Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)
1958-07-19 / 62. szám
Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. VIII. évfolyam, 62. szám. &cuuuUcut 'ikcutycvUcua KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA PRICE JLO_CENTS "A mi utunk, a magyarság útja, ma is változatlan : híven az ezer évet múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői" (A fenti idézet Kenesei F. László lapunk első számában megjelent beköszöntő cikkéből való.) ARA: 10 CENT Toronto, 1958 július 19., szombat Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6.0333 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE LE. 6.0333 FORRADALOM IRAKBAN! Amint olvasóink a rádióból vagy a napilapokból értesültek, július 14-én Baghdadban rövid forradalom tört ki, amelynek során — legalábbis az első menetben a forradalmárok győztek. Elfoglalták a kormány adminisztrációs épületeit és a rádiót, elmozdították az angolbarát Feisal királyt, a miniszterelnököt, még meg nem erősített hírek szerint, Abdulillah trónörököst pedig felkoncolták. A felkelők továbbá megostromolták, illetve állítólag felgyújtották a brit követség épületét, megszüntették az iraki királyságot, üdvözlő táviratot intéztek Nasserhez és felmondották a baghdadi egyezményt. Számos döntően fontos kérdésre még nincsen válasz. Mindenekelőtt kétséges, hogy az akciót a Nasser-barát iraki hadsereg egyedül hajtotta-e végre? Kétséges, hogy az államcsíny mögött közvetlenül a kommunista bujtogatók huzódnak-e meg, vagy azt egyedül a szélső nacionalisták rendezték-e? Mindenekfelett kétséges azonban, hogy az egész baghdadi államcsíny végleges sikert aratott-e? Az iraki forradalom ugyanis — ellentétben a libanoni, sziriai, jordáni zavarokkal, többé nem elszigetelt arab kérdés, sőt fontosságban messze túlhaladja a szuezi ügyet is. Mint ismeretes, 1956 októberében a szuezi csatorna erőszakos birtokbavételére Nagybritannia az egyedüli helyes utón: fegyverrel válaszolt. Az, hogy a jól induló Nasser-ellenes akció annakidején abbamaradt, egyedül annak volt köszönhető, hogy az USA nem az angolok, hanem az arabok oldalára állt. Az eredmény az lett, hogy Egyiptom, Szíria és az egész Közelkelet csaknem a szovjet karmai közé került, s hogy ez a tragédia nem következett be, az nem az amerikai külpolitika érdeme, hanem Hruscsov ostobaságának köszönhető. Az angol—francia csapatok Egyiptomból való visszarendelése hihetetlenül megnövelte Nasser tekintélyét az arab országokban. Ezért Nagybritannia, amelyet ebben a kérdésben saját szövetségesei hagytak cserben, a sorrendben következő második legjobb megoldást választotta, s ha már nem tudta leverni az arab nacionalistákat, alkuba kezdett Az iraki államcsíny velük. A jelek azt mutatták, hogy ez az alku komoly sikereket hozott. Az a tény, hogy Nasser a Moszkvaellenes Jugoszláviában tartózkodott pont akkor, amikor Irak megtámadására kiadták a jelszót, azt mutatja, hogy Nasser nem, mint Nagybritannia ellensége, hanem, mint Moszkva ellensége állott az iraki felkelők oldalára. A Moszkvától való elszakadás ára nyilván az volt, hogy Nagybritannia engedje meg, hogy Irakból elmozdítsák a Hashemita királyi családot, s hogy helyette egy Nasser-barát, pánarab, de nem-kommunista hatalom létesüljön. Hogy ez valóban ilyen formában jött-e létre, az kétséges. Egyes hírek szerint a baghdadi csőcselék felgyújtotta a brit követség épületét. Más hírek szerint a felkelés a szomszédos Jordánt is fenyegette, s Jordánban csak a helyi körülmények akadályozták meg, hogy Husszein király is a tömeg áldozatául essék. Ha ez a két hír igaz, akkor alig képzelhető, hogy a brit külügyminisztériumnak a hallgatólagos hozzájárulásával történt volna az iraki államcsíny. Mindezekre a találgatásokra a következő napok fognak választ hozni. Az iraki hatalom ügye azért olyan végtelenül fontos a világpolitikára, mert Irak területén fekszenek a Közelkelet legnagyobb olajforrásai, amelyeknek elvesztése erősen meggyengítené Nagybritannia helyzetét, s függővé tenné elsősorban az amerikai petróleumszállításoktól. Az iraki olajforrások Nasser kezében: azt jelentené, hogy az egyiptomi diktátor egyszerre gazdaságilag és katonailag számottevő hatalom birtokába kerülne, s hogy többé nem volna mód arra, hogy gazdasági presszióval akármelyik — nyugati vagy keleti — hatalmi csoport magához legyen képes láncolni. Nasser egyenrangú félként tárgyalhatna Nagybritanniaval, sőt bizonyos esetekben a szovjettel és az USA-val is. A pánarab nacionalizmus az egész mohammedán világot egyesíthetné, s ezzel a legváratlanabb oldalon alakulna ki egy "harmadik nagyhatalom" a demokráciák és a kommunizmus mellett. A baghdadi paktum, amely Anglia fegyveres támogatásának kilátásba helyezésével és az USA fegyver szállítása és egyéb szerződései útján a demokráciák legfontosabb védelmi szerződése volt a bolsevizmussal szemben, az iraki forradalom hatása alatt csaknem értéktelenné vált. Ha helyette egy erős, szovjetellenes, vagy legalábbis a szovjettel rivális pánarab hatalom alakul ki, akkor világpolitikai szempontból nem kedvezőtlen a változás. Ha azonban a Nasser-féle, most már gazdaságilag is hatalmas arab hatalom akár a Nyugat, akár a szovjet oldalára áll egyértelműleg, akkor a közelkeleti háború kirobbanása elkerülhetetlen. A legkedvezőbb megoldás még az volna — ha ugyan az iraki Nasser-barát nacionalisták szilárdan megmaradnak hatalmukban — ha Nasser folytatná kétoldalú zsaroló politikáját — esetleg legújabb barátjával, Titoval karöltve. Ilyenmódon a gazdaságilag oly mélyen álló arab lakosság életnívója emelkednék, s a kommunizmusnak az a ma már régen leleplezett szándéka. hogy a nacionalista jelszavak alatt gyarmatbirodalmat alakítson, végleg meghiúsulna. Mert Nasser diktatúrája erkölcstelen és rossz ugyan, de még mindig ezerszer jobb, mint a bolsevista diktatúra. Mindez — tegyük hozzá — csak akkor fontos, ha Nagybritannia engedi, hogy Irak, különösen pedig az iraki olaj szilárdan Nasser kezébe kerüljön. Nagyon könnyen lehet, hogy Londonban ehelyett azt az utat választják, amelyről 1956 októberében amerikai nyomásra letértek. Ebben az esetben azonban azonnal cselekedni kellene éspedig komoly fegyveres erővel, megkockáztatva még azt is, hogy a szovjet közbelépés, sei fenyeget. A valóságban a szovjet közbelépni úgysem fog, mert mint 1956-ban, úgy 1958-ban sem lesz hajlandó atomháborút megkockáztatni az arabok kedvéért. Az Eisenhower-doktrina ma már élő valóság. A Földközi-tengeren a világ legnagyobb amerikai hadiflottája állomásozik, s ha a brit érdekek megvédése szükségessé teszi, be is fog avatkozni, — talán még taktikai atombombákkal is. Akármit is hoz a közeljövő, annyi bizonyos, ezekben a napokban csak az alhat nyugodtan, aki nem érti, hogy miről van szó. ^HOPOOOOOgOBoa&soo&aooaoeo&SBoeoeoaoooeoaeofleoeBBooooaeoBaeaoaBBOBBaaaoBaoaaoooBC ANGOL-AMERIKAI CSAPATOK PARTRASZÁLLTAK LIRANONRAN Az USA tengerész-gyalogsága és a brit ejtőernyősök is partraszálltak Washington. — Az USA Földközi-tengeren cirkáló 6-ik flottájának 5.000 főnyi tengerész-gyalogsága Beirut közelében Libanonban partraszállt, jelentette be a Fehér Házfiivatalos szószólója. Eisenhower elnök a röviddel utána megtartott sajtókonferencián úgy nyilatkozott, hogy az akció Chamoun libanoni elnök sürgős kérelme alapján lett végrehajtva, s annak célja, hogy támaszul szolgáljon a libanoni kormánynak függetlensége megvédésére*. A patraszállt erők kizárólag Libanon önállóságának védelmét vannak hivatva biztosítani, semmilyen államot veszélyeztetni nem fognak. Ugyanakkor Libanon területén partraszálltaik a ciprusi brit ejtőernyősök és francia ejtőernyős csapatok is készenlétben vannak, hogy közös angol—amerikai—francia lépéseknek nagyobb nyomatékot adjanak. A máltai brit flotta állandó riadókészültségben várja a parancsokat. Izrael miniszterelnöke Ben Gurion kiáltványt intézett az USA kormányához, hogy erélyes és gyors akcióval akadályozza meg a többi arab államnak is Nasser által való megszállását. Izraeli hír szól arról, hogy Nassert is, aki a baghdadi csíny értelmi szerzője, meglepte az USA és Anglia gyors közbelépése. Nasser volt az első, aki a baghdadi felikelőket, mint Irak új kormányát elismerte. Baghdad jelentette hivatalosan is, hogy Nuri es Said elmozdított és a felkelők által letartóztatott miniszterelnök fogságából kiszabadult és a felkelők vérdíjat tűztek ki fejére. Ez bizonyíték arra, hogy az angolbarát politikának is vannak hívei Irakban és a felkelőknek is kell számítaniok olyan erőkkel, amelyek kimozdíthatják őket a puccszerüen megszerzett hatalomból. Az amerikai intervenció Középkeleten az USA részéről egy olyan hibának a helyreigazítása, amelyet Amerika a szuezi közös angol—francia támadáskor Nasserrel szembeni engedékenységével követett el. Amerikai indítványra az UNO biztonsági tanácsát is azonnalra egybehívták. Eisenhower elutasította az orosz hitelkereskedelmet Washingtonból jelenti az AP hírügynökség, hogy Eisenhower elnök elutasította Hruscsov arra irányuló kérelmét, hogy Amerika hitelbe szállítson az oroszoknak gyári gépeket és egyéb termékeket. Hruscsov javaslatában hosszúlejáratú hitelt kért az USA-tól és úgy állította be kérelmének indokait, hogy á rendszeres szállításokkal enyhíteni akarja az amerikai exportipar visszaesését. Gromyko jegyzéke a nyugati hatalmakhoz Moszkvából jelentik, hogy Gromyko szovjet külügyminiszter fogadta az amerikai, angol és francia követeket és mind a hármuknak azonos tartalmú jegyzéket nyújtott át. A jegyzék tartalma eddig még ismeretlen, sőt az sem bizonyos, hogy a középkeleti angol és amerikai partraszállással áll kapcsolatban. Margaret a Szputnyikot nézte Margaret angol királyi hercegnő victoriai látogatásakor az Empress Hotelban tiszteletére adott díszvacsorán vett részt, miután egy Victoria melletti kisebb szigetet vett át napközben ajándékul a helyettes kormányzótól. Margaret a vacsora után felment a szálloda tetején lévő kis korláttal ellátott állványra, amit egyébként csak az ott dolgozó tetőmunkások szoktak használni, és megvárta, amig a harmadik szputnyik fénycsóváját megláthatta a csendesóceáni égen. A MEXICOI VÁLASZTÁSOK Az idei mexicoi elnökválasztásokon először járulhattak nők is mint szavazók az urnák elé. Bár a választások végleges eredményét szeptemberig nem fogják közzétenni, már most nem férhet kétség ahhoz, hogy Mexico 57. köztársasági elnöke a 28 éves Adolfo Lopez Mateos lesz. Lopez Mateost a mostani kormánypárt jelölte. Decemberben fogják hivatalába beiktatni és hivatali időszaka hat év. Margaret főhercegnő Kanadába erkezett, hogy a százéves British-Columbia ünnepségeken résztvegyen. Szombaton, július 12-én ért földet Margaret egy brit hadirepülőgépen Victoriában. British-Columbia különböző helyeinek meglátogatása után Margaret ellátogat Ontarioba és a keleti provinciákba is. A népszerű angol hercegnőt egész Kanada lakossága szívélyesen üdvözli. Öregek partija Victoria, B. C. — Margaret királyi hercegnő tiszteletére adott gardenpartit Mr. Frank Ross British-Columbia-i helyettes kormányzó és felesége. Mintegy 6.000 kiváló személyiség volt hivatalos a gyönyörű parkban rendezett partin. A lapok sajnálattal állapítják meg, hogy a hatezer vendég közül alig volt 50 évnél fiatalabb. Aki csak félszemmel is figyelte Margaret hercegnőt a partin, megállapíthatta, hogy a hercegnő, bár nem mutatta ki, unatkozott a kormányzó partiján, mivel nem talált egyetlen olyan személyt sem, aki megközelítette volna őt életkorban Margaret hercegnő 27 éves. Angol hadihajók védik az islandi halászhajókat Tekintettel arra, hogy az islandi kormány az eddigi 4 kilométer helyett 12 kilométeres körzetben tiltotta meg idegen hajóknak a halászatot, ezen jogának érvényre hozatalában segítségre kérte fel a brit hazai flottát, amelynek egységei már el is indultak, hogy a 12 km-es körzetet Island körül biztosítsák. Uj államkötvényeket bocsájt ki a kormány Diefenbaker miniszterelnök és Fleming kanadai pénz ügyminiszter a parlamentben, rádión keresztül és a sajtó útján is bejelentették, hogy a háborús győzelmi kölcsönkötvényeket, az úgynevezett Victöry-kötvényeket, amelyek évi 3 százalékot kamatoznak, újonnan kibocsájtott 4 és fél százalékos állami kölcsönkötvényekre be lehet cserélni. Az új 4 és fél százalékos kötvények visszafizetése 25 éven belül esedékes. Kibocsájtás alá kerülnek még 4 és egy negyed százalékos kamatozó kötvények, amelyeknek beváltása 14 év alatt esedékes, továbbá 3 és háromnegyed százalékos kötvények 7 évi esedékességgel, végül 3 százalékos kölcsönkötvények, ezeket az állam 3 és egynegyed év alatt váltja vissza. A jegyzési kampány augusztus 5-én fog megindulni és csak rövid ideig fog tartani. A régebbi Victory-bon. dók tulajdonosai új kölcsönkötvényekre való becserélés esetében sem kötelesek semmit a régi értékére ráfizetni, annak ellenére, hogy jóval előnyösebben kamatozó új kötvények tulajdonosai lesznek. Az 1958. évi állami kölcsönkötvények kibocsájtása legnagyobb pénzügyi operáció, amit valaha, béke vagy háború idejében Kanadában nyélbe ütöttek. Az új kölcsön célja, hogy átszervezi a kanadai állam adósságát legalább 40 százalékban. A jelenlegi Victory kötvények teljes összege kereken hat és fél millió dollár volt. •*
