Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)

1958-07-05 / 58. szám

VIII. 58. szám, 1958 július 5., szombat b 2 KANAD-AI MAGYARSÁG KANADAI 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : v KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto Előfizetési árak : egész évre $10.00, fél évre $.6.00 egyes szám ára: 10 cent. Amerikában : egész évre $12.00, fél évre $7.00 VI l«tzbély«g nalkSI érkezett levelekre nem válaszolunk I PoHifvé* nélkCI beküldött kéziratokat, képeket, nem örzűnk meg él nem küldünk eteaza még külön felhiváa, vagy portéköltaég mellékelése esetén sem. A közlésre al­kalmasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak e jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkezik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerzi felelős. CANADIAN HUNGARIANS , Editor in Chief LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. Mit Írnak a kanadai nemzetiségi lapok Nagy Imre és társainak meggyilkolásáról ? A Torontoer Zeitung németnyelvű hetilap: "Vélemények Nagy Imre kivégzéséről" cím alatt idézi egyes európai németnyevü újságok megjegyzéseit az eseménnyel kapcsolatban. A svájci "Weltwoche" szerint a magyar férfiak "a hivatásos gonosztevők becsületszavába helyezett legminimálisabb bizalomnak az áldoza­tai lettek". Keserű logika fűződik ahhoz a tényhez, hogy ezek a le­mészárolt emberek a minimális bizalomnak lettek áldozatai, foly­tatja a svájci lap; majd így zárja fejtegetését: A kommunisták ci­­nimizmusában kifejezve ez az erkölcstelen, emberáldozatokat köve­telő logika így lenne kifejezhető, aki annyira buta, hogy nekünk kommunistáknak még hisz, az megérdemli, hogy buta fejével meg­rövidítsük őt. A Frankfurter Allgemeine Zeitungot idézve írja a Torontoer Zeitung: Hogy mi volt a célja ennek a brutális gyilkosságnak, azt nem nehéz kitalálni. A terror, ez a fantazia nélküli brutális hata­lomeszköz újból polgárjogot kapott az oroszoknál. Ez a szegyen teljes rezsim nem is érezheti magát bizjonságban anélkül, hogy ál­landó rettegésben ne tartsa polgárait. A Torontóban megjelenő ukrán nemzeti hetilap, a Vilne Szlovo idézi a kultúrvilág egyöntetű véleményét a véreskezű Hruscsovról. Hruscsov ugyanolyan gazember, mint Sztálin volt Majd így folytatja: A magyar szabadságharc politikusainak és katonáinak legyilkolásara a parancsot Hruscsov adta ki. Biroságilag elítélni nem tudták és nem merték őket. De életben hagyni sem tudták. így rövid utón lemészárolták őket. Ezek után milyen el­bánást érdemel a kommunizmus a szabad világtól? ORVOSSZEMMEL Keresőszolgálat Az alábbi személyeket keresik roko­naik és ismerőseik, aki tud róluk, kö­zölje a KANADAI VÖRÖSKERESZT (Ca­­nadian Red Cross Society) legközelebbi irodájával. Baksa Gabornét keresi Ács Géza, Ju­goszlávia. Balogh Esztert Réti Elena és Vendel. Balogh Gyulát Balogh Gyula, Mo. Báli Józsefet Báli Jánosné Magyaror­szág és Sándor Pál Svédország. Bartha Évát Horváth Imre Svájc. Becz Sándort Kocsis Bálint és Pet­­inuska Imre. Beliasz Mihályt Bellasz Anna, France. Berkovics Kálmánt Palkos Gizella, Brummer Magdát Róna Béla. Cziráky Józsefet Shiela Tweedle, Ang. Czányó Alfonzot Czemiczki László. Dara Katalint Dara János. Dárdái Gabriellát Mashovits Margit. Durdon Otto, Vilmost Leitner Ibolya Detári Erikát Kolonay Attila, B. C. Deli Józsefet Zádor Imre, Ont. Elek Györgyöt Varsa István Ausztria, Eper Imrét dr. Leslie Hudra, Oue. Fábián Istvánt Finkelstein iászló. Fahidi Tamást Horváth Aristid. iFülöp Istvánt Fölöp Istvánná Magyaré. Futó Rózát Mrs. H. Mail, Hollandia. Gál Erzsábetet Gál István, Magyaré. Galambos Ilonát Papp Károlyná, Svájc ás Pánzes Julis Belgium. Gocza Józsefet Horváth Erzsábet, Mo. Gurdon Imrát Gurdon György. Győré Jánost (levél ás fánykáp). Gyurka Ferencet Kraics Gyuláná, Mo. Hartai Gézát Hartai Lajos. Horváth Lászlót Ásványi Lucia. Jakab Lászlót Jakab Lajos, Németorsz. Kállai Győzőt Berkes Istvánná, Auszt. Kádár Ferencet dr. Kádár Géza. Kapás Elemért Sípos Imre, Toronto. Katalin Györgyöt Bánó Marcell, Mo. Kerekes Jánost Kerekes Istvánné, Mo. Kmetykó Józsefet Kmetykó Józsefné, Magyarország. Dádár Györgyöt Dékány György, A. Kardos Istvánt Czobel Sándor, Auszt. Kerekes Lajost Deák Lajos, Ausztria. Kemenes tstvánt Kemenes Erzsébet. Király Árpádot Mrs. Király, Ausztria Király Józsefet Király József, Auszt. Királyházi Dánielt Királyházi Dánielné, Körösi Amáliát Körösi Jenő, Ausztria. Koltai Istvánt Bódi István. Koplár Lajost Balnok Pálné, Ausztria. Kovács Gézát Kovács Jolán, USA. Kovács Irma Margitot Kovács L., Mo. Kovács Kálmánt Kovács Kálmánná, M., Kovács Máriát Kovács Sándor, Auszt. Kovácsovics Gyulát. Kosa Andrást Kósa Andrásné, Mo. Krivasi Mihályt Hegedűs Sándorné, M. Kun Lászlót Kun Róza, Ausztria. Lami Margitot Révész Jánosné. 'Légrádi Erzsébetet Lakatos Sándorné, Magyarország. Liebhardt Etelkát Baróti Kornél, Török. Litresits Imrét Hauk Sándor, Ausztria. László Sándort Koppándy Domokos, Magyarország. Liszák Dezsőt Szabó Aladár. Macsek Károlyt Német László, Kanada. Madarász Istvánt Sudár István, Kanada Márki Mihályt Bereczky Józsefné, Mo. Márkus Jánost Jolsvay Vilmosné, Mo. Márton Jánost Márton József, Ausztria Martyin Demetert Martyin Demeterné, Magyarország. Mészáros Tibort Dr. Oscar John Adler. Mikulai Rudolfot Jakab Józsefné, Mo. Mise Erzsébetet Szelecz Róbert. Mojsó Istvánt Kovács Istvánné, Mo. Németh Attilát Németh Gyula, Svédo. Németh Imrét Németh Ilona, Mo. őcsai Imrét öcsai Imre, Magyaror. Palfai Józsefet Jakab Ernóné, Pallai Erzsébet. Paulich Miklóst Paulich Aranka, Svájc. Pálócz Pált Gersy Éva, Németország. Pekári Róbert Koch Margit. Peder Pétert Czibula László, Ausztria. Polgár Nándornak levele van. Pohly Tibort Farkas L. Magyarország. Poós Jánost Németh Sándor. Pothle Gáspárt Posch Jolán. Róth Jakabot Faragó József, Ont. Romanko Istvánt Besnyi András. Sarkad! Sándort Sarkadi Ferenc, Fro. Schump Évát Schump Sándor, USA. Stekly Edithet Harkart-Stekly Margit, Belgium. Steringer Róbert Tóth-Sebő Magdolna. Stutyika Sándort Stutyika István, Mo. Szabó Franciskát Szabó Ferenc. Ang Szederkényi Tibort A. S. Noltee, Hol. Szemén Istvánt P. H. J. Biok, Holland. Szendrei Lászlót Szendrei László, Mo. ^zabó Sándort Sorosy v. Sárosy Mária. Tóth Bélát Hozleiter Sándor és Mrs. M. Molnár. Tóth Ignácot Vincenes Mária Terézia. Tumm Elemért Petrov Ferdinánd. Virág Lászlót Virág József. Vida Nándort dr. Vida Endre, Mo. Zalezsák Mártát Zalezsák Sándorné, Maovarorszáq. Zsoldos Lászlót Zsoldos Imre Auszt. ELMEBETEGSÉGEK V. Sokan feltételezik, hogy felnőttek indoko­latlan lopási ösztönének, a kleptomániának hátterében is nemi jellegű indítóokok álla­nak. A kleptománia arra kényszeríti a bete­get, hogy bár nem szenved szükséget, ide­gen tárgyakat eltulajdonítson. Néha csak egyszerű akaratgyengeségről van szó. Az illető képtelen hirtelen támadt kívánságát leküzdeni, de máskor, mégpedig sokkal gyakrabban, a bűnös cselekvésben valódi lelki zavar játszik szerepet. A gyujtogatási ösztön (pirománia) leggyakrabban gyenge­elméjű egyénekben tör ki, ez szintén az ösz­tönök kóros zavarán alapul. Az akaratgyengeség néha olyan nagyfokú lehet, hogy teljes tehetetlenségig fokozódik. A beteg ilyenkor minden cselekvésre képte­lenné válik, sőt veszély esetén nem tud a legegyszerűbb módon sem védekezni. Nem célunk ismertetni az akarat összes zavarait, de meg kell még emlékeznünk a kényszer­­cselekedetekről; amelyek feltűnően gyako­riak. Ezek bizonyos ellenállhatatlan kény­szer hatása alatt férkőztek a tudatba és még a legerősebb akarattal sem űzhetők ki be­lőle, még ha az illető be is látja, hogy kép­telenség tartja hatalmában. Bizonyos kény­szerképzetek átmenetileg egészséges embe­reknél is előfordulhatnak, de csak egy többé­­kevésbé kifejezett aggódó kedélyhangulat esetén hatalmasodik el tartósan. Gyakran fordul élő, hogy különösen fáradt állapot­ban, bizonyos dallamok vagy verssorok to­lulnak emlékezetünkbe és képtelenek va­gyunk tőlük megszabadulni. Míg normálisan ez a kényszer csakhamar megszűnik, addig kóros hajlamúakban kínos aggodalom és feszülő várakozás fejlődik ki és az illető állandóan azt lesi, hogy kényszerképzete be­teljesedjen. Akár akarja az ember, akár nem, minduntalan kérdések tolulnak előtér­be: miért, hogyan történnek bizonyos, ma­guktól értetődő dolgok. Máskor kényszerű félelemérzet hatalmasodik el a betegen. Az illető fél bármit kézzel megfogni, nehogy megbetegedjék, mások meg attól rettegnek, hogy támadás éri őket és bezárkóznak szo­bájukba; ismét mások nem mernek elaludni, mert attól félnek, hogy többé nem ébrednek fel. Gyakori az úgynevezett tömegiszony, amikor az illetők félnek sok ember közé menni. Ezek a betegek házukat csak kísérő­vel merik elhagyni. Vannak, akik attól fél. nek, hogy ha valamit megérintenek, bepisz­kítják magukat s ezért állandóan mosakod­nak. Gyakran hallunk tériszonyról, amely azon­nal beáll, mikor az illetőnek szabad térségen 'iiiiiiiiiiitiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiminiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiin kell áthaladnia. Ha az ilyen emberek rokon ságában vagy ismeretségében valaki komo­lyan megbetegszik, a legkinzóbb képzelődé­sek (hipochondriás téveszmék) hatalmasod­nak el rajtuk. Attól félnek, hogy ők maguk is megbetegszenek, azt hiszik, hog£ vérba­juk, vagy más fertőző betegségük van, hogy hátgerincsorvadásuk támadt, stb. Az a kényszerérzés, hogy megfigyelnek bennünket, fiatal korban különösen gyakran előfordul és ha nem fajul el túlságosan, szin­te nem is tekinthető kóros jelenségnek. Ha­sonló például az elpirulástól való félelem is. Az illetők állandóan attól félnek, hogy elpi­rulnak és már elvörösödnek annak a puszta gondolatától, hogy a közfigyelmet valami­képpen magukra vonják. Ha szólnak hozzá­juk, mindjárt azt hiszik, hogy őket teszik valamiért felelőssé s máris fülig pirulnak. A várakozástól való iszony, a vizsgától való fé­lelem szintén hasonló kényszerállapot. A munkának és a kitűzött feladatnak mégoly lelkiismeretes elvégzése sem adja rneg a megnyugvás érzését. Ilyen embereknek min­dig újra utána kell nézniök, nem felejtet­tek-e el valamit, rendben van-e minden, stb. A kényszerképzetektől kínozott egyének végülis rászoknak arra, hogy bizonyos kény­szercselekedeteket vigyenek véghez, ame­lyek tulajdonképpen a kényszerképzetek elleni védekezésnek tekinthetők. így például a fenyegető veszély elhárítása céljából ba­bonásan háromszor megkopogtatják az asz­talt, hogy a baj biztosan elháruljon. Más beteg azt hiszi, hogy gyilkosságra fogja ra­gadtatni .magát s csak akkor nyugszik meg, ha kezeit megkötözik. Ilyen irányú kény­szerhelyzetek aránylag veszélytelenek, mert az illetők előbb.utóbb felismerik bennük a kóros elemet és kényszerképzeteik által nem hagyják magukat súlyosabb következményű cselekedetekre ragadtatni. Nagyzási és önkicsinyítési hóbort is gyakori jelenség az elmebajok közt. De itt is vannak átmenetek az egészségesből a kó­rosba. Vannak emberek, akik azt hiszik, hogy minden bajnak ők az okozói, ők a fe­lelősek, mások baleseteiért, stb. Ez a jelen­ség kóros fokozásában önvádolásos mániává fajul. A nagyzási téveszméket a beteg visel­kedéséből azonnal fel lehet ismerni; az ilyen betegek magasra emelt fővel járnak, hatal­mas testi erejükkel dicsekednek, pedig talán alig tudnak a lábukon állni, azt állítják ma­gukról, hogy fejedelmi származásúak stb. Mások ismét környezetükben ellenséges ér zületet vélnek felfedezni, azt hiszik, hogy mindenki irigységgel és gyűlölettel van el telve irányukban. Ez a gyanakodás az üldözési mánia alapja. (Folytatjuk.) MAGYAR ANEKDOTAKINCS UTIKALANDOK SZÉCHENYI NAPLÓJÁBÓL Nikodémiában, egy aga udvarában, tréfából orvosnak adtam ki magamat. Egy török társaság nyomban körülvett, mind karját nyújtva nekem, hogy ütőerüket tapintsam meg. Csak egynek volt réndetlen érverése, a többi egészséges volt. Annak azt mondám, hogy láza van, — csodálkozott: hogy főfájása is van, — még nagyobb csodálkozás; nincs étvágya, sé jó álma, éjjelei nyugtalanok. Most már magánkívül volt bámulatá­ban s kérdé tanácsomat, hogy mit használjon ellene, miután álla­potát oly pontosan ismerem. — Semmit se kell használni barátom- Aki fiatal, annak se­gít a természet; csak vénségére kell az embernek pótolgatni. Meg volt vigasztalódva s mesterének ismert:---------• —•---------­Vadászom mindent fonákul csinált. Én nagy béketűréssel magyarázgattam neki hibáit s ügyetlenségeit, mit ő ezer mentege­­tődzéssel fogadott s végre azt felelte, hogy voltaképp mégis én vagyok az oka mindennek. •— Miért? — kérdem csodálkozva. — Hát miért hozott el magával s miért nem kergetett el már régen. Egyszer keletindiai bűvészek előadásán, amely lehető töké­letes volt, a nézők közt jelen volt a Blankenstein huszárezred egy káplárja is. Tetszettek neki az ügyes mutatványok, de főleg az, mikor egy bűvész egyenes kardot száján keresztül mélyen ma­gába bocsátott. A huszár magánál ügyesebb embert ismert de bátrabbat nem s mivelhogy a hindu némi kérkedéssel csinálta a dolgot s bámulóit mintegy kihívni látszott, végre kifakadt: — Ügyes a fickó, az igaz, de ha van bátorsága, nyelje el az én kardomat. A KÁLVINISTA VARJÚ Az 1845. évben egy nádori bíróság működött Bal'atonfüre­­den, bizonyos vitás kérdések kiegyenlítésében, melyek Zala és Veszprém vármegyek közt fennforogtak. A küldöttségnek tagja volt Deák Ferenc is, mint Zala vármegyének táblabírája, továb­bá patvaristája: Kerkápolyi Károly s többek között, Veszprém vármegye részéről Balassa Mihály szolgabíró, aki egykor tanuló­társa volt Deák Ferencnek. Balassa egyszerű gondolkodású, pu­ritán kálomista ember volt. Deák szeretett vele kötekedni. — Ugyan Miska — fordul hozzá egyszer, mikor nagy komoly­sággal hallgatta előadását —, mondd meg nekem: hogy hívták a kálvinista varjut, mikor még kálvinista nem volt a világon? Nagy fejtörést okozott e kérdés szegény Miskának, de a társaság többi tagjának is. Végre, mikor már sehogy se tudtak rá megfelelni, Deákot rohanták meg: "Mondja meg hát, hogy hívták?' — Voltaképpen bizony azt én sem tudom megmondani — felelte Deák komolyan. HAZAI HÍREK KERESZTÉNY HITÉLET A SZOVJETBEN Nemrégen a magyar keresztény egyházak kül­döttsége járt a Szovjetunióban : 26 katolikus és protestáns lelkész- Persze csak úgynevezett "béke­papok'“, akik árulóik hitüknek, hazájuknak. Vatta­­mány Imre hajdúdorogi görög katolikus lelkész így nyilatozik kéthetes útjáról. — Elsősorban az orosz egyházak élete érdekelt. Bizonyságot akartam szerezni arról, hogy az új élet építésének negyven esztendeje alatt miként alakult a szovjet keresztények helyzete. Több helyen elbeszélgettünk orosz lelkész testvéreink­kel. Elmondták, hogy a Szovjetunióban élő em­berek szabadon és nyugodtan gyakorolják a ke­resztény hitéletet. Erről különben saját szemünk­kel is meggyőződhettünk. A szovjet emberek nem szenvednek hátrányt amiatt, ha hitéletet él­nek. — Litvániában többször találkoztunk vallásos emberekkel. Jártunk az egyik búcsújáróhelyen is és az ott összegyűlt hívek elmondták: örülnek, hogy mi is meggyőződhettünk szabad vallásgya­korlatukról. Két vasárnapot töltöttünk ebben az országban. A vallásos emberek is hű fiai hazá­juknak. — Ellátogattunk például egy szövetkezeti csa­ládhoz. A tiszta otthonban elbeszélgettünk a nagy­mamával, akit sem gyermekei, sem más nem akadályoz meg abban, hogy keresztény hitét gyakorolja- Az ő szobájában ott találtuk a szent­képeket s a nagymama — bár nem jár templom­ba, mert kissé távol esik a lakóhelyüktől — vasár­naponként és munkaszüneti napokon adózik hi­tének. Vattamány Imre görögkatolikus lelkész minden bizonnyal a szovjet fizetett agitátora. Mégis csak ilyen vérszegényen, átlátszó hazugságokkal tud­ja védeni a szovjet hitéletet. A magyar falu népét kell megkérdezni, akik csak szemrehúzott kalap­pal vagy szorosra kötött fejkendővel mernek templomba járni. A kommunizmus taaadia Istent ALKOHOLMÁMOR MAGYARORSZÁGON A kommunizmus kétségbeesetten figyelt fel Magyarországon a túlzott italfogyasztásra. Or­szágszerte élénk érdeklődés kíséri azokat a ta­nácskozásokat, amelyek napirendjén az alkoho­lizmus elleni küzdelem szerepel. Az országgyűlés külön albizottságot küldött ki e -kérdés sokoldalú vizsgálatára. A vita során olyan adatok kerültek felszínre, amelyek önmagukban is megdöbbentő képet rajzolnak arról a népbetegségről, melynek "kórokozóit" maga a kommunista állam gyártja és hatalmas arányú propagandát fejt ki annak minél szélesebb körű elterjedésére. Egy-egy vármegyében nem százezrekről, ha­nem milliókról, sőt százmilliókról kell beszélni. Még pedig olyan számokról, amelyeknek eszten­­dőről-esztendőre emelkedő tendenciája van. Sza­­bolcs-Szatmár megyében 1955 évben például 185 millió forint volt az italforgalom végösszege. Két évre rá, 1957-ben ez a szám csaknem másfélsze­resére, 243 millió forintra emelkedett. Ha ehhez hozzávesszük azokat az összegeket, amelyeket a különféle "házi" bor- és pálinkamérők vettek be vásárlóiktól — akkor méginkább csillagászati számokkal találkozunk-Az élelmiszer forgalom ebben a megyében 1957-ben 530 millió forintot tett ki. Eszerint tehát közel feleannyit költöttek italra, mint ennivalóra. A kocsmák, büfék, vendéglők, cukrászdák szá­ma rohamosan emelkedik. Ezekben a helyiségek­ben az italfogyasztás aránya a magas szesztartal­mú, tehát rombolóbb hatású italok, a pálinkafélék irányába tolódott el. A kommunizmus óta csök­kent a sör és a bor foqyasztási aránya és nőtt a pálinkafogyasztás. 1957-ben a nagykereskedelmi vállalatok által szállított italféleségek 15 százalé­ka volt a bor, 20 százaléka sör és 65 százaléka pálinka. Ez adatokból láthatóan a kommunista állam mesterségesen alkoholmámorban tartja a lakos­ságot. A nép pedig iszik, hiszen másként nem tudná ejviselni a^szovjet által nyakába kovácsolt ’-shsmlaaláncot. A FORDULÓPONT Széchenyi 1826-ban Párizsban egy francié államférfihoz volt­­ebédre hivatalos. Ebéd után véletlenül végig kellett hallgatnia, mit beszél róla a másik szobában két diplomata. — Ugyan ki az a szép'huszártiszt? — kérdezte az egyik. — Igen kiváló eszű magyar főúr — felelte a másik —, csak az a nagy kár, hogy tehetségét és nagy vagyonát nem hazájának javára fordítja, hanem haszon és cél nélkül pazarolja. Ez a. párbeszéd fordulópont volt Széchenyi életében. Attól a pillanattól fogva szentelte magát nemzetének. SZÉCHENYI IFJÚSÁGÁBÓL Fáik Miksa örökítette meg emlékirataiban, hogy egyszer gróf Széchenyi István legidősebb bátyjánál, Lajosnál volt látogatóban Horpácson; az udvarra nyíló ablaknál állt bátyja szelíd nejével s még egynéhány hölgyvendéggel. Azt már megszokták, hogy István gróf sohasem jött be a kapun, hanem a kerítésen ugratott át; átugratott a nyitva álló mély és széles kúton is. — Jézus Mária, a Stefi a kútba esik ! — kiáltották az elször­­nyedt hölgyek. "Stefi" azonban hangos kacagásra fakadt, s nevetés miatt szólni nem bírva, a közelálló'Kallivoda erdőmesternére mutatott,, ki egy kopasztott tyúkot tartott a kezében. Mialatt ugyanis a höl­gyek Széchenyi István életéért aggódtak, István gróf éles szeme, anélkül, hogy a kúttal törődnék, észrevette, hogy a jó asszony, ki éppen nyársra akarta szúrni a tyúkot, rémületében nem ott, ahol kellett volna, hanem az ellenkező oldalon szúrta be a nyársat a tyúkba. ■eBOCOOOBOOOOeOQCCQOOeOBOQQgQOOO: Amerikai posta ISMÉT cserélgetik az utca­neveket Budapesten. A Fő városi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága megváltoztatta — több utca nevét. A budai dunapartnak a Lánchíd és Ezsébethid közötti szakaszát a „magyarok barátjáról” (?) — Gróza Péter rakpartnak nevezték el. A második kerü­leti Hidász-tér — Nagy Lajos tér lett. A Szebenyi Antal-tér Szarvas-térre változott. A III. kerületi Folyóka-közt Mi­­kovány.közre keresztelték. A XIII. kerületi Kerekes-utca Poschell János nevet kapta. A XIX. kerületi 761-ik utca Mag-utca (?) lesz ezentúl. — Most ha végigmegyünk a Malinovszki fasoron, átme­gyünk a Sztalin-hidon és rö­vid kerülővel megérkezünk a Moszkva.térre, el sem hisz­­szük, hogy Budapesten va­gyunk. Még megérhetjük, hogy a Dunát is elkereszte­lik, s akkor majd a Volga fo­lyó párján otthonosabban ér­zik magukat a szovjet beto­lakodók Magyarországon. HÁNY HÍVŐT SZÁMLÁLNAK AZ AMERIKAI EGYHÁZAK? Az amerikai Egyházak legutolsó évkönyve szerint, az Egyesült Államok területén 308.000 templomban dicsérik az Istent és a hívők száma több, mint 103 millió. Hatvan millióra rúg a protestáns és harmincnégy millióra a római katolikus egyházak tagsága. A zsidó hitközségek S’/a millió­­hívőt számlálnak; a keleti orthodox egyházak 2'/2 milliót; hatvan­ezer buddhista is él az országban és a Washington Islamic Center szerint, 80.000 mohammedán-A különböző amerikai felekezetek száma: 258, amelyek 350.000 lelkész szolgálataira támaszkodnak. Nincsen statisztika arrpl, hogy az összes egyházaknak és zsinagógáknak milyen nem­zetiségű tagjai vannak, de általános következtetések némi vilá­gosságot vetnek erre a problémára is. A protestáns egyházak tagjai, főleg északeurópai bevándorlók leszármazottaiból kerül­­ek ki, a római katolikus egyház tagsága pedig főleg ír, dél- és; középeurópai elődöktől származik. A keleti orthodox egyházakhoz tartozók legnagyobb része örmény, szerb, ukrán, orosz és görög eredetű. A legutolsó évék folyamán valamennyi egyház tagsága meg­szaporodott; több a hívő, a lelkész és a templomépület. Nagyob­bak a felajánlások is. Az amerikai Egyházak évkönyve szerint, tíz amerikai polgár közül hat hívő rendszeresen látogat templomot; 100 évvel ezelőtt öt amerikai közül csak egy volt aN templomjáró. Az utolsó 30 év leforgása alatt, az egyházak tagsága megduplázódott, bár a la­kosság csak 40%-kal szaporodott ez idő alatt. Common Councif

Next

/
Oldalképek
Tartalom