Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)

1958-07-05 / 58. szám

KANADAI MAGYARSÁG 3 VIII. 58. szám, 1958 július 5., szombat A „felszabadítók“ Sötétedett. — A szürkülő félhomály mind. inkább eltakarta a hazafelé siető emberek alakját. Mindenki idegesen rohant hazafelé. —Lesz-e légitámadás az éjszaka? Az emberek belefáradtak már a háborúba. Gyűlölték a politikát, szidták az amerikai bombázókat, csak szeretetteikért és önma. gukért aggódtak. Ebben a légkörben zajlik le a történet. Tanúbizonyság arra, hogy az “ember” jónak született inkább, mint gonosznak. — Az őszinte gyermeklélek megnyilvánulásaival közelebb áll Istenhez, mint a gazdagság, műveltség hatalmától megrészegedett kép­mutató “senki”. A kanyarulatban valami idomtalan dolog tűnt fel. Lábai voltak, jobbra.balra dülön­gélve, bukdácsolva közeledett. Többen megálltak, sokan megfordultak utána az ntca másik oldalán, majd néhány pillanat múlva mosolyba enyhült arccal, fejcsóválva haladtak tovább. — Józsika igyekezett haza az esti órákban, hátán hatalmas zsákkal, melyet telerakott minden még található réti és erdei csemegével nyulai számára. Gör­nyedve vitte a zsákot azaz a zsák vitte őt, miközben nagyokat nyögve, szuszogva tar­totta a bizonytalan egyensúlyt. Boldog volt Józsika. — A szavaknak csak természetes való értelmét ismerte, s ajkán még őszinte volt a mosoly. Szemében nem villogott az ármány, a kapzsi káröröm, csak a szeretet tüze lángolt. Szépek a nyuszik, piros a szemük s a fü­leik hegyén dús fehér pamacs van. Bőrüket gazdagon takarja a szőr. Tavaly kapta őket karácsonyra édesapjától. Jó volt még akkor, itthon volt édesapja. Együtt csinál­tak a nyusziknak ketrecet. Mennyi minden történt azóta? — Elment Apuka — a há­borúba ment. Kár, hogy elment, mert édes­anya mondta, hogy ott sok a veszedelem ... és azt is mondta édesanya, hogy nem mindenki jön onnan haza. A szomszédék Gyurija, ki már nagy fiú, arról beszélt, hogy ott ölik egymást az emberek. — Milyen bu­ta dolog ... ölik egymást, ahelyett, hogy örülnének, hogy élnek. — A sánta suszter a hegyről pedig azt bizonygatta, hogy apá­nak is ölnie kell majd ott, mert ha nem öl, őt ölik meg. ' Furcsa dolgok voltak még ezek gyermeki lelkületének. Sokszor gondolkodott össze­ráncolt homlokkal az élet problémáin, db ne higyjük, hogy tudatlanabb volt az egyetemi tanárnál. Feleletre várt már nála is a nagy kérdés, melyre a kutatásban megőszült min­den tudományok nagyszakállu doktora sem tud feleletet adni. Feleletre várt a nagy “Miért?”. Szuszogva fordult be a sarkon. A hirte­len támadt szélroham feldöntötte s a zsák súlya belökte az árokba. Nyögve tápászko­­dott fel és kétségbeesetten vonszolta ter­hét a közelben lévő házuk felé.'Pici kezecs­kéivel görcsösen kapaszkodott az idomta­lan csomagba, nem hagyta volna el a világ minden kincséért sem. — Mi történne akkor az ő drága kis nyuszikáival? Nyolc éves volt csak Józsika, de már ko­molyan vette az életet. Minden nap többet és többet tudott róla. Most, hogy édesapja távol volt, a legidősebb fiú kötelességei ter­helték. Hugocskái respektálták is, mert gondjai egyre szaporodtak. Büszke volt er­re nagyon, s örömmel segített édesanyjá­nak. Jött a tél. — Az események egyre vadab­­bul sodródtak. A háború jellemzőjeként több és több családnak jutott könny és szív­­fájdalom, az ajtókon itt-ott kopogtatott már á nyomor. — Nagy harcok voltak min­denfelé. Hadszíntérré váltak utcák, házak terek. Ágyú dörgött a kertek alatt és a templom tornyában is fegyveres katonaság őrködött. A család többet tartózkodott az óvóhelyen mint a lakásban. Félelmetesek voltak a nap­palok, borzalmasak az éjszakák, de a leg­szörnyűbb az volt, hogy már második hó­napja nem érkezett levél. — Édesanyja szenvedett. Gyermekeit féltette az “anya”, férjéért reszketett az “asszony”, a feleség. Délután elcsendesedett az ágyúzás. A géppuskák is elhallgattak. — Nyugalom volt. — Oly jól esett a természetnek is ez a béke, ez a csend. — Józsika kiosont. — A téli nap sugarai szikrázva villantak a hó-HIPNOTIKUS RABLÁS A rablásnak egészen új módszere foglalkoztatja a New Jersey-i rendőrséget. Mrs. Carrie Lee Everette 1.600 dollárt hozott magá­nak a bankból, mert másnap korán bútort akart vásárolni. Este azonban betoppant hoz­zá' egy idegen nő és felszólí­totta, hogy adja elő a bank­ból hozott pénzét. Mikor Mrs. Everette ezt megtagadta, az idegen nő erősen Mrs. Eve. foltokon, szellő sem rezdült. A kertben sem­mi nyoma nem látszott a háborúnak. A nyu­szik, az aranyosak ott tolongtak már a ketrecajtók előtt, t— Éhesek voltak. Aggód­va számolgatta őket, megvolt valamennyi. Enni kaptak bőven és teljes volt a megelé­gedés. — A nyitott kertajtón keresztül lát­ni lehetett az utcát, odakint minden csendes volt és kihalt... — azaz mégsem... a dombtetőn, a kanyarodéban mintha lett volna valaki. Katonák feküdtek arcra bo­rulva az úttest közepén. Józsika tanácsta­lanul szemlélte őket. — Talán alusznak. — Letérdelt az egyik mellé, megfogta a karját, megrázta ... bácsi... keljen fel.. — bácsi .. .nem tudja hol van az én drága jó Apu­kám? — A katona nem mozdult, s a gyer­mek felfelé haladva másikkal próbálkozott, de hasztalan. — Alusznak, mélyen alusznak. — Ahogy most felemelkedett csalódottan, hogy az utolsótól sem kapott feleletet, va­lahol lövések dörrentek ... — Karján tom­pa tüzes ütést érzett, elfehéredett ajkáról kétségbeesett sikoly kiáltott anyja után ... és megindult, szaladt, csak szaladt a lej­tőn lefelé, hazafelé. A kapuban elesett, va­lami nagy puha feketeség bársonya ölelte körül. — Nem fogta még fel gyermeki lel­ke, hogy ott fenn, fenn a dombtetőn az ut­­kanyarodóban a halállal találkozott. Józsika megsebesült. Oroszok lőttek rá a hegyről. Édesanyja még idejében rátalált és kétségbeesve vitte a szomszéd utcában lakó orvoshoz. Ezen az éjszakán elszabadult a pokol. El­keseredett harcok voltak a környéken, ren­gett a föld s az emberek elkészültek a ha­lálra. — Hajnalra elvérzett a magyar sza­badság. — Orosz katonaság lepte el a kör­nyéket. A nép rettegve hallgatta beszédjü­ket, az ugatást és tehetetlenül vonaglott a fosztogatás, megbecstelenítés sűrűsödő hí­nárjában. Álommal, seblázzal, fáradsággal viaskod­va feküdt a sebesült gyermek a bőröndökre halmozott ágyneműn. Időnként nyöszörgött, nyögött és félrebeszélt. Hugocskái mélyen aludtak a szőnyegre hevenyészett fekhe­lyen. Egy ládán gyertya égett... lángjának sárgás fénye vibrálva, imbolyogva mozgat­ta a tárgyak ^árnyékát. Az anya ülve vir­rasztóit. — Időnként felkapta fejét, majd ismét elnyomta a napok óta tartó álmat­lanság. Kívülről rúgások érték az ajtót s valami idegen, ismeretlen mély hangon kiabált va­laki. Az asszony felriadt. — “Tstenem segíts” fohászkodással húzta félre a reteszt, s döb­bent ijedtséggel lépett hátra. — A küszö­bön — ijesztő kinézésű — szovjet ka­tona állt... a “felszabadító”. — Torz vi. gyorral arcán, egyik kezében revolvert markolva közeledett a rémülten hátráló asszony felé ... — Nye bojsze harisnya ... davaj, davaj ... és ahogyan az asszony egy­re hátrált, hátrált, -utánna ugrott s dula­kodva tépte, szaggatta róla ruháit. A gyermekek kétségbeesett .sikoltozás­sal, falnak lapulva szemlélték a szörnyű látványt, s anyjuk már már az őrjöngő szovjet barom karjaiban vergődött... — mikor történt valami. Az ajtóban egy férfi jelent meg, pisz­kos, rongyos katonaruhában, félarca be­kötve. Pillanatra megtorpant, mig felfogta a látottakat és felismerhetetlen ordítás hagyta el torkát. — Előre ugrott... valami villant... reccsent, tompa nyögés, zuhanás hallattszott, s a padlót pirosra festette a vér. — Az asszony szabad volt. Imre! .. .az Istenért!... kiáltotta hiába­való igyekezettel takargatva meztelenségét és zokogva borult férje mellére... megöl­nek, ha észreveszik . .. mondta elfúló han­gon. Én is megöltem az állatot, hogy megment­hesselek, nem tehettem mást... a balta is megteszi, ha nincs egyéb fegyver. Kovács Jánost életfogytiglani fegyházra ítélték ezért a “bűncselekményért” a szov­jet megszállás után egy évre, egyik jó szomszédjának feljelentése alapján. A forradalom alatt szabadult ki, kilenc évi börtön szenvedései után. Itt él most Amerikában családjával együtt és csak azt sajnálja, hogy nem verhette őket mind agyon... a dicsőket, a felszabadítókat, az álattá aljasodottakat. Bóra Ferenc rette szeme közé nézett és ezt mondta: „Most nézzen a szemembe és mondja mindig utánam — adja ide a pén­zét”. Mrs. Everette elmodot­­ta, hogy az idegen nő szemé­be nézett, elvésztette akara­tát és ismételte többször is, amit a nő mondott, majd a szekrényhez ment, kivette pénzét és átadta azt az ide­gen nőnek. Csak akkor tért magához, mikor a látogató­nak hült helye volt. A KOMMUNISTA magyar sajtó írja, hogy a szovjet tudósok különleges acélsza­lagra felvett filmet készítet­tek, amely nemcsak a színe­ket adja vissza, hanem az illatokat is. — Már most tessék elképzelni a szovjet mozilátogató közönség bol­dogságát, amikor evvel a csodálatos új módszerrel egy disznóhizlaldát vagy fekália telepet mutatnak be. 3 MILLIÓ DOLLÁR KÖLCSÖN A MAGYARSÁG RÉSZÉRE IKK A -- Gyógyszer - RELIEF - -küldésére hiteligényét jelentse be Kérjen hiteles tájékoztatót Ne hagyja kihasználatlanul a rendelkezésére álló összeget, segítse hozzátartozóit IK K A CSOMAG, ÉPÍTŐ­ANYAG vagy SZABAD VÁLASZTÁS befizetésével, RELIEF vagy TUZEX CSOMAGOKKAL, GYÓGY­SZEREK küldésével, melyeket továbbra is AZONNAL KÜLDÜNK és UTÓLAG SZÁMLÁZUNK. PANNONIA ZSOccn, MOTORKERÉKPÁR PALA 40X40-«» 1000 DARAB 1. OSZT. MOSÓGÉP HÁZTARTÁSI, V/2 Icg-o» ÖRÖKLAKÁS 3 SZOBA, összkomfortot $171'°0 1 M 1 down $5CB00 4# J down $4O*00 1 down *450'“ 600.—Fonnj»$20-00 hivatalosan < V írjon - telefonáljon - táviratozzon — éjjel nappal, 24 árás szolgálat EM. 4-9333, EM. 4-9334, EM. 4-9335, EM. 4-9336, HU. 1-7776, HU. 9-1475, BA. 1-7246 Kérje részletes árjegyzékünket R O Y A L GENERAL AGENCY B m B ObI Owned by ROGENCY ENTERPRISES CANADA LIMITED ÉSZAK-AMERIKA LEGNAGYOBB ENGEDÉLYEZETT (CHARTERED) INTÉZETE 273 SPADINA AVE. - ROGENCY BUILDING TORONTO,CANADA Cleveland magyarságának tiltakozása A MAGYARORSZÁGI NÉPIRTÁS ÚJABB HULLÁMA ELLEN Moszkva véres keze a magyar szabadságharc leverése óta leplezetlenül végzi az Egyesült Nemzetek Szövetségének Alap­okmánya szerint is elítélt nemzetírtást (genocit). A hivatalos tudósításokból kétségtelenül megállapítható, hogy sokat szenvedő Hazánkban ma a nemzetírtásnak egy újabb hulláma indult meg. Az 1956-os évi szabadságharcban állítólag résztvevők (Kossuth akadémisták, munkások, tisztviselők, kato­nák, újságírók, sebesülteknek segélyt nyújtó orvosok, védő ügy­védek, stb.), vagy antikommunista tevékenykedéssel, titoista propaganda csinálással vádoltak egymás után jutnak börtönökbe és vagy kivégzik, vagy hosszú rabságra ítélik az úgynevezett nép­bíróságok, hogy rabszolga módon nehéz kényszermunkákat végez­tessenek velük. Csak legutóbb Nagy Imre miniszterelnököt, Ma­iéter Pál honvédelmi minisztert, két újságírót ítéltek halálra, he­lyesen mondva gyilkoltak meg és számtalan ártatlant ártatlanul börtönbe vetettek. Jellemző a szörnyű kegyetlenséggel végre­hajtott írtó hadjáratra, hogy kommunisták menekülnek ma a kom­munista hóhérok elől. Az Egyesült Nemzetek Szövetségének nagytanácsa a magyar­­országi állapotok ügyében Ronald Walker, ausztráliai delegátus indítványára ülésre jön össze. Ez alkalommal a MAGYAR FELSZA­BADÍTÓ BIZOTTSÁG Clevelandban június 22-én, vasárnap nagy­arányú autós tiltakozó felvonulást rendezett, hogy a város min­den lakosának és vele egész Amerika figyelmét felhívja a Ma­gyarországon uralkodó gyilkos-terror rendszer állapotára és eré­lyes beavatkozást kérjen a kegyetlenkedések, j<5g és igazságta­lanságok megszüntetésére- A felvonulás után az egyesületek, szervezetek és egyházak képviselői egybegyűltek, hogy az -Egyesült Nemzetek Szövetségéhez felterjesztendő MEMORAN­DUMOT aláírják. A Mágyar Felszabadító Bizottság által felterjesztendő memo­randum aláírásához táviratokban csatlakoznak messze, vidékek magyar testületéi és ezer számra küldenek magánszemélyek távi­ratokat szenátoroknak, képviselőknek és az ENSZ delegátusoknak, hogy lépjenek közbe a magyarországi vérfürdő megakadályozá­sára. ZSAROLTÁK A VASÚTTÁRSASÁGOT A peterboroi rendőrség le­tartóztatott két helyi felső­­iskolai tanulót: a 16 éves Ro­bert Barryt és iskolatársát, Elmer Dorringtont, mert a CPR vasúttársaság igazgató­ságának zsarolólevelet küld­tek, hogy amennyiben nem lesz egy meghatározott he­lyen számukba 25.000 dollár letéve, egy személyvonatot fognak kisiklatni. A vesze­delmes fiatalkorú zsarolókat a rendőrség a kitűzött határ­napon lefogta. A bíró a tár­gyalásig is csak 5000 dollár biztosíték ellenében hajlandó a két bűnözőt feltételesen szabadlábra helyezni. ^IIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMMIIMIIIIIIIllllllPi = Gyenge, fáradt, ideges ? E IIRONIZED I I YEAST I- gyorsan helyreállítja erejét ! = = 24 órán belül E vasszegény vé- E rét gazdag, pi­­= ros vérré vál­­= toztatja, vissza­­•jj állítja természe­­= ,tes‘ erejét, ener- E giáját, frissesé- E gét. I 7 NAPON EBELÜL ÚJRA 60 t. $1.2ő| I ERŐS LESZ 120 t. $2.00= Eaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinx A „KANADAI MAGYARSÁG" HIRDETÉSIT MINDEN MAGYAR OLVASSAI Vásároljon írógépet Magyar—angol betűkkel heti $1.00 részletre (Vidékre is szállítunk) Magyar könyvek, hanglemezek, lemezjátszók, rádiók kölcsönkönyvtár, stb. “EUROPA” KÖNYV ÉS HANGLEMEZ BOLT 269 SPADINA AVE., TORONTO, TELEFON: EM. 3-4863 SACCO FUELOIL 1798 AVENUE RD. TORONTO * 1331 GREEN AVE MONTREAL • AUTOMATIKUS FÜTŐOLAJSZÁLLITÁS • MINDENFAJTA OLAJFÜTÉS BERENDEZÉS • 24 ÓRÁS SERVICE-SZOLGÁLAT Bővebb felvilágosításért hívja magyar képviselőnket : SZMETTÁN KÁROLYT TELEFON: LAKÁS: RU. 1-5316. — HIVATAL: RU. 3-6137. ---------------------------------------------------------------r---------------------­MAGYAR RÁDIÓADÁSOK A Dohányvidéki Magyarház rádióórája, minden vasárnap 1.10-től 2 óráig a tillsonburgi adóállomás 1500.10-es hul­lámhosszon. Bemondó : Hor­váth József. A JARVIS STREETI BAPTISTA SZEMINÁRIUMBAN 337 Jarvis St. (Gerrald sarok) Minden vasárnap délután 3—4-ig magyar nyelvű isten­tiszteletet tartunk. Mindenkit szeretetel várunk. Jarvisi Baptista Egyház. AZT HITTE, HOGY MÁR HALOTT! Az angliai Southend váro­sában a 84 éves Mrs. Harriet Bowles saját unokahugát je­lentette fel, mert az nagy­ién j ét egy egész téli éjen át hideg vízben tartotta és ék­szereiből is kifosztotta. A tárgyaláson derült ,ki, hogy a 84 éves nagynéni mozdu­latlanul feküdt a kérdéses estén nyugágyán és unoka­­huga azt hitte, hogy már ha­lott, s ezért is vette el tőle ékszereit. Regeire kiderült a tévedés. A bíró a tárgyalást elnapolta. FURCSA DOLOG... — A Szovjet rádió megállapítása szerint egymillió ember ta­nul oroszul az USA-ban. — Dr. Irving BENGELSDORF (?) a Chichagói egyetem­­professzora javasolta állító­lag az amerikai rádiónak az orosz nyelvleckéket. — Az csak szerencse, hogy egy amerikai közvéleménykutató intézet megállapítása szerint nem mindenki kommunista, aki tud vagy tanul oroszul.. — Az FBI állásfoglalása sze­rint az ilyenek mindenesetre kevés kivétellel gyanús ele­mek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom