetemen. Az-es­küvőt 1959. november 14-én tartják a tillsonburgi St.'Mary ró­mai katolikus templomban. Szer­kesztőségünk is sok szerencsét kíván az ifjú pár eljegyzéséhez és közeli házasságkötéséhez. A „KANADAI MAGYARSÁG" HIRDETÉSEIT MINDEN MAGYAR OLVASSAI Itt a szénabetakaritás ideje a nyugati tartományokban. Sietni kell, mert hamarosan jön a tél. A hatalmas kazlat az albertai Lethbridge melletii Elmer Wilde farm egyik téli takarmányozó helye mellett rakják. E rakodó gép segítségéve! 30 láb magasságú kazlakat is rakhatnak fel. A kanadai zsidóság Kanadaban több mint negyed­­millió zsidó vallásu egyén él. Kö­zösségük eleven és virágzó, mely sokban járult hozzá az ország fejlesztéséhez. Közéleti befolyá­suk megfelel számarányuknak. Számos képviselőjük van úgy a federális, mint a tartományi or­szággyűlésekben ; több tagjuk polgármesteri tisztet tölt be; a közigazgatásban és a hadsereg­ben fontos pozíciókat töltenek be és fontos szerepet játszanak Kanada kulturális életében. Nem mintha nem volna antiszemitiz­mus Kanadában is. Van, a faji türelmetlenségnek itt is akadnak hivei. De a kanadai zsidóság sem . jogi szempontból, sem ténylege­­, sen nincs hátrányos helyzetben. • Annyi és ugyanolyan lehetőség . áll nyitva számára, mint az or- i szág többi polgárai részére. Saj­■ nálatos (tjény, |hogy korunkban - ez nincs Így mindenütt a világon, ■ sőt az a helyzet, hogy Kanada ; az államok azon kisebbségéhez . tartozik, ahol az egyén jogai nem : függenek hitétől, vagy faji hova­tartozandóságától. Kanadában sem volt ez mindig • így. Főleg nem az első zsidó te­lepes megérkezésekor. Az illetőt • Aaron Hart-nak hívták. 1759-ben, pontosan kétszáz évvel ezelőtt jött Kanadaba az angol hadse­reggel, amely Wolfe tábornok vezérlete alatt elfoglalta Quebec városát. Beosztására nézve "co­­missar vagyis GH-s tiszt volt, aki a hadsereg ellátásáról gon­doskodott. Csakhogy abban az időben e feladat elvégzésével polgári személyek voltak meg­bízva. Ilyen volt Aaron Hart. Ka­nadában maradt és a québeci Three Riversben telepedett meg. Leszármazói ma is fontos szere­pet játszanak Kanada életében. A Hart család olyan tekintély­nek örvendett Three Riversben, hogy bár a zsidókkal szembeni Kiegészítő tanfolyamok 'Nem mindenkinek van ideje arra, hogy az egyetemek rendes előadásait látogassa. Sokaknak pénzük sincs erre. Viszont gyak­ran megesik, hogy az emberek éietük későbbi folyamán megr engedhetik maguknak egyetemi tanulmányaik folytatását, ami­kor azonban már nem akarnak gólyák lenni. A tudomány szóró­ja és a nagyobb tudás egyéni ta­nulmányok által való elérése^be. le van oltva minden tehetsége­sebb ember természetébe, bár­nyi lehetőségek és különösen az egyetemek kiegészítő tanfolya­mai által végzett kitűnő munka, lehetőséget nyújt mindenki szá­mára, hogy tudását és képzettsé­gét növelje, még ha napközben dolgozik is megélhetésének biz­tosítására. Az ujkanadások még nem használják ki kellő mérték­ben a számukra nyíló lehetősége­ket. Pedig rendelkezésükre álla­nak műveltségük fokozására. ŐRZIK A KOMMUNISTA ZÁSZLÓKAT A keletnémet kommunisták Bécs* ben rendezett könyvkiállitásán kitűzték a koszorúba helyezett sarló és kalapáccsal díszített ke­letnémet nemzeti zászlót. A ki­tűzött zászlót már az első perc­ben ellopták. A kiállítás tisztvi­selői most állandó őrséget kértek a rendőrségtől, hogy a jászló használatát biztosíthassák. ELBOCSÁTOTT SZTRÁJKOLOK Uruguay kormánya elbocsátott állásából tízezer állami banktiszt­viselőt, akik két hete sztrájkban álltak magasabb fizetésért. ELJEGYZÉS Geosits Róza és Hárorpszéky Nándor Montrealban megtartót, jták eljegyzésüket. végzettség elnyerését eredmé­nyezi. Az utóbbi lehetőséget nyújt azoknak, akik nappal dol­■ goznak, hogy szabad idejükben : akadémiai végzettségre tegye­­: nek szert. Az ut e cél elérésére ; jtermészetesen lassú, amit az bi. ; ;zonyit legjobban, hogy az 1958-|59-esév 2.693 résztvevője közül » Icsupán 77 tette le a B. A. vizsgát, i de még ha nem is ad végzettsé­■ get, lehetőséget nyújt az idő és pénzhiányban szenvedőknek, I hogy (szellemi fejlődésükön ki­­• vül) anyagi előmenetelt bizto­­. sitson számukra tudásuk fejlesz- i tése által. Az esti előadások kö­­, zött van "English for New Cana­- dians" "Angol nyelv ujkanadá­- sok számára" című tanfolyam. Akik angol Írni tudásukat akar­ják fejleszteni, az "English Com. lj position" tanfolyamot Iá toga t­­, hatják. Ezenkívül van világtörté­■ nelrhi tanfolyam, valamint egy, amelynek tárgya "A Német- és Oroszország közötti államok", egy a képzőművészetekről, a fi­lozófiáról és "A mai szociális és politikai eszmékről". Van ezenki­­!vül sok praktikus tárgy is. Még zongoraórákat is adnak úgy kez­dők, mint haladók számára. Régi mondás^, hogy "a kép­­jzettség hatalom". A felnőtt ka­nadaiak számára nyíló tanulmá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom