Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)
1958-07-05 / 58. szám
VIII. 58. szám, 1958 július 5., szombat b 2 KANAD-AI MAGYARSÁG KANADAI 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : v KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto Előfizetési árak : egész évre $10.00, fél évre $.6.00 egyes szám ára: 10 cent. Amerikában : egész évre $12.00, fél évre $7.00 VI l«tzbély«g nalkSI érkezett levelekre nem válaszolunk I PoHifvé* nélkCI beküldött kéziratokat, képeket, nem örzűnk meg él nem küldünk eteaza még külön felhiváa, vagy portéköltaég mellékelése esetén sem. A közlésre alkalmasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak e jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkezik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerzi felelős. CANADIAN HUNGARIANS , Editor in Chief LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. Mit Írnak a kanadai nemzetiségi lapok Nagy Imre és társainak meggyilkolásáról ? A Torontoer Zeitung németnyelvű hetilap: "Vélemények Nagy Imre kivégzéséről" cím alatt idézi egyes európai németnyevü újságok megjegyzéseit az eseménnyel kapcsolatban. A svájci "Weltwoche" szerint a magyar férfiak "a hivatásos gonosztevők becsületszavába helyezett legminimálisabb bizalomnak az áldozatai lettek". Keserű logika fűződik ahhoz a tényhez, hogy ezek a lemészárolt emberek a minimális bizalomnak lettek áldozatai, folytatja a svájci lap; majd így zárja fejtegetését: A kommunisták cinimizmusában kifejezve ez az erkölcstelen, emberáldozatokat követelő logika így lenne kifejezhető, aki annyira buta, hogy nekünk kommunistáknak még hisz, az megérdemli, hogy buta fejével megrövidítsük őt. A Frankfurter Allgemeine Zeitungot idézve írja a Torontoer Zeitung: Hogy mi volt a célja ennek a brutális gyilkosságnak, azt nem nehéz kitalálni. A terror, ez a fantazia nélküli brutális hatalomeszköz újból polgárjogot kapott az oroszoknál. Ez a szegyen teljes rezsim nem is érezheti magát bizjonságban anélkül, hogy állandó rettegésben ne tartsa polgárait. A Torontóban megjelenő ukrán nemzeti hetilap, a Vilne Szlovo idézi a kultúrvilág egyöntetű véleményét a véreskezű Hruscsovról. Hruscsov ugyanolyan gazember, mint Sztálin volt Majd így folytatja: A magyar szabadságharc politikusainak és katonáinak legyilkolásara a parancsot Hruscsov adta ki. Biroságilag elítélni nem tudták és nem merték őket. De életben hagyni sem tudták. így rövid utón lemészárolták őket. Ezek után milyen elbánást érdemel a kommunizmus a szabad világtól? ORVOSSZEMMEL Keresőszolgálat Az alábbi személyeket keresik rokonaik és ismerőseik, aki tud róluk, közölje a KANADAI VÖRÖSKERESZT (Canadian Red Cross Society) legközelebbi irodájával. Baksa Gabornét keresi Ács Géza, Jugoszlávia. Balogh Esztert Réti Elena és Vendel. Balogh Gyulát Balogh Gyula, Mo. Báli Józsefet Báli Jánosné Magyarország és Sándor Pál Svédország. Bartha Évát Horváth Imre Svájc. Becz Sándort Kocsis Bálint és Petinuska Imre. Beliasz Mihályt Bellasz Anna, France. Berkovics Kálmánt Palkos Gizella, Brummer Magdát Róna Béla. Cziráky Józsefet Shiela Tweedle, Ang. Czányó Alfonzot Czemiczki László. Dara Katalint Dara János. Dárdái Gabriellát Mashovits Margit. Durdon Otto, Vilmost Leitner Ibolya Detári Erikát Kolonay Attila, B. C. Deli Józsefet Zádor Imre, Ont. Elek Györgyöt Varsa István Ausztria, Eper Imrét dr. Leslie Hudra, Oue. Fábián Istvánt Finkelstein iászló. Fahidi Tamást Horváth Aristid. iFülöp Istvánt Fölöp Istvánná Magyaré. Futó Rózát Mrs. H. Mail, Hollandia. Gál Erzsábetet Gál István, Magyaré. Galambos Ilonát Papp Károlyná, Svájc ás Pánzes Julis Belgium. Gocza Józsefet Horváth Erzsábet, Mo. Gurdon Imrát Gurdon György. Győré Jánost (levél ás fánykáp). Gyurka Ferencet Kraics Gyuláná, Mo. Hartai Gézát Hartai Lajos. Horváth Lászlót Ásványi Lucia. Jakab Lászlót Jakab Lajos, Németorsz. Kállai Győzőt Berkes Istvánná, Auszt. Kádár Ferencet dr. Kádár Géza. Kapás Elemért Sípos Imre, Toronto. Katalin Györgyöt Bánó Marcell, Mo. Kerekes Jánost Kerekes Istvánné, Mo. Kmetykó Józsefet Kmetykó Józsefné, Magyarország. Dádár Györgyöt Dékány György, A. Kardos Istvánt Czobel Sándor, Auszt. Kerekes Lajost Deák Lajos, Ausztria. Kemenes tstvánt Kemenes Erzsébet. Király Árpádot Mrs. Király, Ausztria Király Józsefet Király József, Auszt. Királyházi Dánielt Királyházi Dánielné, Körösi Amáliát Körösi Jenő, Ausztria. Koltai Istvánt Bódi István. Koplár Lajost Balnok Pálné, Ausztria. Kovács Gézát Kovács Jolán, USA. Kovács Irma Margitot Kovács L., Mo. Kovács Kálmánt Kovács Kálmánná, M., Kovács Máriát Kovács Sándor, Auszt. Kovácsovics Gyulát. Kosa Andrást Kósa Andrásné, Mo. Krivasi Mihályt Hegedűs Sándorné, M. Kun Lászlót Kun Róza, Ausztria. Lami Margitot Révész Jánosné. 'Légrádi Erzsébetet Lakatos Sándorné, Magyarország. Liebhardt Etelkát Baróti Kornél, Török. Litresits Imrét Hauk Sándor, Ausztria. László Sándort Koppándy Domokos, Magyarország. Liszák Dezsőt Szabó Aladár. Macsek Károlyt Német László, Kanada. Madarász Istvánt Sudár István, Kanada Márki Mihályt Bereczky Józsefné, Mo. Márkus Jánost Jolsvay Vilmosné, Mo. Márton Jánost Márton József, Ausztria Martyin Demetert Martyin Demeterné, Magyarország. Mészáros Tibort Dr. Oscar John Adler. Mikulai Rudolfot Jakab Józsefné, Mo. Mise Erzsébetet Szelecz Róbert. Mojsó Istvánt Kovács Istvánné, Mo. Németh Attilát Németh Gyula, Svédo. Németh Imrét Németh Ilona, Mo. őcsai Imrét öcsai Imre, Magyaror. Palfai Józsefet Jakab Ernóné, Pallai Erzsébet. Paulich Miklóst Paulich Aranka, Svájc. Pálócz Pált Gersy Éva, Németország. Pekári Róbert Koch Margit. Peder Pétert Czibula László, Ausztria. Polgár Nándornak levele van. Pohly Tibort Farkas L. Magyarország. Poós Jánost Németh Sándor. Pothle Gáspárt Posch Jolán. Róth Jakabot Faragó József, Ont. Romanko Istvánt Besnyi András. Sarkad! Sándort Sarkadi Ferenc, Fro. Schump Évát Schump Sándor, USA. Stekly Edithet Harkart-Stekly Margit, Belgium. Steringer Róbert Tóth-Sebő Magdolna. Stutyika Sándort Stutyika István, Mo. Szabó Franciskát Szabó Ferenc. Ang Szederkényi Tibort A. S. Noltee, Hol. Szemén Istvánt P. H. J. Biok, Holland. Szendrei Lászlót Szendrei László, Mo. ^zabó Sándort Sorosy v. Sárosy Mária. Tóth Bélát Hozleiter Sándor és Mrs. M. Molnár. Tóth Ignácot Vincenes Mária Terézia. Tumm Elemért Petrov Ferdinánd. Virág Lászlót Virág József. Vida Nándort dr. Vida Endre, Mo. Zalezsák Mártát Zalezsák Sándorné, Maovarorszáq. Zsoldos Lászlót Zsoldos Imre Auszt. ELMEBETEGSÉGEK V. Sokan feltételezik, hogy felnőttek indokolatlan lopási ösztönének, a kleptomániának hátterében is nemi jellegű indítóokok állanak. A kleptománia arra kényszeríti a beteget, hogy bár nem szenved szükséget, idegen tárgyakat eltulajdonítson. Néha csak egyszerű akaratgyengeségről van szó. Az illető képtelen hirtelen támadt kívánságát leküzdeni, de máskor, mégpedig sokkal gyakrabban, a bűnös cselekvésben valódi lelki zavar játszik szerepet. A gyujtogatási ösztön (pirománia) leggyakrabban gyengeelméjű egyénekben tör ki, ez szintén az ösztönök kóros zavarán alapul. Az akaratgyengeség néha olyan nagyfokú lehet, hogy teljes tehetetlenségig fokozódik. A beteg ilyenkor minden cselekvésre képtelenné válik, sőt veszély esetén nem tud a legegyszerűbb módon sem védekezni. Nem célunk ismertetni az akarat összes zavarait, de meg kell még emlékeznünk a kényszercselekedetekről; amelyek feltűnően gyakoriak. Ezek bizonyos ellenállhatatlan kényszer hatása alatt férkőztek a tudatba és még a legerősebb akarattal sem űzhetők ki belőle, még ha az illető be is látja, hogy képtelenség tartja hatalmában. Bizonyos kényszerképzetek átmenetileg egészséges embereknél is előfordulhatnak, de csak egy többékevésbé kifejezett aggódó kedélyhangulat esetén hatalmasodik el tartósan. Gyakran fordul élő, hogy különösen fáradt állapotban, bizonyos dallamok vagy verssorok tolulnak emlékezetünkbe és képtelenek vagyunk tőlük megszabadulni. Míg normálisan ez a kényszer csakhamar megszűnik, addig kóros hajlamúakban kínos aggodalom és feszülő várakozás fejlődik ki és az illető állandóan azt lesi, hogy kényszerképzete beteljesedjen. Akár akarja az ember, akár nem, minduntalan kérdések tolulnak előtérbe: miért, hogyan történnek bizonyos, maguktól értetődő dolgok. Máskor kényszerű félelemérzet hatalmasodik el a betegen. Az illető fél bármit kézzel megfogni, nehogy megbetegedjék, mások meg attól rettegnek, hogy támadás éri őket és bezárkóznak szobájukba; ismét mások nem mernek elaludni, mert attól félnek, hogy többé nem ébrednek fel. Gyakori az úgynevezett tömegiszony, amikor az illetők félnek sok ember közé menni. Ezek a betegek házukat csak kísérővel merik elhagyni. Vannak, akik attól fél. nek, hogy ha valamit megérintenek, bepiszkítják magukat s ezért állandóan mosakodnak. Gyakran hallunk tériszonyról, amely azonnal beáll, mikor az illetőnek szabad térségen 'iiiiiiiiiiitiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiminiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiin kell áthaladnia. Ha az ilyen emberek rokon ságában vagy ismeretségében valaki komolyan megbetegszik, a legkinzóbb képzelődések (hipochondriás téveszmék) hatalmasodnak el rajtuk. Attól félnek, hogy ők maguk is megbetegszenek, azt hiszik, hog£ vérbajuk, vagy más fertőző betegségük van, hogy hátgerincsorvadásuk támadt, stb. Az a kényszerérzés, hogy megfigyelnek bennünket, fiatal korban különösen gyakran előfordul és ha nem fajul el túlságosan, szinte nem is tekinthető kóros jelenségnek. Hasonló például az elpirulástól való félelem is. Az illetők állandóan attól félnek, hogy elpirulnak és már elvörösödnek annak a puszta gondolatától, hogy a közfigyelmet valamiképpen magukra vonják. Ha szólnak hozzájuk, mindjárt azt hiszik, hogy őket teszik valamiért felelőssé s máris fülig pirulnak. A várakozástól való iszony, a vizsgától való félelem szintén hasonló kényszerállapot. A munkának és a kitűzött feladatnak mégoly lelkiismeretes elvégzése sem adja rneg a megnyugvás érzését. Ilyen embereknek mindig újra utána kell nézniök, nem felejtettek-e el valamit, rendben van-e minden, stb. A kényszerképzetektől kínozott egyének végülis rászoknak arra, hogy bizonyos kényszercselekedeteket vigyenek véghez, amelyek tulajdonképpen a kényszerképzetek elleni védekezésnek tekinthetők. így például a fenyegető veszély elhárítása céljából babonásan háromszor megkopogtatják az asztalt, hogy a baj biztosan elháruljon. Más beteg azt hiszi, hogy gyilkosságra fogja ragadtatni .magát s csak akkor nyugszik meg, ha kezeit megkötözik. Ilyen irányú kényszerhelyzetek aránylag veszélytelenek, mert az illetők előbb.utóbb felismerik bennük a kóros elemet és kényszerképzeteik által nem hagyják magukat súlyosabb következményű cselekedetekre ragadtatni. Nagyzási és önkicsinyítési hóbort is gyakori jelenség az elmebajok közt. De itt is vannak átmenetek az egészségesből a kórosba. Vannak emberek, akik azt hiszik, hogy minden bajnak ők az okozói, ők a felelősek, mások baleseteiért, stb. Ez a jelenség kóros fokozásában önvádolásos mániává fajul. A nagyzási téveszméket a beteg viselkedéséből azonnal fel lehet ismerni; az ilyen betegek magasra emelt fővel járnak, hatalmas testi erejükkel dicsekednek, pedig talán alig tudnak a lábukon állni, azt állítják magukról, hogy fejedelmi származásúak stb. Mások ismét környezetükben ellenséges ér zületet vélnek felfedezni, azt hiszik, hogy mindenki irigységgel és gyűlölettel van el telve irányukban. Ez a gyanakodás az üldözési mánia alapja. (Folytatjuk.) MAGYAR ANEKDOTAKINCS UTIKALANDOK SZÉCHENYI NAPLÓJÁBÓL Nikodémiában, egy aga udvarában, tréfából orvosnak adtam ki magamat. Egy török társaság nyomban körülvett, mind karját nyújtva nekem, hogy ütőerüket tapintsam meg. Csak egynek volt réndetlen érverése, a többi egészséges volt. Annak azt mondám, hogy láza van, — csodálkozott: hogy főfájása is van, — még nagyobb csodálkozás; nincs étvágya, sé jó álma, éjjelei nyugtalanok. Most már magánkívül volt bámulatában s kérdé tanácsomat, hogy mit használjon ellene, miután állapotát oly pontosan ismerem. — Semmit se kell használni barátom- Aki fiatal, annak segít a természet; csak vénségére kell az embernek pótolgatni. Meg volt vigasztalódva s mesterének ismert:---------• —•---------Vadászom mindent fonákul csinált. Én nagy béketűréssel magyarázgattam neki hibáit s ügyetlenségeit, mit ő ezer mentegetődzéssel fogadott s végre azt felelte, hogy voltaképp mégis én vagyok az oka mindennek. •— Miért? — kérdem csodálkozva. — Hát miért hozott el magával s miért nem kergetett el már régen. Egyszer keletindiai bűvészek előadásán, amely lehető tökéletes volt, a nézők közt jelen volt a Blankenstein huszárezred egy káplárja is. Tetszettek neki az ügyes mutatványok, de főleg az, mikor egy bűvész egyenes kardot száján keresztül mélyen magába bocsátott. A huszár magánál ügyesebb embert ismert de bátrabbat nem s mivelhogy a hindu némi kérkedéssel csinálta a dolgot s bámulóit mintegy kihívni látszott, végre kifakadt: — Ügyes a fickó, az igaz, de ha van bátorsága, nyelje el az én kardomat. A KÁLVINISTA VARJÚ Az 1845. évben egy nádori bíróság működött Bal'atonfüreden, bizonyos vitás kérdések kiegyenlítésében, melyek Zala és Veszprém vármegyek közt fennforogtak. A küldöttségnek tagja volt Deák Ferenc is, mint Zala vármegyének táblabírája, továbbá patvaristája: Kerkápolyi Károly s többek között, Veszprém vármegye részéről Balassa Mihály szolgabíró, aki egykor tanulótársa volt Deák Ferencnek. Balassa egyszerű gondolkodású, puritán kálomista ember volt. Deák szeretett vele kötekedni. — Ugyan Miska — fordul hozzá egyszer, mikor nagy komolysággal hallgatta előadását —, mondd meg nekem: hogy hívták a kálvinista varjut, mikor még kálvinista nem volt a világon? Nagy fejtörést okozott e kérdés szegény Miskának, de a társaság többi tagjának is. Végre, mikor már sehogy se tudtak rá megfelelni, Deákot rohanták meg: "Mondja meg hát, hogy hívták?' — Voltaképpen bizony azt én sem tudom megmondani — felelte Deák komolyan. HAZAI HÍREK KERESZTÉNY HITÉLET A SZOVJETBEN Nemrégen a magyar keresztény egyházak küldöttsége járt a Szovjetunióban : 26 katolikus és protestáns lelkész- Persze csak úgynevezett "békepapok'“, akik árulóik hitüknek, hazájuknak. Vattamány Imre hajdúdorogi görög katolikus lelkész így nyilatozik kéthetes útjáról. — Elsősorban az orosz egyházak élete érdekelt. Bizonyságot akartam szerezni arról, hogy az új élet építésének negyven esztendeje alatt miként alakult a szovjet keresztények helyzete. Több helyen elbeszélgettünk orosz lelkész testvéreinkkel. Elmondták, hogy a Szovjetunióban élő emberek szabadon és nyugodtan gyakorolják a keresztény hitéletet. Erről különben saját szemünkkel is meggyőződhettünk. A szovjet emberek nem szenvednek hátrányt amiatt, ha hitéletet élnek. — Litvániában többször találkoztunk vallásos emberekkel. Jártunk az egyik búcsújáróhelyen is és az ott összegyűlt hívek elmondták: örülnek, hogy mi is meggyőződhettünk szabad vallásgyakorlatukról. Két vasárnapot töltöttünk ebben az országban. A vallásos emberek is hű fiai hazájuknak. — Ellátogattunk például egy szövetkezeti családhoz. A tiszta otthonban elbeszélgettünk a nagymamával, akit sem gyermekei, sem más nem akadályoz meg abban, hogy keresztény hitét gyakorolja- Az ő szobájában ott találtuk a szentképeket s a nagymama — bár nem jár templomba, mert kissé távol esik a lakóhelyüktől — vasárnaponként és munkaszüneti napokon adózik hitének. Vattamány Imre görögkatolikus lelkész minden bizonnyal a szovjet fizetett agitátora. Mégis csak ilyen vérszegényen, átlátszó hazugságokkal tudja védeni a szovjet hitéletet. A magyar falu népét kell megkérdezni, akik csak szemrehúzott kalappal vagy szorosra kötött fejkendővel mernek templomba járni. A kommunizmus taaadia Istent ALKOHOLMÁMOR MAGYARORSZÁGON A kommunizmus kétségbeesetten figyelt fel Magyarországon a túlzott italfogyasztásra. Országszerte élénk érdeklődés kíséri azokat a tanácskozásokat, amelyek napirendjén az alkoholizmus elleni küzdelem szerepel. Az országgyűlés külön albizottságot küldött ki e -kérdés sokoldalú vizsgálatára. A vita során olyan adatok kerültek felszínre, amelyek önmagukban is megdöbbentő képet rajzolnak arról a népbetegségről, melynek "kórokozóit" maga a kommunista állam gyártja és hatalmas arányú propagandát fejt ki annak minél szélesebb körű elterjedésére. Egy-egy vármegyében nem százezrekről, hanem milliókról, sőt százmilliókról kell beszélni. Még pedig olyan számokról, amelyeknek esztendőről-esztendőre emelkedő tendenciája van. Szabolcs-Szatmár megyében 1955 évben például 185 millió forint volt az italforgalom végösszege. Két évre rá, 1957-ben ez a szám csaknem másfélszeresére, 243 millió forintra emelkedett. Ha ehhez hozzávesszük azokat az összegeket, amelyeket a különféle "házi" bor- és pálinkamérők vettek be vásárlóiktól — akkor méginkább csillagászati számokkal találkozunk-Az élelmiszer forgalom ebben a megyében 1957-ben 530 millió forintot tett ki. Eszerint tehát közel feleannyit költöttek italra, mint ennivalóra. A kocsmák, büfék, vendéglők, cukrászdák száma rohamosan emelkedik. Ezekben a helyiségekben az italfogyasztás aránya a magas szesztartalmú, tehát rombolóbb hatású italok, a pálinkafélék irányába tolódott el. A kommunizmus óta csökkent a sör és a bor foqyasztási aránya és nőtt a pálinkafogyasztás. 1957-ben a nagykereskedelmi vállalatok által szállított italféleségek 15 százaléka volt a bor, 20 százaléka sör és 65 százaléka pálinka. Ez adatokból láthatóan a kommunista állam mesterségesen alkoholmámorban tartja a lakosságot. A nép pedig iszik, hiszen másként nem tudná ejviselni a^szovjet által nyakába kovácsolt ’-shsmlaaláncot. A FORDULÓPONT Széchenyi 1826-ban Párizsban egy francié államférfihoz voltebédre hivatalos. Ebéd után véletlenül végig kellett hallgatnia, mit beszél róla a másik szobában két diplomata. — Ugyan ki az a szép'huszártiszt? — kérdezte az egyik. — Igen kiváló eszű magyar főúr — felelte a másik —, csak az a nagy kár, hogy tehetségét és nagy vagyonát nem hazájának javára fordítja, hanem haszon és cél nélkül pazarolja. Ez a. párbeszéd fordulópont volt Széchenyi életében. Attól a pillanattól fogva szentelte magát nemzetének. SZÉCHENYI IFJÚSÁGÁBÓL Fáik Miksa örökítette meg emlékirataiban, hogy egyszer gróf Széchenyi István legidősebb bátyjánál, Lajosnál volt látogatóban Horpácson; az udvarra nyíló ablaknál állt bátyja szelíd nejével s még egynéhány hölgyvendéggel. Azt már megszokták, hogy István gróf sohasem jött be a kapun, hanem a kerítésen ugratott át; átugratott a nyitva álló mély és széles kúton is. — Jézus Mária, a Stefi a kútba esik ! — kiáltották az elszörnyedt hölgyek. "Stefi" azonban hangos kacagásra fakadt, s nevetés miatt szólni nem bírva, a közelálló'Kallivoda erdőmesternére mutatott,, ki egy kopasztott tyúkot tartott a kezében. Mialatt ugyanis a hölgyek Széchenyi István életéért aggódtak, István gróf éles szeme, anélkül, hogy a kúttal törődnék, észrevette, hogy a jó asszony, ki éppen nyársra akarta szúrni a tyúkot, rémületében nem ott, ahol kellett volna, hanem az ellenkező oldalon szúrta be a nyársat a tyúkba. ■eBOCOOOBOOOOeOQCCQOOeOBOQQgQOOO: Amerikai posta ISMÉT cserélgetik az utcaneveket Budapesten. A Fő városi Tanács Végrehajtó Bizottsága megváltoztatta — több utca nevét. A budai dunapartnak a Lánchíd és Ezsébethid közötti szakaszát a „magyarok barátjáról” (?) — Gróza Péter rakpartnak nevezték el. A második kerületi Hidász-tér — Nagy Lajos tér lett. A Szebenyi Antal-tér Szarvas-térre változott. A III. kerületi Folyóka-közt Mikovány.közre keresztelték. A XIII. kerületi Kerekes-utca Poschell János nevet kapta. A XIX. kerületi 761-ik utca Mag-utca (?) lesz ezentúl. — Most ha végigmegyünk a Malinovszki fasoron, átmegyünk a Sztalin-hidon és rövid kerülővel megérkezünk a Moszkva.térre, el sem hiszszük, hogy Budapesten vagyunk. Még megérhetjük, hogy a Dunát is elkeresztelik, s akkor majd a Volga folyó párján otthonosabban érzik magukat a szovjet betolakodók Magyarországon. HÁNY HÍVŐT SZÁMLÁLNAK AZ AMERIKAI EGYHÁZAK? Az amerikai Egyházak legutolsó évkönyve szerint, az Egyesült Államok területén 308.000 templomban dicsérik az Istent és a hívők száma több, mint 103 millió. Hatvan millióra rúg a protestáns és harmincnégy millióra a római katolikus egyházak tagsága. A zsidó hitközségek S’/a millióhívőt számlálnak; a keleti orthodox egyházak 2'/2 milliót; hatvanezer buddhista is él az országban és a Washington Islamic Center szerint, 80.000 mohammedán-A különböző amerikai felekezetek száma: 258, amelyek 350.000 lelkész szolgálataira támaszkodnak. Nincsen statisztika arrpl, hogy az összes egyházaknak és zsinagógáknak milyen nemzetiségű tagjai vannak, de általános következtetések némi világosságot vetnek erre a problémára is. A protestáns egyházak tagjai, főleg északeurópai bevándorlók leszármazottaiból kerülek ki, a római katolikus egyház tagsága pedig főleg ír, dél- és; középeurópai elődöktől származik. A keleti orthodox egyházakhoz tartozók legnagyobb része örmény, szerb, ukrán, orosz és görög eredetű. A legutolsó évék folyamán valamennyi egyház tagsága megszaporodott; több a hívő, a lelkész és a templomépület. Nagyobbak a felajánlások is. Az amerikai Egyházak évkönyve szerint, tíz amerikai polgár közül hat hívő rendszeresen látogat templomot; 100 évvel ezelőtt öt amerikai közül csak egy volt aN templomjáró. Az utolsó 30 év leforgása alatt, az egyházak tagsága megduplázódott, bár a lakosság csak 40%-kal szaporodott ez idő alatt. Common Councif
