Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)

1958-07-23 / 63. szám

VIII. 63. szám, 1958 július 23, szerda 2 kanadai magyarság CatUUtUlH 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon: LE. 6-0333 Főszerkesztő : KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton flaerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto Előfizetési árak : egész évre $10.00, fél évre $.6.00 egyes szám ára: 10 cent. Amerikában : egész évre $12.00, fél évre $7.00 Viltzzbilycg nallcül érkazttt l*v*l*kr* n«m vélizxolunk I Mfchréz nélkül beküldött közireteket, képeket, nem örzünk meg és nem küldünk vftMxe még külön felhlvés, vegy portéköltség mellékelése esetén sem. A közlésre el- Mmesnek téléit kézirstek esetében is fenntartjuk megunknek e jeget, hegy ezekbe belejevitsunk, lerövidítsük, vagy megteldjuk, ha erre szükség mutstkezik. Csak ritkén gépelt kéziratét fogadunk el. Minden névvel aléirt cikkért, nyilatkozatért a szerzi feleli*. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. Külpolitikai mozaik TÖRÖKORSZÁG VISZONYA CIPRUSHOZ Évszázadok óta hatásos fogás volt a mindenkori kormányok kezében, hogyan. tudják elterelni a figyelmet saját megoldat­lan problémáikról, bajaikról. Érvényes ez a szabály Törökország­ban is, ahol számos kérdés vár megoldásra a kormány részéről s ebben kapóra jött a ciprusi válság. A török taxisoffőrt olyan gondolatokra és gondokra kell rávezetni, amelyek az ő élet­bevágó problémáival nem állnak összefüggésben, az ankarai, szmirnai, konstantinápolyi soffőrnek nem szabad arra gondol­nia, hogy hol szerezhetne új gumikat a kerekekre, s az átlagos török embernek el kell felejtenie, hogy a híres török kávéházak­ban kávé helyett csak teát kaphat. A gazdasági tényező a lényeges, amely meghatározza Tö­rökország jelenlegi magatartását Ciprussal szemben. Furcsa ha­tása van ennek; ösztönző és csillapító irányban is. A török gazdaság jó, egészséges alapokon nyugszik, de át­meneti nehézségekkel kell megbirkóznia, mert a legutóbbi tíz esztendő alatt túlméretezett dinamikus ütemű vállalkozásokba kezdett. Az idegen valutatartalékok teljes kimerülése egyre job­ban érzékelteti hatását a normális behozatal megakadásában. Ennek egyik formája volt a katasztrofális benzinhiány egy olyan országban, ahol közvetlen olajvezetékkel lehetne a nyersolajat az országba behozni. A következmény pedig az volt, hogy szá. zával álltak le az üzemanyag nélküli autók a törökországi ga­rázsok előtt. Semmi kétség nem fér hozzá, hogy Ciprus jelentő, ségét a török kormány mesterségesen emeli, hogy elvonja a nép figyelmét a gazdasági hiányoktól. Természetesen nem kizárólag a gazdasági kérdések tartják felszínen a ciprusi kérdést Török­országban, de lényeges szerepük elvitathatatlan. A Mendes­­kormány csak szítja av Ciprus feletti török elégedetlenséget és senki sem kételkedik abban, hogy ha a tömegeket nem csődí­­tenék mesterségesen és nem izgatnák a kormány részéről, akkor sokkal kevesebb volna azok száma, akik "Ciprus megosztását, vagy a halált" követelik. A cél bizonyára az, hogy a külföldnek is megmutassák a török közvélemény "igazi hangulatát" s ezzel a gazdasági segítség fokozására serkentsék a tőkés országokat, amelyekkel Törökország gazdaságilag amúgyis szorosan össze van fonva, katonailag pedig a NATO-n keresztül velük szövet­ségben áll. A nyugatellenes mesterséges hangulatkeltés tehát Török­országban erőltetett. Törökországnak nincsen más választása, mint a Nyugat felé tájékozódni. Gazdaságilag nem támaszkod­­hatik Oroszországra, mert az orosz imperialimus, amely évszá­zadok óta Törökország irányában szeretne terjeszkedni, áldozata lenne rövid időn belül. Arra Törökország még csak gondolni sem merhet, hogy elhagyva NATO-szövetségeseit ellenük for­dulna. A ciprusi lárma tehát inkább zsarolási eszköz a törökök kezében Nyugat felé. Ezzel hatásosabb katonai biztosítást kí­vánnak szerezni a kommunizmus ellen, másrészt pedig gazda­sági egyensúlyúkat is vissza óhajtják szerezni nagyobb nyugati befektetések és segélyek nyújtásával. Erkölcsileg sem nagyon indokolt a törökök hűhója Ciprusért, mivel — amint tudjuk — a török lakosság a szigeten alig éri el a görög szigetlakoknak az egyötödét. így értékelik a ciprusi kérdést a NATO-védelem 1 szempontjaiból Londonban is. • Berlini “hegyek” Berlin nem épült — Rómához vagy Prágához hasonlóan — hét dombon, mégis vannak a német főváros házrengetegében "he­gyek". Igaz, a legújabbak csak ötesztendösök. A berlini népszáj a Friedrichchain (a város szívében fekvő park) két "hegyét" 'Monts Kiamotts-nak keresztelte el. Klamotte-nak hívja a berlini a használhatatlan téglát vagy követ. Ezt a két magaslatot, egyébként az egyik 65 méter, a másik 76, inkább "a könnyek és a bánat he­gyének" lehetne nevezni, hiszen három millió köbméter törme­lékből, a háború idején elpusztult házak romjaiból alakult. 195Ó-től 1953-ig az akkor még teljesen romokban heverő belvároson keresztül keskenyvágású vasút szuszogott a Friedrich­shain felé. Hordta a törmeléket. A berlini polgárok ásót, csákányt ragadtak, s mintegy 15 millió önkéntes munkaórát áldoztak a ro­mok eltakarítására. A város területén a háború befejeztével a nyu­gati körzetben 51 millió, a keleti körzetben pedig 20 millió köb­méter törmelék hevert. Ez 70 Cheops-piramisnak felel meg. A Friedrichshain és hegyei 110 ezer négyzetméteren terülnek el. A törmelékre 40 centiméter vastag humuszt terítettek, három mázsa fűmagot, 42 ezer díszbokrot és fát ültettek bele. Ma már üde zöld szőnyeg borítja az alig ötéves hegyvidéket, télen pedic a gyerekek ródliznak rajta-. A hegycsúcsokra kényelmes sétautak vezetnek. Összesen hét törmelékdomb született Berlinben s ez új képet ad a városnak. A háztenger közepébe dombvidék illúzióját varázsolják — hétszázhúsz esztendővel Berlin születése után. Ml A HELYZET OTTHON! Toronloi csendélet JOSEPHINE BAKER BUDAPESTEN Josephine Baker, az egykori világhírű re. vűprimadonna Budapesten lép fel az Állat­kert szabadtéri színpadán, rossz idő esetén pedig éjjel az Erkel színházban. A művésznő 1927-ben járt utoljára a magyar fővárosban. Azóta a St. Louisban született, s most 52 esztendős Josephine Baker francia állampol­gár lett, s a második világháborúban, az ellenállási mozgalomban való magatartá­sáért megkapta a becsületrendet. Budapesti fellépéseit nagy érdeklődés kíséri, mint­­ahogy tüntetőén lelkesednek mindenért, ami a múlt idők boldog emlékeit hozza visz­­sza.-------------• •-------------­BÓDÉ A TRAFALGAR SQUAREN Az Esti Hírlap írja Budapest naiv közön­ségének, hogy az angol egyházi segélybizott­ság — érzékeltetni akarván a közvélemény­nyel, milyen körülmények között élnek a disszidensek ezrei — deszkabódét állított fel a londoni Trafalgar téren, a Szent Márton templom előtt. A nyomasztóan rideg kunyhó ablakán belátni az apró szobába. A berende­zés : rozzant vaságy, bölcsőt helyettesítő ko­sár. A durva, gyalulatlan deszkaasztalon bádogtányérok, néhány csorba csésze, pet­róleumlámpa, újságpapírból rögtönzött er­nyővel, kezdetlegesen összetákolt gyermek­­játékok, s végül a disszidensek elválasztha­tatlan kísérői: útlevélláttamozási és beván­dorlási kérvények űrlapjai, amelyekkel be. bocsájtást kémek valamely országba. Hogy tökéletessé tegyék ennek a szomorú légkörnek az illúzióját, magnetofonszalagról a „disszidenslágerek” zaját -utánozzák : gyermeksírást, edénymosogatás csörömpölé­sét, a reménytelen várakozástól elgyötört emberek civódását. Bámulatos lebecsülése a magyar újságolvasó közönségnek.-------------• •-------------­VIZISZINPAD A BALATONON Somogy megye művészeti tanácsa Fo­nyódnál a tavon felállítja az első viziszinpa­­dot, amelynek a kivilágított Tihany, Bada­csony és Gulács adják meg a díszleteket. A somogy megyei népi együttesek Dunántúl legérdekesebb táncait, a híres somogyi pász­tortáncokat, a párnástáncot, a keresztcsár­dást mutatják be. Az énekkarok pedig nép­dalcsokrokat énekelnek. Az Operaház ba­lettkara Rimszkij-Korszakov Májusi éj című operájának tündérjelenetét adja elő. -----------------c •-----------------­HANGOSÍTÓ BERENDEZÉS A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSEN A magyar országgyűlés üléstermének hangosító berendezése most épül. Olyan há­lózatot készítenek, hogy minden képviselő a helyéről mondja beszédét. A szónoklatok jólérthetőségét a földszinten és a karzaton asztalba süllyesztett, rejtett hangszórókkal oldják meg, s minden negyedik ülőhely elé mikrofont helyeznek. Kell ahhoz hangerő­sítő berendezés, mikor Apró Antal bejelenti, hogy Nagy Imrét es társait lemészárolták? A suttogás is beleordít a világ fülébe.--------------• •-------------­FÖLDGÁZMEZÖKET TÁRTAK FEL HAJDU-BIHARBAN Kincset rejt a hajdú-bihari föld méhe. Hatalmas földgázmezőket tártak fel Biharnagybajom, Be­rekböszörmény, Nádudvar. Kaba és Furta kör­nyékén. A berekböszörményi forrásból 700—900 millió köbméter gázt lehet nyerni. A kábái kút 94 százalékos éghető metánt tartalmaz, sokkal ol­csóbb és jobb ez, mint a szén. A földgázmezők termékét Berettyófalut érintve Hajdszoboszlóra vezetik. Innen kap Debrecen is gázt.------------•-------------------­MAGYAR TENGERJÁRÓ HAJÓK A Ganz hajógyárban, melyet most Gheorghiu Dej Hajógyárnak csúfolnak, vízre bocsátották az eddigi legnagyobb, Magyarországon készült ten­gerjáró hajót. Az alumínium felépítésű, 82 méter hosszú és 10,5 méter széles hajó hordképessége 1300 tonna. Tengeri sebessége 12 csomó, ami majdnem 22 kilométernek felel meg. Az új hajó­nak a "Hazám" nevet adták. A Hazám rövidesen elindul első távol-keleti útjára. Persze szovjet ér­dekeket szolgál. JÓKAI EMLÉK-KIÁLLÍTÁS BALATONFÜREDEN Balatonfüreden abban a házban rendezték be Jókai Mór emlék-kiállítását, amelyben a nagy író 20 éven át lakott és műveinek legnagyobb ré­szét írta. Öt szobában helyezték el Jókai Mór és felesége, Laborfalvi Róza személyes emlékeit. HONNAN SZÁRMAZIK A ZUGLÓ ELNEVEZÉS ? Budapesten a zuglói levegő a legtisztább. Már a múlt században villák egész sora épült itt. A solymár-pilisi völgy nyílásából egyenes irányban akadály nélkül érkezik a szél Zuglóba, emiatt itt két-három fokkal mindig alacsonyabb a hőmér­séklet, mjnt a belső területeken. A solymári völgy névadója is a Zuglónak Ma -is őrzi még utcanév, a Szugló utca, a kerület eredeti elnevezését, így hívták a múlt században ezt a külterületet. A soly­mári svábok "Zugloch"-ként emlegették a neve­zetes völgyet, s ez a népi meghatározás a szél­járta utón különösképpen eljutott arra a pesti te­rületre. amelyet olyan gondosan seperget tisz­tára á völgyből érkező huzat. "Zugloch" — Szugló — Zugló — Íme ez az elnevezés történel­mi fejlődése.--------------• •-------------­GYERMEKTARTÁST FIZET A MENEKÜLT APA Még 1956 októbere előtt kimondta a magvar bíróság Remsey Attila és felesége válását. A férj akkori jövedelme szerint megállapították a három gyermek után járó gyermektartás összegét is. Az apa fizetett egészen addig, amíg 1956 október után Ausztriába nem menekült. Most a gyermekek képviseletében osztrák ügy­véd útján perkindítottak az osztrák bíróság előtt. Erre az 1956-ban kötött UNO eavezmény adott jogcímet, mely a tartásdíj külföldön való behaj­tását segíti elő. Megállapították, hogy az apa Ti­rolban dolgozik egy középiskola könyvelőiéként és felmutatták hazaküldött dicsekvő leveleit, melyben mellékjövedelmeiről számolt be. Az osztrák bíróság jogo'snak találta Remsey volt fele­ségének követelését és a férj jövedelmének 38,4 százalékát 720 schillinget ítélt meg gyermektartás­ként. E precedens alapján valószínűleg számos kí­sérlet történik majd hasonló perek megindítására. »OOOBOOWQOQOOBBOeOWQOflQOOOOOecaOOOOOOCOOOgeOW SZALAY JEROMOS: Érdekes ítélet hangzott el a közelmúltban a torontoi bírósá­gon. Az ügy érdekessége a bírói indokolás és a felmentő ítélet. A sértett jól kiérdemelt erkölcsi leckében részesült, a rajta esett in­zultust a bíróság indítóokok figyelembevételével érthetőnek talál­ta. Brief Sándor feljelentést tett Shaefer Arthur ellen, aki őt fényes nappal a Queen Streeten megtámadta és tettleg inzultálta, majd utána levelet küldött a címére. Az ügy nagy port vert fel, bizo­nyos torontoi berkekben és a tárgyalótermet zsúfolásig betöltötte a közönség. Az ügy előzménye visszanyulik a múlt év utolsó hónapjaira, amikor Brief Sándor két cikket küldött be az Argentínában meg­jelenő HATIKVA című zsidólapnak. A "Bordás Sándor" álnév alatt írt cikkek rágalmazó kifejezéseket tartalmazott Shaefer Arthur, a Torontoi Magyar Zsidók Egyesületének alapítótagja és volt főtit­kára ellen, aki nem volt hajlandó a becsületén ejtett csorbát egy­szerűen zsebrevágni. A bíróságon Brief Sándor sértett előadta a támadás lefolyá­sát, majd Shaefer védőügyvédje Vass Ferenc tett fel kérdéseket BriefheZ. Többek között Brief kijelenti, hogy a szóbanforgó két cikket Bordás Sándor álnév alatt ő írta és küldte be a Hatikvának leközlés végett. Az egyik cikk címe: BORDÁS SÁNDOR: A TO­RONTOI MAGYAR ZSIDÓK EGYESÜLETE CSENDŐRBÁLT RENDE­ZETT ... A második cikk címe: BORDÁS SÁNDOR: VISSZA A DISZNÓÓLBA . . . Ő ugyan nem vett részt semmilyen bálon, nem tudja, mikor és hol tartották, csak hallotta, hogy azon egy volt csendőrszázados is jelen volt. Hogy ki menjen vissza a disznó­ólba azt nem tudja ... A cikkeket azért írta, mert a családját a nyilasok kiirtották és napóleoni pózban kijelenti, hogy ő egy fpuriflkátor". Vass Ferenc védőügyvéd kérdésére állította, hogy a HATIKVA, AZ EMBER, KOSSUTH SZAVA és több újságnak hivatásos munkatársa, cikkeiért fizetést nem kap. Magyarországon 30 évig "sajtófőnök" volt. Zavaros előadásait a hallgatóság élénk derült­séggel kísérte. Shaefer Arthur vádlott nem tagadja az inzultust. A két cikk­ben leközölt rágalmak miatt felelősségre vonta és mivel Brief ezenfelül mig újabb rágalmakkal illette és további cikkek írásá­val fenyegette, inzultálta. Még az nap levelet is írt. Briefnek, amelyben ajánlja, hogy "ezt írja meg" és ne rágalmazza további cikkeiben. A sajtó útján elkövetett rágalmazás miatt, azért nem fordult a bírósághoz jogvédelemért, mert az nagy költségbe kerül, neki sem Brief, sem a Hatikva nem ér meg egy lyukas centet sem. A cikkek burkolt és érthetetlen félmondatokat közölnek, épeszű ember azokat nem érti meg. A bíró felkérésére Mr. Demetrovits tolmács megkísérelte a cikkek inkriminált részleteit lefordítani, de nem volt képes a zagyvaságokat angolra átfordítani. A sértett ügyvédje keresztkérdések feladásával akarta a vádlottat zavarba hozni, de a válaszok inkább a sértettnek ártottak. Vass Ferenc védőügyvéd jogi szempontból világította meg a helyzetet. "A sértett külföldön megjelenő lapban jelentette meg rágalmazó cikkeit, visszaélt a sajtószabadsággal, közbotrányt okp­­zott és a felekezeti béke megbontására alkalmas tevékenységet fejtett ki, az elégtételvevést jogosnak tartja". Az ügyvéd érveit a bíróság magáévá tette és a jogászkörök­ben is feltűnő indokolással Shaefer Arthurt felmentette a bíróság. Shaefer Arthur felmentett vádlott vélerpénye Brief cikkeiről: A cikke amolyan "kitakar, betakar, Isten tudja, mit akar" rabja egy beteges hiúságnak, szereti a nevét nyomtatásban látni, mint többen itt Torontóban, akik írnak és írnak, lapokat alapítanak, ki­zsarolják az előfizetők és hirdetők pénzét és egy szép napon kám­forrá válnak. Ezeket én "scriptománikusoknak" nevezem. A Hatikva bekapta a Brief-féle maszlagot, bár előzőleg nyílt levélben meg­írtam "söpörjön a saját ajtaja előtt, Kanadának nincs szüksége ilyen békebontó újságra". Amerikának és Kanadának meg van a becsületes sajtója, ezek az ő hangját sohasem fogják átvenni. A "szennyes teregető purifikátor" egyik hírhedt cikkének címe: BORDÁS SÁNDOR VISSZA A DISZNÓÓLBA . . . IGAZSÁGOK KÖZÉPEURÓPA KÖRÜL ,,A nemzetiségek egyenlőképpen kezelen. dők a hivatalok megpályázásánál. A hivata­lok elnyerésénél egyedül a személyes érdem veendő számításba. Mint a múltban, most sem lehet kizárni a hivatalokból, méltósá­gokból senkit sem nemzetisége miatt. Ellen, kezőleg, a kormány őrködni fog azon, hogy az országban a bírósági és közigazgatási tisztviselők, különösen pedig a főispánok ki­választása, amennyire csak lehetséges, olyan nemzetiségű egyének közül történjék, akik a megkívánt tulajdonságokon kívül teljesen jártasak a területükön használt nyelvekben.” (28. paragrafus). „Egészében ez a törvény bizonyára liberá­lis, ha elfogadjuk a kiinduló pontot. Az a gondolat, hogy a politikai nemzet fogalmát és azt a felfogást, hogy a politikai nemzet és az egyes nemzetiségek nem alkotnak különálló államot az államban, a részletin. tézkedések valóban szabadelvű felfogásról és őszinte igazságérzetről tesznek tanúsá­got. Kétségtelen, hogy az államban kell egy közös nyelv... s ha ezt egyszer elfogadjuk, akkor Magyaroi'szágoh a magyar nyelv kö­vetelheti magának azt a jogot, hogy az ál. 'am nyelve legyen, mert mellette szól a történelem, a szám, a viszonylagos többség”. — mondja a francia Eisenmann (123.), aki a magyarellenes propaganda egyik vezetője lett az első világháború alatt. De ami ennek a nemzetiségekről szóló tör­vénynek az értékét felfokozta, az a nemzeti­ségek vallási önkormányzata volt. Ez a fo­galom a nyugati államokban ismeretlen és érthetetlen fogalom. A kisebbségek vallási önkormányzata valóságos államot alkotott íz államban területi önkormányzat nélkül 's. Ennek a helyzetnek az élvezői főképpen azok a kisebbségek voltak, amelyek a leg­kevésbé voltak őszinték a magyar állammal szemben: a szerb és román ortodotxok, a görögkatolikus románok. Ha valaki a régi Magyarországon orto­doxnak vallotta magát, az kevés kivétellel szerb, vagy román volt. A szerb görögkele­tiek magyarországi szervezete már kezdet­től fogva kánonjogellenes volt, a román gö­rögkeleti vallásnak a magyar protestantiz­must utánzó szervezetét Saguna metropolita alkotta meg (1868-ban) politikai célzattal. Ezek a szervezetek, amelyekben a világi elem volt túlsúlyban, rendszeresen gyűltek össze kongresszusra és tanácskoztak az Egyház vallási, iskolai és anyagi ügyeiről, az alapítványokról. Az államsegélyeket az állam a püspöki pénztárakba fizette be és a püspökök szétosztották az egyházközségek szükségletei szerint, nem pedig azoknak, akiknek, a címén kapták. Az egyházi javak­kal (melyeket az egyesült katolikusoknál a római katolikusok vagyonából vették el), az államsegélyek okosabb felosztásával, mint ahogyan azt az állam tudta volna elvégezni, a nemzetiségi egyházak nagyon bőséges esz. közökkel rendelkeztek nemzeti művelődésük emelésére. A romániai vagy szerbiai pópák sokkal szegényebbek és kevésbbé műveltek voltak, mint magyarországi kartársaik, akikhez képest proletároknak látszottak. (124. Penescu, Chesti Taranesca, Négocia­­tions). A kisebbségek nem voltak megelégedve ezzel a törvénnyel. Mióta a nemzeti érzés felébredt és Bécs megcsillogtatta előttük az önkormányzattal rendelkező terület remény­ségét, többet akartak. A magyar képviselő, ház, ha nem akarta megkockáztatni a ma­gyar állam öngyilkosságát, nem teljesít­hette a nemzetiségek kívánságait, akik pe­dig éppen a magyar felfogásnak köszönhet­ték, hogy századokon át megőrizhették nem­zeti nyelvüket, hogy nemzeti érzésük feléb. redt és megmenekültek a németesítés alól. (Folytatjuk) T. L. ST. LAWRENCE ÉTOLAJ — TISZTA NÖVÉNYI OLAJ KÖNNYEN ÜRÍTHETŐ TARTÁLYBAN! A ST. LAWRENCE ÉTOLAJ világos és­­finom, — telítetlen zsírsavakat tar­talmazó növényi olaj. — szín­telen és szagtalan. Olajjal ké­szített ízletes ételekben a ST. LAWRENCE étolaj a legjobb olaj, amit használhat. A kana­daiak hosszú évek óta hasz­nálják ezt az étolajat. tésztákba, sültekhez Salátákba ÍNGYEN Kérje ingyenes recept könyvecskénket ► (angol és francia nyelven), melynek ■ címe :"COOKING WITH CORN OIL" ... f . írjon a í THE ST. LAWRENCE STARCH COMPANY LIMITED-nek -Port Credit Ontario. Z Gyártmányaik: BEE HIVE SYRUP — DURHAM CORN STARCH Z — és IVORY LAUNDRY STARCH (fehér és kék) Z A Kanadai Magyarságban a világ összes fontosabb híreit megtalálja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom