Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)

1958-07-23 / 63. szám

Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után v Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail K AHADAI PRICE 10 CENTS "A mi utunk, a magyarság útja, ma is változatlan : híven az ezer éves múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői" (A fenti idézet Kenesei F. László la­punk első számában megjelent be­köszöntő cikkéből való.) ÁRA: 10 CENT Vili. évfolyam, 63. szám KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1958 július 23., szerda Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6.0333 Szerkeszti: ^ KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE LE. 6.0333 Nyugat ereje legyőzhetetlen Mi a különbség az USA és a szovjet beavatkozás között ? Legutóbbi beszámolónk óta számos esemény történt az Irak-Libanon.Jordán-Sziriai politikai fronton. Az ese­mények lefolyásáról lapunk más helyén számolunk be annál is inkább, mert az egész ügy még annyira kez­deti stádiumban van, hogy a mai hír holnapra már el­avulttá válhat. A közelkeleti helyi események jelentő­sége a-zonban tulajdonképpen eltörpül amellett a kér­dés mellett, hogy az amerikai csapatok libanoni partra­szállása, — s a brit csapatok által Jordánnak nyújtandó katonai segítség, amely e cikk írásakor még nem történt meg, odáig fokozhatja-e a krízist, hogy amerikai és szovjet csapatok fegyveres összeütközésére, s talán vi­lágháborúra is kerülhet a sor? Mint legutóbbi cikkünkben írtuk, még ma is az a helyzet, hogy világháború kitörése e pillanatban nem fenyeget. Eisenhower elnök a törvényes és tényleges hatalmat gyakorló libanoni kormány kérésére elren­delte, hogy amerikai csapatok vegyék át a libanoni partvidék és a többi libanoni határ védelmét azzal, hogy a csapatok azonnal kivonulnak Libanon egész te­rületéről, mihelyt az ország védelmét az Egyesült Nem­zetek által kirendelt fegyveres erő biztosítani tud­ja- Az USA fegyveres ereje tehát csakis ideiglenesen, csakis a Ijbanoni kormány által kifejezett kérelmére és csak, mint a valószínűleg kirendelendő UNO-had­­erő beérkeztéig vette át a libanoni határ védelmét, s az Egyiptomból lázított, illetve Szíriából felfegyverzett nyugatellenes felkelők elleni harcban is csak addig nyújt segítséget a libanoni kormánynak, amíg ezt a szerepet az UNO át nem veszi. Feltehetjük, hogy hasonló feladattal brit katonai erő fog Jordán területén is elhelyezkedni amennyi­ben Jordán kormánya és királya, (aki jelenleg a meg. gyilkolt iraki király helyett is gyakorolja a főhatalmat Irakban s akinek alkotmányos feladata lenne az iraki puccs letörése) a brit kormányt ilyen közbelépésre felkérné. Ha ez bekövetkezik s Jordán területén angol (és esetleg francia) haderő helyezkedik el addig is, amíg az UNO.haderőt megszervezik, s az a helyszínre megérkezik. — akkor az iraki felkelés össze fog omla­ni, s Nasser minden terjeszkedési terve megdől, leg­alábbis a jelen stádiumban; tekintettel Nasser jelle­mére, ilyesféle, politikai változás esetén teljes erővel a Nyugat oldalára fog átállni, s várni fog valamely újabb alkalomra, hogy nagyratörő vágyait megvaló­sítsa. A dolognak ez a része még nem világos, mert Irakból a puccs kitörése óta nem érkeztek megbízható hírek. Csupán annyi vehető bizonyosra, hogy a fiatal királyt, nagybátyját, a miniszterelnököt és a külügy­minisztert meggyilkolták, s a felkelők Baghdad váro­sát szilárdan a kezükben tartják, ezzel szemben úgy látszik, hogy Irak többi területén a Nyugatbarát kor­mányhoz hű csapatok állnak s az olajforrasok területe­re a lázadás kezdettől fogva sem terjedt ki. Eisenhower elnök a washingtoni parlamentben, va­lamint két rádióbeszédben indokolta meg, miért ren­delte el, hogy amerikai katonaság szálljon partra a libanoni kormány kérelmére, s miért kérte a Biztonsági Tanács azonnali összehívását. Röviden arról van szó, hogy az iraki lázadás következtében az Egyesült Ál­lamok információja szerint úgy Libanon, mint Jordán annak a közvetlen veszélynek van kitéve, hogy kom­munistabarát, Nasser.féle puccsal a nyugatellenes dik­tatúrák táborába kerül át. Az Egyesült Államoknak, s szövetségeseinek óriási horderejű személyi és vagyoni érdekeik vannak a Közelkeleten — elsősorban az olaj­források — amelyeknek a biztonsága csak akkor áll fenn, ha az ott elterülő szuverén arab országokban nem-kommunista és nem-nyugatellenes kormányok uralkodnak. A folytonos kommunista, illetve szélső arab-nacionalista lázításra tekintettel, s arra az állandó zsarolási rpanőverre tekintettel, amelyet Nasser az orosz fenyegetés kihasználásával állandóan folytat, a közelkeleti országokban a biztonságot csakí külső fegyveres erővel lehet fenntartani. Amióta az Egyesült Nemzetek Szövetsége megalakult, ez a szerv van hivat­va ezt az erőt rendelkezésre bocsátani. Azonban a ma­gyarországi, a szuezi és sziriai események megmutat­ták, hogy az UNO nem képes kellő időben cselekedni, s egyáltalán nincs ereje a szovjettel és a szoyjet által megszállt bábkormányokkal szemben. Az UNO-t tehát adott esetben befejezett tények elé kell állítani, csak miután a szovjet hódító szándéka az adott helyzetben, az adott pillanatbari meghiúsult, lehet és kell a további intézkedést az egyedüli légális, de lassan működésbe lendülő UNO.nak átadni-Több kanadai lap és a világpolitikában nem jára­tos lakosság nagy része is kritizálja a kanadai kor­mányt, amiért a libanoni akcióban teljes mértékben Amerikát támogatja, s számos olyan hang hallatszik, hegy a libanoni helyzet az 1956-os magyarországi helyzethez hasonló, s hogy az USA hadsereg ugyah­­olyan, jogtalanul "avatkozik be" Libanonban, mint ahogy a Szovjet hadsereg beavatkozott Magyarorszá­gon. Próbáljuk elfojtani azt az elkeseredést, amely ben­nünket elfog erre a példátlan. ostobaságra, erre az őrült történelemhamisításra. Igyekezzünk hidegvérünk megőrzésével rámutatni arra a különbségre, ami a szovjet aljas támadása és az USA csapatok libanoni határőrsége között fennáll: 1. Magyarországon a szovjet fegyveres erejével, a nép kívánsága ellenére, a békeszerződés megszegésé­vel, politikai rendőrség vérengző elnyomásával ural­kodó bábkormány volt hatalmon, amely szovjet állam­polgárok útján, mint a szovjet katonai megszálló hatal. mának engedelmeskedő kényszer "kormány" volt uralmon. A szabadságharcosok a szovjet által aláírt bé. keszerződés, s az UNO alapokmánya értelmében kí­vántak szabad választások útján új kormányt válasz, tani. Ezzel szemben Libanonban az UNO alapokmány ér­telmében uralkodó, demokratikus választások útján uralomra került, parlamenti utón, demokratikus elvek alapján működő, libanoni kormány van uralmon. 2. A magyar szabadságharc a Gerő.féle szovjet báb­kormány megdöntésére, az imperialista terorr.bolse. vizmus leküzdésére, s Magyarországnak a nemzetközi elvek és szerződések értelmében való kormányzására, — tehát a DEMOKRÁCIA bevezetésére irányult. Ezzel szemben Libanonban a nem-libanoni, hanem sziriai lázadók kívánták a demokratikus kormányt megdönteni, s helyette a bolsevista imperializmust, de legalább is a nyíltan is imperialista Nasser dikta­túrát bevezetni, szemben a lakosság akaratával, szemben a szabadság elveivel, s szemben a libanoni érdekekkel. 3. A magyar szabadságharcot vérbefojtó orosz hor­dákat Magyarországra SENKI SEM hívta be Ellenkező­leg. A szovjet által is elismert, sőt a szovjet által ki­nevezett Nagy Imre-KORMÁNY a szovjet csapatok EL. TÁVOLÍTÁSÁT követelte. Ezzel szemben a demokratikusan megválasztott, s a nép akaratából uralkodó libanoni kormány kérte az amerikai csapatoknak a bolsevisták által támogatott lázadók megfélemlítésére, s a Nasserék által terve; zett puccs meggátlására való bevonulását. 4. Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa, majd közgyűlése 11 egymást követő határozatban TILTOT. TA MEG az orosz csapatoknak Magyarországra való újabb bevonulását, s RENDELTE EL a szabadságharc során azoknak azonnali KIVONULÁSÁT. A szovjet, — s vele együtt a többi kommunista briganti — meg. vetően és arcátlanul kijelentette, hogy az UNO határo. zatait NEM FOGJÁK végrehajtani. Ezzel szemben Eisenhower azzal a kifejezett uta­sítással rendelte el az amerikai csapatoknak Libanon­ban való partraszállását a libanoni kormány kívánsá­gára, hogy ezek a csapatok a feltétlenül szükséges UNO-haderő általi rendfenntartó megszállást fogják megelőzni, s azonnal kivonulnak, ha az UNO-haderő kellő erővel beérkezik. 5. A magyar szabadságharc a világhódításra tö­rekvő, világrabszolgaság bevezetésére szövetkezett BOLSEVIZMUS MEGDÖNTÉSÉRE irányult. Ezzel szemben Libanonban úgynevezett felkelők voltak azok, akik fegyverrel, gyilkolással, kommunista terrorista eszközökkel a világhódításra, tehát elsősor­ban a nyugati szabad országok fegyveres meghódí­tására irányuló bolsevizmust, illetve a Nasser.féle diktatúrát akarták erőszakkal bevezetni. Nem tudjuk, hogy az amerikai lépés milyen követ­kezményekkel jár- Hisszük, hogy nemcsak, hogy nem fog háborúra vezetni, hanem ellenkezőleg újra meg­mutatja a világnak, főleg pedig az arab világnak, hogy a szovjet csak gyerekek és asszonyok ellen tud tankokkal harcolni, — de valódi erőveL szemben meghunyászkodik. De mégha ez nem is volna így, még ha tragédia is követné Eisenhower parancsát, — akkor is csak helyeselhetjük, amit az USA tett. Mert a bolsevizmus, a fasizmus, a Nasserizmus és a véreng­ző diktatúra minden néven nevezett válfaja ellen fegyverrel kell küzdeni. aooaooBCWBBOgooooopoQoooceeowwooooowoooe ÚJABB BONYODALMAK Washington. — Az Egyesült Államok kormánya meg nem ha­tározott számú nehéz szállítógépet.indított útnak azzal a céllal, hogy ezek biztosítsák a légihidat Ciprus, illetve európai bázisok és Irán (Perzsia) között. Perzsia ugyancsak USA-csapaterősítéseket kíván, mivel veszélyeztetve érzi magat a határa mentén tartott orosz had. gyakorlatok ürügye alatt folyó szovjet csapatösszevonásoktól. Irán egyik tartománya Azerbejdzsan, amelyre az oroszok tartanak igényt. Azerbejdzsant a Vörös hadsereg már 1946-ban szerette volna meg­szállni, akkor azonban Truman amerikai elnök azonnali csapatszállí­tásokkal fenyegette meg az oroszokat, akik ennek követeztében a hódító tervtől elálltak. Amennyiben a helyzet.még bonyolultabbá válna Középkeleten, Amerika csak légióidon keresztül tudna a leggyorsabban és köz­vetlenül érintkezésben maradni Perzsiával. Az UNO, mint mindig, most is vonakodva hozza meg határoza­tát a Libanonba küldendő nemzetközi hadsereg kérdésében. Ame­rika, mint legerősebb és legbefolyásosabb UNO-tag úgy tette fel a kérdést, hogy az UNO határozata vagy a nemzetközi hadsereggel való megszállás, vagy az USA.csapatok meghagyása lehet. A szov­jetnek is csak a két lehetőség között lehet választani. Hammar­skjöld UNO-főtitkár kérte a közgyűlés tagjait, hogy minél előbb hozzanak határozatot, többen azonban még egy jelentést várnak a kiküldött UNO-megfigyelőktől Libanonból, mielőtt szavazatukat le­adnák. Londonban MacMillan miniszterelnök egy hét alatt az ötödik minisztertanácsot hívta össze. A tanácskozásokba bevonták a fegy­vernemek vezérkari főnökeit is. A miniszterek sürgős egybehívá­­sát a török—szovjet határról érkezett váratlan hírek tették szük­ségessé. A franciák is kiveszik részüket A De Grasse nevű francia cirkáló 900 emberrel a fedél­zetén a libanoni vizeken vár­ja De Gaulle miniszterelnök parancsát, hogy résztvegyen­­e az amerikaiak libanoni ak­ciójában és partra szállítsa-e legénységét. Libanoni, amint tudjuk, azelőtt francia pro­tektorátus volt, s igy a fran­cia érdekeltség itt nagyobb, mint bármely más országé. LEGÚJABB! Beirut. — Az amerikai hadsereg katonai vizsgáló bizottsága jelenti, hogy Beiruttól 10 mérfölddel északra lezuhant amerikai lökhajtásos vadászgép balesetét a véletlen okozta, mivel semmi­féle jel nem utal arra, hogy a gépet lelőtték vplna. Eredetileg arra gyanakodtak, hogy a libanoni felkelők lőttek az amerikai vadász­gépre. Kairó. — Nasser egyiptomi elnök kormánya egyik, hivatalos jelentésében azt állítja- hogy egy egyiptomi utasszállító repülő­gépre Libanon felett légelháritó tüzet nyitottak s ez az egyiptomi gépet visszatérésre kényszeritette. Washington. — Diplomáciai körökből eredő hírek arról szól­nak, hogy a szovjet hadiflotta feltűnően mutogatja magát a Fekete- V tenge'ren. Az orosz hadihajókat a török partokról is jól lehet meg­figyelni. Jeruzsálem. — Izrael vöröstengeri kikötőjéből, Elathról jelen­tik, hogy az Aqabai öbölben a legutóbbi két napon át nagyobb tengeri egységek mozgását lehetett megfigyelni. A hadihajók és kereskedelmi szállító gőzösök az amerikai csillagos lobogót vi­selik. A jordániai Aqaba kikötőjében a hajók középsúlyú tankokat és tüzérséget rakodtak ki. Amman- — A jordániai kormány hivatalos jelentése képtelen­ségnek jelölte meg azokat az egyiptomi forrásokból származó rémhíreket, amelyek szerint Jordániában zavargások törtek volna ki az iraki felkelők támogatása céljából. Kairó. — A kairói rádió jelenti, hogy Nasser egyiptomi elnök tárgyajásokat folytatott Abdul Salem el Sahab herceggel, Kuwait kormányzójával Damaszkuszban. Nagybritannia érdekelve van olaj­vezetékeivel ebben az országban és ezért összpontosítja erőit a Perzsa-öbölben. London. — A szovjet hírügynökség jelenti, hogy Malinovszky szovjet marsall hadügyminiszter elrendelte az egész orosz haderő állandó készenlétben tartását. Mozgósítva lett ezek szerint a Balti és a Távol-keleti orosz hadiflotta is. Hong Kong. — A pekingi rádió jelentette hivatalos hírként, hogy a Vörös Kína hadseregében számos "önkéntes" jelentkezett a Középkeleten való bevetés végett. A vörösök, moszkvai tanító­­mestereik példája után, állandó gyűléseket tartanak, amelyekben izgatják a népet az amerikai és angol intervenció ellen Közép­keleten. Tel Aviv. — Uj rádióállomás jelentkezett a napokban, amely Szabad Jordánia Népi adójának nevezi magát, az állomása minden valószínűség szerint Szíriában van. A rádió 24 órán át lázitja az ara­bokat az angolok és amerikaiak ellen. Valetta. — A brit királyi Sussex dandár a Cumberland nevű cirkáló fedélzetén Máltába érkezett. Meg nem erősített hírek sze­rint az egész csapattestet a napokban Libanonba, illetve Jordániába szállítják., *• Melbourne. — Menzies ausztráliai miniszterelnök kijelentése • szerint az oroszok középkeleti politikája csupán egyik része annak a lelkiismeretlen blöffnek ,amit hideg háborúnak neveznek. Moszkva. — A szovjet a Repülők napját közel háromórás re­pülőmutatványokkal ünnepelte. A szovjet légierők főparancsnoka, Zsigarjov marsall ezt az alkalmat arra használta fel, hogy az Izvesz. tijában nyilatkozatot tegyen közzé, amelyben azt mondja nagy­hangon, hogy "a szovjet nép kész gátat vetni a támadóknak". «----------#>---------­AZ OROSZ DIPLOMÁCIA CSŐDJE London. — Vége felé közeledik a moszkovita uralom Közép. európában is. Londoni jelentések hozzák a hírt, hogy miután Hrus­csov csúcskonferenciájának keddre való összehívását a nyugati nagyhatalmak ridegen kezelik, a legfrisebb orosz javaslat arra irányul, hogy a nagyhatalmak megtartandó csúcskonferencia tár­gyalási kiindulópontjai legyenek a következők: Oroszország fel­emeli a "vasfüggönyt", megszünteti a varsói szerződést, barátsági paktumot köt az USA.val és Angliával. Mindezzel szemben az oroszok csupán Keletnémetország, Csehszlovákia és Lengyelor­szág atommentesítését kérik. Angol diplomáciai körök most fel-— vetették annak lehetőségét, hogy amennyiben a Nyugat elfogad­ná Moszkva ajánlatát a béketárgyalások megindítására, úgy az csak olyan feltételek mellett valósulhatna meg, ha Oroszország kész­séget mutat a német egység helyreállítására és a keleteurópai or­szágok, elsősorban Lengyelország és Magyarország felszabadítá­sára. Eden nem nyilatkozik Anthony) Eden volt brit külügyminiszter és minisz­terelnök az 1956 évi szuezi válság idejében, wiltshirei birtokán él visszavonultan és irja emlékiratait. Egy londo­ni újságíró táviratban kérte fel Edent, hogy küldje el vé­leményét és megjegyzéseit a libanoni amerikai expedíció­val kapcsolatban. Edén vá­lasztávirata ez volt: “Sajná­lom. Lehetetlen”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom