Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)

1958-07-19 / 62. szám

KANADAI MAGYARSÁG VIII. 62. szám, 1958 július 19., szombat Megtorlási hullám Magyarországon Washingtonból jelenti a New York Times, hogy Magyaror­szágon újabb terrorhullám csapott át. Bíróilag felelősségre von­nak mindenkit, akiről bebizonyosodik, hogy bármilyen formában résztvett az 1956 évi szabadságharcban. Újra bíróság elé állít­ják azokat a főiskolásokat is, akiket már egy évvel ezelőtt kisebb büntetésekkel sújtották, mert most derítették ki, hogy szerepük nagyobb volt a kommunistaharcban, mint azt eleinte feltételezték róluk. Az amerikai külügyminisztériumba arról érkeztek jelentések, hogy több mint 100 esetben tűztek ki részben nyilvános, de leg­inkább titkos tárgyalásokat olyan személyek ellen, akik már egy­szer ugyanazokért a bűnökért bíróság előtt álltak. Qbersovszky Gyula újságíró perét újból fogják tárgyalni a kommunisták, mert az első 10 éves börtönbüntetést enyhének találták. Kosáry Domokos történetírót' ugyancsak másodszor is hadbíróság elé állítják, mert írásaival hozzájárult a szabadságharc sikeres megvívásához. Amint arról egyébként már beszámoltunk, külön jelentés foglalkozik Rajk Julia, a meggyilkolt Rajk László özvegyének ügyével. Rajk Lászlót, mint titoistát 1956-ban rehabilitálták, a gyüjtőfogház rabtemetőjéből a főváros által adományozott külön díszsírhelyre temették a Kerepesi úti temetőben. Rajkné Nagy Imré­vel együtt a szabadságharc bukása után a jugoszláv követségre menekült és Nagy Imrével együtt őt is elfogták az oroszok. Most a hírek szerint Rajknét is bíróság elé állítják, Pem tudni, milyen váddal. Rajk holttestét állítólag a fővárosi díszsírhelyről a rabte­metőbe viszik. Hja, az olyan jó kommunistát, mint Rajk László spanyol szabadságharcost még halála után is többszöri meglepe­tések érhetik az elvtársaktól. Az azonban bizonyos, hogy a mostani kommunista bitangoknak csak a rabtemetőben adhat tiszteletbeli díszsírhelyet bármely jövő magyarországi rezsim. Ezzel Kádár, Münnich, Marosánék nyugodtan számíthatnak.. PARASZT FURTANG... Megalakult a “Magyar Politikai Foglyok Antikommunista Világ­­szövetsége Megalakult New Yorkban a Magyar Politikai Foglyok Anti­kommunista Világszövetségének ideiglenes intéző és szervező bi­zottsága, hogy az egész világon szétszóródott bajtársakat felku­tassa, jelentkezésre felhívja és egységes táborba tömörítse. A volt politikai foglyok, internáltak, deportáltak, oroszországi hadifoglyok, stb. hosszú esztendők során a legsúlyosabb megpró­báltatásokon és szenvedéseken estek át: anyagilag tönkrementek, Idegzetük és egészségük megromlott, családi életük válságba ju­tott. Az 1956. évi forradalom után az egész kultúremberiség szim­pátiája fordult a magyar nép, különösen pedig az oroszok és kommunisták által elűzött magyar menekültek felé. Ez a rokonszenv anyagiakban is megnyilatkozott, de a juttatások tekintetében a kommunizmus kegyetlen ostorcsapásaitól legtöbbet szenvedett tábor tagjai a mai napig mostohagyermekek maradtak:. A 2—6 esztendeig raboskodóknak 40%-a, a 7—11 évig bör­tönben sinylődötteknek több, mint 70%-a szabadult ki a forrada­lom alatt, többnyire olyan betegségekkel, amelyeknek következ­ményei mindvégig megmaradnak s munkabírásukat lényegesen csökkentik. Mindjárt a forradalom után történtek szétszórt kísérletek a politikai foglyok megszervezésére, most pedig az egész világból érkező sürgetéseknek megfelelően, New York-i központtal az egész világot átfogó.széleskörű szervező munka indult meg, hogy a már régebben megalakult kisebb csoportokat és a volt politikai rabok tízezreit — nőket és férfiakat egyformán — egyetlen ha­talmas szövetségbe szólítsa. A szövetség célja : keményen és kö­vetkezetesen küzdeni az egész kultúremberiséget pusztulással fe­nyegető bolsevizmus ellen, politikai és társadalmi széthúzást ki­küszöbölve, dolgozni Magyarország felszabadításáért és mindazon bajtársak erkölcsi és anyagi támogatásáért, akik erre leginkább rászorulnak. A politikai rabokat a közös megaláztatás és szenvedés lelkileg már a börtönben bizonyos egységbe kovácsolta. Soraikban ki­váló tudósok, művészek, politikusok, írók, intellektuelek, parasztok és munkások vannak. Egységes szervezetben erejük és jelentősé­gük meghatványozódik: rendező és tisztító hatással lehetnek az egész magyar emigrációra, megkönnyíthetik az annyira sürgős emigrációs társadalmi és politikai egységnek megteremtését és a magyar nép jogos igényeit méltó módon hangsúlyozhatják nem­zetközi fórumok felé. A newyorki központ intéző bizottsága (New York, 125 East, 72nd Street) e célból indította el a szervezést és kéri a volt poli­tikai foglyokat, hogy haladéktalanul jelentkezzenek. EZ NEM ÜZLET, HANEM GYÁRI LERAKAT KOMPLETT HÁLÓSZOBÁK CHESTERFIELDEK ............... KONYHABERENDEZÉSEK $69.00 $39.00 $37.50 Gramofonok és magyar—angol hanglemezek MAGYARUL BESZÉLÜNK! RÁDIÓK — TELEVÍZIÓK — HI-FI LEMEZVÁLTÓK 36 havi részlet ESTE 9-1G NYITVA SPADINA FURNITURE 251 Spadina Ave. Tel.: EM. 4-9867 Egy alkalommal orgoványi parasztgaz­dával hozott össze a sors, ha jól emlékszem a második emelet 186 számú zárkában. —­­Negyvenöt év körüli, középtermetű, fekete­­hajú ember volt, egész egyénisége munka­készséget és erőt sugárzott. Fekete Pálnak hívták. Azért került börtönbe, mert szem­beszállt az államosítással és szidta a bolse­vistákat. Négy gyermeke és felesége várták szabadulását, ami bizony még messze volt, mert hat és fél évet kapott “izgatásért” — ebből még csak egy évet töltött le. — Néha­napján olyanokat csapott a rozoga kis asz­talra, mely egy alacsony patkával együtt cellánkban a kultúrát szimbolizáló bútorda­rab volt, hogy attól rettegtem — a száz éves múzeumi emlék szilánkokra hasad. — Sem kérdezni, sem vigasztalni nem volt szabad ilyenkor, mert az csak olaj volt a tűzre. Ké­sőbb, órák múltával, ha lecsillapodott, el­mesélt mindent magától. Még tanácsokat is kért erre arra. A börtönparancsnökság agyoncenzurázta a leveleket, de azért min­dig értesültünk az otthoni eseményekről, mert a “cenzor” nem rendelkezett valami brilliáns szellemi képességgel (ez szeren­csénk is volt) mert a levelek betűit, szavait látta csak, sohasem találta meg a szöveg rejtett értelmét. A gazda, ahogy falnak vetett háttal a padkán ült, levélolvasás közben hatalmas ök­lével ismét az asztalra csapott. Valami tör­ténhetett családjával, mert még fogait is csikorgatta. Hirtelen felugrott — eltérve az eddigi szokásától feléml'ordult és széttárt karjait kinyújtva szinte kétségbeesetten kérdezte — mos mongya meg mi csinyá­­jak... hogy az a megváttó ur Jézus Krisz­tus nem tuggya őket elpusztitanyi... az is­­tállóbul is kilöktik az asszont gyerökökkel eggyütt.. . evöttek mos má mindönt és még asse nézik, hogy a zasszon a legkisebbiket szoptattya. — Elkértem tőle a levelet, elol­vastam, aztán megnyugtatni igyekeztem nagy elkeseredésében. — Azt ajánlottam, hogy kifosztott családját küldje valamelyik rokonához... más lehetőséget, okosabb megoldást magam sem találtam. Pár napig még háborgott a jó magyar, amíg az idő és a tehetetlenség kényszerében napirendre tért a történtek felett, Várta hazulról a következő levelet. — Megint el­telt egy hónap és hogy jobb híreket hallott családjáról, néhanapján még vidám kedve is kerekedett. Emlegette ilyenkor, hogy szaba­dulásánál is jobban várja azt a csodát, mely kisepri a bolsevizmust az országból. Feltűnt nekem már töbször, hogy Pál gaz­da valamit rejteget. — Aggodalmas pillan­tásokat vetett az ajtó felé, mikor alkalman­ként rövid motoszkálás után előhúzta azt a valamit a lepedő »alól, a szalmazsákból. — Pici zsák, illetve zacskó volt, mint a pénzeö. zacskók valamikor. — Körülményesen ki­nyitotta, turkált benne, tapogatta, aztán mintha betett volna vagy kivett volna vala­mit, gondosan bekötötte a száját és elrej­tette ismét a szokott helyre. Nem tudtam kitalálni, mi lehet abban a zacskóban. Kí­váncsi ember vagyok, de miután a gazda magától nem beszélt a „zacskó titkairól”, illetlenségnek tartottam a tolakodó kérde­­zősködést. Három hónapja már, hogy fi­gyelemmel kísértem a kis szűrkeszínű zsák dédelgetését. Megszoktam, hogy csaknem mindennap foglalatoskodott vele valameny­­nyit. Nem találtam azonban semmiféle ösz. szefüggést, vagy szabályszerűséget, hogy Pál gazda mikor és miért veszi elő — azt pedig el sem tudtam képzelni, hogy mivel hizlalja. — így ment ez egy fél esztendeig. — Egyetlen dolog, amit kétségkívül megál­lapítottam, hogy a zacskó egyre domboro­dott, gyarapodott, csak azt nem tudtam még mindig kitalálni, hogy mitől. — Egy vasárnap délután elgondolkozva jegyezget­­tem valamit megtakarított W. C. papírjaim­ra, és ahogy felpillantottam, ismét Pál gazda kezében láttam a titokzatos apró cső magot, amint elmerengve simogatta kövé­­redő oldalait. — Hirtelen arra gondoltam, hogy már nem sok férhet bele abból a nem­tudom én honnan származó, Isten tudja mi­ből, amivel a gazda töltögeti. — Mert, hogy töltötte, abban biztos voltam, hiszen ezelőtt hat hónappal a zacskó még nagyon sovány volt. Éppen azon tűnődtem, hogy hová kerül majd a többi valami, ami ebbe a túlhízlalt zsákba már nem fér el... mikor zajt hal­lottam az ajtó felől. — Felugrottam... csak annyi időm volt, hogy szájamba rej­tettem a „tiltott tárgyat”, egy másfél centi­­méteres ceruzavéget, melynek birtoklásáért szigorú fegyelmi büntetés jár. Az ajtó fel­tárult, a zárka megtelt fegyőrökkel és ahogy Pál gazda felé sandítottam, csak any­­nyit láttam, hogy ijedt arccal rendezgeti pokrócát, lepedőjét, mely alá még idejében elrejtette „kincseit”. — Értelmetlen arccal bámultunk mindketten a benyomuló hegyő­rökre — egyikünk sem számított erre a rendkívüli meglepetésre. Döbbenten szem­léltük, amikor az egyik ragyás, cigányképű rabnyuzó egyenesen a szalmazsákhoz lépett, felfordította, madzaggal bekötött nyílását felhasítva, tartalmát a földre öntötte. Mind­ketten tudtuk már, mi következik — és va­lóban a fegyőr rövid kutatás után diadal­mas arccal mutatta fel a titokzatos zacskót. — Elsápadtam — talán jobban megijedtem, mintha a ceruzámat találta volna meg ez a hirtelen berontott rabsanyargató banda. — Miközben a fegyőrök távoztak, cellatársam arcát kémleltem. Pál gazda mosolygott, sőt úgy tűnt, mintha nevetési inger kínozná, melyet alig tud visszafojtani. Becsapódott az ajtó, s ahogy a távolodó lépések is elhal­tak, nem bírta tovább — harsány hahotára fakadt. Értelmetlen arccal, szinte sajnál­kozva tettem fel a kérdést. .. mi van magá­val ?... mit nevet ?... megbolondult ?... — Elvitték. .. megtalálták. .. ismételte Pál gazda és földre roskadva nevetett, hahotá­­zott, hogy csak úgy rengett bele minden... tenyerével térdeit csapkodta. — Kínomban már magam is nevettem, ez azonban olyan szánalmas lehetett, hogy még nagyobb ha­hotára ingerelte őt. Mogorva képet erőltet­tem magamra, akármilyen nehezemre is esett és leültem a zárka egyik sarkába. — Néhány perc múlva lecsillapodott. Hamis­kásan kacsintott szemével és így szólt. — Tudja mi volt gbban a zacskóban? Feleletre sem várva folytatta... furfang. — Gyana­kodva vizsgálgattam arcát ismét és most már türelmetlenül kértem magyarázatot. Nézze... kezdte, ahogy leült mellém és meg­fogta karomat... ne higyje, hogy bolond vagyok. Abba a pici zsákba gyűjtöttem azo­kat az apró köveket, kavicsokat, amiket hat hónap óta a babfőzelékben meg a lencsében, meg a többi, fene tuggya miben találtam. Azé montam, hogy „furfang”, mert mind­ezt nekünk köllött vóna mögönni. Azt is bele töttem, amit maga talált. Aztán mög aszit­­tem maga tuggya mit gyűjtök. Ezek a mar­hák kilesték a „cirklin” (ellenőrző nyílás) az ajtón körösztül, hogy hová dugtam, oszt most aszitték, hogy kincset találtak. Igazat adtam Pál gazdának, egyben azt is elismertem fenntartás nélkül, hogy a „pa­raszt furfang” ügyesebb, mint az „úri rafe­­néria” — Erről a két dologról ugyanis sokat beszélgettünk unalmas időtöltésből. — Fel­hívtam figyelmét arra is, hogy a kommu­nista gazemberség mindkettőn túl tesz. Mikor a fegyőrök néhány perc múlva csa­lódásuktól feldühödten ismét berontottak a zárkába és közibénk vágták a kavicsokkal megtöltött rongyzacskót, őszintén szólva mindketten nagyon megijedtünk. Azokat a mellékelt szitkokat pedig, melyeket kíséret­képpen a népi demokrácia fegyveres képvi selői mellékeltek, nem merem idézni. BÓRA FERENC OOOOOOÖOOOOOOOOCOOOOOOOOOÖOOÖOÖOOOOOOCOOODOC A HAZUGOK KLUBJA A hazugok klubja minden évben megjutalmazza a leg­ízlésesebben és legmerészeb­ben füllentő amerikaikat. Az idén a nagydíjat a következő „igazság” nyerte. „Tavaly nyáron városunkban olyan nagy hőség volt, hogy a gyí­kok a takaréktűzhelyek főző­lapja alatt hűsöltek. Második emelet DE GAULLE MEGNYITJA A KAPUKAT AZ ALGÍRIAIAKNAK AZ UJ ALKOTMÁNYBAN A július 14-i francia nem­zeti ünnep napján De Gaulle miniszterelnök rádiószózatot intézett az északafrikai és tengerentúli francia terüle­tekhez. Ez volt eddig legvilá­gosabb vázolása az új alkot­mánynak, amelyben Algír egészen különleges helyzetbe kerül. „Egy nagy és szabad államközösség felé haladunk, amelyben mindenki megtalál­ja boldogulását; ki kell azon­ban hangsúlyoznom, hogy Egyenlítő-Afrika, Madagasz­kár, a Csendesóceáni szigetek mellett Algiriának egészen kiváltságos előnyös helyzete lesz. Algír minden tekintet­ben egyenrangú országrész lesz az anyaország mellett.” ISTEN AKARATA A HIDROGÉNHÁBORU? Dr. Geofry Fischer canter­bury érsek és Anglia herceg­prímása egy róla megjelent könyvben úgy nyilatkozott, hogy az Úristen akarata sze rint az emberiség meg fogja saját magát semmisíteni a hidrogénbombákkal. „Arra a Szentirásban semmiféle bizo­nyíték nincsen, hogy az em­beriségnek örökké kellene élnie, ellenben igen sok uta­lás van a világ és az emberi­ség végére — mondja a fő­pap. 8 MILLIÓS HAGYATÉK Robert R. Young iparmág­nás, aki január 25-én floridai villájában agyonlőtte magát, a New York Central System társaság, elnöke, több mint 8 milliós hagyatékot hagyott hátra, — állapította meg a bíróság megbízottja. — Mi­vel végrendelet nem maradt, az egész 8 millió dollárt fele­sége örökli. KÜLDJÖN ÖN IS OTT AHOL MINDENKI KÜLD! PÉNZÁTUTALÁS a világ minden részébe Szabad választás. Épületanyagok, gyarmatáruk, iparcikkek. IKKA 600.- forint érték $20.- hivatalosan RELIEF GYÓGYSZER Vámmentes és vámköteles élelmisze­rek európai raktárainkból szállítva. Vigyázat I Uj magyar rendelet jött ki a gyógyszerküldésekkel kapcsolatban. Forduljon szakemberekhez I Rendelé­sét azonnal továbbítjuk, utólag szám­lázzuk. TtJZEX vámmentes csomagok a felvidéki hozzátartozók részére FORINT és minden más bankjegy állandó raktáron. Kírje hivatalos árjegyzékünket. Magyarul levelezünk. ROYAL GENERAL AGENCY Divisions of Rogency Enterprises Canada Limited 273 SPADINA AVE. (Rogency Building) TORONTO 2 B, CANADA Telefonok: EM. 4-9333, EM. 4-9334, EM. 4-9335, EM. 4-9336 Vásároljon írógépet Magyar—angol betűkkel heti $1.00 részletre (Vidékre is szállítunk) Magyar könyvek, hanglemezek, lemezjátszók, rádiók kölcsönkönyvtár, stb. “EUROPA” KÖNYV ÉS HANGLEMEZ BOLT 269 SPADINA AVE., TORONTO, TELEFON: EM. 3-4863 SACCO FUEL OIL 1798 AVENUE RD. TORONTO * 1331 GREEN AVE MONTREAL • AUTOMATIKUS FÜTŐOLAJSZÁLLITÁS • MINDENFAJTA OLAJFUTÉS BERENDEZÉS • 24 ÓRÁS SERVICE SZOLGÁLAT Bővebb felvilágosításért hívja magyar képviselőnket : SZMETTÁN KÁROLYT TELEFON: LAKÁS: RU. 1-5316. — HIVATAL: RU. 3-6137. MAGYAR RÁDIÓADÁS A Dohányvidéki Magyarház rádióórája, minden vasárnap 1.10-től 2 óráig a tillsonburgi adóállomás 1500.10-es hul­lámhosszon. Bemondó : Hor­váth József. A JARVIS STREETI BAPTISTA SZEMINÁRIUMBAN 337 Jarvis St. (Gerrald sarok) Minden vasárnap délután 3—4-ig magyar nyelvű isten­tiszteletet tartunk. Mindenkit szeretetel várunk. Jarvisi Baptista Egyház. Székrekedés ellen SZEDJEN PHILLIPS’ MILK OF MAGNESIA hashajtót. A Magnesia Tej jobban használ Önnek, mert több mint hashajtó. Nemcsak a székrekedést szünteti PHILLIPS’! MILK OF MAGNESIA ANTACID-LAXATIVE M 6CRUC »0B CHILDREN SI THOROUGH fOI MOWNUfS meg, de a gyomorégést is.. < am millium usuc') 4 12 ounce ounce 300 600 FORRADALOM CIPRUSBAN Nicosia. — A nyugtalan­ság Ciprus szigetén olyan fokra hágott, hogy Sir Hugh Foot, a brit kormányzó 48 órára teljes kijárási tilalmat rendelt el. A kijárási tilalom minden városi lakosra vonat­kozott. Jelentések szerint a felizgatott kedélyek a 48 óra leteltével némileg lecsillapod­tak. A városban brit járőrök cirkálnak éjjel-nappal. S

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom