Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)

1958-07-30 / 65. szám

KANADAI MAGYARSÁG 3 VIII. 65. szára, 1958 július 30., szerda Kanadai Notesz EGY VÁROS KÉPE RGD ROYAL GENERAL AGENCY NE HAGYJA MAGÁT MEGTÉVESZTENI! A hasonló hirdetés még nem jelenti a ROYAL GENERAL AGENCY ga­ranciáját! Ragaszkodjon a közismert névhez! Küldjön Ön.is ott, ahol minden magyar küld ! A Rogency Enter­prises Canada Limited, államilag engedélyezett intézet (Dominion Charter) Magyar Osztálya csakis ROYAL GE­NERAL AGENCY név alatt hirdet. A Better Business Bureau óva inti a közönségét a megbízhatatlan cégek, tői ! Saját és hozzátartozói érdekében ügyeljen arra, hogy megbízásait mindenkor a ROYAL GENERAL AGENCY-hez küldje. Tehát ne próbálkozzon, hanem forduljon bizalommal a kontinens legnagyobb enge délyezett hivatalos Intézetéhez a ROYAL GENERAL AGENCY-hez. IRTA: WILLIAM FRENCH Toronto sok mindenfélét jelent sok em­ber számára. Jelenti a cementet és alumi­­niumot, a befüggönyzött ablakokat és csil­logó áramvonalakat, parkokat és parkoló helyeket, a templomok harangzúgását és a hajószirénák üvöltését, a pap fenkölt be­szédét a szószéken és a részeg garázdálko­dását a sötét utcasarkokon. Megtaláljuk benne az újgazdagok ízléstelen fényűzését és a régiek hanyag eleganciáját, a gazdag klubházakat és széteső régi palotákat, a ra­gyogóan új és tiszta külvárosokat és rotha­dó faházakat a város belsejében. A Bay Streeten a tőzsde gránitépülete ragyog a napsütésben, míg a vasút túlsó oldalán a vágóhidak trágyaszaga terjeng. A belvá­ros az autógázok kékes füstjében ködösödik, míg onnan pár percnyire a komphajó az Ontario-tó friss vizén szállítja át utasait a zöldelő szigetre. Kórházak és iskolák, sem­­mirekelő suhancok és utcalányok, a jó szi­vek és a virágok mind egybevegyülnek e városrengetegben. Azután ott van a politikusok komoly cso­portja. A világon egyedülálló városi kor­mányzat nem kevesebb mint 25 különböző kormányzó testületet termelt ki magából Toronto városában, több városi tisztviselőt és politikust, mint amennyivel a világ bár­mely más városa dicsekedhetik, — vagy ta­lán szégyenkeznie kell emiatt ? A bevásárló fiatal lányok számára To­ronto a finom üzletek és ruhák hazája. A kultúrát kereső azonban inkább Ígéreteket és igényeket talál, mint valódi művészetet. Az opera és balletelőadásokat — a városra jelemzően — a műlyégpályán tartják, amely a helyi kultúra igazi palotája. A városrendezők számára Toronto re­ménytelen terület, belvárosa a zeg-zugos kis utcák szövevénye és majdnem mindenütt hiányoznak a parkok és a fű zöldje. Az ügyvédek számára a város a nagyvállalatok központja, a tartományi kormány és a leg­felsőbb bíróságok székhelye, az a hely, ahol sok ember kerül bajba. Az ujkanadások számára pedig az álmok álma, az út Mekkája, ahol megtalálják leg­több tengerentúlra vándorolt rokonukat, ismerősüket. A betegek számára nemzet­közi hírnévnek örvendő orvosi központ. Az igazság keresői megtalálják benne az örök­zölddel befuttatott templomok legtöbbjét. A szórakozást hajhászók, az Ínyencek és köny­­nyű élet barátai, a munka nélkül meggazda­godni akarók mind megtalálhatják, amit keresnek. Egészen mást jelent Toronto a statiszti­kusok számára. Toronto talán hiányolja a festő érzékét az egyes utcák, művészi tervek és színek összhangja iránt, ezzel szemben művész az alkotásban, a számok helyes el­rendezésében. Itt érünk a statisztikus világba, amely terén Toronto méltó helyet foglal el Kana­­-dában. A kép, amely a számokban elénk tá­rul gazdagságot mutat, egy kozmopolita vá. ,ros tükrét a maga élénk üzleti életével, ter­mékeny gazdasági talajával, nagy forgalmá­val és bűneivel. Ez az a város, ahol az em­bereket idő előtt megöli az élet gyors üte­me. A szív nem bírja ki a technikadiktálta rohamot. Ez év januárjában Kanada lakóinak szá­ma 16.860.000 volt, ebből Torontóra 1 mil­lió 430.000 esett, vagyis az ország lakossá­gának 8.5 százaléka. *Az országos születési arányszám 1957-ben 28.6 élveszületés volt 1000 lélek után. To­rontóban csupán 10 ezrenkint. 1956-ban Kanada 779.825 70 éven felüli lakosából 70.209 esett Torontóra, vagyis 9 százaléka. OOODOOOeOWOOOOOOOOSQOCO Az 1956—57-es költségvetési évben To­ronto lakossága 387.000.000 dollárt fizetett az államkincstárba jövedelmi adóba, ami az egész ország által fizetett adó 25 százalékát teszi ki. A vállalati adóban befizetett 401,940.000 dollár, országos viszonylatban 30 százalékot képvisel. 1956-ban Kanadában 33.360 személy fize­tett évi 15.000 dolláron felüli jövedelem után adót. Ebből Torontóra 8.780 esett, vagyis 26 százalék. Ez év márciusában Kanadában összesen 590.000 volt a munkanélküliek száma. To­rontóban csupán 38.000, vagyis az összlét­­szám 6.4 százaléka volt munkanélküli. A Kanada egész területén alkalmazott személyek 15.7 százaléka Torontóban lakik. A heti átlagos kereset Torontoban 71.84 dollár, Kanada kilenc legnagyobb városa kö­zül e téren rangsorban a harmadik. A megélhetési index az utolsó kilenc év­ben Torontoban magasabbra emelkedett, mint Kanada bármely más városában. 1956-ban Torontoban az autók száma 429.332 volt, vagyis minden harmadik sze­mélyre esett egy. Kanada többi részén négy személyre esik egy autó. . Az elmúlt évben az ország egész terüle­tén feladott levelek és postai küldemények 20 százaléka Torontoban került feladásra. 1946 és 1947 között összesen 1.669.340 személy vándorolt be Kanadába. Ebből 400 ezren jöttek Torontóba, vagyis az összlét­­szám 25 százaléka. E szám magasabb mint a Quebec tartomány egész területén ugyan­ezen idő alatt letelepedettek száma, amely pedig második helyen áll a bevándorlás te­rén országos viszonylatban. A kanadai nemzetiségek közül hatnak To­rontóban van a legnagyobb helyi csoportja. Ezek: olaszok (90.000); németek (75.000); lengyelek (30.000); hollandok (20.000); ma­gyarok (16.000) és finnek (6.000). 1956-ban Kanadában 131.961, vagyis a halálesetek 36.3 százalékának oka szívbaj és az ezt kiváltó túlfeszült idegállapot volt. To­rontóban a halálesetek 55.6 százalékát tu­lajdonították ugyanezen okoknak. 1956-ban Kanada egész területén a rák a halálesetek 16 százalékának volt az okozója. Torontoban 19 százalék halt rneg rákban. A légzőszervek megbetegedése országos viszonylatban 6 százalékkal szerepel a halált okozó betegségek között. Torontóra ebből 5 százalék esik. Erőszakos és baleset okozta halál (bele­értve az autóbaleseteket is) a halálesetek 8 százalékát teszi országos viszonylatban. To­rontóban 5.3 százalékot. • A gyermekhalálozás a halálesetek 5.6 százalékára rúg az ország egész területén. Torontóban csupán 4.3 százalékra emelke­dik. Az öngyilkosságok országos arányszáma 7.6 százezer személy után. Torontóban az arányszám 7.5. A gyilkosságok országos arányszáma 1.2 minden százezer lakos után. Torontóban 1.6 esik ugyanennyire. 1956-ban Kanada egész területén 17.510 törvénytelen születésű gyermeket jelentet­tek be az anyakönyvi hivatalokban, ami 3.9 százaléknak felel meg. Torontoban az arány­szám 6.3 százalék volt. És így tovább. A számok mennek, nőnek, változnak és számtalan különböző adatot szolgáltatnak. Néhány jelentéktelen adat hosázú órák nehéz munkájának az eredmé­nye. Más fontos adatok alig keltenek érdek­lődést. SZÉKELY MOLNÁR IMRE: EMHECHT MIKLÓS: REGGELI KÉP Tiszta rigóhang avatta a reggelt imahangulatú pillanattá. Az ízes levegő egyszerre megtelt mozgó illattal. — Pompás szavakká olvadtak Össze a rebbenő zajok s hangra hang örömittasan felelt. Hallatszottak a lágy, tiszta kórusok: a világ az Életről énekelt. Álomittasan ébredezett minden. — Halk reccsenéssel nyújtóztak a fák A virágok ezer pompázó színben nyiladoztak és várták a csodát. ... A Horizonton rózsaszín-fehéren a sötét ég hirtelen felszakadt... s tüzes aranylándzsával a kezében, lángköntösében megjelent a Nap. CSAK A KÖDBEN LÁTOM Száz alakban is furcsán látom, Bolygok ködben örök sötétben, Lázasan és elfáradtan várom: öltsön már testet ez az álom S ne lássam én mindig ködben. Megfoghatatlan egy alakban, Száznak látom éjjel, nappal. Látom fehérnek, tisztának, Szerelmetes parasztlánynak, Ki kedveséhez tart holdas estén. Csak a ködben suhan felém, Árnyéka él, mindig kísér. Köd alakban, köd foszlányban Szerelmeskedem a csókjával S a kacaja szívemig ér. VEGYE IGÉNYBE A 3 MILLIÓ DOLLÁROS HITELKERETET, KÉRJEN RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÓT IKK A VÁMMENTES CSOMAGOK, IPARCIKKEK, ÉPÍTÉSI ANYAGOK, KERÉKPÁROK, SZÖVETEK, MOTOROK, GYARMATÁRUK PANNONIA 250 ccm | motorkerékpár $171.00 down PALA 40X40 es \ 1000 db. 1. oszt. $35.00 down MOSÓGÉP háztartási 1 Vi kg. $18.00 down VARRÓGÉP sülyeszthető l/a. $21.00 down 600.­Forint - 3 »20-M híva falosan. NAGYOBB ÖSSZEGEK KÜLDÉSE A LEGELŐNYÖSEBBEN ! PVnPVC7E>DKÜl ÍIcC a 'e9Újabb magyar rendeletnek megfelelően. A vámkezelés meggyorsításához szükséges számo. U I Uli I uLLHIlULUtw zott igazolást csakis a Royal General Agency Gyógyszer Osztálya adja ki. Ne tegye ki hozzá­tartozóit annak, hogy az életmentésre szánt gyógyszert visszaküldjék a rendelet be nem tartása miatt. Forduljon szakemberekhez. A világ összes gyógyszerei megrendelhetők. Küldje be a recep­tet vagy írja meg a gyógyszer nevét és mi azonnal elküldjük. TUZEX vámmentes csomagok 1 RELIEF vámmentes ROMÁN hivatalos átutalás a a felvidéki hozzátartozók = és vámköteles csomagok csakis romániai hozzátartozók részére segítésére. § itt rendelhetők meg. I EGY DOLLÁR = 12 LEI « Minden küldeményt azonnal továbbítunk és utólag számlázzuk [ ..............................................................................................................................................................................................................iiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiii....mm....... MINDENFÉLE BANKJEGY ÉS ARANYPÉNZ A LEGOLCSÓBB NAPI ÁRON ! KÉRJE HIVATALOS ÁRJEGYZÉKÜNKET! ..................... R O Y A f GENERAL AGENCY BWi 'Qgy m Jmm MB Owned by ROGENCY ENTERPRISES CANADA LIMITED ÉSZAK.AMERIKA LEGNAGYOBB ENGEDÉLYEZETT (CHARTERED) INTEZETE 273 SPAD1NA A VE. - ROGENCY BUILDING - TORONTO, CANADA TELEFON: EM. 4.9333 • EM. 4-9334 • EM. 4.9335 • EM. 4.9336. FIÓK IRODÁK: 3955 St. Laurent Blvd. MONTREAL. TEL.: AV. 8.6971 Vezető : Dr. Barna Zoltán 1504 Parent Avenue WINDSOR TEL.: CL. 3-2827 Vezető : Velecky János DOHÁNYVIDÉK: 52 Sovereign St. DELHI TEL. -.437. Vezető Sztronga Jenő 233 King Street WELLAND. TEL: RE. 2.1280 Vezető : Szabó Ferencné SZALAY JEROMOS: IGAZSÁGOK KÖZÉPEURÓPA KÖRÜL A HORVÁT—MAGYAR KIEGYEZÉS A magyarok és horvátok közötti ellenté­tek újkeletűek voltak. Fentebb láttuk Gáj Lajos állásfoglalását, amelyet Bécsből erő­sen támogattak. Ez a felfogás kizárt minden őszinte kibékülést. A hibát itt egyáltalán nem lehet a magyarok számlájára írni. KOiSsuth túlzásait, elszólásait, a „tengerre magyar” jelszót lehet okolni, de az igazi okok nem itt voltak, hanem abban, hogy az illír mozgalom mértéktelen. ambíciókat kel­tett a horvát népben, vagy inkább vezetői­ben. Egy társadalmi osztály, a határőrvidék tisztjeiből, hivatalnokaiból kikerült vezető­osztály, nem teljesen Bécs kreatúrája volt, tehetetlenségre kárhoztatta azt a kisnemes. séget, amely a Magyarországgal való szá­zados megértés híve volt. Horvátország, a Szent Korona egyik társ­országa, a 19- század elejéig nem ismerte a két állam közötti viszony új megfogalma­zását, a magyarok hajlandók voltak arra, hogy engedjenek, így például 1848-ban, mi­kor a horvátok az enfant terible szerepét játszották, a pesti minisztertanács felkínál­ta nekik az elszakadást (aug. 27.) (127.) A horvátok meghökkentek, mert szükségük volt a magyarokra Ausztria ellen, egyrészt, hogy ezt ellensúlyozhassák nómetesítő ter­veiben, másrészt szükségük volt rájuk ah­hoz a háborúhoz, melyet Törökország ellen akartak indítani, hogy felszabadítsák szláv testvéreiket. A horvát—magyar viszony természetére, lényegére nézve a magyar és horvát törté­netírók között terméketlen viták folytak. A szempontok különbözősége különösen ki­hangsúlyozódott azóta, hogy a modern nem­zeti felfogás szembeállította egymással a két nemzetet politikailag és érzelmileg. Mindegyikük, hogy politikáját alátámassza, a két nép államszövetségének kezdetén ke­reste az érveket. Mindegyikük eltávolodott az igazságtól. A magyar elmélet, amely 1840-től kezdve, (sőt már Horvát István is) azt törekedett bebizonyítani, hogy Horvát­ország fegyverrel meghódított tartomány, éppen olyan túlzás, mint a horvát tétel, mely szerint a hét államot csak az uralkodó személye köti össze. A kérdés tudományos átvizsgálása azt mutatta ki, hogy kezdetben valóban csak az uralkodó személye kapcsolta össze a két államot.. . Később, mikor a ki­rály és királyság már nem fejezték ki ugyanazt a fogalmat, a két országot már számtalan jogi kötelék fűzte össze. A rendi korszakban, mikor még a nemzetiségi kér­dések ismeretlenek voltak, maguk a horvá­tok kívánták ezeknek a kötelékeknek szoro­sabbra fűzését, pl. hogy könnyebben ellen­állhassanak II. József németesítési kísérle­teinek. A nyolcszázéves horvát—magyar sorskö­zösség alatt Magyarország elősegítette a horvátok ethnikai és gazdasági előnyomulá­sát az adriai partok felé, de észak felé is. Semmi történeti adat nem bizonyítja, hogy a horvát nemzeti uralkodóház alatt Hor­vátország a Szávától északra fekvő területre is kiterjedt volna. Ez az unió megkímélte a horvátokat attól, hogy ugyanazon sors érje őket, mint a balkáni szláv törzseket, akik képtelenek lévén összefogni, egymás között civakodtak még akkor is, mikor létük for­gott kockán, pl. a török előnyomulásakor. A területi terjeszkedésen kívül a Magyar­­országgal való bensőséges unió lehetővé tette Horvátországnak, hogy megingatha­tatlanul a nyugat szellemkörében maradhas­son. (128.) A magyarok és horvátok között felhalmo­zódott sok keserűség, sőt gyűlölet között ho­gyan lehetett volna megtalálni az őszinte és maradandó kibékülés módozatait? Ami a magyarokat illeti, csak az 1861-es ország­­gyűlési feliratot említjük, ahol a következők olvashatók : „Horvátország saját territóriummal bír, külön állása van s nem volt soha bekebelezve Magyarországba, hanem kapcsolatban állt velünk s társunk volt jogainkban s köteles­ségeinkben, szerencsénkben s bajainkban osztozott. Ha tehát Horvátország most mint ország akar résztvenni törvényhozásunk­ban, ha előbb tisztába akar jönni velünk azon feltételekre nézve, mik mellett közjogi állását kész Magyarországgal összekötni, ha erre nézve úgy akar értekezni velünk, mint nemzet nemzettel, nem fogjuk azt visszautasítani... Nem követelhetjük, hogy Horvátország kisebb számú képviselői elle­nében a mi nagyobb számunk határozzon az általok előadandó követelések és feltételek felett...” (Első felirat). (Folytatjuk) Tito nem támogatja a csúcskonferenciát Belgrád. — A Borba, a jugoszláv kormány hivatalos lapja, közli a Tito kormány hivatalos álláspontját Hrus­csov i csúcskonferencia.javas­latával kapcsolatban. A Bor­ba ellenzi a csúcskonferencia megtartását, — mert amint mondja — a középkeleti probléma kizárólag az UNO- ra tartozik. Ez évek óta az első eset, hogy Jugoszlávia nem támogatja a szovjet bár­milyen külpolitikai javasla­tát. Még a feszültség leg­égetőbb napjaiban is bevett szokás volt a két kommunista ország között, hogy nem el­lenezték egymás terveit. Tito — úgy látszik — most túl messze hajlott el. NÉGER BÍRÓT NEVEZTEK KI Boston. — A Massachus­­sets állam legfelső bíróságá­ban letette bírói esküjét a 60 éves Edward Gourdin, aki az első néger ebben a ma­gas pozícióban. Gourdin évekkel ezelőtt a Harvard Egyetem jogi fakultásán végzett és mint régi kiváló atléta ismeretes. HAZAKÜLDTÉK A KÉMET Jeruzsálem. — Izrael kor­mánya 3 napi határidővel ki­utasította Stelian Perianu román követségi tanácsost, mert bebizonyosodott róla, hogy Izraelben kémkedett a kommunisták javára. Előző héten a román kommunisták is kiutasították Bukarestből Joseph Vered izraeli diploma­tát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom